Szatmárvármegye, 1912 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-14 / 15. szám

Nagykároly, 1912. április 14. Vasárnap. VIII. évfolyam 15. szám.

A SZATMÁRVÁRMEGYEI 48-AS ÉS FÜGGETLENSÉGI PÁRT HIVATALOS LAPJA.

= POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HET! LAP. = MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Helyben: Elöfizetjsi árak: VidéUe„s

Szerkesztőség : EGÉSZ ÉVRE . 6 korona. I EGÉSZ ÉVRE . 8 korona,

hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők : Fololna azorlroartri • FÉLÉVRE ... 3 korona. I FÉLÉVRE ... 4 korona-.

..... . ,, — - . ... ■ NEGYEDÉVRE 1-50korona, f NEGYEDÉVRE . 2 korona.

Kolcsey-utca 11. sz. Telefon 114. JJÍL lOSITS MIKLÓS. Egyes szám ára 20 fillér. — Dyiltter sora , 40 fillér.

= Kiadóhivatal: Kaszinó-utca 10. sz. Telefon 115. sz. = * Hiráetések jutányos áron közöltéinek.

A harc folytatása.

Nagykároly, 1912. április 13.

A képviselőház ismét megkezdte tanácskozásait. Helyesebben az obstructs folyik tovább azzal az eréllyel, azzal az elszántsággal, a mellyel folyt a Kimen kormány lemondása előtt.

A kormány tiz hónap óta küzd a véderő javaslat törvényerőre emeléséért, — a függetlenségi pártok tiz hónap óta harcolnak a nemzet jogaiért, de sem a kormány sem a küzdő ellenzék nem tudott |ez idő alatt győzelmet aratni, eredményt elérni. Ellenkezőleg, a rezolució rideg visszautasításával arra a kétségbevonhatlan eredményre jutott a nemzet, hogy nállunk alkotmányosság nincs, — az ország törvénye alkotmánya Írott malaszt a mely az osztrák nagyhatalmi nóbort érdekében bár mikor felrúgható.

Arra a szomorú eredményre jutott a nemzet, hogy az uralkodó egyetlen kézlegyintése, egyetlen szava elég ahhoz, hogy a képviselőházban megnyilvánuló egész nemzeti akarat összetörjön, és elnémuljon.

Lehet-e ily viszonyok között nekünk alkotmányosságról, parlamentáris jogokról álmodoznunk ?

Ha a múlt eddigi szomorú emlékei

nem volnának elegendők annak bizonyítására, hogy a mi alkotmányosságunk parlamentáris életünk csak komédia és nem valóság, úgy a kormány és munkapárt dicstelen meghátrálása azt eléggé bizonyíthatják. Hiszen az egész küllőid megbotránkozott Khuen és pártja meghunyászkodásán.

Az obstructiő veszedelmessége mellett lehet sok érvet felhozni. Tagadhatatlan, hogy egy hónapig tartó obstructiő kiszámíthatatlan akadályokat gördít egy ország fejlődése elő. Ámde lehet-e elitélni az ellenzék ezen rendkívüli eszközének alkalmazását akkor, a midőn azt látjuk, hogy a kormány által is elfogadott sőt irányított nemzeti akarat, a képviselőház nagytöbbségének jogos ős törvényes' kívánságai is megtörnek a bécsi akaraton ?

Lehet-e megalázőbb egy nemzet kormányára és képviselőházára mint az, hogy majdnem egyhangú akarattal előterjesztett jogos és törvényes kívánságai a bécsi katonai hatalom ellenállásán hajótörést szenved és ugyanezen kormány és ugyanezen parlamenti többség a bécsi katonai hatalom és Anffenberg hadügyminiszter intrikái előtt szolgalelküen meghajolni kénytelen ?A nemzeti kívánságokat és alkotmányos jogokat egyedül védelmező ellenzéknek csak egy fegyvere van, a házszabályban lefektetett jogoknak érvényesítése. Végső eszköz ez, de az alkotmány védelmében ezen végső használata feltétlenül jogosult.

Most ezen egyetlen és végső fegyverétől akarja a mindenre kapható kormány és munkapárt a küzdő ellenzéket megfosztani.

A tegnapi képviselőházi események, a házelnök erőszakosságai kétségtelenné teszik, hogy a kormánynak és a munkapártnak az a célja, hogy az ellenzék jogos küzdelmét a házszabályok durva megsértése árán is — letörje. — A Kállay Tamás esete ravaszul kieszelt terv és precedens arra, hogy az ellenzék küzdő elemeit egyenként a mentelmi bizottság elé hurcolják és a házból három hónapra kitiltsák.

