Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-28 / 35. szám
Nagykároly, 1910. augusztus 28. Vasarnap. VI. évfolyam. 3.5 szám. «eä- POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. «& Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: ; Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. ■*í?ss*- Kiadóhivatal : Kaszinó-utcza 2. szám. j —— ___1 Kéziratokat nem adunk vissza.-----------ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : j Laptulajdonos : Dr. Tóth Zoltán. Fráter István. Előfizetési árak: Egész évre..............................................8 korona. Fé lévre.................................................... 4 korona. Negyedévre..............................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. j|| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. á husdrágaság kérdése. Irta : R. Gy. A husdrágaság nem máról-holnapra állott be, lassanként fejlődött a kormány és társadalom nembánomsága és néha a rossz takarmánytermésü évek küvetkez- ményeképen. Évek óta hívjuk fel már mi is, de az osztrák gazdatársaink is a kormány és a társadalom figyelmét a szertelen közvetítés káros hatásaira, most, hogy a baj az egész vonalon megvan s a termelő és fogyasztó között épp az élelmezés ellátása körül egy jóformán átvághatlan hálózat fejlődött, a mely az élelmezést feleslegesen és felette megdrágítja, ez a tény végre hivatalos megállapítást nyert úgy nálunk, a földmiveiésügyi miniszter révén, mint Ausztriában az osztrák kormány részéről. Ezen a bajon csakis úgy segíthetünk, ha a hatóság és társadalom vállvetve közreműködik a felesleges közvetítés kiküszöbölésén megfelelő intézmények létesítésével. A társadalomnak feladata vásárpénztár, nagyvágók, fogyasztási szövetkezetek révén közelebb hozni a fogyasztást a termeléshez. A kormánynak feladata olcsó hitelről gondoskodni a gazda részére, hogy az áliathizlaláshoz szükséges forgótőkét a gazda ne az állat- közvetitőtől kapja nagy uzsorakamatra, hanem egy olyan forrásból, amely a nyugodt állatértékesitésre be nem folyik, s e téren a gazdának szabad kezet enged. A kormánynak feladata a hus- fogyasztási adók eltörlésével, a községi illetékek megszüntetésével a húsfogyasztást olcsóbbá tenni. A legfontosabb élelmiszernek a megadóztatása antiszociális, mert legérzékenyebben a szegényebb kereseti osztályokat nyomja az adóprés. Az állam feladata a colis agricoles intézményét mielőbb életbeléptetni. Hány gazda rendezkednék be arra, hogy terményét közvetlenül a fogyasztónál helyezze el, ha a vasutak a coiis agricoles intézményét életbeiéptetnék s ha a különböző fogyasztási adók a húsnak ily vasúti csomagokban való házhoz szállítását meg nem nehezítenék. A legfontosabb feladata azonban a kormánynak az állattenyésztés fellendítése. S itt ki kell mondanunk azt a véleményünket, hogy bár a mostoha évek szűk takarmánytermésének az állattenyésztésre gyakorolt káros hatását teljesen kiküszöbölni nem lett volna s nem is lesz lehetséges a jövőben sem, de megfelelő intézkedésekkel s a nép megfelelőbb gazdasági nevelése esetén, a magyar állattenyésztés sem maradt volna mögötte a fogyasztás áltai támasztott jogos igényeknek. Ismételten megállapíthatjuk az általunk annyiszor hangsúlyozott igazságot, hogy az állattenyésztésnek, általában gazdasági kérdéseknek központi kezelése gyakorlati eredményeket nem szülhet. Hiába van meg a nagy állattenyésztési felügyelő,, illetve ma már a gazdasági felügyelői szervezet, e szervezet működésének gyakorlati eredménye vajmi csekély s illetve pem az, a minek lennie kellene az esetben, ha a kormány a gazdatársadalom szervezésére egyidejűleg a kellő gondot fordította volna. Nem elég, hogy az állam hivatalokat teremtsen, hanem szükséges, hogy magát a társadalmat tanitsa önálló adminisztratív működésre, mert a társadalom olcsóbban és gyakorlatibb módon látja e! ezeket! a teendőket. Tessék létesíteni egy érdekképviseleti szervezetet s ennek révén állattenyésztési egyleteket, amelyek míg területük állattenyésztésének minőségi és mennyiségi fejlesztésére gondot fognak fordítani, a mellett majd ránevelik a gazdát arra tó, „hogy. takarmányával okszerűen gazdálkodjék s bőséges esztendőkben ne kótyavetyélje el azt, hanem gondoljon a holnapra, a szükebb esztendőkre s megtaniija arra is, hogy értékes tenyészáilatjai eladása helyett takarmányvásárlással tartsa fenn azt a fontos termelőtökét, a melyet az állomány mindenkor képvisel. Megkell szüntetni a növendékállat — pusztítást is, de megint nem rendeletekkel, hanem a nép nevelésével, a közA „Madama.“ Erythraában, „Madama“ névvel illetik azt a kalandornőt, aki Abesziniából jön az olasz kolóniába, hogy a kizsákmányolásra érdemes fehér férfiakra vadászon. Alig, hogy megérkezett, már vevője találkozik, aki az áru minősége szerint, 50—3000, terézia tallért fizet érte. A pénz lefizetésénél vagy pedig néhány nappal később, tanuk jelenlétében szóbeli szerződést kötnek, mely szerint a „Madama“ kötelezi magát, hogy életfogytáig hűséges feleség lesz — jobban mondva, amig meg nem unja az ügyet, a fehér férfi természetesen hasonlókép esküszik. Előfordul, hogy a feleség már három nap múlva elillan, a partnerének pedig semmi joga sincsen visszakövetelni az érte lefizetett hozományt. A nő mindig rögtön eltünteti a kapott pénzösszeget, fél. hogy a férfi visszakéri vagy elveszi. A szerződés megkötése után beköltözik, úgy tesz, minthogyha törvényes feleség volna magaviseletében, az abszolút urinőt jelzi. Egész világban előfordul, hogy az asszony elbutitja, bolonddá teszi a férfit, de az Eythráá- ban élő fehér férfiak szerelmi hülyesége a de- generáltság oázisává változtatják e gyarmatot. Itt valósággal rendkívüli esetek történnek, — az elhülyesedés és az állattá aijasodás tekintetében, — aminek, — lehet, hogy az éghajlat az okozója. A „Madama“ aki szerződése előtt rendszerint ruhátlanul avagy rongyokba burkoltan állt, bevonulása után rögtön óriási ruha-igényekkel áll elő ; nemcsak párisi ruhákat, strucctol- las kalapokat, piros és kék napernyőket kíván, de briliáns gyűrűket, arany kar- és lábcsattokat is. Ha szerencsétlen partnere eleget tehet ennek, akkor rendben van, ha ellenben nem, akkor dühöngve szidalmazza: „Te nem lenni már az én férjem, te lenni Zulu, buta, .hülye állat, összeverdesem azt a csúnya sárga pofádat! És fenyegetését számtalanszor be is váltja. Különben nem az egyetlen beszállásolás a „Madama“ az általa boldogított házban. Még hoz magával rendszerint három, négy asszonyszemélyt és éppen annyi bitang fickót is, akiket ünnepélyes grandezzával ekkép mutat be: „Ez lenni a tanti, ez testvér nekem, ez sógor, ez kuzín, stb.“ Többnyire a néni tényleg az,'a többi ellenben kalandornő, a férfiak szeretőik, vagy pedig Monolik kémei. Ha nagyon gazdag a „férj“ akkor befészkeli magát hozzá az egész csőcselék, — ha nem gazdag, csak a csinos nők maradnak ott társalkodónőknek, az urak, akik rendszerint erőteljes fiatal férfiak, csak estefelé jönnek oda látogatóba. Tertullianó Gandolfi, akinek könyve „J. Misten dell Africa ltaliana“ most jelent meg, a sok ezer példányból három különböző fajtájú „férjet“ tüntet fel. I. Cavaliere P., dúsgazdag telivér nápolyi ember. A „Madama“ akit feleségének nevez, és hct darab csokoládé-szinü csemetéje, a legtisztább nápolyi dialektusban beszélnek. Egy napon látták, amikor e boldogtalan, revolvert fogott e kezébe és az ég felé ordította : „Addió világ“ Addió élet 1 Addió szép nápolyom, addió Vezúv, addió Vomeró, addió Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a PURGÓ-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta vane két szó. Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak
