Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-04-21 / 16. szám

16. .'/.ám.

SZAT.M ÁliVÁRM EGY13-ik oldal.

másfél év előli fogadalmat teltem, beváltottam, —- azt ma megújítom, azt mondván :

Isten úgy verjin, úgy áldjon, mint azt megtartani fogom.

Leirhatatlan lelkesedés vett erőt a sziveken Károlyi István gróf ezen befejező szavaira. A polgárok ezrei éljeneztek, majd Fal ussy Árpád dr. Szalmárvármegye és Szalmár leendő főispánját kívánták hallani, ki azonban a választó polgárok ezen óbaja elől kitérvén. Károlyi István gróffal távozott a teremből.

.Jakabét végnapjai Mátészalkán.

Múlt heti számunkban már említést tettünk azon akcióról, melyet Ilosvav Endre és köréje csoportosuló volt haladópárt egy pár diszidens függetlenségi párttaggal szövetkezve Szúnyog Mihály jelölése ellen indítottak. Ilosvay Endre ugyanis április 12-ikére egy »bizalmas« értekezletet hivott össze, melyre számos függetlenségi párttagot is meghívott, anélkül, hogy az értekezlet tárgyát megjelölte volna. Az értekezletre jóhiszeműen és gyanútlanul megjelent függetlenségi választópolgárok méltó felháborodással beszélték el, hogy az értekezletre berendelt néhai haladók Szúnyog Mihály képviselőjelöltsége ellen foglaltak állást és ellene más függetlenségi jelöltet akarnak felléptetni, nyilván azért, mert nem tudják elfelejteni és megbocsátani a kerület közszeretetnek örvendő volt képviselőjének és jelöltjének azon bűnét, hogy Nagy Lászlót (nyugodjék békóban) a múlt választás alkalmával csúfosan megbuktatta. Az értekezlet, melyen Dienes Lajos elnökölt, egy deputációt küldött Szálkái Sándorhoz kérve őt, hogy hívjon össze egy pártértekezletet a végből, hogy a béke érdekében egy olyan jelölt személyében, állapodjanak meg, kit egyhangúlag lehessen megválasztani. Szálkái Sándor merő udvariasságból eleget tesz a depuláció kívánságának és a pártértekezletet április 17-ikére összehívta. Ugyanezen napra hívta meg Szúnyog Mihály a kerület választópolgárait programmbeszédjé- nek meghallgatására. A deputációnak és a haladó értekezletnek az volt a szándéka hogy a pártértekezlet által szerintük majd kiszemelt jelöltek neveivel Kossuth Ferenchez küldöttséget meneszt, kinek feladata lcend a jelöltek I közül egyet kiválasztani.

E komikus terv azonban dugába dőlt. Időközben ugyanis megérkezett Luby Lajoshoz, a függetlenségi párt egyik elnökéhez Kossuth Ferencnek az országos függetlenségi párt vezé rének következő levele:

Kedves Barátom!

A Mátészalkai kerület február hó 25 iki párlgyülésén a kerület képviselőjelöltjévé egyhangúlag ki lett kiáltva Szúnyog Mihály barátom, a ki a kerületet a múlt országgyűlésen teljes odaadással s nekem s a pártnak feltétlen elismerésével, becsülettel képviselte.

E jelölésről szívesek voltak engen táviratilag értesíteni, s én ugyancsak táviratilag örömemet fejeztem ki a jelölés felett, annál is inkább, mert a párt központjának alapelve az, hogy első sorban a volt képviselőt támogatja a kerületekben.

Minden erőmmel támogatom tehát Szúnyog barátomat, és óhajom, hogy vele szemben más függetlenségi jelölt ne lépjen fel, a miből következik, hogy tőlem más a kerületben támogatást nem remélhet.

Azon reményben üdvözlöm Önt és a mátészalkai kerület polgárait, hogy Szúnyog Mihály barátomat és lelkes hívemet egyhangú határozattal küldik az országházba, oldalam mellé, tovább küzdeni a magyar nemzet szabadságáért és függetlenségéért.

