Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-04-28 / 17. szám

1

4-ik oldal.

SZATMARVARMEGY

17. szám.

láthatjuk, csodálhatjuk a Teremtő nagy művét, az összvilágot. De hitem szerint, tisztelt hölgyeim, létezik e most említett napon kivül még egy másik is: egy eszményi nap, melyet nem az Istennek keze, de teremtményeinek java, a kiváló emberek alkotják, Isten adla ihlettségük, lelkűk magasröpte, szivük jósága és a legnemesebb, legmagasztosabb érzésük, lángoló honszerelmük varázsával. E kiválók egy-egy sugarát képezik az eszményi napnak és e sugarak ama riemzelnek világítanak, ama nemi zetre vetnek fényt, dicsőséget, amely nemze- gyermekeinek erényéből fakadónak. Önök szép és drága honleányai hazánknak, egy-egy sugarai az eszményi napnak, és amely napon keblükre tűzték a honszerelem jeligéje gyanánt a piros tulipánt az égő napnál is fénylőbb világot vetettek hazánkra!

Lelki szemeim előtt látom ma már ama babérkoszorút, melyet a nemzet hálája teend a magyar nők homlokára és látom azt is, hogy miként fogja hirdetni e babérkoszorú minden egyes levele a magyar nők hazaszeretetét, dicsőségét.

A történet irók századok múltával is rátalálnak az önök nevére, és elhelyezik őket a nagy magyar asszonyoknak hazafias érzésétől megszentelt csarnokába. Ivadékok hanyatlanak a sírba és uj ivadékok keletkeznek — adja Isten! — hogy az önök drága gyermekei, unokái, a legszebb példát látva önökben, méltó követőik legyenek.

Hazánk alkotmánya védelméért folytatott nemzeti küzdelmeink után bevallhatjuk töredelmesen, honleányainkra gondolva, hogy : ilyenek azon hölgyek, kiket mi férfiak sohasem vagyunk képesek eléggé isteníteni és megbüvölve hajiunk meg lelki nagyságuk és nemes szivük előtt.

Poharam a magyar tulipán isteni teremtőasszonyára, Batthyány Lajosné grőfnéra és a haza legdrágább kincsére, honleányaira ürítem !

A határtalan lelkesedést keltett beszéd és tapsok elhangzása után Debreczeni István polgármester Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófnőt köszöntötte fel, amire lelkes tapsok közt Károlyi Gyuláné grófné a következő beszéddel válaszolt:

Tisztelt ünneplő közönség!

Tulajdonképen nem akartam fölszólalni, mert ez az urak mestersége, de minthogy a mai nap a hölgyek napja, talán megengedik, hogy én is mondjak egy felköszöntőt.

Mint Cseh igazgató ur mondotta ma délután, hazafias apostolkodásom és vándorlásaim közben sok helyen megfordultam az utóbbi időben és hála az emberek kedvességének és hazafiságának, mindenütt jó dolgom 'volt, de szivem csak azt súgta, jobb otthon. Ezt súgta a távolban és ezt éreztem ma egész nap önök között.

Mondhatom, sehova se jöttem oly örömmel, mint ide, sehol se ültettem el oly gyönyörűséggel a tulipánt, mint itt, régi kedves kurucfészkünkben, az igazi, rendületlen, mindennel dacoló hazafiság székhelyén. Hisz gyermekéveim számtalan, kellemesnél-kellemesebb emléke fűz Nagykárolyhoz. Kedves meghívásukkal e szép emlékeket újították fel lelkemben, fogadják érte hálás köszönetemet.

Isten éltesse a nagykárolyi lelkes asszonyokat és virittassa örökké keblükön a tulipánt!

Majd Károlyi István gróf leányához Károlyi Melinda grófnőhöz szállva Nagykároly város közönségéért ürítette poharát, figyelmébe ajánlva a grófnőt, mint a nagykárolyi vár leendő úrnőjét és kérve ezeket, hogy szeressék leányát. Cseh Lajos főgimnáziumi igazgató. Kacsó Károly és Ilosvay Aladár Károlyi István grófot, éltették.

