Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-15 / 3. szám
<* POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. «&• Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Széchenyi-utcza 26. szám II. emelet. : Kéziratokat nem adunk vissza. ■ MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: DR. TÓTH ZOLTÁN. Előfizetési árak: Egész évre ...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Kezdődik a harcz... Nagykároly, 1911. jan. 14. A történelem tanúsága szerint a magyar nemzet minden katasztrófája a nemzet vezető elemeinek czivakodásaiból sokszor egymás elleni irigységéből és gyakran egyesek hiúságából — kapzsiságából származott. Fajunknak ez a szerencsétlen jellem vonása ezeréves történelmünkön sötét vonalként húzódik végig. Az Árpádház kihalta után — tehát 700 éven keresztül a magyar nemzet egyetlen uralkodót tűrt meg, maga felett uralkodni a saját fajából: Hunyadi Mátyást. De e zseniális uralkodónak is minden erejére szüksége volt, hogy az irigykedő, hiú és kapzsi magyar oligárkiát letörhesse és egy egységes, és müveit Magyarországot teremtsen meg a mely az Ő vaskeze alatt a leghatalmasabb országa volt Európának. Mátyás halála után nem akadt, többé sem uralkodó, sem államférfiu a ki egységessé, együttérzővé tette, vagy tehette volna Magyarországot. A nemzet egy része a törökkel, más része a némettel tartott. Később a nemzet egy része labanc, másik része kurucz lett. A magyar faj állandóan darabokra törve pusztította egymást. II. Rákóczi Ferencz — a legideálisabb gondolkodású fejedelem — a nemzet szabadságán küzdött és a lobogójára irt megváltó nagy eszmékkel sem bírta egységessé tenni a magyar fajt — amint nem sikerült ez Kossuth Lajosnak sem a ki pedig millióknak adott jogot és szabadságot és bevezette népét az alkotmányos és népképviseleti kormányzás alapján élő nemzetek sorába. Csoda-é ha ily nagy férfiak szabadságküzdelmének eredménytelensége után az anyagi és lelkierejében is megfogyatkozott nemzet a hihetetlenül megerősödött uralkodó dinasztia túltengő követeléseivel szemben, ma már együttérző és cselekvő ellenállást kifejteni nem tud?! Hiszenhá százalékban kellene a királyi hatalom és nemzeti hatalom közötti arányt kifejezni, azt találjuk, hogy migaz előbbi 95 %-ot mutat, a nemzeti hatalom ezzel szemben 5 %-ra redukálódik. Mit éra kezünkben a törvénykönyv, ha annak megvédésére nincs hozzá hatalom. Ezt a gyengeségünket azonban mi idéztük elő úgy a múltban, mint a jelenben is. A magyar lelkesedni tud minden nagy és nemes eszméért, ámde a nemzet létérdekét, életbe vágó kérdéseit szolgáló nagy eszmék keresztül vitelénél egységessé és együttérzővé lenni nem tudtunk soha. A hatalmas nemzeti fellángolást — állandóan követte a czivódás, irigykedés, hiúság és kapzsiság, a mely aztán a nemzetet az osztrákok jármába és a Habsburg dinasztia szolgálatába hajtották. Ez a sorsa lett az 1905. 1906. évi nagy nemzeti felbuzdulásnak is. A gyűlést szabadelvű korszak letörése után uj reményekkel néztünk a nemzet jövője elé. Egy táborban láttuk a nemzet igazi vezéreit: Apponyit, Kossuihot, Andrássyt, Justhot és megtörtént az a soha nem remélt dolog, hogy a magyar Király miniszterévé nevezte ki Kossuth Lajos fiát. A magyar ismét hitt és naivságában ismét mindent remélt. De jött a régi átok: a czivakodás, a vezérek hiúsága és a nemzeti kormány a hatalmas táborral együtt — mint annyiszor 1000 év óta — darabokra tört. A széttört, széthullott nemzeti erőt aztán végleg megsemmisiteni könnyű volt Khuennek, annak a férfiúnak a ki azóta a mióta politikával foglalkozik állandóan a bécsi udvar és az osztrákok érdekeit szolgálja és egyike volt mindig azoknak a kiválasztottaknak, a kikre a bécsi udA bunda. (Folytatás.) — Tessék csak helyet foglalni ez az ő asztala. Vacsora után jönni fog. Leültem. Az asztalon a gyujtótartóban egy papírlap volt beletüzve ezzel a fölirással : Lefoglalva nagyságos Schön doktoi útrészére. Nagyságos Schön doktor ur kissé későn jött, már tiz után, de jó szivar volt a szájában és előkelőén mozgott. Az alázatos, rongyos Sehen egyszerré felém kerekedett és ezt nem sajnálta tudomásomra adni: — No fiacskám én már jó utón vagyok. Én már bejutottam a siker útjára. Itt állok a torkolatnál, a deltánál. Most már csak válogatok, a deltának melyik ága a legrövidebb, melyiken lehet leggyorsabban a nyílt tengerre jutni. A jólét nyílt tengerére. Olyan meggyőződéssel beszélt, hogy hinnem kellett a sikereiben, az eljövendő jólétében. — De baj van fiacskám — baj. Utálom a zárt helyiségeket. Itt le kell vetnem a bundámat és úgy érzem mindig, mintha a fehér folt helyén nagy szakadás tátongna és kilátszana a piszkos fehérneműm. Még csak három napja hordom ezt a bundát, de már érzem, hogy ha a fehér folt nincs rajtam, nem vagyok egész ember. Higyje meg, nincs senki, aki meg ne fordulna utánam az utcán: „Ki ez az érdekes ember ?“ Három nap alatt azonban már akadtak olyanok is, akik ismernek. Pincértől és hasonlóktól megtudták, ki vagyok. „No hallja — mondják a másiknak — ezt sem ismeri ? Ez a Schon doktor. Nagyon jeles ember.“ Máskor vár egy kicsit aztán helybenhagyja. „Ja, a Schön doktor? Miért nem mondja?“ És holnap már ő magyarázza másoknak, hogy ki vagyok. Úgy tekintettem már az ő sorsát az ő boldogulását, mint a saját magamét: — De mi lesz nyáron — kérdeztem aggódva — akkor nem lehet viselni a bundát. — Maga kis pupák, nézzen ide. Megfordította a fejét és közvetlen a tarkója fölött a hajában ott volt ugyanaz a fehér folt, ami a bundáját tette érdekessé. Lássa ez eddig a természetnek egy kihasználatlan adománya volt, amelyet még maga sem vett észre. Most majd kihasználom. Nézze mennyire tudok vele bánni. Ott ül a harmadik asztalnál két nő és egy mafla. Két perc múlva nem fognak másról beszélni, mint az én fehér foltomról. Hát még ha fölveszem a bundámat. Nem telt belekét perc, amely alatt Schön feszengett, fészkelődött, már észrevették a nők a fehér foltot és folyton arról beszéltek. Odahívták a pincért. — Mondja ki ez az érdekes ember ott ? A pincér lenézően mosolygott: — Ugyan kérem nagysád ? A Schön doktor ur! 111. Két hónap múlva Schön Vilmos feleségül vette a kávéházban érdeklődő hölgyek közül a legidősebbiket, aki özvegy asszony volt és az első ura után egy elsőrangú belvárosi férfidivatMinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. Szereti egészségét? Ki ne tudná,, hogy utolérhetetlenül legjobb hashajtó a világhírű T PURGÓ-BAYER. 1 Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. r
