Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-12-16 / 52. szám

52. szám. SZATMÁRVÁRMEGYE. 3-ik oldal. előttünk ; sokszor megpróbálták, bár mindég siker­telenül. Egyelőre nincsen oka kételkedni a nemzet­nek az előzékenység őszinteségében, de hogy a jövőre nézen csalatkozzék, ez reá magára van bizva. * A költségvetés tárgyalása befejezéséhez köze­ledik és mig a delegációban egy teljes uj hajóraj és torpedó-flotilla felállításán vitatkoznak, addig a képviselőház a legbékeszeretőbb földmíivelésügy tárgyalásainak végaccordjainál tart. Egy szóval a határon belől munkaerőt és gazdasági hasznot hajtó reformok létesítésén fáradoznak, a külpolitika azonban nem olyan békés, mint a hogy azt a külügyminiszter expasejában feltüntette és abba a 123 milliócskába, a mit tengerészeti cé­lokra fognak fordítani, Magyarország is fog fizetni, nem azért, mintha olyan biztonságban éreznénk magunkat a béke felől, hanem mivel Ausztria miatt talán nekünk is össze kell veszni Olaszor­szággal. Mig a nemzet azon fáradozik, hogy refor­mok létesítése által újabb és újabb anyagi forrá­sokat nyisson honpolgárainak a zilált társadalmi állapot megmentésére, addig a folytonos véráldo­zat által esztendőről-esztendőre több és több mun­kaerőt kell feláldoznia az inproduktiv újkori bál­ványnak, a tétlen és szükségtelen fegyveres erő megnagyobbitására. A nagyhatalmi politika hóbortja . . ., amire Magyarországnak a felvilágosodottság korszakában tulajdonképpen semmi szüksége nincsen. * Az általános szavazati jog, amely nálunk még nincsen napirendre tűzve, az osztrák urak házában már megbukott. Most az egyszer a zabo­lához szokott, hü, engedelmes és szelíd osztrák föurak megtagadták az engedelmességet az udvari politikának. Azt azonban elfeledték az osztrák urak há­zának tagjai, hogy az idő halad és dacára a par­lamentnek, Ausztriában az udvar akaratának érvé­nyesülni kell. Nem tud beleszokni Ausztria, a mo­dern szabadabb légkörbe a liberális gondolkozásba, amin természetesen alapjában véve csodálkozni nem lehet, mert az ott lakó népek századokon keresztül minden önállóbb politikai akarat nélkül, minden alkotmányos érzék hiányában, teljesen beleszoktak abba, hogy utokráta szellemben csa­ládi politikához legyenek láncolva. Ki­HÍREK. Olvasóinkhoz. Tizenhárom hónappal ezelőtt a poli­tikai válság legkritikusabb idejében bo­csátottuk útnak a „Szatmárv ár megye“ első számát. Orgánumot akartunk vele teremteni a vármegye hazafiasán érző közönségének, mely az akkori viharok között napról-napra erősödő tömegekben tömörült ugyan a nem­zeti lobogó körül, de a melynek hiányzott politikai összekötő kapcsa: a hírlap. Dicsek­vés nélküli önérzettel tekinthetünk vissza la­punk első esztendejének történetére. A vidéki hirlapirásnak a dolog természetétől megadott korlátái között ugyan, de nivós újságot igye­keztünk közönségünk kezébe adni. Igyekez­tünk távol tartani lapunktól a magyar vidéki hirlapirás két legáltalánosabb csapását: a nagyképűsködést és a slendriánságot. A nemzetellenes haladópártnak az abszolutiz­mus ideje alatti nyílt támadásai épenugy nem lankasztották munkakedvünket, mint a hogy jelenlegi aknamunkája nem aka­dályául, hanem ösztönzőjéül szolgál mun­kálkodásunknak. A koalíciós politika jegyé­ben született meg lapunk, ma is ezt a po­litikát ismerjük és valljuk olyannak, amely hivatva van Magyarországot kivezetni az Ígéret földjére: a teljes nemzeti-önálló­ságra és függetlenségre. Feladataink ma, amidőn az abszolu­tizmus őrjöngései elleni harc helyébe a béke müvének védelme lépett, megkétsze­reződtek. Alkotni, a meglevőt védeni, a létező türhetőből az egyre jobb elérése felé törekedni magában véve is nehezebb, mint csupán harcolni, s annyival inkább a jelen körülmények között, a midőn a jeruzsá- lemi templomépitő zsidók példájára mi is csak az egyik kezünkkel építhetünk, a másik kezünknek szabadon és készen kell állani a nemzetellenes ármány meg-megujuló, végzetszerü támadásai visszaverésére. Ez a szempont és az, hogy Szatmárvár- vármegye és Nagykároly város közönsége lapunk első számának megjelenése óta ál­landóan szives érdeklődéssel, meleg rokon- szenvvel, lelkes támogatással kiséri mun­kánkat, indított minket arra, hogy lapunkat f. évi december 1-ső napjától kezdve he­tenként kétszer, szerdán és vasárnap je­lentessük meg. Ez a változás indokolja meg, hogy újévtől kezdve az eddigi öt koronás ked­vezményes árt megszüntetjük, rendes elő­fizetési áraink azonban ezentúl is marad­nak a régiek: egész évre .... 8 korona. fél évre .... 4 korona. negyed évre ... 2 korona. Újonnan belépő azon előfizetőink, a kik az egész 1907. évi előfizetési dijat egy összegben beküldik, december hóra külön dij nélkül kapják lapunkat. Nagykároly, 1906. december 1. A „Szatmárvármegye“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A főispáni pár a múlt hét folyamán Szat- máron folytatta megkezdett látogatásait s e hó 8-án ebédre Boromisza Tibor püspök vendége volt. A vármegye törvényhatósági bizottsága e hó 28-án,. az emlékezetes tornacsarnoki közgyűlés évfordulóján rendkívüli közgyű­lést tart. E közgyűlés keretében fog lelep- leztetn: Battyányi Lajos arczképe. A lelep­lező beszédet Luby Géza törvényhatósági bizottsági tag tartja. A közgyűlés többi tárgyaiból legnevezetesebb a Szatmár— mátészalkai vasútra megszavazott 200,000 koronás hozzájárulás fedezésére pótadó megszavazása. A pótadó megszavazásának tekintve, hogy a bel-, kereskedelmi és pénz­ügyminiszterek a segélyezés iránti határo­zatot jóváhagyták s a határnap már le is érkezett — immár semmi akadálya nincs. Kellő elégtételül szolgál mindazoknak, a kiket különböző oldalakról azzal gyanúsí­tottak meg, hogy ezt az ügyet a közérdek ellenére hivei halasztani igyekeznek. Gyászeset a gr. Károlyi családban. Nagyká­rolyi özv. gróf Károlyi Sándorné született göncz- ruszkai Kornis Clarisse grófnő, cs. és kir. palota­hölgy és az első osztályú Erzsébet-rend tulajdonosa, Abbáziában folyó évi december hó 10-én életének 73. évében elhunyt. Tetemét — az Abbáziában e hó 12-én déli 12 órakor végbement előzetes be- szentelés után — Fóthra szállították s ott e hó 14-én délután 2 órakor a róm. kath. szertartás szerint a családi sírboltban örök nyugalomra he­lyezték. Tisztelettel kérjük az előfizetések szives megújítását. Kurucz-estély. A Zenemükedvelők Egyesülete a napokban tartott gyűlésén elhatározta, hogy 1907. év február hó elején nagyszabusu kurucz- estélyt rendez. A programm összeállításán most fáradozik a rendezőség s mint értesülünk a mű­vész világ néhány kitűnőségét óhajtja megnyerni az estélyen való közreműködésre. Követésre méltó példa. A szamosujvári Ma­gyar Védőegyesület avégból, hogy a hazafias kö­zönség karácsonyi bevásárlásra szánt filléreit a hazai iparnak megmentse, folyó hó 20, 21, 22. és 23. napjain a szamosujvári „Korona-szálloda“ nagytermében lelkes hölgyek támogatása mellett s a helyi kereskedők bevonásával honi gyermek- játékokból s egyéb hazai ajándéktárgyakból • ka- rácsonyi vásárt rendez. A vásár napjain azonki­vül délután 5 és 6 óra között az iparpártolás czél- jaira hangversenyt is rendez a Magyar Védőegye­sület. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminister Dr. Hajós László fogalmazó gyakornokot, a helybeli pénzügyigazgatóságtól a Sátoralja újhelyi pénzügy­igazgatósághoz p. ü. fogalmazónak nevezte ki. A nagykárolyi r. k. esperesi kerület tanítói kara. f. hó 14 én Nagykárolyban a r. k. elemi nép­iskola tanácstermébe^ értekezletet tartott. Tárgy: a tanítók fizetésren 4e£se. Igazán dicséretre mél­tó, hogy e fontos ktfó- tárgyalásakor a kér. ös­szes tanítói megjelentek. Nyugodt megfontolás és többek hozzászólásai után az értekezlet elhatározta: hogy anyagi helyzetük megjavítása érdekében a kér. népszerű képviselője utján a képviselőházba memorándumot nyújt be, úgyszintén a szatmárme- gyei egyház és haza iránti kötelességeiket ezentúl is pontosan fogják taljesiteni. Az értekezlet a Ké­rőiéi szeretet Képviselőjét Károlyi István grófot me­leghangú távirattal üdvözölte. Nyilvános köszönet. Plachy Gyula kir taná­csos nagykárolyi p. ü. igazgató ur, a vezetése alatt álló p. ü. igazgatóság egyik tisztviselőjéhez irt levélben a cél és rendeltetés megjelölése nél­kül küldött 20 koronát a nagykárolyi nőegylet Me­linda árvaházának volt szives adományozni, ami­ért is fogadja őszinte köszönetemet. Kelt Nagy­károly 1906. évi cec. 14 Dr. Serly Móricz Ilka i. alelnökné. A nagykárolyi nőegylet elnöksége ezu­tán kéri fel Nagykároly város közönségét, hogy a Melinda árvaházban elhelyezett árvagyermekek ka­rácsonyfájára adakozni szíveskedjenek. A jótébony adományok Dr. Serly Gusztávné a nőegylet 1. al- elnökéhez, vagy a Szentpáli Vincéről elnevezett apáca zárda főnökségéhez küldendők.—A nagyká­rolyi nőegylet választmánya 1906 évi dec. 23-án vasárnap, d. e. 1/2 12 órakor a városházán a polgármesteri hioatalos helyiségben ülést tart, mely­nek tárgyát képezik; 1. Boromissza Tibor me­gyés güspök ur adományának bejelentése 1. Gróf Károlyi Istvánná Öméltósága nőegyleti elnökségé­nek 25 éves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek és az ünnepeltetés mikéntjének meg­beszélése. 3. esetleg indítványok. Gyászeset. Saági Gregersen Gudbrandné szül. Sümegh Alojzia úrnő, Wagner Istvánná szül. Gre­gersen Sarolta úrnő édesanyja f. hó 9-én életének 71-ik évében Szobon elhunyt és szerdán Budapes­ten a családi sírboltban tétetett örök nyugalomra. — A család a következő gyászjelentést adta ki : Saági Gregerzen Gudbrand a maga, valamint alul­írott gyermekei és unokái nevében mély fájdalom­mal telt szívvel jelenti, hogy szeretett, felejthetetlen neje, illetve édesanyjuk és nagyanyjuk Saági Gre­gerzen Gudbrandné szül. Sümegh Alojzia úrnő Szobon, folyó hó 9-én hajnali i/i3 órakor, hosszú, súlyos szenvedés után, életének 71-ik, boldog há­zasságának 55-ik évében az Urban elhunyt. A megboldogult hült tetemei Szobon folyó hó 11-én délután 1 á3 órakor fognak a gyászházban az ág. evang. egyház szertartása szerint megáldatni és Budapestre szállíttatván, ott folyó hó 12-án délután Va3 órakor a kerepesi-uti temető halottasházában tartandó újólagos megáldás után a családi sír­boltba örök nyugalomra helyeztetni. Szob, 1906. deczember hó 9-én. Áldás, béke poraira ! Greger­zen Hugó, Gregerzen Nils, özv. dr. Azary Ákosné szül. Gregerzen Emma, Marek Károlyné szül. Gre­gerzen Margit, Koderle Emilné szül. Gregerzen Hermin, Gregerzen Anna, Gregerzen Béla, Wagner Istvánná szül. Gregerzen Sarolta, Dr. Gregerzen Endre, Dr. Verebélyi Jenőné szül. Gregersen Ilona, mint gyermekei. Azary Mädy, Gregersen Astrid és Helga, Koderle Ödön, Gregersen Ragnhild, Hugó és Mario, Marek Andrea, Margit, Anna és Lulu, Wagner Gyuri és Pista mint unokái. A Nagykárolyi Kör Budapesten f. hó 8-án tartotta félévzáró rendes közgyűlését. Csilléry András szig. orvos, elnök a gyűlést megnyitván, üdvözölte a szép számban megjelent köri tagokat, majd Cukor István szig. orvos, főjegyző olvasta fel a múlt ülés jegyzőkönyvét. Ennek hitelesítése után Bodnár Lajos tanárjelölt alelnök terjesztette elő tartalmas, szépen megszerkesztett jelentését, melyben a 12-ik eszten­dejét élő egyesület féléves működéséről számolt be, kiemelvén, hogy az 1906—1907. tanév első felében 9 tag részesült pénz és 12 tag könyvse­gélyben. Adler Ernő joghallgató, pénztáros, a kör anyagi viszonyait ismertette, mely szerint egy léte­sítendő egyetemi ösztöndij alapjául szolgáló törzs­pénztár megközelítőleg 300 korona, mig a kézi­pénztár, melyből a segélyezett 9 tagnak 106 kor. segély fizettetett ki s az idén könyvvételre 22 korona fordittatott, körülbelől 70 korona. Ezek után Borody Dezső joghallgató könyvtáros a könyvtár állapotáról tett jelentést; 12 tag részesült eddig könyvsegélyben 1—5 kötet könyvvel. Az idén 2 mü szereztetett be 4 kötetben. Elhatároztatott, hogy Megérkeztek a karácsonyi és újévi játékszerek, ajándéktárgyak nagyválasztékban I A IH7QFF úri-, női-divat és mííiaparáru J/ll\\JDU V Iv^O J WZiOLl csarnokában Nagykárolyban. Karácsonyfák nagy választékban kapható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom