Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
2-ik odal. szatmárvármegye. 33-ik szám. is hasznára szolgálnának. Mert ha figyelmen kívül marad a jelenlegi helyzet, ha alapításra a már meglevők mellett szükség azért sínes, mivel ezek bőven kielégítik a keresletet, —• keli, hogy az alapítandó intézetek teremtsenek maguknak egy-egy uj talajt, ami pedig csakis az ipari, kereskedelmi és gazdasági téren áll rendelkezésükre. Uj tér nélkül csak áldatlan harcz fejlődik a már meglevőkkel szemben, — hol mint minden küzdelemben, a gyönge lesz vesztes. Vármegyei közgyűlés. F. hó 11-én vármegyénk törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tartott. Fél 11 órakor nyitotta meg Csaba Adorján főispán. Megnyitó beszédében felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy Ő Felsége ebben az évben ünnepli 80-ik születésnapját és hogy akkor, amikor egész Európa kegyelettel emlékszik az ősz, uralkodóról, Szatmárvármegye közönsége sem maradhat el az ünneplők sorából. Kéri a közgyűlést, hogy Tolnavármegye közönségének e tárgyú átiratát minden politikai színezettől eltekintve, egyhangúlag fogadják el. E tárgynál felszólaltak Kende Zsigmond és Nemestóthi Szabó Antal. Az előbbi szintén kijelentette, hogy a pusztán udvariassági aktust képező hódoló felirathoz a maga részéről szintén hozzájárul. N. Szabó Antal oly értelemben szólal fel, hogy a vármegye Tol na vármegyétől független, önálló feliratot intézzen Ő Felségéhez. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el ez indítványt és a felirat elkészítésével llosvay Aladár alispánt bízta meg. Udvarhelymegye átiratát a tisztviselők vasárnapi munkaszünete tárgyában az állandó választmány javaslata alapján egyhangúlag elfogadta. Élénk érdeklődést keltett az alispánnak a vármegyeház épületénél teljesített sörgős építési munkálatokról szóló jelentése is. E pontnál interpellálta meg Kende Zsigmond a vármegye alispánját az iránt, hogy más vármegyéknél divó szokáshoz hasonlóan Szat- mármegye székházán is a megyegyülések alkalmával künn lengjen a megye zászlója. A közgyűlés e zászló beszerzésére az alispánt utasította •Hangos vihart keltett az állandó választmány azon javaslata, mely szerint Csanálos község r. kath. egyházának a templom kerítésének lebontása iránti kérelmét utasítsák el. Rónai plébános heves hangon kelt ki a vármegye elten, hogy ott Csanálos község ügyeit határozott rosszakarattal kezelik. Rónai ezen kijelentése nagy lármát provokált és sietett is őt védelmébe venni Nemes- tóthy Szabó Albert, aki ezt a határozatot a jegyző és plébános közti csatározásban annak tulajdonítja, hogy a vármegye határozataiban folyton a jegyzőnek kedvez. (Felkiáltások: „Ez nem áll!“) Felhívja a közgyűlést, hogy vessen véget e harcz áldatlan állapotainak, továbbá felhívja a bizottság figyelmét arra a modorra is, amely a jegyző jelenlegi fellebbezésében olvasható. llosvay alispán visszautasítja Rónai és Nemestóthi azon kijelentéseit, mintha a megye ez ügyben részrehajlóan járt volna el. Ugyancsak Kerekes jegyző is a választmány álláspontját védte. N. Szabó Albert szerint a kérdés még nincs megvilágítva s a határozat alaki szempontból megsemmisítendő. Rónai újra felszólalt személyes kérdésben s kijelenti, hogy az előadó részéről mindig elfogultsággal találkozott. A közgyűlés Stóll Béla, Kende Zsigmond, N. Szabó Antal újbóli és llosvay alispán azon felszólalása alapján, hogy jelenleg a jegyző pártján van az igazság, nagy szótöbbséggel az állandó választmány elutasító javaslatát fogadta el. llosvay alispán referálása alapján a közgyűlés elhatározta, hogy a Szabolcs-megyei 16-án tartandó főispánt beiktatáson képviselteti' magát. Ezenkívül még vagy 200 kisebb jelentőségű ügy került felolvasásra, többek közt a Krassó-Szörénymegyei árvízkárosultak segély iránti kérelmét kedvezően intézték el, ameny- nyiben 1000 korona segélyt szavazott meg a megye. Úgyszintén kedvező elintézésre talált a vármegyei tűzoltó szövetség segély iránti ké- elme is. A közgyűlés fél 12 órakor ért véget. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én délelőtt tartotta meg llosvay Aladár alispán elnöklete alatt rendes havi ülését. Luby Géza a szokásos alispáni jelentés után interpellátiót intézett az alispánhoz az iránt, mi az oka annak, hogy a tiszabecsi körjegyző elleni fegyelmi ügy, mely már három éve húzódik s még ma sincs befejezve; kijelenti hogy a belügyminisztérium utján fogja a vizsgálat végét vettetni. llosvay alispán nyomban válaszolt, amit a bizottság tudomásul vett. Luby Géza interpellátiója után Schönpflug László tb. szolgabiró eskütétele következett. llosvay Ferencz árvaszéki elnök jelentése szerint julius hóban elintézés alá került 2430 darab, melyből az előadók szabadsága miatt 364 darab jött át elintézetlenül a folyó hóra. Dr. Aáron Sándor vármegyei főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok az előző hónaptól’ nem mutatnak eltérést. Az általános egészségi állapotok kedvezőtlenek azért, mert a kanyaró invásió a szomszédos törvény- hatóságok területeiről hozzánk is átjött és vármegyénkben 25 községben nagyszámú megbetegedéssel áll fenn. A hőkhurut. a vörheny és a hasihagymáz szórványosan lépett fel néhány községben. Jelenti, hogy a betegségek megakadályozására az intézkedések megtétettek. Hegedűs Ferencz h. pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt hónap végéig befolyt egyenes adóban 389,445 kor., hátralék a folyó évben 1.958,485 kor. A befizetés a múlt évihez képest kedvezőtlenebb. Hadmentességi díjban tartozás 40,728 kor., a befizetési eredmény a múlt évihez hasonlítva itt is kisebb. Sprenger Ferencz segéd-tanfelügyelő jelentése szerint iskola látogatásokat az iskolai szünet miatt nem foganatosított. ványosságra összecsődültek, hangos kacagásra fakadtak. Végre elérkezett a nagy pillanat: Weisz Mórt két kocsislegény fölsegítette a lóra. Az első pillanatban Weisz nagyon boldogtalannak érezte magát. Sehogy sem tudta megtalálni az egyensúlyt a Mária Terézia-korabeli tornyos huszárnyeregben, melyet Grünzveig egyenesen az ő számára vásárolt a Telekitéren. A kengyelvasat pedig épenséggel alkalmatlannak találta. Grünzveig hasznos útmutatással szolgált neki, s miután ráadta az áldását, útnak indította. Lassú tempóban haladt Weisz Mór a Külső Baross-utczán az Öröm völgy-utca felé, miközben aggódó figyelemmel kisérte a ló minden lépését. Ha valami meglepetés érte, hirtelen a nyeregkápába kapaszkodott. Útközben többször megveregette a paripát s bizal- másan Macikámnak nevezte. Maci baljóslatú prüszköléssel felelt a nyájaskodásra, amitől Weisz úr összerezent, mintha tüzes mennykő csapott volna le mellette. Ilyen módon ért kedvese lakása elé, melynek nyitott ablakában már ott várta a romantikus hajlamú Irén s kendőlobogtatás- sal üdvözölte a szerelmes lovagot. Ez volt Weisz Mór életének' legboldogabb pillanata. Úgy érezte magát, mint egy győzelmes hadvezér. Diadalmámorában annyira megfeledkezett magáról, hogy fölájlt a nyeregben, hogy megölelje az imádott leányzót. Ebben a pillanatban Maci élesen fölnyihogott, aztán megvetette a lábát, a derekát behajtotta, majd hirtelen fökuporitotta, minek következtében Weisz Mór, mint egy gumilabda, a levegőbe röpült. Weisz Mór visszapottyant a nyeregbe, de csakhamar újra felröppent. — Fogjanak el — kérem ! — könyörgött a megrémült férfiú a publikumnak, mely kacagva nézte a jelenetet, de nem lévén mentőponyva a kéznél, nem akadt senki, aki megkönyörült volna rajta. Háromszor röpült föl Weisz Mór a nyeregből s mikor a harmadik légi utazásából megtért, a lónak a nyakára esett, melyet görcsösen átölelt. Macinak ez nem volt ínyére s nyílegyenesre fölágaskodott. Látván, hogy ez nem váltja meg a kellemetlen tehertől, megváltoztatta a taktikáját s első lábaira állt, a hátulsó lábaival pedig a levegőben hadonászott, mintha mérgében le akarná rúgni a csillagot az égről; Ez használt. Weisz Mór nyögve fordult le a lóról, de, szerencséjére, nem esett a kövezetre. Maci neki lódította Goldstein Jónás sajt- és vajkereskedésének s Weisz a kiraton át beröpült á boltba, ahol egy margarinos hordóban végre biztos és puha'nyugvópontot talált. Estében magával rántotta a boltos cimtábláját is s leütötte egy hadastyán-tábornok fejéről a fényes Lohengrin-sisakot. Miután nagynehézen kimászott a hordóból, először is végigtapogatta magát mind a két kézével, hogy nem esett-e benne kár? Attól tartott leginkább, hogy agyrázkódást szenvedett, de Gófdsfein megnyugtatta, hogy nála ez teljesen ki va,n zárva. Máskülönben azonban nagyon vigasztalatlan képet nyújtott szegény Weisz Mór. A kék foltóktól és nem kevésbbé kék daganatoktól eltekintve, melyek a testét borították, két fogát is siratta, a ruhája pedig a képzelhető legsiralmasabb állapotban volt. Hogy többet ne mondjunk, a kar máslija s a zergeszakállas kalapja, mely leginkább a szivéhez volt nőve, a hasznavehetetlenségig meg volt tépve. Hogy mikép került Weisz Mór a lakására, nem tudjuk. Némelyek szerint lepedőben vitték haza, más verzió szerint ő maga ment haza négykézláb. Annyi bizonyos," hogy nem lóháton tette meg vissza az utat. Mikor már annyira magához tért, hogy pennát tudott a kezébe fogni, első dolga volt, hogy levelet irt Grünzveig Károlynak. Sajnálatát fejezte ki Subát fest és vegyileg tisztit Nagykároly, = Kölcsey-utca t szAlapfttatoft 19Q?. '/ I •3