Éjfélutánig tartott a kedélyes vacsora, a mikor kezdetét vette a tánc, a mely csak a hajnali órákban ért véget s a jelenvoltak a nap eseményei után igazán emelkedett hangulatban távoztak.

Demidor Ignác ellen a vizsgálatot elrendelték. A haladópárti Szatmárraegyei

Közlöny nagy örömmel közölte pár héttel ezelőtt, hogy Demidor Ignác ellen Merts László, Kirilla Adolf és Simkó Aladár jogtalan letartóztatása miatt tett feljelentés célra nem vezetett, mert az ügyészség a vád képviseletét nem vette át. — Az öröm korai volt, — mert a feljelentők a vádképviseletet átvették és a szatmári kir. törvényszék pártatlan vizsgálóbírója Demidor Ignác ellen személyes szabadság elleni vétség miatt a vizsgálatot elrendelte. — A vizsgálatot elrendelő végzés következőleg szól: 4036/906. B. 1906. V. 36/3. A szatmárné- metii kir. ügyészség 3647. kü. szám alatt személyes szabadság elleni vétség miatt terhelt Demidor Ignác nyomozás iratait átteszi.

Végzés. Demidor Ignác rendőrkapitány nagykárolyi lakos ellen azon cselekménye miatt, hogy Nagykárolyban 1906. év március 18-án, mint közhivatalnok, hivatali hatalmával visszaélve Kirilla Adolf és Merts László nagykárolyi lakosokat törvény ellenesen letartóztatta, a

Btk. 193. §-ában meghatározott személyes szabadság elleni vétségért a Bp. 1. §. 105. Yának ■J. bekezdése alapján a vizsgálatot elrendelem.

A vizsgálat elrendeléséről terhelt feljebbvaló hatóságát a Bp. 108 § a alapján értesítem.

Indokolás. A Bp. 143. §-ának első bekezdése szerint, ha a késedelem veszélylyel jár, az előzetes letartóztatást a rendőri hatóság is elrendelheti. Nem fér tehát kétség ahoz, hogy az előzetes letartóztatás kérdésében, határozni, terhelt hatásköréhez tartozott.

Az előzetes letartóztatást azonban terhelt törvényesen csak abban az esetben rendelhette el, ha az előzetes letartóztatásnak a Bp. 141. §-ában megállapított valamelyik feltétele fenn forgott.

Kirilla Adolf és Merts László pótmagán- vádlók részére írásban kiadott előzetes letartóztatást rendelő végzések indokolása szerint az előzetes letartóztatás terhelt által »a szatmári kir. ügyészségnek távirati megkeresése folytán lett elrendelendő.«

Minthogy a rendőri hatóság csupán azért, mert a megkeresés a kir. ügyészségtől jött az előzetes letartóztatást el nem rendelheti;

minthogy az előzetes letartóztatásnak semmi féle törvényes oka fenn nem forgott s igy nyomatékos a gyanú, hogy terhelt a vádlár- gyává tett cselekményt elkövette ;

minthogy a vizsgálat elrendelését az erre jogosított pótmagánvádlók indítványozták;

s minthogy a vádtárgyává tett cselekmény a Btk. 193 §-ában meghatározott személyes szabadság elleni vétség összes alkotó elemeit magában foglalja s ezért ezen cselekmény miatt bűnvádi eljárásnak helye van :

ennélfogva el kellett rendelnem a vizsgálatot.

Szatmár-Németi, 1906. április 17.

Dr. Morvav Károly kir. tszéki vbiró.

E végzésből látható, hogy alapos remény van arra, hogy Demidor Ignác törvénytelen eljárásáért elveszi méltó büntetését.

Választási mozgalmak Mátészalkán

(Mátészalkai tudósítónktól)

Mint már említettük, a mátészalkai választókerületben nehány Nagy László párti választóból hirtelen függetlenségi pártivá álvedlett »haladó« Szúnyog Mihály ellen Dienes Lajost léptette fel szintén függetlenségi programmal. Mi sem természetesebb, hogy a győzelemre való minden kilátás és remény nélkül! Azóta az ellenjelölt és »haladó« párti hívei a kerületet bejárják és ugyancsak verbuválják a híveket és nyilatkoznak hol 67-es, hol krajcáros reclámlapokban.