Budapesten, 1906. április hó 12-én.

Hazafias üdvözlettel tisztelő hive

KOSSUTH FERENC s. k.

A levél haladó körökben érthető konster- nációt idézett elő.

Az április 17-iki pártértekezlet aztán megadta a kegyelemdöfést haladóék aknamunkájának. Az értekezleten habár a meghívó szerint kizárólag a függetlenségi párt értekezlete lett volna, a volt haladók tekintélyes számban megjelentek és habár Luby Lajos elnök ismételten távozásra szólította fel őket, hívatlanul ott maradtak, hogy megzavarják a függetlenségi párt gyűlését.

A gyűlés megnyitása után Luby Lajos elnök erélyes hangon tiltakozott a tudomására jutott pártbontó törekvések ellen, mire felpattant Dienes Lajos és hivatkozással arra, hogy a múlt választáson őt a választóközönség egyhangúlag jelölte, kijelentette, hogy ő Szálkái Sándort kívánja egyhangulagjelölni s kérte az értekezletet, hogy Szúnyog Mihály jelöltségétől • álljon el. Dienes beszédét orkánszerü zaj kísérte és követte. A.függetlenségiek Szúnyog Mihályt éltették. Kiss Bertalan ev. ref. lelkész élesen kikelt a pártrontó merénylet ellen és eltávozott Szúnyog Mihály képviselőjelölt fogadására.

Majd dr. Fuchs Jenő a párt titkára szólalt fel kijelentvén, hogy a függetlenségi párt már két ízben jelölte Szúnyog Mihályt és e jelölésről február 25-én Kossuth Ferencet táviratilag értesítette. Majd felolvasta Kossuth táviratát, mely szerint Szúnyog újból jelöltetését nagy örömmel fogadta. Ezek után azt indítványozta, hogy a párt testületileg vonuljon ki a vásártérre, hová Szúnyog Mihály ekközben programmbe- szédének megtartása végett megérkezett.

Az indítvány zajos helyesléssel találkozott, mire Luby Lajos az értekezleten berekesztette a függetlenségi választópolgárok élükön Szálkái Sándor és Luby Lajos elnökökkel a vásártérre vonultak, hol a kerület választó polgárainak sok ezernyi tömege gyűlt össze a programm- beszéde meghallgatására.

A programmbeszéd lefolyásáról más helyen számolunk be.

szintén úgy munkálhat csak haszonnal, ha a társadalom rothadt elemeit az őket megillető helyre szorítja.

Ma már attól sem félek, hogy a magyart annyira jellemző szalmatűz az egész mozgalom. Nem félek, mert a vezetőségben ott látom a magyar társadalom szinét-javát. A tulipános jelvényt a magyar nők emelték magasra s ideális lel kök füzénél vonták rá a zománcot. Itt Aradvármegyében a nagy Károlyi Györgyné magasztos szelleme éledt újra unokájában, Károlyi Melinda grófnőben. A nemes grófnőt nagyanyjának s kiváló atyjának a példái lelkesítik ugyan, de nagyobb érték, hogy gazdag lelke egész tárházát, hazafias tűzét s világos értelmét vitte a mozgalomba. Tevékenységével és kis leánykáinak nemzeti irányú nevelésével egyformán példát ad. Nem szóval, hanem tettel mutatja meg, mint kell viselkedni a magyar asszonyoknak s mint kell nevelni a magyar anyának! Élő példán szemlélhetjük, hogy a tulipán micsoda kötelességeket ró viselőjére. Valóra váltja ő a költő szavait, hogy »magyar hölgynek születni szép és nagy gondolat!«”

Újra éled hazafias lelkem, midőn a jövőt állítom magam elé. Gépek zakatolása, kémények füstje töltik be a levegőt. A kisiparos vígan dalol megszaporodott munkája mellett. A magyar föld kincsét ezer és ezer kéz dolgozza fel. A tőkepénzes és mágnás nem idegenkednek iparvállalatokba fektetni be pénzüket. A magyar üdülő helyek viszhangzanak a nyaralók hangos kacajától.

