Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-20 / 102. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉSI AR: Egész evre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 filier. . Megjelen hetenkint kötszer: vasárnap is szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ■ -■ Telefon-szár» 80. - ■— Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizet» A munka és kereset egymáshoz való viszonyának a szempontjából négy osztályba lehet sorozni az emberiséget. Vannak, akiknek keresete teljesen megfelel annak a nagy munkának, amit végeznek. i\em keresnek többet, mint amennyit a munkájok ér s nem dolgoznak többet a munkájokért kapott értéknél. Aztán vannak emberek, akiknek a munkájuk sokkal többet ér, mint amennyit keresnek utána ; sokkal kevesebb a keresetük, mint amennyit munkájuk után az igazság szerint kiérdemelnek. Vannak azulán, kiknek munkája századrésznyit, vagy tán ezredrésznyit sem ér, mint amennyi értéket kapnak utána, százszorta, vagy éppen eierszerte kevesebb a munkájok és annak értéke az utána való keresetüknél. Végül aztán vannak amberek, akik éppen semmit se dolgoznak, mégis dúsan élnek; semmittevésükért is kijár a busás érték. Kevesen vannak az emberek közölt, akik munkájokért éppen, hogy megfelelő értékét kapnak s nagyon sokan vannak, akik sokkal kevesebbet nyernek, mint amennyit pedig munkájuk valójában érne. Hogy az előbbiek — kik munkájokért megfelelő értéket kapnak — kevesen vannak, utóbbiak meg, kik keveset kapnak munkájokért, olyan nagyon sokan, a harmadik és negyedik osztálybeliek ennek az okai. Tulajdonképen mindenkinek az első osztályba kellene tartoznia. — Hogy mindenki éppen annyit kapjon, amennyit érdemel, amennyit munkája ér. Azonban ezt az egyenlőségét az emberiség harmadik s negyedik osztálya rontja meg. Ez osztálybeliek elrontják a másod.k osztálybeliektől e/.ek munkájának az ellenértékét a magok javára érdemeí- lenül. Élnek többi embertársaikon, azok rovására, piócák módjára. A harmadik osztálybeliek két alosztályba sorozhatók. Az egyik részt a buta véletlen már eredetében olyan helyzetbe pottyantja, hogy ezután megélhetése végett nem is kell, hogy munka után lásson, munka nélkül hull ölébe az élet minden 5 j jó értéke, amelyből azonban dehogy is juttatna annak, aki munkájáért inkább érdemelné. A másik rész meg huncutságával éri el, hogy munkája értékét száz- ! szórta, meg ezerszerte múlja fölül napi | keresete. A harmadik osztály e két alosztálya meg dolgozik valamit: Ami értéket kap, abból valamennyi munkájáért esik, de túlontúl kap, amit nem érdemel. A negyedik osztálybeliek meg embereknek se tekinthetők. Semmivel se többek az oktalan állatnál. Nem esznek többet, nem is érnek többet. Születnek, esznek, jóllaknak s meghalnak. Éppen mint az állat. Azért hogy az alakjok emberre vall, leginkább állatiabbak az állatnál is. Ezek a legrutabb piócák. Élősködnek azokon, kiket embertársaiknak szeretnek nevezni. A független szellem azért becsülhető j legjobban, mert íőtörekvcse éppen ezeknek j a pióeáknak összeliprása. A verejtékkel küzködő emberiségnek | gyávasága, szégyene is, hogy testén hagyja j garázdálkodni az élősdieket. Akkor lesz a társadalom helyesen ! beosztott, ha m. jd ezek a piócák mind T A » O A. A gondolat. Mindeneket álhat, anyaghoz nem kötött, láthatatlan, semmi földi árdekhez nem tapad, teljesen független s mindeneken uralkodik a gondolat ; korlátokat nem ismer, tekintély és hatalom útját nem állhatja. A gondolatot végtelennek tetsző útjában csakis maga a gondolat tartóztathatja fel. A gondolatot csakis az ember világából ismerjük. Az ember világát azonban mindenben feltaláljuk, amire csak az ember tekintete vétó dik. Gondolat van az embernek minden alkotásában, de gondolat van az élő, sőt még az élettelen természetben is, mihelyt az ember szemléli azt. A gondolat s általában minden dolgoknak gondolattal való telítése az emberi szellemnek megnyilatkozása. Az emberi szellem azonban véges, mig a gondolat végtelennek látszik, mintegy arra utalván, hogy eredetét a végtelenre vezetheti vissza. Az ember világában a legnagyobb jelentősége van a gondolatnak. Nélküle »ékesség nélkül való és puszta« volna az egész mindenség. Kinos vergődései és keserű csalódásai közepette a gondolat vezérli az emberiséget. Mindaz, amit csak nagyra tartunk az ember értékei között, a gondolatnak megjelenése. Gondolat van minden ügyességben és mesterségben s általában minden tudatos életnyil- vánulásban, amit csak az ember céljai elérese végett kifejt; az irodalom, művészet, tudomány vallás, filozófia . . . pedig épen tiszta objektiációi a gondolatnak. A gondolatot nem lehet békóba verni a nélkül, hogy a tudatos életnyilvánulásra ne verjünk bilincseket. Ha a gondolatot békóba verjük, az élet legértékesebb ütőerét kötjük alá, bénítjuk meg működésében. Szellemi öngyilkosság volna ez, amely énünk legértékesebb részét sújtaná. Az emberi gondolat az emberi szellem első felcsillámlásának idején indult világhódító útjára. Az elcsodálkozás a világ dolgain jelzi az emberi szelleminek első felcsilámlést. Az elcsodálkozás azonban axt is jelenti, hogy az ember nem ért azt, amin elcsodálkozik. Nem érti sem az őt környező, rejtélyekkel-teljes mindenséget, 3em pedig önmagának nem kevésboé titokleljes létét s életét. Később sem érti meg, talán soha sem is értheti meg az ember az őt környező minden- séget és saját maginak szintén rejtélyekkel teljes létét és életét sem. De valamelyes magyarázatot talál reája. Azzal áltatja magát az ember, hogy az őt minden oldalról környező rejtélyeket — ha talán nem is épen valamennyit — mégis csak annyira, amennyire megértheti bizonyos, az idők folyamán nagy tekintélyre emelkedett magyarázatok segítségével. Ezekből a nagy tekintélyre emelkedett magyarázatokból alakulnak ki a világfelfogások, amelyek aztán idővel, azáltal, hogy azokat nagyobb ember- csoportok magukévá teszik s fontos érdekeiket fűzik hozzájuk, megszilárdulnak, mintegy meg- köveaednek. Az elfogulatlan, naiv gondolkozás ezeknek a világfelfogásoknak uralma idején, tehát mibelyt túlhaladta az emberi gondolkozás a szellem gyermekéveit, nemcsak a világ rejtélyeivel találja magát szemben, hanem ezekkel a megszilárdult, mintegy megkövesedett emberi világfelfogásokkal is. ügy, hogy voltaképpen a gondolat szembekerült a gondolattal, helyesebben : a mások gondolatával. Az emberi gondolkozás története azt bizonyítja, hogy igen nagy szellemi erő fordittatott a mások gondolata ellen folytatott, gyakran meddő küzdelemre s nem ritkán durva fizikai eró veszélyeztette a szellem szabad szárnyalását. Minden gyermekben feltalálható az a naiv, elfogulatlan elcsodálkozás a világ dolgain, amiben az emberiség legnagyobb gondolkozói egyértelműig a filozófia kezdetét látják. Valójában minden gyermek született filozófus. A gyermekek valamennyien, kivétel nélkül végére járhatatlan, a legteljesebb mértékben zavarba hozó Nagy karácsonyi vásár női, férfi és gyermek ruhákban S Z A T IH A Rj legolcsóbb árban A M & G Y T ÚZSDEWI ELLETT SZEREZHETŐKBE Akik élősködnek.
