Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-02 / 22. szám
22-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Most, amidőn a görög katholikus magyar püspökség felállítása ellen éppen a mi vármegyénk román papjai izgatnak legjobban, midőn látjuk, hogy a magyarnyelv terjedése és érvényesülése ellen a bujtogatők részéről minő izgatás folyik, — feltétlenül szükséges, hogy a Széchenyi Társulat — és a vármegye magyar társadalma a román izgatok bujto- gatása ellen felemelje tiltakozó szavát és a magyar anyanyelvű görög katholikusokat megvédj e a Lukáciuk búj togatása ellen és az elrománosodott görög katholikus magyarokat visszahódítsa a haza nyelvéhez a magyar nyelvhez. A kultur ünnep részletes programmját a Társulat vezetősége a jövő hóban fogja összeállítani, amelyet annak idején közölni fogunk. A debreceni Székely-szövetség május hó 27-én, pünkösd másodnapján Debrecenben jubiláris díszközgyűlést tartott, a melyen az Orsz. Közművelődési Tanácsot Falussy Árpád dr., vármegyénk volt főispánja az Országos Közművelődési Tanács tagja képviselte. Lestyán Adorján elnök, udvari tanácsos nyitotta meg a gyűlést és meleg szavakkal üd v özölte az Orsz. Közm. Tanács képviselő- jó!, amelyre Falussy Árpád válaszolt, üdvözölvén a Székely-társaságot 10 év óta folytatott kulturmunkájáért, kijelentvén, hogy az Oii!z. Közművelődési Tanács teljesen átérzi ama nemzeti missiót, melyet a székelység Erdély nemzetiségi vidékén folytat. Ezután a jelenlévő debreceniek előtt nagy figyelem között fejtegette a nemzetiségi kérdés veszedelmeit és erős szavakban mutatott rá arra a bűnös indolenciára, amelyet a nagy nemzeti kérdésben is a magyar társadalom részéről tapasztalt. Falussy Árpád beszédét lelkesen megtapsolták és a beszéd hatása folytán a debreceniek közül többen beiratkoztak a Székely-társaságba, sőt C s i a Sándor nánási birtokos a társaság javára nagyobb alapítványt tett. Dr. Kiss István akad. tanár a „székelyek eredetéről“ tartott felolvasást, dr. Darkó Jenő a bölcsészet tanára pedig ünnepi beszédet mondott. Deák Lajos kix\ tanácsos, az erdélyi Székely-szövetség elnöke záró beszédében a székelyek kulturtörekvéseiről és munkáiról számol be. meseországban élő gyermeklélekben, a még öntudatra alig ébredt értelemben, a pici kéz és gyermektestben ? Mert ennek a hatéves kis lénynek kiforrott, kiképzett, átérzett és átértett zenei produkciója valóságos zenei roveláció. Érteni, megfejteni, megmagyarázni nem lehet. Ennek a napsugaras, boldog ártatlanságnak varázsa alatt állva, az ember a kifürkészhetetlen, földöntúli hatalomhoz ér s véges, gyarló felfogásával ahhoz a határhoz jut, amelyen túl mélyen érző lelke csak óhajtva sejt . . . Filozófust, lélekbúvárt ős művészt egyaránt megdöbbent Faragó Ibolyka játéka, mely mint jelenség, mint probléma, mint esemény egyaránt érdekes és amily érdekes, épp oly megmagyarázhatatlan. Szeretném az ébredő tavasz minden ibolyáját egy csokorba kötni, hogy egy ibolyának adjam, a kis Faragó Ibolykának. S. D. Annie. Megemlítjük még, hogy a debreceni Székely-társaság 10 év alatt 570 székely fiút képeztetett ki Debrecenben különböző ipari munkára, akik mesterré avatásuk után a magyar nemzeti eszme iránti rajongó szeretettel tértek vissza a románság által ostromolt székely földre. E dicséretes eredmény Székely Ferenc műszaki tanácsos, a társaság ügyvezető al- elnökének érdeme, akit a disz-közgyülős lelkesen ünnepelt. Erőteljes birtokpolitikát! Irta : Bethlen István gróf. A magyar politika csak azokkal a kérdésekkel ér reá foglalkozni, amelyek mögött valamely erős érdek áll, vagy amelynek megoldását nálunk hatalmasabb faktorok sürgetik. Szomorúan igazolja ezen tétel valóságát különösen birtokpolitikánk sorsa. Alig van a magyar közéletkérdései között egy is, amely fontosságban hozzámérhető ; nemzetünk létérdeke fűződik ahhoz, hogy ezen kérdések mentői előbb kielégítő rendezést nyerjenek; és mégis, a politikai faktorok tétlen szemlélése mellett, sőt ma már kimondhatjuk : a szép reményekre feljogosító kezdeményezések teljes leszerelésével folyik a magyar birtok tervszerű és mind nagyobb mérveket öltő pusztítása; folyik azért, mert nincsen olyan hatalmas politikai tényező, nincs befolyásos érdek, amely a törvény- hozást kényszerítené arra, hogy ezen kérdésekkel érdemben foglalkozzék. A magyar föld idegen kézre vándorlása ma már olyan mérveket öltött, hogy népünk, az egész nemzetünk jövőjét veszélyezteti, sőt veszélybe sodorja az egységes magyar nemzetállam gondolatát is, 40 éves alkotmányos a reánk ezen egyetlen nagyobb politikai koncepcióját, amelyet a közélet minden szá- mottévő férfija vall, mert ábránd és üres fikcióval lesz ez is, ha birtokpolitikánkat a tétlenségből még egy évtizedig kizökkenteni nem tudjuk. Egységes, tervszerű széles anyagi bázison nyugvó, életerős biztos politikai akciót követelünk tehát a magyar föld, a magyar nemzet érdekében; ezt sürgetni meg nem szűnhetünk. A természetben némely fajok a földrengést korábban megérzik mint mi. Én nem tudom, de én fölrengést érzek a magyar föld talaján. Társadalmunk forradalmi jelentőségű átalakuláson megy keresztül. Égész társadalmi osztályok buktak el és hagytak maguk után közéletünk mezején ma kétszeresen érzett pótolhatatlan űrt. Uj osztályok támadtak, uj elemek alakultak ki városainkban ős odakint a falvakban; ismét mások átalakultak vagyonban, kultúrában, közszellemben egyaránt. Én a magyar közszellemben kezdem érezni ezen uj osztályok merész ujjitó szellemét. Ez a történelmi előzmények continutását széjjel tépve, a megszentelt nemzeti tradíciókat félre lökve, mint igazi parvenü törtet előre és igyekszik nemzetünk mindazon rétegeinek nyakára jármot tenni, melyek vele megbarátkozni nem tudnak, melyek azonban bár kevesebb merészségtől áthatva, több érzékkel bírtak a nemzeti szükségletek követelményei iránt. Látom, hogy nemzetiségeink napról- napra merészebben lépnek fel, fellovalva és mindenünen biztatva és ugyanakkor érzem, hogy minden egyes porszemmel, melyet a magyar földből tőlünk ezek elhódítanak, nemzeti nagyságunk egy eltemetett reménységére hull alá a göröngy. Szegény Erdély- ország, ha igy haladunk, maholnap száraz ággá válik a magyar nemzet élő nagyfáján, melyben majdan a most még távolban készülő zivatar villámai sújtanak le ős dönthetik porba vele együtt a büszke évezredes tölgyet. Ebben a szomorú helyzetben már csak a magyar gazdákban, a magyar gazdatár sadalom magyar szivében bízom. Itt találok egyedül érzéket és megértést egy a már nemzeti és szociális szempontból egyaránt szükséges ős elkerülhetetlen erőteljesebb birtokpolitikai törvényhozási akció iránt. Megvagyok győződve és bízom benne, hogy a magyar gazdatársadalom szeretettel karolja fel majd a magyar politika ezen árva gyermekét és cselekvésre kényszeríti szavának súlyával a közélet erre hivatott tényezőit. Legyen siófoki — junius 19-iki nagygyűlésünk ezen eszméknek hirdetője ős a tetteknek kiváltója. MEGHÍVÓ. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt intéző bizottságát a folyó évi junius hó 5-én szerdán délelőtt 10 órakor Szat- máron a Pannónia külön termében tartandó Intéző bizottsági ülésre tisztelettel meghívom. Budapest, 1912. junius 1. DR- FALUSSY ÁRPÁD vármegyei pártelnök. HÍREK. Faragó Ibolyka, Faragó Ignác s. tanfelügyelő 6 éves kis leánykája, ki nemrégen mutatkozott be mint zongoraművésznő Budapest ős több nagyobb vidéki város közönségének, mint értesülünk e hó közepe táján városunk közönségének fog egy élvezetes estét szerezni. — A kis csodagyermek Ben- diner tanár tanítványa, kinek rendkivüli- ségét úgy véljük legjobban megvilágítani, ha leközöljük a »Pesti Hírlapnak* budapesti hangversenyéről közölt tudósítását: Végre hallottuk a hatéves leánykát, Faragó Ibolykát, aki a zongoraművészet babérjaira pályázni olyan korán indult útnak. Faragó Ibolyka hangversenyéről beszámolva, egy zenei tünemény. A Royal nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség bizalmatlanul fogadta eleintőn a leánykát, akinek csak bájos megjelenése hatott. Mikor azonban a zenekar bevezető taktusai után kicsiny ujjai elmélyedtek a zongora billentyűiben és félénk, bizonytalan hangok helyett bársonyos, finom tónust, kristálytiszta, gyöngyöző futamokat, remek trillákat és hatalmas akkordokat hallottunk, mindjárt tisztába voltunk azzal, hogy a zenei előadó művészetnek egy újabb nagysága indul el Budapestről. Faragó Ibolyka Mozart D-moll koncertjét játszotta zenekari kísérettel, mind a három gyönyörű tételt kívülről, a legnagyobb könnyűséggel, biztonsággal és olyan virtuozitással, amely egyenesen megdöbbentő volna, ha játékában nem nyilatkozna meg egyúttal egy olyan zenei elmélyedés, amely tekintve azt, hogy hat éves gyermekről van sző, az igazi zsenire vall. Erőteljes fortékat, leheletszerű pianókat ős finom árnyvonalakat hallottunk tőle. A közönség el volt ragadtatva, minden tétel után percekig zúgott a tapsvihar ős a Mozart- aoncert végén valami tízszer kellett megjelennie*. — És ugyanilyen véleménnyel irt valamennyi fővárosi lap. — Kinevezések. A kereskedelmi miniszter Bartha István állomás felvigyázót Dre- nyovszky Gyula forgalmi dijnokot a XI. fizetési osztály 3-ik fizetési fokozatába MÁV. hivatalnokká kinevezte. Többszörösen kitüntetve érmekkel és dicsérőoklevelekkel! cipészmester Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér. Ajánlja finom, kényelmes, elegáns és tartós saját kőszitésü lábbeliit. Dusán felszerelt cipő raktárában csakis valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból cipőket és csizmákat nagyon is Versenyképes árak mellett hozza forgalomba és üzletéből az olcsóbbrendti készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte és akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. — Nagy választék — ...'...............mindennemű gyermekc$izmákban, téli, posztó- és báli cipőkben. ............................................
