Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-12-20 / 102. szám
t-ik oldal SZATÁMR-NÉMET Szatmár, 1911. december 20. elpusztulnak, nem kell hagyni, hogy maguktól kihaljanak ; dolgozó társadalom kell, hogy minél hamarább nyakára hágjon ! a szipolyozó élősdieinek ! | Á közigazgatás államosítása felé. A szatmármegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 11-én közgyűlést tartott. Ez alkalommal került sorra a közigazgatás államosítását tárgyaló felirat. Az egyesületi közgyűlés e feliratot az itt következő határozattal ellátva tér- ; jesztette Szatmármegye törvényhatósági bizottsága utján a képviselőbáz elé: Az államfentartás fejlődő élete folyton szőnyegen tartja és előtérbe veti az állam belső igazgatásának reformálását. Egy állam úgy lehst belsölegi, sőt mondhatni külső vonatkozásban is erős, úgy képes az előállhaló megpróbáltatást | igénylő behatásoknak paizst vetni, ha beléletileg egyöntetű erőre támaszkodhatik. A központi legfőbb államigazgatás üdvös intenciói ténnyé csak akkor válhatnak, ha a kormányzati belszervezet tudásánál és helyes ismereténél fogva átültetni képes az államfejlődést célzó érdekek s viszont a népélet követelményeit az intéző legfőbb kö- j rök elé a maga valóságában a közvetlen életben meritett tapasztalat folytán feltárhatja. Az államnak mondhatni legfontosabb életbe vágó kérdése a belkormányzat okszerű vezetése. Rég felvett tárgy már a megoldás mikéntjének kérdése, azonban sajnos legtöbbször a pártharcok az állami élet eme legfontosabb kérdésének gátul szolgáltak. Szatmárvftrmegye törvényhatósága, melynek kültagjai ismerik a népélet sok oldalú kívánni valóját, melyet már az elavult községi törvény nemcsak, hogy nem fed, hanem a szabad fejlődésnek valóságos kerékkötője — a maga részérói elodázhatatlanul megoldani kívánta a közigazgatás rendezését. Ebből kiindulva az or- j szágos jegyiőegyesület feliratát teljes egészében támogatja és kéri a magyar országgyűlés képviselőházát, hogy ez ügyre a sürgősség jegyét felírni és azt megoldani szíveskedjék. Kívánja tehát Szatmarvármegye törvényhatósági bizottsága, különösen a közigazgatás rendezését oly értelemben, hogy bontassék le a válaszfal a községi ügyeket ellátó mai jegyzői kar és közigazgatási felsőbb tisztviselők között,] ha máskép nem: egyenlő képesítés behozatala által, mert hisz, ha e felsőbb hatóságoknak kell a szaktudás a községi hatóságok intézésének felülbírálására, viszonylag fokozottabb mértékben kell az alapmunkát teljesítő a népérdeket közvetlen ellátó az állami feladat csaknem minden részét felölelő munkakörben mozgó tisztviselőnek a tudás ,a cselekvő képpeségre. Allitassék a mostani jegyző a községek élére s adassék hatáskörébe az elsőfokú hatóságu jogkör ■ nyitassék meg az ut .a legmagasabb közigazgatási pályafokig illetve kezelje minden köz- igazgatási tisztviselő kezdőleges működését kint a faluban, s a tehetség emelje á felsőbb állások körébe, végül a jalengi jegyzőkre az uj törvény hatálya terjeztesséc ki, s azok kik a rangfokban elő nem léphetnek a szolgálati évekkel automa- tice fizetésemelésben részesittessenek. Ez ama kizárólagos mód, mely nem részlegesen oldja meg a nagy kérdést, hanem több századra szolgáló helyes kormányzati rendet állapit meg, s amely egy immáron illozóriussá vált, az élet fejlődésével össze nem egyezhethető rohadt törvényre támaszkodó káros közállapotot szüntet meg. Minden törvényhatóságnak az a hazafias kötelessége, tehát, hogy a belrendi intézmény megvalósításának kérdését kisürgesse, az országgyűlés színe előtt a káros érvényű közintézke- dések rozoga épületének renoválási szükségességét feltárja és ezáltal a beléletnek inteziv élő- haladást biztosítson, ebből kifolyólag jelen határozat az országgyűlés képviselöbázhoz felterjeszteni, megyei képviselőnknek megküldetni és az összes még nem intézkedett törvényhatóságokhoz megküldetni rendeltetik. gából. Különösen nem: olyan duzzadon, az egészséges humor akkora erejével, mint a Kegyelmes ur-ban. Nem emlékszünk darabra, mely annyira megnevettette volna a közönséget, mint a tegnapi bohózat. S végre is ez számit, hogy a bu ballasztjait olyan erős lendülettel dobjuk ki magunkból, ahogy azt Guthi Soma megcselekedte Az egesz mesét, különben finom szatírából sodrintott piros fonállal hálózza körül a szerző és már ez maga égbe szökön kiemeli a szokvány bohózatok tömkelegéből a Kegyelme* urat. Pompásan sikerült érzékeltetni Gutihnak, bogy az államférfiak sem jobbak a szerelemben, mint annak a bizonyos Deáknénak a kelméje. A címszerepet Fehér Gyula, a főszerepet azonban Baróti játszotta pompásan. Ilyen töké- lete»en ezt a tökéletlen uracsot, ezt a kedves csalót senki más nem alakíthatta volna. Vele egy sorban állott a siker kivívásában Harmath Zseni is. Ennek a graciózus izig-vérig művésznőnek a játéka mindenkor bámulatba ejt benünket. Finom, kedves és túlontúl gazdag skálájú színésznő, akinek ezúttal is szép sikere volt. Hahnel Aranka és Szepesi Szidi játszottak még a hölgyek közül nagyobb szerepeket mü- j vészi ambícióval. Szőke Sándor egy félszégbárót I alakított ötletesen. Sokat mulatott a közönség Heltai Hugó jóizü rookáiD, Roos és Radoci Feri igazi bohózati alakján. Egy kis epizód szerepben jók voltak még ifj. Lenkey György, Nagy László, Debrecieni í Gizi és B. Mihályi Károly. A rendezés nem volt eppen mintaszerű. HÍREK. — Karácsonyfa. A nőegyleti árvaházban (Jókai-utca 5 szám) f. hó 23-án délután 4 órakor lesz az árvák számára a karacsonyfa-ünne- pélyek, amelyre a nőegylet tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghivja az elnökség. A karácsonyfára szánt adományok Jékey Karolyné alelnöknőböz, (Hunyadi-utca 18 szám) küldendők. — A patronáz« egyesület. A fiatalkorú bűnösöket védő egyesület s.ombat. este tartotta alakuló ülését a törvényszék büntető tanács termében. Az ülést Balogh József biró nyitotta meg. A fiatalkorúak debrecani felügyelő hatóságának, Kazinczy Gábor ny tablabiró röviden vázolta küldetésük célját, körvonalozta a múlt t tapasztalait s jövő terveit. Ezután Gsiky Lajos, • z egyesület titkára tartotta meg nemes ideálokkal teli értekezését, amely a fiatalkorú bűnösök megmentését, a bűnök megelőzését magasabb j etikai nézőpontból tárgyalta, csatlakozásra sxóli- | tóttá fel az egyházat, a tanítóságot s a társadalom minden rétegét felekezet és foglalkozásra • való tekintet nélkül. A törvényes intézkedések felemlitése után nagyszerű szavakkal lelkesítette tömörülésre az asszonyokat, leányokat, mint | akiknek szive leghamarább megesik a testi vagy j lelkileg beteg gyermek szomorú helyzetén. Az j értekezés befejezésével az elnök megeskette : azokat az úri nőket, akik önként magukra vál- i lalják, hogy az egyesületet propagandájukban ; szivvel-lélekkel s az ügyhöz szükséges nemes ; buzgalommal támogatni jogják. Ciendördetektivek. A belügyminisztériumban érdekes ujitasra készülnek, mi nagy fon- > tossággal bir. Az a te.., hogy a csendőrség egyes Örseit és szakaszait detektivekkel erősítsék meg( akik civil ruhában fogják a nyomozásokat végezni, — ott, ahol erre szükség van. Régóta panaszkodnak már maguk a csendőrök is, hogy feltűnő egyenruhájuk sok esetben meghiúsítja a j legmesszebbmenő fáradságuk eredményét is. Ez az oka annak, hogy a belügyminis/teriura is meg- ! hódol az ajánlatba hozott rendszernek és be- I hozza a detektivintézményt, mely minden bizonnyal csak előnyére lesz a biztonságnak. A 1 titkos csendőröket egyelőre csak próbaként állítják fel néhány szárnynál és ha a próba beválik, akkor minden vonalon