Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-09-08 / 36. szám

36. szám. SZATMÁRVÁRM EGY E. 5-<iik oldal. — Vége a vakációnak. Annak a bol­dog időszaknak, melynek a tanulók annyira örülnek s melyet a tanárok, tanítóktól oly so­kan irigyelnek, vége van; beállott az uj tanév s e héten már a legtöbb tanintézetben kezde­tét vette a rendes tanítás. Az uj tanév elején ahhoz a nagy munkához, mely a tanítóra, ta­nulóra egyaránt vár, szívből kívánunk mind­kettőnek erőt, munkakedvet, kitartást, hogy a fáradozásaikat siker koronázza. — Búcsumenet Máriapócsra. Mária névnapjára a szokásos búcsumenet az idén is elindul a pécsi kegyelemhelyre ma a reggeli 4 órai szentmise után. A búcsumenet f. hó 10-én este fog visszaérkezni. A több százra menő ájtatoskodókat az idén Varjas Endre vezeti. — A vármegyei múzeumi és könyv tári bizottság e hó 14-én d. u. 3 órakor a vármegyeháza tanácstermében ülést tart a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének 303/906 sz. a. kelt leírására vonatkozólag határozat- hozatal. 2. A folyó 1906. évben beszerzendő könyvek jegyzékének összeállítása és a folyó iratok megrendelése. 3. Indítványok. Pápai megerősítés. A szatmári egy­házmegye püspökévé kinevezett Boromissza Tibor drt a pápa kiadott brevéjével kinevez- tetésében megerősítette. így mi sem állja út­ját, hogy a főpásztor letett esküje után magát felszenteltethesse és a püspöki széket elfog­lalhassa. Előléptetések. A kereskedelemügyi miniszter Lukács József ki'-, műszaki tanácsos címmel felruházott dévai kir. főmérnököt, vá­rosunk fiát, a VlI-ik fizetési osztály 3-ik foko­zatába kir.' műszaki tanácsossá, Uray Jenő Il-od osztályú szatmári ipari segédfelügyelőt pedig I-ső osztályú ipari segédfelügyelővé nevezte ki. — Kinevezés. Károlyi Gyula gróf, az Ecsedi-láp lecsapoló társulat elnöke, Szűcs Jó­zsef gátbiztost a Vagács János elhalálozása foly­tán megüresedett állásra ellenőrré nevezte ki. — Érettségi vizsgálatok. A junius ha­vában elmaradt érettségi vizsgálatok városunk­ban e hó 10-én és 11-én tartatnak meg. Jelent­kezett 9 tanuló. — Aljegyzőválasztás. A nyirvasvári aljegvzőségre egyhangúlag Mangu Dezső bereg- megyei segédjegyző lett megválasztva. — Hymen Dr. Serly Jenő helybeli kir. aljárásbiró folyó hó 1-én váltott jegyet Dr. Schönpflug Richárd vármegyei tiszti főügyész leányával, Irén kisasszonynyal. — Esküvő. Fényes esküvő volt Szept. 3-án Szatmáron. E napon vezette oltárhoz Szilágyi Béla óvári földbirtokos özv. Borús Jó- zsefné szül. Böszörményi Jolán úrnő leányát Jolánkát. — Esküdtek kisorsolása. Augusztus 28-án a dr. Papolczy Gyula kir. tszéki h. elnök, ifj. Jákó Sándor kir. alügvész. Korányi János ügyvédi kamarai elnök, jelenlétében a szeptemberi tárgyalási ciklusra a következő esküdteket sorsolták ki: Lindenfeld Mór sza­tócs Szalmái’, Lukácsovics István kelmefestő Szatmár, Pasztohi Jenő urad. intéző Aranyos- Medgyes, dr. Vass Gyula ügyvéd Nagybánya, Kuszkó József építész Nagybánya, Demeter József kereskedő Erdőd, Mangu István birto­kos Nagykároly, Oláh Gábor gépész Mikola, Lengyel Káról}' temetk. intézet tulajdonos Szatmár, Letlinger Béla könyvelő Nagykároly, Müller János földbirtokos Mikola. Husovszky Gyula kereskedő Felsőbánya, Gottlieb Herman kereskedő Szatmár, Jurcsó József órás Szat­már, Fried Dezső földbérlő Kisszekeres, Mor­vái János nyomdatulajdonos Szatmár, Kaufman Jenő bankigazgató Nagykároly, Gots János földbirtokos Zajta, Hebe József bádogos Nagy­károly, Kemény Kálmán urad. intéző Szaniszló, Madák Mihály iparos