Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-08-13 / 65. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1911. augusztus 13. Vasárnap FÜGtiETLKN POLITIKAI LAP ELŐFIZETÉS PAR: Egész évié 0 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor i Egyes szem éra 10 ri11:*> KegJaUn hetanklnt kétszer: vasárnap és szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR. TANÓDY ENDRE. SZERKESZTéSF.6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boro» Adolf könyvnyomdája, Hám Jáuros-utca. 10 E=d= 'r«l*lon>#*a(ij HO. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők Iparunk és sajtónk A sajtó maga az élő nemzet. Amilyen a nemzet olyan a sajtója és megfordítva. A nemzet kívánalmai, úgyszólván össze9 életnyilvánulásai a sajtóban tükröződnek vissza. Egészséges sajtó egészséges lelket képes belehelni a nemzet testébe. Romlott sajtó a fertőző bacillusok egész seregéi viszi magával és megmételyezi azok lelkű- letét, kiknek szellemi táplálékul szolgál. Nincs könnyebb mint fogékony lelkeket a hálóba keríteni a sajtó hatalmával. A nemzet életét visszatükröztető sajtónak azonban más a hivatása. Feladata a nemzet vérkeringését szabályozni, irányítani E hatás sokszor rendkívüli tevékenységre is feltudja a nemzetet riasztani léthargikus állapotából. A sajtó hatása néha óriási szokott lenni. Hasonlít a villám ütéshez. Kápráztató fényt áraszt, tüzbe hozza a lelkeket s felkorbácsolja sokszor a szenvedélyeket is. A hirlap a mai nap harcosa, de a jövő alapját készíti elő. Minden egyes nap ujabb- ujabb tápanyaggal képes gazdagítani a nemzet vérkeringését, mely azáltal szabályozó - tabb mozgáshoz s igy öntudatosabb életI működéshez juthat. Az 1848 as nagy idők i a sajtó egy napi villámütésének köszönhe- ! tők. Ahány eszme csak született akkor az j ember agyának gazdag tárházában, az mind J a sajtó villámszárnyán indult hóditó útjára. Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! Demokrácia. Emberi és politikai jogok ! Szabad munka csak szabad hazában! Mind e jelszavak és törekvések ugyan minek köszönhetik létüket, ha nem a sajtónak? Ma már ott állunk, hogy egy nemzet nagysá- ; gát sajtójának fejlettségéből is képesek le- i gyünk megítélni. A hatalmas britt birodalom, Németország vagy Amerika sajtói gazdaságilag és politikailag mily hatalmas országok félelmetes erejét rejtik magukban ? A britt sajtó az angol nemzetállamot a német a harcias szellemóriást, az amerikai a munka apotheozisát tárja elibénk. Mindegyik egy- egy életcél, melynek érdekében napról-napra újabb és újabb eszmékkel sarkalják nemzetüket. És hogyan állunk a magyar sajtóval? örvendetesen keli tapasztalnunk, hogy e téren az utolsó évtized alatt rohamos fejlődés mutatkozott. Az ország fővárosában elegendő számmal vannak napi-, heti és szaksajtóink. A vidéki sajtóval — néhányat leszámítva — szomorúan állunk. Nincsenek, oszágos szellemű vidéki lapjaink, ebben okát abban kell találnunk, hogy nincsenek valódi, középponti városaink, ahonnét nem vicinális, hanem országos szedem sugározna ki a környékre. A nemzetállamban mindenütt a nemzet országos szellemének kell vezetni és uralkodni, mert itt a legkisebb község is maga a nemzet, illetve az állam partikuláris viszonyaiban. Habár helyiek legyenek is az ügyek, de azoknak országos szellemtől kell áthatva lenni. Magyarországon nincs egyetlen vidéki város még Szeged varosát sem véve ki, ahol igazán ilyen élet uralkodnék. Inkább szűkkeblű vicinális, semmint országos érdek vezérli az itteni polgárságot. Ha egyszer-másszor mutatkozik is e vidéki helyeken országos mozgalom, e körülmény még nem jele annak, hogy itt másképpen fordul már a város szekere. A nemzet életének szakadatlan egymásutánban kell lefolynia akár országos akár helyi vonatkozásaiban. Nem lévén erősen kifejlett vidéki központi városaink, nem fejlődhetik ; erős alapon és országos szellemű vidéki í sajtó orgánum se, mely irányitó befolyást i gyakorolna a nemzet véri éri 'ősében. PeTÁRCA. Az első asszony. Vörös haja messze kilángolt A fruska-nyájból. Még soha Kis, kálvinista iskola Nem láthatott ilyen csodát még: Gizella kis zsidó leány voll. Félt, idegen volt ott sokáig S ha fölzajdult a cinterem, ö nem játszott: sétált velem, De kék szeme, buggyant-vér ajka Vén telkemmel még ma is játszik. Tudtam, hogy számomra csodát hoz E más leány: csodát, sokat, Izgató élet-titkokat. Utáltam a többi leányt, mind S Gizellám, lelkem ma sem átkoz. Gizellám, én ma sem haragszom. Tavasz virult a Föld felett S kis, him lelkem hogy reszketett S hogy olvasztott kis leány-ajkad: Ma is sinylem, óh első asszony i- Ady Endre. Nyári figurák. L I — A sajtó ember — A sajtó embernek már kora itjU<ága óta ’ köze VBn a nyomtatott betűhöz. Harmadik iskolái i korában a Kis Lapnál pályadijat nyert egy szerencsésen megoldott rejtvénnyel. Később fölier- dült korában igen gyakran érintkezett újságírókkal. Amely érintkezés hatása alatt egy nagy napilapban is megjelent egy közleménye. Egy saját kezűleg megszövegezett cimbalmot kereső apró- hirdetés. Ezidötől kezdve a sajtó ember szörnyű nagy hatalomnak tudja magát és az a meggyőződése, hogy minden kijelentésének roppant súlya ▼agyon. Ehhez képest tesz is súlyos kijelentésa- ket, a melyeknek azonban csak úri maga előtt van tekintélye. Más különben kedves, mulatós fiú. Amikor pénze van összegyűjti a cimborákat. Leitatja őket miközben ő maga mint egy brigádéról, oiztogatja a parancsokat. Pislogó macskazöld szemeit ilyenkor boldogan révedezteti a becsipett alakokon, ő azonban nnm iszik, legfeljebb egy pohár sört. Most itthon nyaral, sőt izzad, ▼agy inkább szenved. Jóllehet a nap egy jókora részét fiakkeron tölti. Nyaraló helye: a Pálmaliget. A kocsin izzad i az ágyban szenved A Ko- ’ rona-kávéházban előadást tart. , melyből nagy ritkán, sőt soha sem hiányzik a ■ entés. Magán életében módfölött jóravaló gye ak ez a sajté ember. Különösen azok iránt, akik elnéz ők a füllentés irányában. Huszonhét esztendős, fiatal házas. Házasélele szerencsés, sőt néhány hónap múlva, ha nem füllentett, boldog is lesz. A neve elég idényszerü: Locsoló. A sajtó ember: Kedves fiuk, igazán nem tudom mit tegyek, A feleségemet elküldtem Ba- laton-Bogosra, a fiakkeren haza hajtatott. Egy csöpp miniszter, vagy egy darabka mágnás sincs itt Pesten Keresem őket a Nemzeti-Kasszinóban keresem őket a Vampeticsban, Gerbaudnál és mindenfele apró skriblereket és művészeket talál az ember. Mégis borzasztó, hogy az ország legnagyobb városában, mit sem tesz az ember mint á«it. Egy koronabeli: Ásít? Hát hol van Ostende, Ischl, Karlsbad, Gleichenberg, a mit csak nekem diktáltál be februárban. Hol van Schoveningen amit Adrian barátunknak, hol van Interlaken amit Pipircsinak mondtál februárban. És hol van a magas látra, amit nekem a te jóbarátod Krakli ur mondott, és hol a mélységes poklok feneke, a hova Fischer, a legjobb barátod internált a nyárra. A sajtó ember : Igaz, igaz, hogy sok helyet A nyári Újdonságok női, férfi és gyermek ]$|T «■ * PIT“ ruhákban *A 11 1 legolcsóbb árban “ SZATMÁR) NAGYTŐZSDE NIELLETT SZEREZHETŐK BE.