Nemzeti szempontból épen nem kicsinylésre méltó dolog, hogy a magyar föld szépségeit, legalább a magyar közönség élvezze. Csak a bérces Svájcot említem fel. Hány ember él ott tisztára a turisták után. Svájc lakossága sokkal sűrűbb, mint szép hazánké. S bár a pipacscsal tarkított ringó kalász helyét hó és jéggel födött hegyóriások foglalják el, a lakosság mégis elég jólétben és kényelemben él. A

természeti szépségek kihasználása biztosítja e megélhetést.

A magyar föld természeti szépségekben nem igen marad Helvétia mögött. Ä gyógyító vizekben pedig éppen páratlan. S ennek dacára hazai közönségünk, ha üdülni akar a külföldi fürdőket keresi fel. Nem szokatlan panasz: nagyobb a kényelem, könnyebb a hozzáférhe- lés. Ez igaz, de panaszkodók nem veszik számba, hogy a magyar fürdőknek is módjukban lesz a kényelmet és a szórakozások sokféle nemét nyújtani, csak legyen látogató közönségük. Karoljuk fel a hazai üdülő helyeket s akkor fürdőink rövid időn belül felülmúlják majd a külföldieket. S a hegyi lakó nem fog cserélni az alföld lakóival. A termést érlelő nyár e szép haza minden lakójának meghozza majd a gyümölcsöt. A kivándorlás megszűnik, a pénz az országban marad.

Azért mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! semmi ok nincs, hogy a szép keretben megindult mozgalom elernyedjen. Minden egyes- ségnél és békekötésnél jobban biztosítja a nemzet jövőjét, ha minden szív a nemzeti vívmányokért eped s ha minden magyar ház küszöbén felállítjuk a vámsorompót. Ha mindenben nemzetinek adunk előnyt a külföldi felett. A mint az egyén életében a vagyon, a gazdagság legbiztosabb alapja a függetlenségnek úgy van az egy nemzet életében is.

Ä béke ne lohassza buzgalmunkat, hanem inkább növelje munkakedvünket. Oly eredményt érünk igy majd el, hogy a gonosz lelkek, ha még egyszer elhagynák piszkos odúikat, az első támadásnál szárnyaszegetten esnek vissza a sárba.

Függetlenségi harcunk két itt pihenő hősének, a nagy Damjanicsnak és Lahnernak csüg- gedést nem ismerő példája hasson ránk buzdi- tólag. Egész a bitófáig kitartottak ezek a nemzeti ideál szolgálatában! A két dicsőült lélek adja a tulipán jegyében megindult nemzeti munkánkra áldását.

A programmbeszéd megtartása és az azt követő szónoklatok elhagyása után a kerület népszerű jelöltje Luby Lajos és Szálkái Sándor elnökök kíséretében valóságos diadali menetben a nép örömujjongása közepette vonult be Szálkái Sándor vendégszerető házába, melynek ormán Szúnyog Mihály zászlója hirdette, hogy a közszeretetnek örvendő pártelnök elitéli azon mozgalmat, mely az ő nevének és személyének compromitálásával és a választó polgárságnak ez utón megkísérelt rosszhiszemű félrevezetésével akarta megbontani a párt épségét és a kerület békéjét.

Szimyog Mihály progranmibeszéde Mátészalkán.

Szúnyog Mihály, a mátészalkai kerület volt orsz. képviselője és képviselő jelöltje f. hó 17-én délelőtt tizenegy órakor tartotta meg programmbeszédét Mátészalkán, a kerület központján.

