Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP. Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Hgä* Kiadóhivatal: Kaszinó-utcza 2. szám. +SS*- -----------Kéziratokat nem adunk vissza. öt ven év. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a jövő 1910. évi május havában tölti be 50 éves fenállásának és működésének idejét. ötven évvel előbb még a legsötétebb absolitusmus korszakát élte a nemzet. A világosi fegyverletétel után és az október 6-iki borzalmas és vérlázitó események után, a nemzet vezető elemei vagy az osztrák börtönökben sínylődtek, vagy a külföldön ették a hazátlan emigránsok keserű kenyerét. Vérbefojtva, rabláncra fűzve, leigázva volt 10 éven át a nemzeti őserő. Zsandárok és osztrák beamterek dobzódtak a vonagló nemzet testén s a vármegyék közigazgatásában. Tiz évig tartó dermesztő tél feküdte meg az egész magyar közéletet,* a melyből nem hallatszott más, mint a Bach huszárok szava. Politizálni, alkotmányról, szabadságról beszélni nem volt szabad. 1867. év tavaszán szabadabb levegő, melegebb sugár ömlött át az alföldi rónán. Bizalom szállt a lelkekbe és a remény világossága kezdte felmelegiteni a nemzet jobbjainak szivét. Hazafias főurak mozgalmat indítottak kultur intézmények és gazdasági egyesületek létesítésére. Az elveszett alkotmány és magyar szabadság visszaszerzésére még nem jött el az idő. E helyett a nemzet jobbjai kulturális társaságokba és közgazdasági egyesületekbe igyekeztek tömöríteni a nemzeti erőt. E gondolat vezette vármegyénk nagy emlékű főurát, néhai gróf Károlyi Györgyöt, a ki Báró Vécsey Józseffel együtt 1860. május havában a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület megalakítása czéljából értekezletre hívta össze vármegyénk birtokosait és vezető elemeit. Az eszme: a Gazdasági Egyesület megalkotása, az egész vármegyében köztetszéssel fogadtatott. Ugyanez alkalommal az Egyesület tisztikara is Gróf Kc'roiyi György elnöksége és Báró Vécsey József alelnöksége alatt megválasztatott. Később az alapszabályok is kidolgoztatván, jóváhagyás végett felterjesztettek. Ugyanez év folyamán az alapszabályok jóváhagyattak ugyan, ámde a már megalakult Gazdasági Egyesület első ülését csak 1871. év tavaszán tartotta meg. A Gazdasági Egyesület 50 éves története nem e cikk keretébe tartozik. Azoknak a férfiaknak az érdemeit, a kik a Gazdasági Egyesület mind e mai napig vezették s a kik buzgó tevékenységükkel Előfizetési árak: Egész évre ...........................................8 korona. Fé lévre................................................ 4 korona. Ne gyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. ||| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. a mai kor részéről örökké tartó elismerésre tarthatnak számot, azoknak emlékét az Egyesület 50 éves történetének megírandó könyvében fogja a mai nemzedék megörökíteni. A kik között Gróf Károlyi György mellett első helyen áll Báró Vécsey József, a ki rendkívüli iigybuzgó- sággal és nagy áldozatkészséggel igyekezett az 1860-ban elültetett magot egy terebélyes fává növeszteni. Ma, midőn Európa összes államai a gazdasági élet fokozatos fejlesztésébe fektetik erejűk legnagyobb részét, a midőn érezzük és látjuk, hogy egy nemzet fenállásának legerősebb alapját a gazdasági erőforrások megnyitása és kifejlesztése képezi: többszörösen kell értékelnünk és megbecsülnünk azoknak munkálkodását, — a kik vármegyénkben a közgazdasági élet úttörői voltak. Ennek a tudatnak és kötelességnek az érzete hatotta át a Gazdasági Egyesület vezetőségét és igazgató-választmányát akkor, a midőn elhatározta, hogy az Egyesület 50 éves fenállását jubiláris ünnepséggel és mezőgazdasági kiállítással fogja emlékezetessé tenni és megünnepelni. * * * A jubiláris ünnepséget előkészítő bizottság főispánunk elnöklete alatt a múlt Szeretnélek látni . . . Szeretnélek látni! Csak egy rövid percre, csak egy pillanatra. Szeretnék egy végső, egy fájdalmas csókot Adni aj; kadra. Szeretném, hogy itt légy, betegágyam mellett, Mikor jön a gyászos, az utolsó óra, Hogy lássam, kicsordul-é a könny szemedből, Feltör-e a sóhaj csapodár telkedből Az értem konduló lélekharangszóra? Szeretnélek látni! Mikor zokogás közt fojtogat a bánat, Mikor sikoltozva öltöd fel magadra Sötét gyászruhádat. Amikor a csalfa csalogató szived Régi szerelemmel újra értem dobban Mikor megsajnálod amit velem tettél Amikor megbánod mind amit vétettél, Megbánod, hogy engem nem szerettél jobban. Szeretnélek látni! Mikor sirhalmomra koszorúdat hozod, Mikor azt a percet, amelyben elhagytál Százszor megátkozod. Majd ha sirva-riva ráborulsz a sírra, Hulló könnyeidet a göröngy beissza. De hiába minden 1 késő már a bánat, Akit eltemettek, többé fel nem támad, A temető nem ád soha senkit vissza. A párbaj. Bíró Lajos. Az ügyvéd a kávéházban ült egyedül. Az ajtón belépett a kereskedő. Odament az ügyvédhez és pofon vágta. Az ügyvéd káprázó szemmel nézett rá egy pillanatig. Az arca elfehéredett, kotorászott a zsebében és a következő másodpercben revolvert rántott elő. A cső megvillant a levegőben és mindjárt rá óriási dördülés következett. Az emberek csoportban tódultak feléjök. A golyó senkit sem talált. A kereskedő remegve állott, de amint a cső még egyre felé meredt, rávetette magát az ügyvédre. Egy asztal márványlapja reccsenve zuhant a földre, üvegek csörömpöltek és a két ember egy gomolyagban, dühös verekedésben hevert a földön. Szétválasztották őket. Porosán, piszkosan, tépetten, véresen állottak és egymásra pillantottak zavartan és remegve. Azután hazamentek. A segédek — elegáns és szédítő gentlemanek — még aznap tárgyalni kezdték az ügyet. Nagyképűen és komoran tárgyalták : pisztoly vagy kard, vagy mindakettő ... A két ember otthon töprengett az eljövendőkön. Ötesztendős háborúság utolsó csatája veit kávéházi verekedésük. Öt évvel azelőtt az asszonyok vesztek össze valami pletyka miatt. Eleinte úgy látszott, hogy hamarosan vége lesz a haragnak, de nem lett vége. A két férj is összeveszett és dühös, keserű, makacs küzdelem támadt közöttük, vagyont és becsületet pusztító. A két ember dühödten marta egymást; lihegve kereste mindegyik az alkalmat, hogy a másiknak ártson ; gyalázták és becsmérelték egymást és rágalma- zási pereket indítottak egymás ellen. Az ügyvéd egy napon ezt mondta valahol.— Az a gyáva fráter a szemem elé sem mer niár kerülni, mert fél tőle, hogy felrugorri. Ez kicsorditotta a poharat. A kereskedő féltékenyen őrködött a bátor és lovagias hire felett — kereskedő vagyok, de gentleman, szokta mondani — és nekiment az ügyvédnek. Jött a pofon, a revolverlövés. A segédek megállapították a feltételeket. Súlyos inzultus: háromszoros golyóváltás, ha sebesülés nincs, utána verekedés lovassági kardokkal, kötés nélkül, harcképtelenségig. Mikor a huszárkaszárnya felé kocsiztak, a két ember halványan ült segédei mellett. A bátorító szavakra mindkettő megvetőleg legyintett: — Hadd álljak csak szemben vele. Azonban mindakettő riadtan kérdezte magától : — Hová lett a gyűlöletem ? A gyűlöletük, a forró szilaj gyűlölet, amely lyel marcangolták egymást, eltűnt. Öt esztendőn keresztül vad hajszával hajszolták egymást, ökölbe szorult a kezük, ha véletlenül találkoztak és most nem tudtak haraggal gondolni egymásra. Mikor az óriási lovardában szembenállottak egymással, pisztolylyal a kezükben, a kétségbeesett életösztön lázongott mindkettőben : :— Miért eresztettek ide bennünket? Miért Dóczy lózsef._____________ _____________ f,I I NYAKKENDŐ- Nagykároly, Deák-tér 12. sz.fi ^ ^ • • különlegességek ___ _____^ Ugyanott egy tanuló fizetéssel felvétetik. * * y ^H rwmiMim . . fcfrriMW—iMUMBiBiimmi nini 11111111111 nm 1111 iinniiiiiMmninriTiinnmMiii ■■«irMTUiriiinni iM.ni ■■wimii iiwhh pmufip—mmmiiiiiumhhmi n — ME GJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Lapvezér: PAPP BÉLA országgyűlési képviselő. Felelős szerkesztő: I Laptulajdonos: Dr. Tóth Zoltán. Fráter István.