Ennek az ellenjelölésnek története azonban igen fanyar izü s kilátszik belőle már mértföldnyi távolból a »haladó« párti lóláb és a nem dicsérendő személyes ellenségeskedés. Módunkban állott betekinteni annak a párton- kiviili bizalmas szükkörü értekezletnek a jegyzőkönyvébe, melyet Ilosvay Endre főszolgabíró hivott össze s mely a kerület békéjének fehér galambját ereszté útnak, hogy az, mint a testvéri háborúság postásgalambja térjen majd vissza!

Ezen a Nagy László párti értekezleten ugyanis kimondták, hogy Szúnyog Mihály megválasztatását a kerületre nézve sérelmesnek találnák, mert ő a távoli Somogvmegyéből való, holott ők egy járásbelit tudnának és akarnának sorompóba állítani, mert hát nekik járás beli kell. De kimondottak még valamit, azt, hogy »végső esetben s csak kizárólag Szúnyog Mihálylyal szemben tekintélyes, nemes és megbízható embert a vármegyén kívülről« is szívesen látnának a kerület képviselőjeként, — persze 48-ast. Ez már aztán igazán nem lóláb, hanem elefánt ormány! Járásbelit óhajtanak és »megyén kívülről« valót akarnának. Világos, hogy a darabantpártiak, a kik hatalmuk csillogó napját hamarább látták lealkonyodni, semmint annak aranykerekeibe kapaszkodhattak volna, Szúnyog Mihály személye ellen vonultak fel, gondolva, hogy sikerülend nekik azt a közbizalmat és rajongó szeretetet megboly- gatniok, melyet Szúnyog Mihály hazánk történetének igen szomorú éve alatt becsülettel és kerülete érdekeit törhetetlenül szivén viselve, méltán meg is érdemelt, el is nyert. Akadt hát vállalkozó Dienes Lajos volt ügyvéd és föld- birtokos személyében, a kit az ellenjelöltség elvállalásába sikerült beugratniok és most vígan folyik a korteskedés hivatalos részről, — szándékosan mondjuk, hogy hivatalos részről, mert különben nehezen lenne elképzelhető, miként agitálhatnának községi jegyzők Dienes érdekében, miként lenne lehetséges, hogy a Dienes érdekében széjjel küldött nyomtatványok a városi tűzoltókkal küldessenek széjjel és szállíttassanak a nyomdából a városházába, mint szétküldési központba!

De jellemző, hogy Dienes érdekében »negyvennyolcas« aláírással nyilatkozatok jelennek

meg az »Alkotmány« cimü lapban, mely tudvalevőleg a 67-es néppártnak hivatalos közlönye, továbbá az »Uj Hitek« cimü, bukott kormány- párti krajcáros zuglapban. (Mondhatjuk, hogy ily ajánló levelek egy 48-asnak sehogysem válhatnak díszére.) Természetes is ez. A Dienes- párt mozgató elemei a leghirhedtebb Nagy László pártiak s igy az ő zúgolódásukat Kossuth Ferenc ellen — mert Szúnyogot pártolja — 48-as laphoz küldeniük a nélkül nem lehet, hogy a pártegység megbontásával joggal vádolhatok ne lennének.

Ezenfelül kételkednünk kell abban, hogy vájjon Dienes Lajos függetlenségi jelölt tényleg függetlenségi-e'.' Hisszük, hogy nem az! Mert ha az volna, úgy az ő hívei nem nyilatkozhatnának Kossuth Ferenc ellen, a mint hogy teszik. Szúnyog Mihályt ugyanis Kossuth Ferenc minden erejével támogatja, 1-ször mert reátermetl, megbízható és a szó igaz értelmében nemes ember, a ki nem a »hatalom árnyékába« bújik, amit azt az »Alkotmány« cimü újságban egy névtelen cikkíró mondja, hanem a hazaszeretet és férfias elszántság napsugaraiban nevekedik Kossuth oldalán. 2-szor: mert az egyesült ellenzék vezérelve, hogy őfelségének, a királynak bebizonyittassék, hogy az egész nemzet, mint egy ember tiltakozik az országgyűlés törvenytelen feloszlatása és széjjel veretése ellen s emigyen meggyőzessék, mily alávaló, gonosz tanácsosai voltak eddig. Ezt a célt tűzte ki a központ, mikor az ő hivatalos és rátermett jelöltjeit támogatja azért, hogy az országgyűlés lehetőleg ugyanazon képviselőkkel léphessen a felség elé, a kiket törvénytelenül szétkergetett a bukott uzsorás kormány, ezzel bizonyítva, hogy a nemzet nem veszi tekintetbe a házfeloszlatást s megjelenik újra, úgy mint azelőtt ugyanazokkal a képviselőkkel. a kik a feloszlatás dacára is minden 48-as szemében ma is igaz és jogos képviselői a nemzetnek! Már pedig a ki ily körülmények között 48-as jelölt ellen fellép, az elismeri, hogy a házat törvényesen feloszlatták, a ki pedig ezt elismeri, az 48-as soha sem volt. íme, ide vezet a beugratás! A személyes gyűlölködés és piszkolódás pedig tart tovább, sőt annyira megy, hogy a Dienes párthoz odaszegődött egy közveszélyes alak, valami Kardos Ármin nevű, a ki mint a Dienes-párt kortese Dr. Szúnyog Mihály közbecsülésben álló személye ellen a legpiszkosabb rágalmakat terjeszti, amiért a mátészalkai járásbíróság meg is büntette. Erről a Kardos nevű politikusról pedig hivatalosan kiderült, hogy egy közönséges rágalmazó és sikkasztás miatt bűnvádi eljárás alatt áll és hamis neveket használ!

Ezeket látva, csak szomorúsággal kell tapasztalni, hogy az ellenpárt a mocsoktalan 48-nak palástja alatt bizony csúnya játékot üz! Az elvek leple alá rejti a személyes gyűlölködést és kicsinyes cselszövényeket.

Megnyugvással és igaz örömmel látjuk azonban, hogy ezek a dolgok Szúnyog népszerűségét csak fokozzák és kerületének eddigi határtalan szeretetét rajongássá alakították oly annyira, hogy pl. Dienes és kísérete a napokban Nagy-Ecsed községből csak életveszélylyel tudtak megmenekülni és — sajnálatos — tettleges bántalmazást kelleti ellürniök.

Szúnyog Mihály szintén most tartja kerületében körútját s a merre jár valóságos diadalmenet kiséri fellobogózott és diszitett községeken keresztül mindenütt határtalan szeretettel és ragaszkodással találkozva és Szúnyog óriási táborával szemben a Dienes párt minden erőlködése teljesen kárbaveszett úgy, hogy óriási többséggel már is biztosítva van, hogy a kerületet továbbra is Szúnyog Mihály fogja képviselni, a miről őszinte örömmel számolunk be.

Megemlítjük még, hogy ma nyomtatvány jelent meg »Mátészalkai kerület igen tisztelt választóihoz« címmel és szolnoki Jármy Andor aláírással, a melyből mindössze csak annyit emlünk ki, hogy a körözvény Írója a hivatalos jelöltek ellen Kossuth Lajos szavait akarja annak fiára ráolvasni mintegy Kossuth Ferencet vádolva, hogy a »képviseltteket vontató kötélre fűzi.«

Csakhogy nem hisszük, hogy a körözvény írója ezt komolyan gondolná és inkább csak kortes frázisnak szánta. Az egész kortes köröz- vényből éppen csak egy jellemző idézetet idézünk, a mely ezt mondja:

»Elveim diadalra juttatása érdekében szövetkezem még az ördöggel is.« ügy bizony, ezt fölösleges volt írni, ezt már akkor is tudtuk, mikor láttuk, hogy Dienes Lajost a bukott Nagy László párt támogatja.

Szúnyognak azonban más a szövetsége. Szóról-szóra ide iktatjuk Kossuth Ferencnek április 24-én Szálkái Sándorhoz a függetlenségi párt elnökéhez intézett táviratát. Ez igy szól:

»Dienes Lajos nem jelöltünk. Összes központi pártok egyedüli jelöltje Szúnyog Mihály, kérem őt teljes erejével támogatni. Megválasztását melegen óhajtom. Kossuth.« íme ez a Szúnyog ajánló levele, ez az ő szövetsége!