szervezik a detek- \ tíveket, ami természetesen a csendőrség létszá- i mának emelésével fog járni. kérdésekkel ostromolják a felnőtteket. Es mégis azt látjuk, hogy a felnőttek közül már csak igen keveseket érdekelnek ezek a végére járhatatlan kérdések. Nem azért, mintha ezek a kérdések megoldattak volna, óh nem, a világ s az én rejtélyei megmaradnak továbbra is örök rejtélyeknek, de az emberek jbbé már nem lelik gyönyörűségüket a megfejthetetlen kérdésék szemléletében s az örök rejtélyeknek semmiféle hasz- I not nem hozó megokolási kisérletébea. Az emberek számára más érdekszférák nyílnak meg, olyan érdekek veszik át az emberi élet és cselekvés irásnyitását, amelyek már teljesen a földhöz tapadnak. A gyakorlat emberei nem érnek reá s komolyságukkal nem tudják összeegyeztetni, hogy gyönyérüséget találjanak abban, hogy minden dolgokat s igy az emberi életet is gyermekek módjára, amint mondják: minden érdek nélkül szemléljék shogy saját létükről s életükről is önmaguktól kérdezősködjenek s — ami ennek a kérdezősködésnek elmaradhatlan járuléka — hogy önmagukat szünet nélkül számoltatnák, hogy számon kérjék önmaguktól mipden tudatos és szándékos „cselekedeteiket. Nemünk legkülönb képviselői — ellentétben a felnőttek nagy tömegével — soha sem szűnnek meg gyermekek lenni, mert soha sem szűnnek meg gondolkozni. A gondolkozás megóvja ifjúságunkat, mert a gondolkozó ember a l 8^inhá^. _ Kegyelmes ur. Bemutató előadás. Hogy kiszélesednek egy ügyes ember kezében a bohózatnak, ennek a mondhatnék : alaposan körülárkolt, határozatlanságában is meghatározott műfajnak a keretei. Tessenek meg- | nézni egy bravúros magyar Pathé-filmet. Humoros. ahogy a ligeti konferenszie hirdeti, muszáj nevetni. És ez nemcsak a technika csudája, hanem a Guthi Soma érdeme is, akinél jobban a bohózat gyártás technikáját tán senki nem érti. Tetszett már látni angol bohózatot ? Ugye milyen hűvös, A lisztes elownok, szélesszáju kofák, bur- leszk vicceket motyogó figurák, kik éppen az elsorolt elszigetelő erényeikért internacionale egyáltalán nem képesek megkedvelteim magúkat. A franciák ? Köztük már mag volna minden individumban a kellő semmire kellőség, de öreg hiba (vagy nevezzük nemzeti sajátosságnak,) hogy a francia szerzők darabjai hasonlit- nak egymáshoz, mint a szláv orrok. A technikájuk egyforma, kacagásra ingérlő ötleteik ágyban születnek : a cocotte nyoszolyáján vagy a világfi schöberljén esetleg egy spanyol fal tövében, de igen ritkán fejlődik ki a vigság a darabhói mavilág dolgaival, minden dolgok rejtélyeivel izemben mindenkor gyermeknek érzi és tudja magát A gondolat hatalmas uralkodó módjára uralkodik az emberek felett. Ez az uralkodó gondolat azonban a mások gondolata, amint azt megkövesedve találjuk művészi irányokban, a tudomány, filozófia, vallas . . . stb. rendszerei- ben ... mindenütt ott, ahol nagy egyéniségek gazdasága többeknek közös kincsévé vált. Az eredeti egyéniség maga is gazdag és túláradóan bőkezű, aki annak tudatában, hogy kimerithetetlen forrásból, a izelletn végtelenségéből merit, szívesebben ajándékoz másoknak, semhogy tőlük fogadna el olyan gondolatokat amelyek mindenkiéi, csak éppen az övéi nem. Az ilyen eredeti egyéniség gondolata nem a mások gondolata, amely leigázza az embert, hanem a saját gondolata, amely semmiféle tekintélyt “elismer. Az ilyen ember gondolkozása méltán nevezhető minden földi hatalmasságok között az egyetlen szuverénnek, ami semminek és senkinkinek sincsen alávetve. Olyan szuveré- nitás az, amely még a rabszolgából is királyt csinál. Aminthogy tényleg a gondolat — az ember saját gondolata és nem a mások gondolata — az az igazi, varázslatos hatalom, amely az embert, a por szülöttjét s a szenvedélyek rabját a világ urává teszi. Bárány Gerő dr.
