Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 52. szám. érkező és innen kiinduló vaggon áruk után 1 korona, illetve mázsánkint 1 fillér vármegyei illetéket szednek, amelynek engedélyezését a kereskedelmi miniszter javaslatára a belügyminiszter megadta. A pénzügyi helyzet rendezésének megbeszélése céljából Falussy Árpád főispán folyó hó 20-án délután fél 4 órakor a vármegye minden részéből megjelent állandó választmányi tagokból egy értekezletet alakított, ahol reámutatott a vármegye pénzügyi válságára, kifejtette, hogy tovább a pénzügyi helyzet rendezését halogatni nem lehet, hanem minden erővel gondoskodni kell arról, hogy a vármegye részére egy újabb pénzügyi forrás és jövedelem nyittassák meg úgy azonban, hogy ezáltal minél kevésbbé terheltessék meg a vármegye közönsége. A pénzügyi válság megoldása legkönnyebben elérhető volna a már több vármegye által behozott és fentebb körülirt vármegyei vasúti illeték engedélyezésével. A vag- gononkint 1 korona, illetve mázsánkint 1 fillér illeték oly minimális összeget képez, hogy az sem a termelő, sem a kereskedő, sem a fogyasztó által meg nem érezhető és mégis a vármegyének óriási évi jövedelmet biztosit, mert a vármegyei vasúti teheráru forgalom statisztikai kimutatása szerint ezen címen a vármegye jövedelme 50—60 ezer koronára tehető évenkint. Ezen vármegyei vasúti illetéket azonban a kereskedelmi miniszter csak fugy javasolja, ha az, vármegyei közforgalmi, illetve vasúti célokra fordittatik. Minthogy azonban vármegyei pótadónk éppen fele tehát 272% vicinális vasutak segélyére van lekötve, ennélfogva ezen újabb illeték bevétel összege ezt a 2I/a°/o vármegyei pótadót nyomban felszabadítaná, amely esetben ez a jövedelem ismét a vármegye rendelkezésére áll. Ezek előterjesztése után elnöklő főispá11 kérte az értekezlet tagjait, hogy az általa most előterjesztetteket tegye vitatkozás tárgyává s amennyiben azt az értekezlet a pénzügyi válság megoldására elfogadhatónak találja, — bízza meg vármegyei alispánt az előmunkála- elkészitésével és közgyűlés illetve előzőleg az állandó választmány elé terjesztésével, llosvay Aladár alispán mindenekelőtt köszönetét és elismerését fejezi ki az elnöklő főispánnak azért, hogy a vármegye nehéz pénzügyi viszonyai rendezése tárgyában fáradozik és egy olyan gyakorlati megoldást terjesztett az értekezlet elé, amellyel meggyőződése szerint a vármegye pénzügyi viszonyai teljes rendezést nyerhetnek. Hasonló értelemben szólalt fel N. Szabó Antal, B. Kovács Jenő, Luby Béla, Csipkés András bizottsági tagok, akik a főispán által ajánlott megoldási módot egyértelműig teljesnek találták. Ennek következtében az értekezlet egyhangúlag felkérte alispánt, hogy a kérdést mielőbb tanulmány tárgyává tegye, az előmunkálatokat foganatosítsa és ez iránti javaslatát a legközelebbi közgyűlés elé terjessze. HÍREK. Boldog ünnepeket kívánva olvasóinknak, egyben kötelességünknek tartjuk lapunknak — tisztelet példányt élvező — barátaival tudatni, hogy 1910. január hó 1-én kiadóhivatalunknál beálló reorgani- satió miatt ezentúl nem lesz módunkban ilynemű kivételek teljesítése, miért is kérjük szíveskedjenek rokonszenviikkel továbbra is kitüntetni és a jövő évtől lapunkra előfizetni. — Karácsonyi istentiszteletek sorrendje. A helybeli róm. kath. templomban a karácsony ünnepi istentiszteletek következő sorrendben fognak megtartatni: Decz. 25-én reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise fényes segédlettel, mely után Récsei Ede plébános a megyéspüspök megbízásából a pápai áldást osztja ki s utána szentbeszédet tart. D. u. 3 órakor vecsernye. Ünnep másodnapján ugyancsak d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise, mely után a szentbeszédet Pallmann Péter plébánossegéd fogja megtartani. D. u. 3 órakor szintén vecsernye lesz. — Az ev. ref. templomban első nap Gy. Kovács József tart szentbeszédet, az ünnep második napjára vonatkozólag még pozitív intézkedés nem volt tehető. — Az ág. evang. templomban ünnep mindkét napján d. e„ prédikál Boross János lelkész, első, nap d. u. szentbeszédet tart Nagy Sándor. Ó-év estéjén Boczkó Gyula szónokol. — Emlékeztető. Folyó hó 26-án, azaz karácsony másodnapján lesz a „Nagykárolyi Zenemükedvelők Egyesülete“ estélye, 6 órai kezdettel. Utána a „Magyar-Király“ éttermében tombola, nagyon csinos és nem értéktelen tárgyakkal, a tombola után pedig tánc lesz. — Bírói kinevezések. A király Petneházy Zsigmond Boldizsárt, a debreczeni ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a szinérváraljai járásbírósághoz albirónak nevezte ki. — Pályázat. A helybeli kir. járásbíróságnál rendszeresített román tolmácsi állásra négy hét alatt lejáró pályázat van hirdetve. szivaros dobozokat, benézett a pult alá, s föl- csigázott kíváncsisággal berontott az alkóvba. Ott feküdt az asszony átlót mellel. Szép volt, nem szenvedett sokat. Mintha egy szerelmes májusi éjszaka után találkoztak volna egymással szépség és napsugár. Mintha első násza után hevert volna mély, fáradt, bágyadt álomba. A napsugár rajongón hajolt föléje, mintha párzó társa lett volna a szerelmes május éjjelen. Vigyázva hajolt föléje, hogy föl ne ébressze, de nem tudta megállani, hogy egy csókot ne lehelljen homlokara, amely olyan szép volt, amilyen szép, amilyen fehér, amilyen kívánatos nem lehet más, csak egy menyasz- szony homloka. A rendőr komoly munkához látott. Kiszorította a betolakodókat, mindössze a bor- bélynét és tejesnét engedte be, mint „tény- tanukat“. Leeresztette a redőnyt és hivatalos hangon megszólalt: — Most pedig kérem, a törvény nevében, lefoglalom emez életet kioltó lőfegyvert. A borbélyné és tejesné rettenetes perceket éltek át. Nem erre számítottak. Üres fészket, felbontatlan ágyat reméltek, hogy elmondják: — No lám a kicsike . . . Hát érdemes tisztességes asszonynak lenni ? Nekem otthon négy gyermekem szaladgál mezítláb, a kicsike meg éli világát és öleléssel szedi össze a nyakbavető aranyláncra valót. Könnyű neki. Mindjárt mondtuk mi, hogy ez a trafik csak ürügy . . . A halott asszony jóságos arca azonban rájuk mosolygott, csöndesen, szemrehányás nélkül: — Itt vagyok, nem voltam sehol. Akartok aranyláncot, nyakbavetőt ? Vigyétek ! Rendőr ur, jó lenne talán egy szivar? Igen? Tessék. Itt vannak ezek a szép száraz, ropogós, világos trabukkók. Parancsoljon. Ez úri szivar. Ilyen derék urnák, mint maga, ilyen való. A rendőr megértette a biztatást, belemarkolt a szép ropogós, világos trabukkókba és zsebre vágta. Áz asszonyok is sietve körülnéztek, hol lehet a nevezetes aranylánc, de nem látták sehol. — Szegényke, — mondták akkor megtisztult lélekkel — mit nem gondoltunk róla. — Bizony, bizony, — integetett a tejesné — pedig mindjárt gondolhattam volna, hogy tisztességes nő. Igen, most már tudom, hogy az. Azt is tudom, hogy valaha jobb napokat látott. — Oh, hogyne! Ez meglátszik az arcán is — erősitgette a borbély felesége. IV. A tejemé hazament főzni s elmesélni, mit látott. Ketten mentek, a rendőr és a borbélyné Előbb sikertelenül kutattak valami levélféle után. Nem találtak semmir. Aztán újra az elhunyt erényéről indult meg a szó az ajkáról. A napsugár pedig odatévedt most az ő fejére. Csinos, vékonyka szőke haja volt, derült, piros arca s a rendőr észrevette ezt. A halott ott feküdt némán, most már teljes homályban. Csönd volt. És szólt a rendőr: — Nagysád, ma szép az idő. — Nagyon szép. — Jó ilyenkor sétálni. — Igen. Tavasz van. — Nagyon tavasz van, én érzem. És tessék elhinni, jobb ketten sétálni, mint egyedül. — Jobb. — A nagykárolyi Kölcsey Egyesület f. hó 29-én este 6 órakor a vármegyei székház nagytermében megtartandó estélyére újból felhívjuk a közönség figyelmét. Műsora a következő: 1. Elnöki megnyitó. Cseh Lajos ügyvivő alelnök. 2. Magyar dalok. Énekli Bárdos Irma, a debreceni színház kedvelt művésznője. 3. Gordonka szóló. Hajdú István gordonka-művész. 4. Férfi ének szóló. Dombai Gyula főgimn. tanár. 5. A feminizmusról felolvas dr. Jászy Viktor jogakadémiai tanár. 6. Ének. Bárdos Irma művésznő. 7. Gordonka szóló. B. Hajdú István művész. Belépő-dij: ülőhely tagoknak 2 kor., nem tagoknak 2 K 50 f; állóhely tagoknak 1 kor., nem tagoknak 1 K 50 f; deákjegy 40 fillér. Az éneket és a gordonka játékot Vitek Károly zenetanár fogja kisérni. — Jegyek előre válthatók Klacskó István fögimn.'tanárnál. — Városunk karácsonyi ajándéka. Mint sok városnak, úgy a mienknek is megjött csütörtökön a várva-várt krisz- kindlije : az államsegély. E napon leérkezett a belügyminiszter leirata, melylyel városunk részére a két milliós államsegélyből 15,000 koronát utalványozott. Bár ezzel az összeggel csak kis mértékben segíthetünk városi háztartásunk deficitjén, mégis örömmel fogadjuk ezt az első segélyt, a melyet pedig a mindig ütött, mindig szidott Wekerle kormánynak köszönhetünk. De hálánkat kell kifejeznünk Debreczeni István polgármesternek is, ki az illetékes helyen városunk anyagi helyzetét feltárva, bizonyára elősegítette a segély mértékét. — Eljegyzés. Ifj. Litteczky Endre, a „Szamos" felelős szerkesztője, eljegyezte Heinrich Mariskát, Heinrich Viktor építész leányát, Szat- máron. — Iskolai gondnokság. Vármegyénk főispánja Szentpétery Ferenc nagybányai kir. járásbirót a nagybányai állami elemi iskolai gondnokság rendes tagjává kinevezte. — Nagy vadászat volt 23-án a HaFmos tanyán Károlyi Gyula gróf birtokán, a melyre városunkból vagy 40 vadász volt meghiva. — Babbi választás. A fábiánházi izr. egyház f. hó 18-án megtartott rendkívüli közgyűlésén, melynek napirendjén a 3 év óta üresedésben levő rabbi állás betöltése volt kitűzve, főt. Jungreisz Jakab urat, a nyirmegyesi kér. izr. rabbi anyakönyvvezetőjét egyhangúlag nagy lelkesedéssel lelkipásztorának megválasztotta. A rendőr megfogta az asszony kezét: — Eljön ? — El. — Szép ám élni. Ez pedig itt nem volt okos . . . Most megint visszaszállt a napsugár a halott asszony arcára. Az még szelidebb, még boldogabb volt. Búcsúzott: — Isten veletek. Higyjétek meg, nagyon szép élni és még szebb sétálni. Ketten sétálni . . . Isten veletek. A rendőr leharapta egy botanikának a ropogós végét, kifújta, visszafordította, meg- gyujtotta és sürü kék füstöt fújt a nevető napsugárba. Még egyszer megfogta az asszony kezét s azt mondta: — De nagysád, aztán el ne felejtse . . . Szálló ködben. Ritkulnak a sóhajos dalok S a szitáló, szálló őszi ködben Valaki meg-megáll előttem, Rám néz, mosolyog: . . . Talán meghalok! Egy hamvas reggel egyszerre megállók, S a ragyogó szárnyú vágyak, álmok Halk rettenettel összecsukódnak S ezüst vizébe messze tónak Egy-két fehér virág pereg, Mi már á nyárt nem érte meg; ... S én észrevétlen elmegyek! 7.ivuska Andor.
