Szatmár-Németi, 1912 (16. évfolyam, 1-68. szám)

1912-01-24 / 7. szám

2-lk oldal. S Z A TMÁR-NÉMETl. Szalmár, 1911. január 24. séggal rólunk, hogy szinte hinni se mer­jük. Derék labdarugóink ügyességének, fegyelmezettségének tulajdoníthatjuk, hogy egyszeriben világhírre tettünk szert és hogy tudomást szereztek rólunk, mert még a kiváló sportolók hazájában, Angliában is diadalmaskodtak az itteni footbalisták felett A legrutabb irigységnek, a leggono­szabb rosszakaratnak is meg kell hajolnia nemzetünk nagy képességei, kitűnő hajlan­dóságai előtt, melyek mindenkép arra pre­desztinálnak bennünket, hogy kis nemzet létünkre az elsők mellé szegődjünk. Sikereink azonban ne kábítsanak el bennünket, sőt még nagyobb józanságra és önuralomra serkentsenek bennünket. Ns álljunk meg a félúton, bátran és böl­csen törtessünk előre. Nagy súlyt helyez­zünk testi nevelésünkre, a sport megannyi ágát miveljük. A test erősítésére, edzésére fordított idő elvon megannyi ártalmas, haszontalan dologtól. Az ép test egészséges lelket, üde szellemet, nagy önbizalmat és hatalmas tetterőt jelent. És nemzetünknek acélos idegzetű, edzett lelkű és öntudatos férfiakra vay szüksége, kik minnenkor mindenben megállapítják a helyüket és csak ilyen férfiakkal érhetjük el egy erős, egységes, jólétben élő nemzet kialakulását. A kisiparosok és a kontárok. A kisiparosok érdekében számtalan üdvös akciót látunk, de mindezek célhoz nem vezetnek és pedig azért mert e törek­vések részletekre terjeszkednek ki és nem a rosszul lerakott fundamentum javítására irányulnak. A kisiparosok helyzete épen azért ma silányabb mint valaha volt, a kisiparost Igsn, de «s nem megy olyan könnyen. Gondol- kössék ... Gondolkozzék . . . Látja, hogy én jó ssivval vagyok maga iránt, talán mégis tahetnék valamit... Nos ?. .. — Igen én már kitaláltam. Itt van a a konyhaajtó előtt egy pad. Én leülök rá, rá­gyújtok a pipámra, pipázok. Közben nagyon vi­gyázok, hogy azok a haszontalan baromfiak be ne szökjenek a konyhába. Mert ön tudom, hogy milyen veszedelmesek ezek a csirkék, kacsák, libák . . . Berontanak, gágognak, csipognak min­dent összepiszkolnak, igen bizony . . . Egy gazdasszonynak méreg az élete, hogy moa- dulni nem tud tőlük. De én itt ülök majd a pá­don az ajtó előtt, el se mozdulok egész nap a helyemről, föl nem kelek, bármi történnék is. és ha közel dugja egy a fejét, azt abban a pil­lanatban elhessegetem. De már egy perc múlva bire-hamva sa lesz, Germier asszonyt alfutotta a méreg. — De most aztán hordja el magát, haszon­talan csirkefogója. Lusta, semmirevaló amber. És én még hogy elvesztegettem vele a drága időmet. Ast elhiszem, hogy jó lenne itt pipáz- gatni a napon és én azért tömjem a gyomrát. Egy-kettő kifelé innen. A koldus morogva ment a kapu felé. — No tessék ! Itt van I Az ember megtenne mindent, oda van a munkavégytól és elkergetik. Nem tud munkát kapni. Milyen szerencsétlen vagyok én, hogy ilyen gonoszak as emberek . .. És ment tovább, hogy magához illő mun­kát keressen . .. nem pártolja eléggé sem a törvény, sem a közhatóság, ellenben adókkal és minden­nemű terhekkel nagyon is megvannak látogatva. Legsúlyosabb teher az 1884. évi tör­vény, mely nem biztosit részükre semmi előnyt. Ezen törvényt, melyet pedig a kis­iparnak érdekében hozott a parlan.ent abbo h célból, hogy <i kontárok eltilthatok legyenek <tz illetéktelen mu-iKátó. t^gkörü intézkedései miatt épen az ellenkező ered ményt ^ziili. A kontárok a helyett, hogy kiszorul­tak volna inkább rnegtizszen ződtek és a tisztességtelen verseny ma sokkul nagyobb, mint a mekkora v<>lt a törvény életbelépte előtt. A törvény kilorgatása avagy bárhova leendő alkalmazása teljesen az illető tiszt­viselő lelkiismeretétől függ. Sőt nem mon­dunk nagyot, mikor azt állítjuk, hogy még iparigazolvány sem kell, mert anélkül ma már épen annyian dolgoznak, mint azzal. És dolgozhatnak is, mert a hatóság leg­több esetben felmenti őket vagy ha már fel nem mentheti, akkor olyan enyhe bün­tetést mér rájuk, hogy azt a kontárok fel :-em veszik. Kiállják vígan az egynapi bün­tetést és dolgoznak tovább. Megtörténik nem egyszer, hogy a kihágás alól felmen­tik azzal az indokolással, hogy nem dol­goznak iparszerüen. Ez a körülmény mindenesetre mélyen sérti a kisiparosok érdekeit, márcsak azért is, mert ma már az iparostanoncot fel sem veszik, ha legalább három polgári osztályt nem végzett, hogy pedig iparos lehessen, még 3—5 évig kell segédeskednie, mig végre önálló lehet, tehát az önállóságért 15—16 évig tanul, mig a kontárok leg­többször iskolába nem is jártak, ipartannál kevésbbé tanultak. Méltatlan és bosszantó az is a kis­iparosra nézve, hogy ha iparigazolványt kér a hatóságtól, tőle legszigorúbban kö­vetelik a képesítés igazolását, hanem a kontároknak azt mindenáron kieszközlik. így jutottunk oda, hogy ma több a kontár, mint a tanult mester és sokkal na­gyobb a tisztességtelen verseny, mint volt azelőtt. Vájjon miért nincs meg a végzett iparosoknak az a kiváltsága, mint minden végzett embernek ? Miért ne lehetne tör­vényt hozni arra is, hogy az illető ipará­gat más ne művelhesse csak az, aki arra képesítést szerzett ? Hiszen az iparos is épen úgy küzd az ipar elsajátításáért, mint bármelyik végzett ember. Vájjon elfog-e jönni az idő, melyben vége szakad a régi rendszernek s a kis­iparos végre a megérdemlett védelemben fog részesülni. Leinyvásár. Nekünk vidéki újságoknak nincs jogában kritikát irni, elfogadott fővárosi slágerdarabokról. Mi csak csatlakozhatunk a tö­meg véleményéhes szembe nem állhatunk, vele. Ezek szerint tehát: a Leányvásár a budapesti Király-Szinház ezidei kasszadarabja bájos, fülbe­mászó dallamos muzsikáju, a librettója érdekes nem mindennapi éa a szójátékaiban érzik egy kicsit Matre Jack (Bródy Miksa) könnyed hu­mora stb. stb. Azt nem illik megírni, bogy a Kis gróf meg a Hercegkisasszony és még egy pár testvér Operette hü hasonmása. Mert ha a Király-színházban idestova negyedszer jubilálnak vele, nem illik ilyesmit irni. A szereplők mindent elkövettek, hogy első­rangú előadást nyújtsanak. Igyekeztek valami újat vegyíteni sablonos operetté hangulatba. Első érdeme ebb»n H. Bállá Boriskának van. Bubáival, táncaival, énekszámaival annyi tetszést aratott, amennyit egy jókora buzaföldön sem. Volt tapsgbőven. Balta Mariska mellett kitűnt Feledi Boriska, aki annyi fiatalos jókedvvel, temperamentummal játszotta Lucy szerepét, mint talán nagyon kevesen a vidéki színpado­kon. \ t illettjeivel nagyon megértőén alkalmaz- k u t Helyzetekhez. Rendkívül könnyű és ba>e»uny uin/dulatai és táncai hozzájárultak eneks'.amaiéi ,.e*érdemelt sikeréhez. Balázs mérés', von é» eiös, majd arrogánsán elegáns, vagy gyöngédén szer Imes, ahogy a szerep kí­vánta. Mindenfelekép elsőrangú alakítást nyújtott Hel ai, a rendezésért is dicséretet érdemei a táncokon és a játékon nvüi. Jó volt Fehér is es Leukey Színházi műsor: Csütörtök jótékonyeélu hangverseny a mentőegyesület javára. (Bérlet- szünet.) Péntek újdonság itt először Nincs tovább, Földes Imre szenzációs színmüve. (C. bérlet.) Szombaton másodszor Nincs tovább. Színmű. (A. bérlat.) Vasárnap délután Felhő Klári népszínmű. Este ötödször Leány vásár. Operett, (B. bérlet.) HÍREK. — Kinevezések. Csaba Adorján főispán Sxatroár-Németi sz. kir. város közig bizottsá­gának árvaügyi felebbvitali albizotUugaba dr. Keresztszeghy Lajost és Korányi Ja.iost rendes tagoknak, Viaky Károlyt póttagnak, a börtön- vizsgáló albizottságba dr. Farkas Antalt, Tanódy Mártont, Kőrösmezei Antalt és dr. Fejes Istvánt rendes tagokul kinevezte, Nagy Lajos jegyző segédet pedig a csolti anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörű anyakönyvvezetővé. — Hány ügyvéd van Magyarországon ? Az elmúlt évben Magyarországon az ügyvédek száma 800 zal szaporodott, ami 13 százaléknak felel meg. Az ügyvédek szama ez idő szerint meghaladja a 7200-at. Az 1910. év végén 6400 volt a számuk. Magyarországon 1800-zal több ügyvéd van, mint Ausstriában. A jövő év folya­mán előreláthatóan újabb 1200—1500 ügyvéddal fog szaporodni a státus. — Katonakötelesek figyelmébe. Az első kor­osztályba tartozó katonakötalesek sorshúzása — golyózása — • hó 21-én, vasárnap d. e, 9 óra kor lesi a városháza tanácstermében. — A gyümölcs kezelése a postán. A keres­kedelmi miniszter rendeletet adott ki, hogy a gyümölcsöt tartalmazó postai küldeményeket úgy a feladásnál, mint a vasúton és a leadás­nál, valamint kézbesítésnél a lehető legnagyobb gonddal kezeljék. Elrendelte a miniszter azt is, hogy a gyümölcsöt tartalmazó küldeményeket a legelső alkalommal továbbítani kell s bogy az ellenőrzésre hivatott közegek ezeknek a szabá­lyoknak a betartására figyeljenek, kiméletleu, gondatlan vagy késedelmes kezelés esetén pedig a hibás postai vagy vasúti alkalmazottakat érzé­kenyen büntessék meg. — A szllágysomlyói polgári leányiskola be­szüntetése. A szilágysooolyói áll. polgári leány­iskola gondnoksága még r aiult év elején fel- terjesztést intézett a közoktatásügyi miniszterhez, bogy a polgári leányiskolát helyezze el egy má­sik épületbe, esetleg az iskola céljaira építsen uj épületet, mert az elemi iskola helyiségeiből elfoglalt polgári leényiskola tanulóinak létszáma sehogy sem fér már el az elemi iskolában. A közoktatásügyi miniszter a felterjesztésre azt fe­lelte, hogy a gondnokság keressen megfelelő tel­ket s ba ez megvan, megokolt kérvényben kér­jenek állami fedezetet a költségekre. A gondnok­ság alkalmas és olcsó helyiséget talált s mikor a költségek iránti kérvényét a minisztériumba NYOMTATVÁNYOK elkészítését a legju- tányosabb árakért el­vállalja BOROS es könyvnyamdaja papirkereskedése Hám János-utca 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom