Szatmárvármegye, 1907 (3. évfolyam, 1-106. szám)

1907-02-13 / 13. szám

3-ik oldal. SZATMÁRVÁRMEGYE. 12. szám. dorlást, a mely nem Keletről tart nyugatra, de az Életből megy — a Halálba! — Nézzétek ez ijesztő metamorphosist, mint lesz a kaczagásból némaság, az eleven­ségből mozdulatlanság, a piros vérből sápadt halaványság, a testből por! ... A modern Zarathustrák hogy meg­rémülnek a Harnvazó Szerda e komor igazsága­itól ! A kétségbeesés sötét philosophiájának üres Nirvánjává meredez féléjök. Rémületesen félelmetes is a gondolat, hogy az élet örök halálba vész! De a bábból nem lesz pillangó? Ham- vazó Szerdának nincs husvétja? S a halálnak halhatatlansága ? A magunkbaszállás nagyböjtjében föleme- lőbb és igazabb gondolatokat ad nekünk a nagy pásztor-patriarcha, a megpróbált Jób. A sir szélén állva megnyitja szemét a hit s mig a porba néz, lelke magasztos szárnyalással mondja az igazság jóslatát: — Tudom, hogy az én Megváltóm él és az utolsó napon a földből föltámadok * * * A nagyböjt ideje alatt a plebánía-temp- lomban minden szerdán d. u. 1 i2-kor kereszt- utjárási ájtatosság tartatik; minden pénteken d. u. 3 órakor pedig böjti szentbeszéd könyör­géssel és áldással. A böjti szentbeszédeket Titz Antal dr. házfőnök tartja. Felelős szerkesztőnk távollétében la­punk jelen számáért Varjas Endre szer­kesztő felelős. A nagykárolyi protestáns társaskör es­télye, — mely f. hó 9-én tartatott meg — min­den tekintetben oly szép eredménnyel végződött, hogy bátran mondhatjuk az idei farsang legsi­kerültebb mulatságának. A táncot egy finom ízléssel összeállított műsor előzte meg, melynek első számát Sajó Dezső tárogatón előadott ku­ruc nótái képezték, ki játékával e valódi magyar hangszernek minden szépségét bemutatta. Alapos zenei tudásra, kiváló zenei érzékre val­lott ifj. Andrássy Jenőné diskrét zongora kísé­rete, ki cigányos modorban játszó tárogatós játékához ügyesen alkalmazkodott. Márton Mar­git, ki Lámpért Géza „Rákóczi halála“ című költeményét szavalta, korrekt hanghórdozásával és biztos fellépésével nagy tapsvihart aratott. Nagy figyelemmel, meleg érdeklődéssel hallgatta a közönség Gy. Kovács József nagyszabású beszédét, ki lelkes szép szavakban emlékezett meg a nagy fejedelemről. Hajdú Istvánnak, — Vitek Károly tapintatos zongorakisérete mellett előadott, precíz gordonkajátéka mindenkit meg- igézett. Az a biztonság mellyel hangszerét ke­zelte, a négy húron kijátszott accordok, stacca- tói és picicatói mind azt bizonyítják, hogy nem műkedvelőt, hanem igazi művészt hallgat­tunk. Kuruc nótáit egy húron játszotta meg­kapó bájjal elragadó hűséggel, magyaros hév­vel, érzéssel. Igazi zenei tudását azonban a kla- szikus zenével mutatta be, melyben az andan­tét művészi tökéllyel színezte és az allegrokat —- kiváló technikáját ragyogtatva — játszotta meg. Juhász Ernő Szepessy László „Rákóczi zászlója“ cimü költeményét szavalta el kellő hanghordozással, mit a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. A műsor legkiválóbb számainak egyike az utolsó szám volt: Kacsó Irénke magyar dalokat játszott zongorán, sza­badon igazi cigányos könnyedséggel. Való ér­zéssel előadott bús magyar nótáival könnyet, majd a pajzán elevenséggel játszott csárdások­kal mosolyt, csapongó jókedvet fakasztva. — Újrázásra a Rákóczi indulót játszotta el fellel­kesítve, lázba hozva a hallgatóságot és bemu­tatva művészi képzettségét, bámulatos technikáját. A műsort reggelig tartó tánc követte és a tánc­termet kivilágos kivirratkor az őszinte és fesz­telen jó kedv hagyta el utoljára. Kinevezés. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja az avasfelsőfalusi állami elemi iskolai gondnokság elnökévé Lipcsey Sándor uradalmi tisztartó avasvámfalusi lakost kinevezte. A Kölcsey-Egyesület szombaton, folyó hó 16-án, délután 6 órakor a vármegyeház nagy­termében felolvasó ülést tart. A nagyközönséget ez utón hívja meg az elnökség. Beléptidij nincs. Műsor a következő : 1. Elnöki megnyitó, mondja Dr, Falussy Árpád. 2. Ének quartett. 3. Felol­vasás, tartja Dr. Barna Leánder. 4. Zongora já­ték. 5. Szavalat. A kereskedő-ifjak körének estélye. A nagy­károlyi kereskedő-ifjak körének folyó hó 12-iki cabaret-előadással egybekötött táncestélye, mely városunk színe java jelen volt a lehető legszeb­ben sikerült. A gonddal összeállított szép mű­sor bekezdő száma Adler Ernő igen ügyes monológ előadása volt, melyet a háládatos kö­zönség tapssal jutalmazott. Ezután Komáromy Gizi énekelt egy pár operett kupiét és magyar dalokat a tőle megszokott bájjal, kedvességgel. Kaufmann Sándornak zongorán előadott magyar ábrándja a játszó nagy technikájáról és magya­ros zenei érzéséről tett tanúságot. Igazi színészi alakítást mutatott be Kovács Klárika ki egy magánjelenettel szerzett igaz élvezetet a hall­gatóságnak. Tihanyi Vilmos kupiéi és Komá­romy Gizivel eljátszott duettjei jóleső derültséget keltettek a közönség között. — A műsor utolsó száma Pazsola által előadott „Mi a haza“ cimü melodráma volt melyet megfelelő hanghordozás­sal adott elő. Nem szabad megfeledkeznünk Vitek Károly zenetanárról sem ki a kuplékat duette­ket és a mellod rámát a nála ismert korrektség­gel kisérte. A műsort reggelig tartó tánc követte, a melyet pezsgő jókedv kisért. A szatmári polgármester diszlakomája. Vajay Károly dr. Szatmár város újonnan vá­lasztott polgármestere tiszteletére a város kö­zönsége folyó hó 11-én este a Kaszinó disszes termében diszlakoniát rendezett, a melyen min­tegy 300-an voltak jelen. Résztvett Szatmár vá­ros egész intelligenciája és azonkívül a katonai tisztikar nagyszámmal. A lakomán megjelent dr. Falussy Árpád főispán is, ezenkívül várme­gyénk részéről Domahidy István, Szerdahelyi Ágoston. B. Kovács Jenő és Plachy Gyula pénzügyigazgató, Roth Ferencz tszéki elnök és mások. Az első felköszöntőt dr. Falussy Árpád főispán mondta a királyra, a mit a jelen voltak állva hallgattak végig. A városi bizottsági tagok köréből az ünneplő polgármestert dr. Veréczy Antal kir. táblabiró éltette, a melyre a polgár- mester meghatott szavakkal válaszolt. Az éj fo­lyamán is több felköszöntő hangzott el, s a mint értesülünk, az ünnepi lakoma másnap dé­lig tartott, midőn a jelenvoltak a legkellemesebb hangulat között oszlottak el. Hangverseny. A helybeli „Zenemükedvelő Egyesülete“ márczius hó 2-án a megyeháza nagytermében hangversenyt rendez. A műsor összeállításán most fáradozik az Egyesület vezetősége s mint értesültünk igazán művészi számokból álló lesz. A hangverseny után Wes­sel Manó kávéházában nagy tombola tartatik. Meghívók külön a hangversenyre kibocsátva nem lesznek, hanem hírlapok és falragaszok utján hívja meg az Egyesület a közönséget. A hang­verseny műsorát lapunk legközelebbi számában közöljük. Valóban elismerést és pártolást érde­mel a fiatal Egyesület, mely semmi fáradságot nem kiméivé igyekszik a legkellemesebb estéket szerezni városunk közönségének. Diszebéd. Cholnoky Imre szatmári kir. közjegyző f. hó 11-én Dr. Falussy Árpád főis­pán és Vajay Károly polgármester tiszteletére diszebédet adott, melyen jelenvoltak Domahidy Sándor, Csaba Adorján, Bartha Kálmán és mások, Gyászhir. Boros János ág. hiív. lelkész nejének édes anyja özv. Karaszka Györgyné el­halt e hó 6-án, 68 éves korában. Csütörtökön f. hó 7-én temették. ^ Munkácsi hangversenyéről irt referádánk pár sorára, a mely a zongorakiséretről szólt, Réti Janka zenetanárnő felkért annak rektifiká­lására, hogy egyes daraboknál a kiséret az ő hibáján kívül nem sikerült, a mennyiben azok­ból előzetes próbákat nem tarthatott; e számok kíséretére nem is akart válalkozni, csak a mű­vész határozott kérésére tette meg. Mig a Wie- niavszky-concert, a Schumann Träumerei, vala­mint az énekszámok kísérete, mivel azoknak kótáit előzetesen kézhez kapta, a játékkal és énekkel tökéletesen összevágó volt. — Kész­ségesen közöljük e nyilatkozatot, mivel annak igazságáról mi is meg vagyunk győződve. — Itt említjük meg különben e nyilatkozat igaz voltának megerősítésére, hogy Réti Janka zene- tanárnő Munkácsy-nak Szabadkán tartandó hang­versenyén is közre fog működni. Érdekes apróságok. Magyarországon 1905- ben 13,975 tűzvész eset volt, mely 31,523 épü­letet pusztított el. — A petrolenmos vatta súlyos sebesüléseknél közvetlenül, könnyebb sebesülés­nél közvetve a sebre alkalmazva egy francia orvosi szaklap szerint kitűnő sebkezelési szer. — A magyar birodalom népessége 1905. végén 20 millió 256 ezer 669 lélek volt. Ebből 2 millió 560 ezer 903 lélek esik. Köszöntés helye’t hasbaszurás. Kővárköl- csén a napokban Kozma Tódor kővárkölcsei lakos este 8 óra tájban találkozott Trif Juon a Lupuc ugyanottani lakossal a község utcáján és a legnagyobb udvariassággal köszönté őt, Trif Juon azonban a helyett, hogy visszaköszöntette volna, gorombán megtámadta, amiből szóváltás keletkezett, a melynek következménye után az lett, hogy nevezett a zsebébe volt késsel úgy hasba szúrta Kozma Tódort, hogy eszméletlenül rogyott össse. Az arra járó emberek észrevették és súlyosan megsérülve vitték be lakására. A tett oka valószínűleg régebbtől származó boszu- állás müve. A részvények átruházása. Érdekes határo­zatot hozott a minap a kolozsvári kir. Ítélőtábla a részvények átruházhatósága dolgában. Egy erdélyi részvénytársaság alapszabályaiban tudni­illik az a korlátozás foglaltatott, hogy a rész­vény csak a részvénytársaság igazgatóságától előzetesen nyert belegyezés mellett ruházható át más személyre. Az alapszabályoknak e ren­delkezése ellen a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos felfolya­modással élt és a nagyszebeni kir. törvényszék ehhez képest kimondta, hogy ilyen intézkedés az alapszabályokban nem foglalhat helyet s fel­hívta a részvénytársaságot, hogy alapszabályait 45 napon belül módosítsa. A kolozsvári kir. ítélőtábla most a törvényszék határozatát meg­erősítette azzal a megokolással, hogy az alap­szabályoknak ilyen intézkedése a tulajdonnal való rendelkezési jogot foglalja magában s a részvények forgalmának korlátozására vezethetne. A tulajdonos cselekvő képességét korlátozó in­tézkedésnek pedig, mint törvényellenesnek, helye nem lehet az alapszabályokban. Nem változtat a dolgon az a körülmény sem, hogy a részvé­nyen is fel van tüntetve, mert a részvények át- ruháztatásának megszorítása csak annyiban is­merhető el hatályosnak, amennyiben a kérdéses intézkedés a részvények forgalmi képességét nagyobb mérvben nem csökkenti. Rendőri hirek. F. hó 8-án d. e. 10 óra tájban Spitz Mór vaskereskedőnek kapuja aljá­ból Görcsi György és Kuruc Lajos kocsisok egy láda zománcozott vasedényt kocsijukra téve lakásukra szállították és ott rajta megosztoztak. A rendőrség tettéseket elfogta. — F. hó 11-én d. e. 1 óra tájban Fodor Mihály, Fodor Ferenc gencsi és Fodor Sándor béréi lakosok Schuller József városi rendőrt, azért mert ez őket, a mázsaszinben hivataloskodó rendőrkapitány elé akarta vinni, előbb mellbe vágták, majd neki estek a földre leteperték és ütlegelni kezdték. Nagy nehezen kiszabadítva magát kezeik közül a rendőr kardott rántott és védekezés közben Fodor Mihály gencsi embernek keze fejét meg­vágta. A segítségére jövő többi rendőrrel sikerült csak a dühöngőket a városházához be­kísérni, honnan kihallgatásuk után szabadon bocsájtották ugyan, de ellenük hatóság elleni erőszak büntette miatt az eljárás folyamatba té­tetett. Olcsóbb a kávé. Mostanában, amikor min­dennek az ára nap-nap után emelkedik, iga­zán csodaszámba megy egy hir, amelyről a kö­vetkezőkben számolunk be: Á kávépiacon a kávéárak csökkenése még mindég nem érte el a végső határt, Az árak csökkenésének az oka abban rejlik, hogy a brazilliai kávétermés sokkal nagyobb volt, mint amennyiről a jelen­tések szóltak. A brazilliai kormány, mely a ká­véárak csökkenésének feltartóztatása végett már mintegy kétmillió zsák kávét vásárolt, újabban beszüntette közbejáróvásárlásait, mert korábbi átvételekkel nem tudott a kávé árképződésére kedvező befolyástgyakorolni. Hamburgban a ká­véárakat a tavalyi 37 filléres árral szemben most 29 fillérei jegyzik. Nyilttér.*) Másolat. 1906. B. 838/3. Őfelsége a Ki­rály nevében! A mátészalkai kir. járásbíróság, mint büntető biróság becsületsértés vétségével terhelt Tóth Imre elleni bűnügyben Szoboszlai Pál főmagánvadló által emelt vád fölött a Má­tészalkán 1906. november hó 17-én a Deme *j E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom