Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-09-13 / 37. szám

37. szám. 3-ik oldal. ségébe, Isten eltörölt szeméről minden köny- hul látást. Fel van irva neve szivünkbe. Nagy és szent emlékezete felett egy egész nemzet áll őrt. Volt egy királynénk, kinek első megjelen­tére ebben a fagy és sötétség által elborított országban fák és virágok újultak, örömükben a sivár mezők termőkké váltak, a néma erdők megzendültek. Volt egy királynénk, a ki mi hozzánk, a mi nyelvünkön szólott, a ki jó és kegyes volt. Erzsébetnek hívták. Feledés nincs e halott számára. Idegen földön halt meg, nekünk idegen földben alusz- sza örökkévaló álmát. De magyar szivekben vár számára feltámadás. S ha majd a nap ragyogóbban süt a magyarra, ha a nemzet életében nagy esemé­nyek lelkesedéssel dobogtatják meg a magyar szivet: egy rejtett zugában sajog majd akkor is valami fájdalom. Erzsébet királyné szellem­alakja suhan olyankor a lelkeken át, áttört szívvel, szelíden mosolyogva, az üdv honából meglátogatván nemzetét. Ez a mi kegyeletünk, ez az ő halhatat­lansága. Vármegyei közigazgatási bizott­sági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága dr. Falussy Árpád főispán elnöklésével pénteken diilután 3 órakor ülést tartott. Az ülés megnyitása után Pavella Zsigmond nagysomkuti tb. szolgabiró erdőkihágási esküt tett. Majd elnöklő alispán szép szavak kísére­tében átadta Mándy Zoltán biz. tagnak, a vár­megye újonnan kinevezett gazdasági előadójá­nak a pecsétet. Mándy Zoltán ígéretet tett, hogy a vármegye gazdasági viszonyait élénk figye­lemmel kiséri, s annak előmozdítása érdekében minden lehetőt meg fog tenni. Az alispáni jelentés megemlíti, hogy Lázin Tivadar közig, gyakornok állásáról lemondott, továbbá azt, hogy az alispánhoz Mada- rassy István főszolgabíró ellen a nagykárolyi körorvos válásztása alkalmából feljelentés téte­tett, miért is ellene az előzetes fegyelmi vizs­gálatot a főispán meginditotta. Nagyobb vita volt a nagykárolyi körorvos választása ellen beadott fellebbezés tárgyalá­sánál. Mangu Béla tb. főjegyző, előadó javaslata szerint a felebbezésben Ítélkezni nem a közig, bizottság, hanem az alispán illetékes. N. Szabó Albert biz. tag viszont azt vitatta, hogy igenis a közig, bizottság illetékes a felebbezésben való ítélkezésben. Többek felszólalása után sza­vazásra került a sor, a szavazatok aránya egyenlő lévén, elnöklő alispán az előadó javas­latát fogadta el, s igy határozatiig kimondotta, hogy a kérdéses felebbezési ügyben az alis­pán fog Ítélkezni. Egyik erdődi kir. járásbiró az alispán azon határozata ellen, hogy helyi hivatalnokok községi előfogatot nem vehetnek igénybe, — fellebbezéssel élt. A közig, bizottság a felleb­bezést elutasította. Bodnár György kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a nagykárolyi áll. polgári iskola I-sö osz­tálya megnyílt. A jelentkező tanulók száma 52, mely ténykörülmény igazolja, mily nagy szük­ség volt ez iskolára. Jelentette továbbá, hogy a kultuszminiszter Krasznaszentmiklóson és Misz- tótfaluban áll. kisdedóvót állított fel, hogy a Kőváralja, Nagykolcs és Udvari-i áll. elemi iskolai épületek már a napokban készen lesz­nek, végül pedig a Szamoskóródi áll. isk. bér­leti elhelyezése érdekében tanfelügyelő a tár­gyalást a helyszínen megtartotta. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügye elég ked­vező. Hasihagymáz a szatmári, nagybányai, nagykárolyi, csengeri, mátészalkai járásokban fordult elő szórványosan. Veszett ebmarás miatt SZATMÁRVÁRMEGYE 28 egyén küldetett be a budapesti Pasteur- intézetbe. A kölesei orvosi állás lemondás foly­tán megüresedett. Állami ösztöndijjal 5 bába­növendék küldetett okleveles kiképzésre. Czilli György törvh. állatorvos jelentette, hogy az állategészségügy eléggé kedvezőtlen. Lépfene, seríésvész, veszettség miatt nagyon sok község vau zár alatt. Megemlítette a jelentés, hogy a földművelésügyi miniszter a husvizsgálat or­szágos rendezéséről rendeletet bocsátott ki. E rendelet a szükséges közvágóhidak felépítése, berendezése, kibővítése, husvizsgáiók kikép­zése, hatósági husmészárszékek felállítása iránt intézkedik. A husvizsgálat rendezését szabályozó min. rendelet szerint a közig, bizottságra az a feladat hárul, hogy megokolt előterjesztéseket tegyen a földművelésügyi miniszterhez, mely községek bírnak azon kellékekkel, a melyek közvágóhíd felállítása és fentartására kötele­zendők. Ilosvay Ferenc árvaszéki elnök jelentése szerint a múlt hóról 546 darab maradt elinté­zetlenül, augusztusban érkezett 2106 darab. Ezekből elintéztetett 2186, elintézés alatt áll 466 drb. A pénziigyigazgató s az áll. építészeti hi­vatal jelentéseinek meghallgatása s egy egész csomó ügy letárgyalása után elnöklő főispán az ülést bezárta. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága pénteken, folyó hó 11-én rendkívüli kögyiilést tartott, melyen a bizottsági tagok csekély szám­mal jelentek meg. Ennek oka minden valószí­nűség szerint a tárgysorozat érdektelen volta volt. Emellett szöll az is, hogy a tárgysorozat 232 ügyét egy jó óra alatt letárgyalták, illetve az előadók jelentéseit egyszerűen tudomásul vették. Fel szóllalás alig néhány tárgynál volt. Dr. Falussy Árpád főispán pont fél 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy Schönpflugh Richárd vm. főügyészt be­tegsége akadályozza a közgyűlésen való meg­jelenésben, s öt dr. Adler Adolf tb. ügyész helyettesiteti. Tudomásul vették a kereskedelemügyi miniszter leiratát a Nagysomkut—Remetemező, Szatmár—Homok—Tiszaujlaki törv. közút álla­mosítása, s a Tisza áll. költségen való áthida­lása, a Nagykároly—margittai ii. érdekű vasút előmunkálati engedélyének meghosszabbítása tárgyában. Érdekesebb vita a Nagybánya— Tőkési vasút kiépítésénél volt. Nagybánya városugyanis mint engedményes aMagyarlápos,illetve Tőkés és Oláhláposbányáig vezető vasút tracirózására 33000 koronát sza­vazott meg. Tette ezt azért, mert ezáltal Szolnok- Doboka vármegyének egy jelentékeny ré­szét érdekkörében megtartja. Az állandó választmány alaki hiba miatt visszaadni java­solta az ügyet. Luby Géza és dr. Makray Mihály Nagybánya polgármesterének felszóla­lása után azonban a közgyűlés nagyon helye­sen jóváhagyta a városnak a vasút építéséhez 30000 koronával való hozzájárulását, mert igy elejét vette annak, hogy a Szamosvölgyi va­sútnak is engedmény adassék e vonal kiépí­tésére. Tudomásul vették Nagybánya városának a városi szálloda fölépítése tárgyában hozott határozatát. Elfogadták Nagykároly városának a kór­házi irnoki állás rendszeresítésére, a kórházi felügyelő fizetésének fölemelésére s a Báthory és Jelinek-féle alapok felhasználására vonat­kozó határozatát. Misztbánya, Erdőszáda és Nyirmegyes községek szervezeti szabályrendeletének módo ­sításának tárgyalásánál b. Kovács Jenő biz. tag kifogásolta, hogy a községek oly gyakran változtatják szervezeti szabályrendeletüket, foly­ton emelik a biró s jegyző fi etését, mi által a pótadó is folyton emelkedőben van. E felszól­alás késztette Komoróczy Jenő közs. jegyző, bizottsági tagot azon kijelentésre, hogy nem a jegyzők fizetésének felemelése, hanem az 1908. V. t.-c. életbeléptetése emelte a pótadót. Al­ispán válasza után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. Poszvég Nándor volt gazdasági egyesületi titkárnak a vármegyei munkásközvetitő állásról való lemondását elfogadták, s ez állásra Vilá- gossy Gáspárt, az egyesület uj titkárát válasz­tották meg. Mikola község képviselőtestületének köl­csön felvétele tárgyában hozott határozatát, tekintettel a község eddigi tetemes beruházásaira, magas pótdijára, nem hagyták jóvá, csupán az iskola fölépítésére adták meg a kért összeget. A Lázári községi elemi iskola mikénti el­helyezésénél élénk vitát provokált Nagy Béla biz. tag. Ez ügynél még Kacsó Károly, az áll. ép. hivatal főnöke, Bodnár György tanfelügyelő s az alispán szóllaltak fel. Főispán megnyug­tató kijelentése után a közgyűlés határozatiig kimondotta, hogy a község épületében csakis egy évre engedi meg az iskola elhelyezését s kötelezi a községet, hogy az iskolát egy éven belül építse fel. Kimondották, hogy a gyám­pénztári tőkék elhelyezése tárgyában a jövő havi rendes közgyűlésen határoznak érdemle­gesen. Mintegy 200 kisebb-nagyobb fontosságú ügy letárgyalása után elnöklő főispán a köz­gyűlést berekesztette. Jönnek a színészek. Thália papjai s papnői, — kiknek ősei lelkes és mámoros dithyrambusokat zengtek Dionysios szüreti ünnepein, azo­kon a diadalmas, nevető napokon, a mikor vétekszámba ment a józanság, — kedd este érkeznek városunkba. Szüret és színészet . . . Bizony ke­vesen tudják, milyen szoros összefüggés­ben áll e kettő, hogy tulajdonképen a szüret a színészet megteremtője. Diony­sios — a vincellérek istenének — szü­reti ünnepein ugyanis a szüretelő ifjak s leányok táncos szatiroknak öltöztek. Így épült fel a hellén tragédia s komédiának márványos, oszlopos színpada a napbar- nito'ta Dionysios oltára körül. Mint Wal­ter Pater Írja: „A szőllővenyigében la-' kozó életfolyamat istene napfénnyel és esővel, tűzzel s harmattal táplálta a szőllőtőkét, s a ki utóbb már nem csu­pán a venyige lelke, nemcsak tűz és harmat, de a ki szikrázó életet él a szőllő- tőkében, s borrá változtatja a vizet, lelke minden fakadó, sarjadzó, zajló életnek, — az adott életet a komédia s tragé­diának“. így költözött be a vincellérek istene a finom márvány városba Athén­be; a venyige vidám protektora, a ki hangot adott Pán sípjának, s akinek borág hűsítette barna homlokát, a színé­szet alapvetője lett. A mi szinészejnk is szüret idejekor játszanak városunkban. Ez juttatta eszünk­be az itt elmondottakat. Kívánjuk nekik, érezzék jól magu­kat az alatt a pár hét alatt, mit váro­sunk falai között töltenek. Dionysios a mámor istene legyen velük, s a szőlős­gazdák szüretkor se feledkezzenek meg róllukl * Sirolin Emelt az étvágyat é* a testsúlyt, megszán- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe“ eredeti cnonmgolást. P. HoíTinami-La Roche & Co. Basel (Svájc) ßß Roehe ff Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban — Ara üvegenkint 4.—korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom