Szatmárvármegye, 1910 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
33-ik szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. Jelenti, hogy folyó évben Lajosvölgytele- pen, Pribékfalván és Királydaróczon uj állami iskolák nyílnak meg, mely iskoláknál a tanítói és tanítónői állásokra pályázat hirdettetett. Vass Károly hagymásláposi, llosvai István szamos- lippói és Krespai Ágoston vámfalusi tanítóknak 200—200 korona személyi pótlék utalványozása mellett igazgatói czim adatott. A nagykárolyi állami polgári leányiskolához Magot Györgyike segédtanitónővé ki neveztetett. Mándy Zoltán közgazdasági előadónak jelentése szerint a mezőgazdaságban okozott tetemes károk most már megállapíthatók, s ez különösen a búza, rozs és dohánynál úgy mennyiségileg, mint minőségileg számot tevő. A tengeri a jég által sok helyen szenvedett kárt; az elemi csapásoktól nem látogatott helyen azonban szépen áll. A szőlőtermést a jég szintén sok helyen elpusztította, ami pedig a jégtől ment maradt, azt a peronoszpora és fakó rothadás veszélyezteti. A gyümölcs termés az okozott károk mellett is elég jó. Czilli György vm. állatorvos jelentése szerint a lépfene és sertésvész több helyen fellépett. Dr. Jákó Sándor kir. ügyész jelentése szerint a múlt hó végén fogva marad 11 egyén, kik közül 8 férfi és 3 nő. Ezzel az ülés véget ért. HÍREK. Törvényszéki elnökünk szabadságon. Dr. Rótli Ferencz törvényszékünk elnöke f. hó 8-án kezdte meg 6 hétre terjedő szabadságát, mely idő alatt az elnöki teendőket Dr. Papol- czy Gyula kir. ítélőtáblái biró végzi Esküvő. Nagybányai Horthy István ilos- vai kir. közjegyző f. hó 22-én délelőtt vezeti oltárhoz, városunkban, péchujfalusi Péchy László műszaki tanác. os és neje Rottmann Mária leányát Ilonkát. Arczképleleplezés. A nagykárólyi st. quo izr. hitk. e hó 12-én az ötvenes képviselőtestület és számos vendégközönség jelenlétében leplezte le 13 éven keresztül volt elnökének, néhai Spitz Antalnak jól sikerült arczképét. Az ünnepi beszédet általános figyelem és meghatottság között Fürth Ferencz főrabbi mondotta el, mely után lehullt a képről a lepel. Ezután Berger Ármin hitk. elnök köszönetét mondott a főrabbinak a szép emlékbeszéd elmondásáért s határozatilag kimondotta, hogy a beszéd egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglaltassák. azon, hogy személyesen nem teheti nála a tiszteletét. De ami késik, nem múlik, folytatta a levélben. Majd fogok én még magával találkozni s akkor megfizettek a nagy gazságáért, amit velem elkövetett. Maga egy közönséges csaló, aki tönkre tette a boldogságomat s a vadonatúj öltözetemet. Remélem, hogy az akasztófán fog meghalni s akkor lemondok minden más élvezetről s elmegyek a maga temetésére. Ezt irta Weisz Mór méltó, fölháborodásá- ban Grünzveignak, akinek a panaszára becsületsértésért állott törvényt a büntető járásbíróságon. — Miért nevezte csalónak a panaszost ? — kérdezte a biró. — Miért? — felelte idegesen a vádlott,— mert én egy jámbor lovat kértem tőle, ő pedig adott nekem egy raffinirozott cirkuszlovat, aki egész komédiát csinált velem. — Az nem cirkuszló, — vágott közbe a panaszos, — hanem egy szelíd, együgyii állat. Fiatalabb korában, az igaz, bokker. volt, ami, tetszik tudni, olyan ló, akinek nyilalás van a hátában. Én ebből a betegségéből kigyógyitot- tam, de persze, mikor a vádlott ur ráült, újra kitört rajta ez a rossz nyavalya. Ami nem is Kitüntetés. Fokányi Nándor nagykárolyi polgártársunk fiának, Fokányi Lászlónak, a föld- mivelésügyi minisztériumba beosztott főállatorvosnak a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Lelkészi áthelyezés. Kőrösy Károly sza- niszlói rkath. segédlelkész hasonló minőségben Nagybányára helyeztetett át. Szatmár város törvényhatósága f. hó 8- án megtartott rendes közgyűlésén a vízvezeték és csatornázás czéljaira 3 millió koronát szavazott meg. A király 80-ik születésnapjára iparosok segélyezésére és iparog ifjak külföldi ta- nulmányutjára 25.000 korona alapítványt tett. Ezen napon a törvényhatóság díszközgyűlést tart, melyről ő felségéhez hódoló feliratot küldenek. Tizenhetedikén este a várost kivilágítják és 18-án as összes templomokban istentiszteletek lesznek és a város szegényeit külön ajándékokban részesítik. A városi dalegylet az idén is rendez nagyszabású népünnepélyt Szent István napján a lövöldekertben. A műsor mulattató produktumokat ölel fel, lesz azonkívül tombola, confetti és táncz is. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyt másnap tartják meg. Vármegyénk törvényhatósága f. hó 11-én tartott közgyűlésén helyben hagyta városunk képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a kórházi ápolónők létszámát 4-re felemeli. Halálozás. Özv. Praznovszky Dezsőné szül. Nárcisz Etelka életének 38-ik évében, folyó évi augusztus hó 9-én reggeli 2 órakor Debreczenben, a dr. Láng szanatóriumban elhunyt. A Nagykárolyi Kossuth Lajos Asztal- társaság ma a Polgári Kaszinó helyiségében jótékonyczélu zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Belépődíj személyenkint 1 kor. 20 fillér, kezdete este 8 órakor. A vigalmi bizottság élén Steib Antal v. b. elnök és Drágus István elnök állanak s a 22 tagú rendezőbizottság mindent elkövet, hogy a résztvevők kedélyesen érezhessék magukat. Tekintettel a jótékonyczélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. Köszönet. Mindazon kartársaim, barátaim és ismerőseim, akik felejthetetlen nőm elhunyta által, úgy az enyém mint gyermekeimet ért mély gyászomban — végtisztesség tételén Szatmár Németiben való megjelenésökkel — fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek; fogadják ez utón is szívélyes köszönetemet. Nagykároly 1910. augusztus 12-én Tóth Elek M. á. v. pályafelvigyázó. csoda, hiszen a Weisz Mór úgy ül a lovon, mint a macska a sövényen. Amit a Weisz elkövetett, az egyszerűen egy könnyelmű bukás ... — Hogyan ? — Úgy kérem, hogy könnyelműen ráült, s a könnyelműségének köszönheti, hogy lebukott. És még ő meri nekem azt Írni, hogy én csaló vagyok! — Azt most is mondom, — jelentette ki határozottan a vádlott — mert csúffá tett. — Magát nem lehet csúffá tenni, mert maga már úgy született. Ami pedig a Macit illeti, az bebizonyította, hogy jó Ízlése van, mert nem tűr meg a hátán olyan embert, mint maga. Miután a felek egyhangúlag kijelentették, hogy semmi áron sem békülnek ki, a biró kihirdette az ítéletet, amely szerint Weisz Mórt húsz korona pénzbüntetésre ítélte. — Mindébből pedig az a tanulság, — tette hozzá a biró — hogy aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul. — Hogyan tetszik azt érteni ? — Úgy, Jtogy aki nem tud lovagolni, az ne üljön lóra. — Köszönöm szépen, tanáccsal el vagyok látva, — szólt1 a csúffá tett lovag, s tüntetve nyugodott meg az Ítéletben. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara évi jelentése. A kamara 1909. évi működéséről és a kerület 1909. évi közgazdasági viszonyairól 163 oldalas kötelet adott ki. A munka két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképeni jelentési részből. Az évkönyvi részben a kamara a múlt évi munkásságáról számol be. A kerület általános közgazdasági viszonyainak jellemzése után a kamara hivatalának és hét vármegyéjéből álló nyilvántartási képe következik, majd a hatóságokkal és az érdekeltséggel való érintkezés kerül bemutatás alá s az elmúlt év törvénykezési és közgazdaság politikai mozgalmaiban való részvételét ismerteti rövid összefoglalásban a kamara. Külön fejezet szól a szakoktatás és iparfejlesztés támogatása terén tett munkásságáról. E czélok- ra a kamara saját költségvetése terhére 12 ezer koronát áldozott. Harmincz ösztöndíjat és közel 100 kintüntető ezüst érmet osztott ki jeles tanulók között. Háziipar tanfolyamokra a földművelésügyi kormánytól szintén közel 12 ezer koronát eszközölt ki s a kereskedelmi kormány által kitűzött külömböző ösztöndíjakban 8 ezer korona odaítélésben működött közre. A kerületben számos ipari szaktanfolyamot szervezett és rendezett. Záradékul a múlt évben hozott iparjogi elvi döntések felsorolása fejezi be az első könyvet. A második részben a kamarai kerület közgazdasági jellemzését nyújtja s részletesen ismerteti a nagyobb vállalatokat és üzleti eredményeiket. Ebben a részben közli a kamara panaszait és javaslatait. A kerületbeli munkásviszonyok és a kivándorlás okfejtő isismertetése után a kamarai kerület kereskedelmének ismertetése következik üzletágakként. A termény-, állat-, bor-, szesz és fakereskedelem általában kielégítő helyzetben volt, csak a petróleum és napraforgó olaj kereskedelem mutat némi visszafejlődést. A detail kereskedelem a tiszteségtelen versenytől a múlt évben is sokat szenvedett. Az ipar főfejezetéből a kerületi ipari nagyobb vállalatainak örvendetes szaporodása állapítható meg. Az egyes iparágak helyzete a múlt évben is már-már megszokott nehézségekkel küzdött. Mostoha és bizonytalan munkásviszonyok, helyenként munkáshiány, nyomasztó közteherviselés és a pártolás hiánya képezik a folyton ismétlődő panaszokat. Változatlanul jó konjunktúráknak az egyedüli élelmiszer ipar örvend, amely a többi iparágak panaszainak jó részét is természeténél fogva a maga javára pénzre vábja. A közlekedésügy rovatán a kamara vasút, posta, távirda és telefon fejlődő viszonyait mutatja be gazdag statisztikával. Forgalmi szempontból számos kifogása van a kamarának a vasúton dívó árukezelés ellen. Az e téren tapasztalható figyelmetlenségek és gondatlanságok sok kárt okoznak a szállitóközön- ségnek s különösen a külkereskedelemben még jó hírünket is befolyásolják. Végül a hitelügy statisztikai képe s a törvényhozás és jogszolgáltatás terén való törvényelőkészitési munkásság vázolása fejezi be a munkát. Egy motor kirándulás. Lelketlen jelenetnek voltunk szemtanúi a napokban. Perutka Emil tanító, Braneczky József kegyesrendi tanár és egy ismeretlen harmadik egyén sétakocsizást tettek folyó hó 9-én délután a nagymajtényi töltésen azzal a háromkerekű motorral, amelyet a városon végig töffögve látni álandóan szerencsések vagyunk. — A Nagymajtényi-ut épen a mostani időben nagyon alkalmas a motoros kirándulásokra. Különösen a leggyorsabb tempójú versenyfuttatásra. A jó alkalom azért van most mert, a búza, széna és szalma hordása miatt a töltésen legnagyobb a forgalom, s igy nemcsak valóságos a verseny a teherrel megrakodott szekerek között, hanem igen jó alkalom kínálkozik arra is, hogy a nyugodtan haladó lovakat megzavarja és elragadtatásra bírja. — Tényleg elragadtató látvány is volt a kérdéses eset. A végig futó motor hangos töffögésével Pájerli Ferencz három lovát megijesztette, megugrottak és szekerestől rohantak végig a töltésen. A szekéren ült a gazda két 6—8 éves gyermekével. Egyszer a szekér az út melletti kerékfogóban megakadt, kivágódott a töltésről, az ember a lovai közé, a két gyermek az árokba repült, — a motor pedig száguldott tovább, mintha bizony neki mindéhez semmi köze sem volna. A lovak egy csomóra estek, összetörtek, a szekér darabokra ment, — az ember és gyermekei pedig csupa vérben jajgattak. — Intelligens emberektől az ilyen eljárást nem vehetjük
