Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-05-26 / 21. szám

2-ik oldal.

hogy a koaleált pártokat többségként küldte a parlamentbe. A nemzet minden rétegei át voltak hatva annak érzetétől, hogy a Tisza-féle november 18-iki al- kotmánytipró csíny következményei ellen csak az összes hazafias pártok közötti szövetkezés védheti meg Magyar- országot. A koalíció a függetlenségi-párt, a néppárt és a volt Bánffy-párt közt az ország általános helyeslése közt jött létre, a diszidensek bár kezdetben nem voltak tagjai a koalíciónak, szintén teljes rokonszenvvel kisérték az alakulást, melynek később, alkotmánypárttá szervezkedve, integráló részévé váltak.

A koalíció nem csak numerikus többséget, de pártok által addig soha nem élvezett tekintélyt is szerzett magának s az e szervezetben szövetkezett pártok, leszámítva Bánffynak csúfos kudarccal végződött dezertálását, sok és nehéz viharok közepette a nemzet javára tartották fenn a bajtársi viszonyt és végre is dűlőre vitték az ország dolgát.

A második kérdésre, hogy fentar- tandó-e a koaleált pártok szövetsége továbbra is, a feleletet a konkrét helyzet mérlegeléséből levonható objektiv következtetések adják meg.

A nemzet mint egy ember áll ma a koalíció táborában és e tábor jelentékeny abszolút többsége épugy függetlenségi, mint a hogy az az ország választóinak háromnegyedrésze is.

Első pillantásra úgy látszhatik tehát, mintha a függetlenségi pártra immár felesleges teher volna a többi pártokkal kötött szövetséges viszony további íen- tartása.

Ámde a függetlenségi párt először is erkölcsi obligóban áll a szövetkezett pártokkal a jelen országgyűlés tartamára s ez obligó kötelékeit jelentékenyen erősiti annak tudata, hogy mindaddig, amig az alkotmány olyan intézményes biztosítékokkal körül nem bástyáztatik, a melyek kizárttá tesznek a féle támadásokat, mint a minőkben részünk volt az osztrák hatalomtól tavaly s ez év elején: mindaddig szükség van arra, hogy minden tisztességes magyar hazafi, fen- tartván elveit érintetlen épségükben, a koalíciós kormány vezérlete alatt együttesen vegyen részt az építés munkájában ép úgy, a hogy együtt vett részt a harcban.

Nem csak Ausztriával, de az osztrák császárságnak közöttünk élő és élősködő parazitáival szemben is szövetségben kell lenni a jó hazafiaknak, mert tévedés azt hinni, hogy a koalíció kormányra jutásával a Kristóffy — Nagy László-féle elemek megszűntek létezni. Csak félrevonulni kényszerültek, de bár mely percben készen állanak a nemzet elleni küzdelemre, ha erre alkalom nyílik s ha Ausztriától megkapják a felhívást és a csengő ércet.

Ezek ellen á hazaárulók ellen, a kiknek sokkal több titkos szövetségesük volt a lezajlott harcban, mint gondolhattuk, annál is inkább fenn kell tartanunk a hazafiak szövetségét, mert le kell számolnunk annak szükségességével is, hogy a nemzeti alapon álló összes pártokat megtisztítsuk a kétlakiaktól.

Képviselőjelöltséget is viselt néppárti vezérférfiak, a kik az egyik kerületben a koalíciós pártok elnöki tisztjét töltötték be s a másik kerületben a függetlenségi párt ellen a Tisza-párt pronon- szirozott embere mellett csendőrfedezet alatt ugyan, de nyíltan korteskedtek és függetlenségi pártelnökök, a kik összeköttetést tartottak fent a darabantok kormányával és egész sorozatát követték el a haladó-párti truc-öknek — nem a koalíció kebelébe, hanem egy külön

SZ A T M ÁRV Á R MEGY E.

bokrétába valók, mely csak hadd virágozzék, hadd illatozzék a Kristóffy tiszteletére, Nagy László örömére!

Városunk uj politikai lapja, a Nagykároly és Vidéke kesernyés reflexiókat tesz múlt számunk azon hírére, melyben az ő politikaivá történt átalakulásáról megemlékeztünk. Sajnáljuk, hogy objektiv tényeken alapuló megjegyzéseink bántják t. laptársunkat, de nem tehetünk róla. Mielőtt mi lapunkat múlt év novemberében megalapítottuk, elsősorban a Nagykároly és Vidéke politikai lappá való átalakítására gondoltunk s Adler Adolf urnák, a lap szerkesztőjének tettünk is ilyen irányú ajánlatot. Ajánlatunkat megfontolás után nem fogadta el, a Nagykároly és Vidéke pihent társadalmisága nyugalmas berkében, Adíer az ellenállásban személyileg küzdött pro- és contra, mi pedig belementünk a lapalapitásba. Joggal mondhattuk tehát és épen mi, hogy a Nk. és V. a harcok babérai helyett inkább vágyott a béke áldásaira. Azt pedig, hogy a függetlenségi párt kiváriatára lett a Nk. és V. politikai lappá átalakítva, a történeti igazság kedvéért úgy kell helyesbítenünk, hogy a párt 120-as választmányának a folyó évi képviselő- választás előtt néhány nappal tartott ülésén Sternberg Sándor kérdésére Adler kijelentette, hogy a lapot politikaivá alakítja. Ez volt a »pártkivárialoiju. A keresztény szocialista párttól való állítólagos ijedelem pedig ép oly Ádolf-féle jámbor naivitás, mint a székhely megtartása — a második közjegyzőség utján.

Vármegyei állandó választmány.

A vármegyei állandó választmány a május 29. rendes közgyűlés tárgyainak előkészítése végett e hó 25-én délelőtt 10 és fél órakor a vármegyei székház émeleti kis termében ülést tartott.

A választmány tagjai a közel múlt időbeli üléseken gyér számban jelentek meg, annál jobban esett ma látnunk, hogy az érdeklődés a közügyek terén előirt e nemű hivatásra is nagyobb számban vonzotta össze a törvényhatósági bizottságnak a választmányba küldött tagjait, akik mintegy 40-en, tehát 2/s'a<i rész arányban jelentek meg. holott a közeli egy-két év alatt alig 5-10 tag jelent meg s azoknak is nagy része helybeli yolt.

A tanácsterembe Tépő vm. főispánt lelkes j éljenzéssel fogadták s ő az elnöki széket elfog- j lalva, örömének adott kifejezést, hogy a köz- igazgatás ilyen fontos részében az állandó választmányban ma a tagok ily szép számban jelentek meg s rámutatott arra, hogy az állandó választmány azon szerve a törvényhatóságnak, a hol a dolgok leszürődve, a közgyűlés elé jutnak; ennélfogva fontos az, hogy az állandó választmány kötelességét híven teljesítse; a törvény az állandó választmány megalakítására és működési körére nézve különös cautelát nem adott, tagjainak számát nem korlátozta, miért is a törvényhatósági bizottság oly nagy számban állapitolla meg a tagok számát, hogy a vármegye minden részéből érdekelt abban résztvehessen; kéri az állandó válásztmányt, hogy méltóztassék az ügyeket elfogulatlanul tárgyalni, s igy hivatásának kétségtelenül meg fog felelni; ebben a reményben ismét üdvözli az állandó választmányt s az ülést megnyitja.

Domahidy István indítványozta, hogy első sorban azon ügyeket vegye a választmány tárgyalás alá, melyek a tisztviselőket, kikre az ügyek vezetését bízta a törvényhatóság, a legközelebbi magatartásukból folyólag közvetlenebbül érdeklik; ez indítványt egyhangúlag el is fogadták.

Napirend előtt Ináncsi Pap Kálmán biz. tag szólalt fel s hivatkozott arra, hogy a múlt héten a közig, bizottság ülésén miért nem vett részt s ottani tagságáról miért mondott le; ez úttal nem akar szót szaporítani, csak azt jelenti ki, hogy a nemzeti ellenállásban, az alkotmány- védelemben részt vett tisztviselők magatartásából folyólag ellene felhozott vád nem igaz s ő a vád súlya alatt az állandó választmány ülésében sem akar részt venni, állandó választmányi tagságáról lemond s eltávozik; az állandó választmány a kijelentést minden indok nélkül egyszerűen tudomásul vette.

Luby Géza indítványozza, hogy a mennyiben a vármegyeház újjá alakításával kapcsolatban beszerzett bútorokról elszámolás még nincs s a vármegyében elterjedt hírek szerint a bútorok egy részét Kristóffy és Nagy László elhordták, az államépitészeti hivatal közbejöttével a hiányok leltárilag állapíttassanak meg; ez indítvány feletti vitában llosvay Aladár, Nemeslólhy Szabó Antal és Tóth Móric vettek részt s miután llosvay Aladár alispán helyettes kellő felvilágositást adott arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése már elő21. szám.

zőleg leltározó bizottságot küldött ki s ennek feladata lesz a hiányok megállapítása is, — a választmány az indítvány felett napirendre tért.

A legközelebbi közgyűlés vármegyei alis- páni helyettest felhívta, hogy állapítsa meg s jelentse be azon tisztviselőknek neveit, kik a nemzeti ellenállás, illetve az alkotmány védelem tárgyában hozott közgyűlési határozatnak eleget nem tettek; alispánhelyettes a kellő adatokkal felszerelt jelentését be is mutatta; Domahidy István indítványozta, hogy ez a jelentés akként tárgyallassék, hogy a fontos kérdésben bűnhődjék, aki valóban bűnös és meneküljön az ártatlan; Dr. Falussy Árpád vm. főispán kifejtette annak a magatartásnak a kiváló erejét, melyet a tisztviselők az alkotmány védelem körül tanúsítottak, s miután — szerinte — egyes tisztviselők úgy jártak el, mint az a katona, a kinek őrt kellett volna állama, de teljesítette az ellenség akaratát, — a közgyűlés vegye tudomásul, hogy kik azok a tisztviselők, a kikre nem számíthat az alkotmány védelmében; — a vita további folyamán N. Szabó Albert indítványozta, hogy valamennyi bejelentett tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megejtő vizsgálat rendeltessék el; ehhez hozzájárult Dr. Kovács Dezső azzal a kifejtéssel, hogy vannak a tisztviselők közt, akik a resistá- lásban nem vettek részt s vannak, akik elmentek a szélső határig; — egyesek megsértették a közgyűlés határozatait gyöngeségből, viszont lehetnek esetleg kevésbé hibásak is, tehát a vizsgálattal mindenkinek módot kell nyújtani, hogy védelmezze magát, mert ha a bejelentést a közgyűlés tudomásul is venné, a tisztviselőknek saját érdekökben önmaguknak kellene kérniök a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelését. Az állandó választmány a hosszúra nyúlt vita után egyhangúlag kimondotta, hogy javasolja közgyűlésnek, hogy a bejelentett tisztviselők ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelje el.

Az állandó választmány két nyugdíj kérvény felett is véleményt nyilvánított; llosvay Endre főszolgabíró és Nagy Sándor I. aljegyző kérték nyugdíjaztatásukat; előbbi egész fizetéssel kérte nyugdíjaztatását, de nyugdíj választmány csak a szabályrendelet szerint 29 évi szolgálat után járó százalék szerinti nyugdíj összeget javásoil, ezt az állandó választmány is elfogadta; utóbbi a 26 év és 6 hónapi szolgálatán felül még három évet kért beszámíttatni nyugdíj éveibe azon a címen, hogy hivatalos teendői közben lett beteg; ezt a 3 évi beszámítást a nyugdíj választmány javasolta is, azonban az állandó választmány csak az eltöltött szolgálat tényleges ideje után járó nyugdíj összeget javasolta kiadatni.

Érdekesebb tárgyak voltak még, hogy a volt törvénytelen kormány ügvvivőségnek másodszori kinevezését tudató leiratokat az állandó választmány tudomásvételre nem ajánlja,, hanem egyszerűen visszaküldeni javasolja. — Továbbá javasolja az állandó választmány a közgyűlésnek, hogy az állami elemi iskolák építésére uj kölcsönt vegyen fel, miután az előbbi kölcsön lebonyolítható nem volt; — a tűzrendészed és jegyzői magán munkálatokra vonatkozó szabályrendelet módosítását szintén javasolja; — a nagykárolyi iparos tanonciskola javára pedig zálogházi árverésből befolyt, a jogositottak által nem vett 156 koronát azon iskola részére adományozni véleményezte; — a »Mária« völgyi (lurvékouyai) fürdőt gyógyfürdő jelleggel felruházni javasolta.

Az állandó választmány tárgysorozatának egy kiemelkedő pontja volt Mándy Zoltán bizottsági tag hazafias indítványa, hogy a vármegye hazafias közönsége boríthat fátyolt a sötét korszakra, de a legutóbbi gyászos kor szereplőinek neve márvány táblán bevésve nem maradhat; Kölcsey Antal "biz. tag az indítványhoz azzal járul hozzá, hogy annál sajnálatosabb az elmúlt korszak, mert a magunk házából a magunk embere vert ki csendőrrel; — Mándy Zoltán indítványát a választmány elfogadásra egyhangúlag ajánlja oly megoldással, hogy a Kristóffy és Nagy László nevei a márványtáblán töröltessenek s helyökre a győzelem jelvényei, három tulipán illesztessék oda.

Az állandó választmány a közgyűlés tárgy- sorozatába felvett összes ügyeket letárgyalta és délután 1 órakor befejezte tárgyalásait.

— Tulipán mozgalom. Különösen rőfös kereskedőinket éri a vád, hogy nemtörődömségükkel lehetetlenné teszik a hazafias közönség ama célját, hogy magyar gyártmányt vásároljanak. Sok helyről úgy halljuk, hogy kereskedőink legnagyobb része valóságos csempészetet iiz az idegen és főkép osztrák árukkal, a melyeket magyar gyártmányoknak hirdet. Kötelességünknek tartjuk felhívni e hallott panaszokra a közönség figyelmét s újra hangsúlyozni azt a nemzeti noblesse oblige-t, hogy csak magyar gyártmányt vásároljunk.