Vajjon-e durva jogsértéssel eléri-é a kormány acélját. Azt hisszük,hogy nem, mert e durva jogtiprás parlamenti forradalmat idézhet elő, a melynek eredményei kiszámithatlanok.

Ebből a khaoszból nem erőszak, hanem a békés megegyezés útja vezetheti ki a kormányt. A békés megDiplomáciai tárgyalások.

Észre kellett vennem, hogy itt nem sokat törődnek velem. Apró poharak kerültek a hosszú puha faasztalra, amelynek olyan ixlábai voltak, mint a Siralomházban cimü képeken szokott lenni. Szorgalmasan egy- egy legyintésszerü mozdulattal a szájukba lökték a törkölyt és folytatták a mondatot, mintha meg sem szakitották volna. Az asztal egyik oldalán ültem én, a másikon ők ketten. Be sem mutatkoztunk, de tisztába voltak velem és én is némileg a beszélgetésük során megismerhettem őket. Rólam biztosak voltak, hogy átutazóban megéheztem egy tojásrántottára és egy üveg sörre. Ók idevalók és mint a vendéglő törzsvendégei szívesen adnak helyet idegeneknek is az egyetlen asztalnál.

— Kissé bizony lezüllöttünk — mondta az idősebbik — a mikor még mi is pesti urak voltunk, mi is magas kráglit viseltünk és keztyiit huztunk.

Ennek, aki nyilván hozzám adresszálta a szavait, intelligens, úri arca volt. A másik robusztus, erős, lelógófejii magyar, pantallóban bár, de kezeinek érdességén az istálló illatát éreztem. Most emez szőllott:

Ruhát fest May fel Sámuel

vegyileg tisztit villanyerőre berendezett intézetében Alapittatott 1902. Talep: Petőfi-ut 59.

— Persze báró, te ott is ur voltál, én ott is paraszt. Egy kis meleg hazai zsebpéz azonban a tüzérkáplárnak is használ Pesten. A leányok miatt nem is sok panaszkodni valóm akadt. A panoráma, meg a hajóhinta, aztán meg a hegyes bajuszom (nem lógott még akkor ilyen rondán) megtették a magukét.

A báró mintha prüszkölt volna, olyan hangokat adott. Közben legyintett a kezével, aztán meg nyöszörögve mosolygott, nagy fekete szemét jóságosán jártatva a barátján:

— Jól van Dani, jól van. Tudod is te, mi az a Pest. Dehogy tudod. Én kávéházakat törtem össze és zsidók pofájába mártottam a bicskámat. Marhaság volt, de ma sem sajnálom, szépen éltem.

— Bizony nekem sem ártott volna egy kis úri nevelés. Ha meggondolom, hogy milyen másképpen lehetett volna nekem élni. Tanulni, urnák lenni, pénze volt hozzá elég az apámnak, csak nem akart véresre pofozni, amikor nem tanultam.

A báró belökte a pohár pálinkát a szájába, kettőt-hármat a padlóra köpött és megint mosolyogva csapkodott a kezével a levegőben.

— Bár én se tanultam volna. Szamárság volt. Minek tanultam ? Hogy most a pálinka mellett neked tartsak előadásokat a büntetőjogból? Neked, neked, te ökör?

Dani sunyin, szomorúan beszélt a bajusza alatt:

De te otthon is tudsz illendően beszélni a finom feleségeddel, az úri gyerekeiddel. De én, de én . . . Nekem is van finom feleségem, megcsal, utál, mert paraszt vagyok.

— Ki kell lökni a randa feleséget, ha megcsal.

— Nem lehet, nem lehet. Hát hogy képzeled? Én egész nap itt iszom a korcsmában, este hazamegyek, belezuhanok az ágyba, mint egy mázsás buzászsák. Hát mit csináljon az asszony? Még csak meg se csaljon? Az a finom, szép fehérnép. Pedig tudom hogy már az első gyerek se tőlem való. Az esküvő után való nap már egész estig veled ittam, báró. Te vagy az oka mindennek. Azt hittem, te teszel mindent a leghelyesebben. Mert te tudományos vagy, bái*ó vagy. Azt hittem, te mindent jól cselekszel. Pedig látom, hogy te rontottál meg engem is. Te báró, te gazember.

Fölindulás nélkül, a szesz némi hevítő Jhatása alatt mondotta ezeket. Senki sem volt