Szúnyog Mihály hétfőn este érkezett meg Nagykárolyba, a Magyar királyban hált meg és innét indult kedden reggel kerületébe. Hat órakor reggel már megjelent itt Vállaj és Mérk községek küldöttsége, Schekk Pál községi biró, Marosi Győző és Sinidt József tanítók és Nock Ferenc kereskedő, zászlót vivő lovasok kíséretében és elkísérték őt több vállaji polgár kíséretében a kerületen át Mátészalkáig. Dacára annak, hogy a lakosság nagy része mezei munkával volt elfoglalva, minden községben, amerre a képviselőjelölt elvonult, nagy sokaság várta, zászlókkal, zenével, virágokkal. Válfajon a faluban levő egész lakosság, férfiak, asszonyok, gyermekek vegyesen, összegyűltek Szúnyog Mihály üdvözlésére. így történt ez a többi községekben is. Mérken csatlakoztak a menethez Orosz Árpád jegyző, Lénárd Jenő, Maraszka József, Kelemen Béla, Mayer Alajos és még számos választópolgár. Fábiánházán a falu végén óriási tömeg várta a képviselőt zászlókkal, virágokkal. Veress Gábor a fábiánháziak, Fehér István a nagyszámban megjelent ecsediek nevében üdvözölte a képviselőjelöltet, a ki meghatottan köszönte meg az üdvözlést. Fábiári- házi és ecsedi fehérruhás leányok és asszonyok virágokkal és zöld gályákkal szórták teli Szúnyog kocsiját. Ezután tovább haladt a menet, megnövekedve a csatlakozott választópolgársággal s mire Nyircsaholyba ért, már mintegy 40—50 kocsi követte a népszerű képviselőjelölt kocsiját, zsúfolva választókkal, asszonyokkal leányokkal. Csaholyban Halmi Gábor, Bohán István, Lukács György és Kunder Józseffel élükön nagy tömeg fogadta a menetet és csatlakozván a kocsisorhoz, délelőtt 11 órakor énekszóval, nagy lelkesedéssel vonultak be a fellobogózott városba A város végén bandérium és fehérruhás leányok virágokkal várták nagy tömeg élén a képviselőjelöltet és kisérték el a vásártérre, a hol már mintegy öt-hatezer ember tolongott és állott rendületlenül, derekasan tűrvén a napsugarak perzselő melegét. Szúnyog Mihályt megérkezésekor riadó éljenzéssel, kalap és kendőlobogtatással üdvözölték. Képviselve volt ott a kerület minden egyes községének polgársága csaknem teljes számban. Az éljenzés lecsillapultával felállott a pódiumra Kiss Bertalan keéri ref. lelkész, az ottani függ. kör elnöke és kimentvén az ép távollevő pártelnökséget, szívélyes szavakban üdvözölte a képviselőjelöltet s a polgárság zugó helyeslése közepette felkérte őt programmbe- szédjének elmondására.

Szúnyog Mihály engedve a felszólításnak, szűnni nem akaró éljenzés közepette kezdte meg beszédét és többek közt következőket mondotta:

Tisztelt Polgártársaim! Nem először állok itt Önök előtt, tisztelt Polgártársaim, a legtöbben Önök közül jól ismernek már engemet, ismerik érzületemet, ismerik pártállásomat, ismerik elveimet s mindjárt a beszédem elején kijelentem önöknek, hogy szívvel lélekkel az vagyok, a ki voltam, tiszta függetlenségi és 48-as, Kossuth Ferenc hű közkatonája. A mikor Kossuth Ferenc nevét kimondtam, már elmondtam az egész programmomat, elmondtam ezzel a névvel mindazt, a mi a célom, szándékom, tervem s a minek eléréséért minden erőmből törhetlenül, fáradságot nem ismerve küzdők és törekszem, Magyarország függetlenségéért. Hogv mégis különbséget kell tennem a között a helyzet között, a mely február hó 25 én tartott beszámolóm alkalmából állott fenn s a mely most fenáll, ez azért történik, mert ezen két dátum közt egy történelmi nevezetességű időszak foglaltatik, a mely hogy miért történelmi fontosságú, azt beszédem további fonalán fogom kifejteni. Akkor fagyos szél sivitott át Mátészalka utcáin, jeges eső verte az ablakokat s a kerület lelkes polgársága titkon, szuronyok csillogása közölt, kerülő utakon gyülekezett, hogy gyakorlatilag is tapasztalhassa mint kezeli