Nagykároly, dr. Kovács Dezső ügyvéd Nagykároly, Kaufman Adolf gőz­malomtulajdonos Nagykároly, Jeney Sándor földbirtokos Zsarolyán, Jakab János bádogos Szatmár, Heiler József takpénzt. könyvelő Nagy­bánya, Haller Ferenc takpénzt. könyvelő Szat­már, Hágen Ignác birtokos Nagykároly, György Gusztáv mérnök Nagybánya, Hámon Antal földbirtokos Szakasz. Póttagok Szatmárról: dr. Hantz Jenő tanár, Biró Lajos földmives. Bor­gida Sámuel term, kér., Hegyesi József kerék gyártó, Bereczky Miklós birtokos, Einhorn Márton lakatos, Görömbei János szűcs, Gyulai Lajos földbirtokos, Bagothai Sámuel tanár, Losonczi József gőzm. igazgató. — A laktanya kiegészítés tervei el­készültek és azok a honvédelmi miniszterhez- felterjesztettek. Három terv készült s bármelyike is fogadtatik el kivitelre, az meghozza a vá­rosnak a befektetendő tőke 4 százalékos ka­matját. — Nyakszirtmerevedés. Szakái Ferenc szatmári lakos 11 éves leánykáján szombaton a nyakszirtmerevedés tünetei mutatkoztak. A leányka két napi kínos szenvedés után meghalt. — Nyilatkozat. Fel lettünk kérve a kö­vetkezők közlésére: Tek. Szerkesztő ur! A »Szatmárvármegye« cimü lap 33-ik számában megjelent »Nagy­károlyi szolgabirói hivatal« cimü cikkre a kö­vetkezőkben válaszolok: Azt, hogy mily sok teendője van a járási Írnoknak, magam mentsé­gére nem akarom felsorolni, mert annak leírá­sához az egész lap nem volna elegendő, s igy akkor ehez hasonló dolgok közlésére nem volna abban hely, csak azt akarom megcáfolni, hogy 190b. évről a ngitvántartások megvannak s nem áll az, hogy 1904. évtől nincsenek vezetve, az 1905. évről is csak egv nyilvántartás nem talál­tatott, a mi terhemre róható, 1906. évről a mi az én terhemre róható, szintén csak egy hiány­zott, mert a tanoncok lajstroma vezetve van, csakhogy a vizsgálatnál éppen kéz alatt nem volt, a cselédkönyvekről a nyilvántartás fel- mutattatott, az való, hogy idegen hatóságok által kiadott cselédkönyvel nyilvántartás nem volt, de ilyen soha nem volt vezetve, s a hiva­talvizsgálatoknál ezt eddig nem is követelték. Arról, hogy iktatatlan ügydarabok találtattak a hivatalvizsgálatnál, annak a járási írnok nem oka, mert azok az ügydarabok iktatás végett a főszolgabíró által a járási Írnoknak nem adat­tak át, azok a fősorozásnál vétettek át, s a sorozási iratok közé tétettek s azok közül pedig egy sem szólalt meg, hogy te járási Írnok iktass be bennünket, hogy bajba ne kerülj. Továbbá nagyon különös fogalom az, hogy hanyagság­nak lett minősítve az, hogy a darabant kor­mány alatt a szolgabirói hivatalnál nem dol­goztak kitartó szorgalommal, holott abban az időben éppen azt tartották hazafinak és erényes hivatalnoknak, a ki nem dolgozott s nem segí­tette előre haladni a darabontokat, ha tehát hátrány van. az csupán hazafiságból származik, a mi most már rövid idő alatt rendbe fog hozatni. Nagykároly, 1906. augusztus 30. Tisztelettel Hermán Antal járási Írnok. Megjegyzés. Nagy készséggel adtunk helyet ennek a nyilatkozatnak, mert a régi rendszert és az alatta divatban volt képtelen felfogást semmi sem világítja meg jobban, mint egy ilyen nyilatkozat. íme, ez a szegény járási Írnok, a ki helyes vezetés, kellő fegyelmezés mellett, úgy lehet, kielégítő hivatalnok lett volna, egé­szen természetesnek találja azzal védekezni, hogy az 1905 évről is, 1906 évről is csak egy- egy olyan nyilvántartás találtatott, illetve nem találtatott, a melynek nem vezetését neki lehet mulasztásául felróni. Ellenben a tanoncokról lajstrom vezettetett, »csakhogy a vizsgálatnál épen kéz alatt nem voll.« Talán azért nem volt kéz alatt, mert láb alatt volt? Hogv a főszol­gabíró nem adta át beiktatás céljából az általa átvett ügydarabokat, ez még hagyján, de, hogy a nagykárolyi főszolgabiróságnál a darabont kormány alatt hazafiságból nem dolgoztak, ez már igazán észpusztitó bolond dolog, mert hiszen az következik belőle, hogy Gőnvei szol- gabiró exponált alakja volt a nemzeti ellenál­lásnak ! Igazán, ha egészen bizonyosan nem tudnók Hermán Antalról, hogy nagykárolyi já­rási írnok, azt kellene hinnünk, hogy neve alatt Mark Twain ir, a nagy amerikai humorista. — Jegyzőválasztás. Nagylucskán az el­halálozás folytán megüresedett jegyzői állásra Popovics Jenő polenai körjegyző választatott meg egyhangúlag, miután az összes pályázók visszaléptek, látván a küzdelem sikertelen voltát. — A kereskedő tanonciskolái bizott­ság f. é. szeptember 2-án Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőjének elnöklete alatt tartott gyűlésében az iskola tanítótestületét a szerve-* zet szerint 1966/7, 1907/8, 1908/9-re a követ­kezőleg alakította meg: dr. Lucz Ignác, egy- szersmint igazgató, Jakab Gyula, Rádi József, Peiszner Lajos, Sternberg Jenő, Holcinger Ist­ván. Egyidejűleg intézkedett, hogy az iskolába való beírások szept. 11., 12, 13. és 14-én min­denkor délután 2 órától 4-ig, a gimnázium iparos tanonciskolái rajztermében eszközöltes­senek oly képen, hogy szept. 11-én a III-ik, 12-én a íl-ik, 13-án az I-ső és 14-én az elő­készítő osztályba lépők jegyeztessenek be. Ugyanazon a napokon fognak az említett osz­tályok tanulói is a beírás végeztével javító vizsgálatra bocsáttatni. A beíráshoz nélkülöz­hetetlen kellékekről az iskola múlt évi értesí­tője ad kimerítő felvilágosítást. — A helybeli birtokossági malom részvénytársaság igazgatósága f. hó 1-én gyű­lést tartott, melyen határozatba ment, hogy a malmot 4-én veszik üzembe. A malom műkö­dését 4-én tényleg meg is kezdette, az üzem egyelőre déli 12 órától este 10-ig fog tartani. — Birtokváltozások. Nagykároly vá­rosa megvette a Nagy károlyi Takarékpénztárnak a nagykárolyi 1450. számú betétben A. -j- 1. sorszám 524. hr. sz. alatt levő beltelkét a rajta levő Kölcsey-utca 9-ik számú házzal, minden meglévő tartozékaival 20,000 koronáért. — Gy. Kovács Józséf és neje Ludmány Zsuzsánna nagykárolyi lakosok megvették Riesenbach Mór és neje Rózner Róza nagykárolyi lakosok­nak a nagykárolyi 1858. számú betétben 1823. hr. szám alatt foglalt s a Vesselényi-utcában 33. sz. alatt levő telkét épületeivel és felszere­léssel s legelőjoggal 9350 koronáért. — Kardos Lipót nagykárolyi lakos, megvette ifj. Sternberg Sándor nagykárolyi lakosnak a gencsi 228. sz. betétben és gencsi 203. kataszteri birtokivben foglalt 874 kát. hold 840 □-öl területű összes ingatlanát minden felülépitményével és termé­sével együtt 490,005 koronáért. — Stefii Ferenc és társai kaplonyi lakosok megvették Serly Mátyásné és társai tulajdonát képező sa nagy­károlyi 1096, 1067., 1068, 1092, 1100, 1190, 245, 1229, 2108, 1237, 1263, 222, 1184, 317. és 1231. számú betétekben, foglalt körülbelül 80 kát. holdat kitevő ingatlanokat. — Országos vásárok vármegyénkben a folyó hónapban a következő helyeken lesz­nek : Avasfelsőfalun szept. 8-át követő hétfőn, Beregszászon 15-ét magában foglaló hét szer­dáján orsz. sertésvásár, Bikszádon 19-én, Csen- gerben 29-én, Dengelegen 17-én, Diószegen szeptember 2-ik hetének szerdáján, Érmihály- falván 6. és 7-én, Fehérgyarmaton szept. 29. hetének hétfőjén, Jánkon szept, 2-ik csütörtö­kén, Krasznabéltekén 28-án, Margittán 14-én, Mátészalkán 29-ike hetének hétfőjén, Nagyká­rolyban 16-a hetének hétfőjén, Nagymajtény- ban 18-án, Nyírbátorban 8-án, Szatmáron 29-e hetének kedd és szerdáján, Székelyhidon 29-e hetének péntekjén. — A nagykárolyi zeneiskola. Vitek Károly zenetanár, ki városunkban telepedett meg, zeneiskolát nyitott, melylyel egy régen érzett hiányon fog segíteni. A zeneiskola szep­tember hó 1-én nyílt meg. A kibocsátott tájé­koztató szerint: Zeneiskolai növendék mindenki lehet, ki a 8-ik életévét betöltötte s az olvasás, irás és számolásban jártas. Nyolc éven aluliak csak akkor vehetők fel, ha rendkívüli tehetsé­get tanúsítanak. Felsőbb osztályba való felvé­telre, bizonyítvány nélkül, felvételi vizsgálat szükséges. Az iskola tanterve a budapesti nem­zeti zenede mintájára állapíttatott meg. A zene­iskolában van rendes tanfolyam zongorára, hegedűre, fúvó hangszerekre, cimbalomra és énekre. A tanfolyam a zongora- és hegedű- tanszakban áll 1 előkészítő, 5 rendes és 2 kimü- velési osztályból; a fafuvó hangszereké 3 osz­tályból, a rézfuvóké 2 osztályból, a cimbalomé 4 osztályból, a magánéneké 3 osztályból. A kar­ének, mint melléktantárgy minden növendékre kötelező és tanítása díjmentes. A zeneelmélet és összhangzattan a növendékeknek szintén kötelező és ingyenes. A növendékek az általuk választott tanszakban hetenkint 3 órai, a kar­énekben s a zeneelméletben és összhangzattan­ban 1 órai oktatásban részesülnek. A növen­dékek a főtanszakokban legfelebb négyes cso­portokban nyernek oktatást. A tanév szeptember 1-én kezdődött és junius 30-án végződik. Beira- lási dij 10 K, mely a beiratáskor fizetendő. A havi tandíj 10 K, mely minden hó 1-én előre fizetendő. A tandíj alul egészben vagy felerész­ben valófelmentésre a teljesen szegény, de jóvi- seletü, szorgalmas és tehetséges növendékek igényt tarthatnak. A beiratások szeptember hó 1-én kezdődnek. A tanítás helye a róm. kath. iskola helyisége. A mint halljuk, a helybeli zeneegyesület és a dalárda is karnagyává fogja szerződtetni Vitek tanárt. — A krassói választás áldozatai. A f. év tavaszán lezajlott általános képviselőválasztások alkalmával a szatmármegyei krassói kerületben, amelyet ezelőtt gróf Károlyi György képviselt szabadelvű programmal, ketten küzdöttek a krassói mandátumért: Pilisy István szabolcs- megyei tiszti ügyész, a jelenlegi képviselő és Lukácsiu Konstantin oláh pap, a hires memo- randista testvéröcscse. Elkeseredett, ádáz küz­delemmel folyt le ez a választás, mely valósá­gos erőpróbája volt az oláhok és a magyarok folytonos versengéseinek. Jellemezhetetlen az a gyűlölet is, melylyel az oláh pópák és dász- kálok (tanítók) izgatták és fanatizálták vad hí­veiket a magyar párt ellen. Az oláhok féktelen dühe azonban csak a választás napján tört ki teljes mivoltában. Hogy pedig az ellenpárt hí­veit a szavazástól visszatartsák, ravasz cselt eszeltek ki. Javában folytak a szavazások, mi­közben az a hir kelt szárnyra, hogy Amacz község magyar biráját a falu végén az oláhok agyonverték. Az amaciak gyorsan birájuk vé­delmére sietlek s mikor a falu végére kiértek, látták, hogy az egész hírből egy szó sem igaz. Visszafelé indultak a faluba egy csoportba s mikor Pálinkás Ambrus oláh kortes háza előtt, melynek udvara oláh mócokkal volt tele, elha­ladtak, két revorverlövés dördült a magyarok felé. A váratlan támadástól megriadt magyarok futva menekültek, mire az oláhok üldözőbe vették őket. Futásuk közben legnagyobb meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom