Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1908-09-13 / 37. szám
4-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE 36-ik szám. Az ünnepi megnyitó díszelőadás szerdán este fél 8 órakor lesz. Ez alkalomból Földes Imre hires drámája a „Császár katonái“ kerül színre. Ezt megelőzőleg dr. Fényes Soma alkalmi prológját a „A reménység“-et adják. Színházi heti műsor: Szerdán, szept. 16-án „Császár katonái“, színmű. Csütörtökön, 17-én „Varázskeringő“, operett. Pénteken, 18-án „Anniiska“ vígjáték. Szombaton, 19-én „Tatárjárás“ operett. Vasárnap, 20-án,. délután „Vén bakancsos és fia“, este „Drótostót“ operett. Az élelmiszer elárusitás szervezése. Háziasszonyaink panasza a piac drágaságáról — a jó termés dacára — sem szűnt meg, s félő, hogy a télen ismét olyan magas árakat leszünk kénytelenek fizetni, mint a múltban. Itt volna már az ideje, hogy az élelmiszer drágaságával foglalkozva, keressük a megoldást, hogy legalább, ha már busás áron fizetjük az élelmicikkeket, legalább hamisítatlan, jóminő- ségü termékek kerüljenek asztalunkra. Ezeknek az anomáliáknak első, és legfőbb oka a termelés szervezetlensége. Városunk közvetlen közelében lévő falvak, melyek elsősorban hivatottak az itt fogyasztásra kerülő élelmicikkek termelésére, az árusítást illetőleg nincsenek megfelelő módon szervezve. A termelést csak ötletszerűig folytatják. Sajnos igy van ez az egész országban. A kevés intelligentiával rendelkező falusi termelők nem ismerik fel a városok valódi szükségletét, minek az a következménye, hogy az egyes áruk nem fedezik a szükségletet, mig más cikkekben felesleg mutatkozik. Németországban a városok közelében lévő falvak lakosai termelő szövetkezeteket alkotnak. A gazdák felosztják egymás közt a termelést és közösen szállítják az élelmi cikkeket a városok piacára. Sajnos, ilyen szövetkezetek alakítását mi nem igen remélhetjük. A mi falusi gazdáinkban hiányzik a megfelelő szellem, az élelmesség s intelligentia. Azért hát a szervezés munkáját a gazdasági egyesületeknek kellene elvállalni, miáltal az ilyen intézményeknek nagyobb erkölcsi értéke is lenne. Az igy szervezett termelésnek előnyeit felesleges részletesen felsorolni. Tény, hogy szükséglet minden időben biztosítva lenne, és az áruk hullámzására is szabályozólag hatna. Szép példa erre a bolgár kertészek gazdálkodása. Mennyivel biztosabb, jobb s olcsóbb lenne a piaci ellátás, ha minden termékből oly megfelelő áru kerülne eladásra, mint most a bolgárok által termelt zöldségféléből. Pedig ügyes szervezés, a termelők kioktatása, szövetkezetek alakítása által ez könnyen elérhető volna. Másik fontos érdeke a közönségnek, hogy hamissitatlan áruk kerüljenek a piacra. Sajnos, manapság a drágasággal a hamisítás karöltve jár. Még a mai, felületes hatósági ellenőrzés mellett is naponta koboznak el romlott, egészségtelen vagy hamisított élelmicikkeket. Nem csak a nyílt piaci árusítókkal, hanem az élelmiszer-, füszerkereskedőkkel is megtörténik ez. A mai rendszer mellett a hatóság kellő szakértelem hiányában nem is teljesítheti kötelességét, azért van aztán a nagy- közönség a sok lelketlen hamisítónak kiszolgáltatva. A fogyasztó, ha az élelmiszert hamisítódnak találja is, nem tudja hová forduljon segítségért. Intenzivebbé kellene hát tenni és szakemberekre bizni az élclmiszervizsgálatot. Hatósági élelmiszer és anyagvizsgáló állomást kellene létesíteni. APRÓSÁGOK. Jönnek a színészek. A színház teljesen uj díszben várja az uj direktort és társulatát. A sok-sok uj hogy fog tetszeni a közönségnek ? . . . Viszont hogy tetszik majd az uj közönség Hevesnek, ki rengeteg pénzáldozattal szervezkedett, rendezkedett ? . . . Rövidesen ez sem lesz titok. * A színtársulat fecskéje — a titkár ur, — már egy hete rójja az utcákat. Bérleteket gyűjt. Rónai bá’ jó svádáju, csinos gyerek, igy hát jól megy az üzlet. Van elég bérlő-jelentkező. * Úgy mondják, sok fiatal „tehetség“ van Heves társulatánál. Ha ez igaz, úgy azt ajánlom neki, hogy ezeket csak apránkint adja be a közönségnek, vagyis minden este egy evőkanállal. * Egy kis leány valamit hallott az iskolában a nektár s ambróziáról, kérdezi hát odahaza a mamáját, mondaná meg neki, mik azok? A mama gondolkozik, de bizony csak annyi jut eszébe, hogy valami étel-, ital-féle az. De hát a gyermek előtt nem akarja elárulni a butaságát, s nagy bölcsen igy válaszol : — Az ambrózia s nektár leánykám olyan ennivaló, mint a szörbet, füge s más egyébb déli gyümölcs. — Úgy! Akkor ha apa legközelebb újra kimarad, mond meg neki, hogy füge s más egyéb déli gyümölcs helyett abróziát s nektárt hozzon nekem. * Kérdi egyik cucilista atyafit az oldalbordája, mondaná meg neki milyen is lesz az a plurális választójog ? — Plurális, plurális .... — Hát pitire esünk vele. Érted már? — Értem, — feleié az asszony nagy bölcsen. Olyan, nesze semmi, fogd meg jól. * Irgalmatlan dühös volt egy apa valamiért bölcsészettan hallgató leányára. A professzor jelölt kisasszony egy darabig atyja kifakadá- sait hallgatta, majd elkezdett fütyülni. Ez aztán végleg kihozta atyját a sodrából: — Megbolondultál, hogy fütyülsz? — Dehogy bolondultam, csak követem a psychológia professzorom tanítását: a ki haragszik, az fütyüljön egy vig nótát, csakhamar elfeledi bosszúságát. — Hogy az öreg is elkezdett-e fütyülni, arról hallgat a fáma. * A közgyűlés után azt kérdezte tőlem Dini szomszéd, magyaráznám meg neki, hogyan van az, hogy a közgyűlésen a főispán, alispán s a legidősebb tisztviselők fekete szalon ruhában, mig a fiatal gárda utcai öltözetben ül a zöld asztalnál ? Hát bizony én erre nem tudtam mit válaszolni, igy Dini szomszéd legközelebb meginterpellálja ez ügyben az arany-ifjúságot. Villy. HÍREK. — Gyászistentisztelet. Folyó hó 10-én megboldogult felejthetetlen Erzsébet királynőnk szerencsétlen meggyilkoltatásának gyászos évfordulóján a róni. kath. plébánia templomban gyászistentisztelet volt, a melyen a tanuló-ifju- ságon kívül a hatóságok és hivatalok képviselői vettek részt. — A gyászistenitiszteletet Récsei Ede házfőnök és plébános végezte fényes segédlettel. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád főispán pénteken este érendrédi birtokára utazott, honnan a hét közepén tér vissza székhelyére. — A Széchenyi-társulat választmánya hétfőn, folyó hó 14-én d. u 5 órakor dr. Falussy Árpád elnöklete alatt Szatmáron, a városháza tanácstermébeu ülést tart, melyen az október 25-iki díszközgyűlésre vonatkozó teendők felett határoznak. Itt említjük meg, hogy e díszközgyűlésen Széli Kálmán v. b. t. t., Rákossy Viktor az egész gróf Károlyi család, számos kulturegyesület, s a környékbeli vármegyék főispánjai is részt vesznek. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete folyó hó 6-án, vasárnap délelőtt tartotta meg őszi rendes közgyűlését a városháza nagytermében ; azonban dacára annak, hogy oly rendkívül fontos tárgyak, mint például az 1909. évi költségvetés és ezzel kapcsolatos ügyek voltak tárgysorozatra kitűzve, mindössze 34 képviselőtestületi tag jelent meg a közgyűlésen. A gyűlést Debreczeni István polgármester 10 óra után megnyitván, tárgyalás alá került a város 1909. évi költségvetése, melyet a képviselőtestület általánosságban elfogadott. A részletes tárgyalásnál. Lukácsovits János és Csipkés András javaslatát polgár- mester felvilágosítása után a közgyűlés mellőzte. Ugyancsak elfogadták a községi közmunka költségelőirányzatot is. A költségvetéssel kapcsolatosan elfogadtatott a városi kezelő- és segéd- személyzet lakbér-megállapitás iránti kérelme is. A rendőrlegénység abbeli kérelme, hogy a be nem töltött rendőrlegénységi állások után megállapított, de fel nem vett drágasági pótlék a meglevő személyzet részére kiutaltassák, el- utasittatott, de az 1908. évre folyósított drágasági pótlék ismét megállapittatott. A város hivatalos hirdetményének közlésére újból a „Nagykároly és Vidéke“ jelöltetett ki. Timkó József és Papp Imre nagykárolyi lakosoknak önkéntes tűzoltóság felállításának előmozdítása és segélyezése iránti előterjesztése tárgyában egy bizottság küldetett ki, melynek tagjai lettek: Debreczeni István, Péchy László, Csipkés András, Luczay János, Kalina Ferencz, Timkó József és Papp Imre. Huszthy Zoltán és társainak a Kossuth-utczán betoncsatorna készíttetése iránti kérelme elucasittatott, de az árkok kitakaritta- tását elrendelték. A Templomköz-utczának felemelése és kikövezése elrendeltetett. — Kinevezés. Dr. Falussy Árpád főispán Madarassy László díjtalan közigazgatási gyakornokot díjas közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — A vármegyei őszi közgyűlést október hó 8-án tartják meg. — Adomány. Dr BoromisSza Tibor Szat- márvármegye megyés püspöke a helybeli kath. egyháznak 4000 koronát, a káptalan pedig 1000 koronát adományozott. Kinevezések. A pénzügyminiszter And- rássy Jenő végkielégitett pénzügyi számellenőrt a nagykárolyi Hitelbank tisztviselőjét, végleges minőségű pénzügyi számellenőrré s a csengeri járásba járási számvevővé nevezte ki. — Küldöttség a iőispánnál. Luby Béla orsz. képviselő vezetésével Képessy László, ifj. Péchy László, b. Kovács Jenő, Madarassy Dezső, Madarassy Gyula, Kossuth István, Gyene Pál, Luby László és Szuhányi Ferenc Csenger nagyközség képviseletében küldöttségileg tisztelegtek dr. Falussy Árpád főispánnál. Luby Béla Csenger lakossága nevében arra kérte a főispánt, illetékes helyen támogassa abbeli kérésüket, hogy Csenger járásbíróságot kapjon. — Dr. Faiussy Árpád főispán jóindulatáról biztosította a küldöttséget s ígéretet tett, hogy Csenger jogos kérést tőle telhetőleg támogatni fogja. Válaszában hangsúlyozta, hogy úgy az igazságügyminiszter, mint az államtitkár méltányolják Csenger óhaját s ígéretet tettek neki, hogy ez ügyet kedvezően intézik el. A küldöttség lelkes éljenzéssel fogadta a főispán szavait, s azzal a megnyugtató érzéssel távozott, hogy Csenger kérése a főispánnál jó kezekben van letéve. — Kinevezés. Dr. Radu Demeter váradi g. k. püspök dr, Hetkó Valért a helybeli g. k. magyar egyház lelkészévé nevezte ki. A görög katholikus egyház dr. Hetkóban egy nagykép- zettségü, kiváló szorgalmú, magyar érzelmű lelkészt nyer, igy kineveztetése általános örömöt kelt úgy az egyház, mint a város közönsége körében. — Eljegyzés. Lázin Tivadar volt tb. szolga- biró, atyai földbirtokos, eljegyezte Kanizsay Etelka kiasasszonyt, Kanizsay Imre földbirtokos leányát. — Kántorválasztás. A róm. kath. egyháztanács szept. hó 8-án tartott ülésén határozott a König Antal kántor nyugalomba vonulása folytán megüresedett kántori állás betöltésére nézve. A próbaéneklés f. hó 17-én d. u. 3 órakor lesz a templomban az egyháztanács és a hitközségi tagok előtt. A választást a szeptember 27-iki közgyűlésen ejtik meg. — Tűz. F. hó 9-én este Uröghy Sándor érmihályfalvai ev. ref. tanító tulajdonát képező szalmakazal kigyuladt és porrá égett. A tüzet gyújtogatás okozta. A csendőrség a tettes nyomában van. — Két halott. Két nagy halottja van a magyar közéletnek: Oberschal Adolf a kir. Curia elnöke és Falk Mikia, a régi szabadelvű párt egyik oszlopos tagja, megboldogult Erzsébet királynénk magyar nyelv tanára csütörtökön váratlanul elhunytak.