Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-06-04 / 45. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1911. junius 4. Vasárnap 45 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐ F 1 Z ET ÉSI ÁR: FELELŐS SZERKESZTŐ : SZERKESZTÓSÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 1Ü fillér. DR TANÓDY ENDRE.----------Telefon-szám 80. Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Küzdő világnézetek. (T.) Most igazán bajos volna egyébről gondolkozni, mint arról a két összetűző irányról, amelyeknek mindketteje több néven ismeretes, de számos neveik egy- egy jól kifejlett és jól meghatározott irányt jelentenek. Az egyiket klerikálizmusnak, reákció- nak, ultramontanizmusnak hivják, a másikat liberálizmusnak, radikálizmusnak, demokráciának vagy gyűjtő néven: — zsidó irányzatoknak. Társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szempontból az egyik — az első — azt jelenti, hogy a keresztény — illetve a római katólikus hitvallás hagyományai szerzett jogon tovább éljenek állami közintézmények támogatásával, sőt magukban ezekben a közintézményekben, mint azoknak alkotó részei folytassák életüket és hogy ezeknek a hagyományoknak ápolói ugyancsak közintézmények támogatásával szervezkedjenek azok ellen, akik tisztán gazdasági konjunktúrákból merített erővel folytatják a létért és jólétért való küzdelmet. | A liberális álláspont ezzel szemben az, | hogy a vallás a lelkek belügye, bogy a felekezet szerint való csoportosulás nem lehet szövetkezés az élet bármilyen más vonatkozására, mint épen és kizárólag a | közös hit ápolására, hogy legkevésbbé van megengedve felekezeti szempontok szerint viselni — illetve viseltetni a tömegekkel a társadalmi és gazdasági küzdelmet, végül, hogy teljességgel tilos és alkotmányellenes közintézményeknek vallási elemekkel való inficiálása. Nem tettetett tárgyilagosság, hogy ezúttal ellenrangu és egyenjogú világnézetnek ismerjük el mindakét irányzatot. Ha választani kell a kettő közül, akkor mi köztudomásúlag a liberális-radikális állásponton vagyunk. De most nem magukról ezekről az irányzatokról hanem ezeknek egymásközt folyó küzdelméről kell szólanunk, mert ez a küzdelem tölti be most a közélet gondolkozását« Erről a küzdelemről megkell mindenekelőtt állapítanunk, hogy ez mindkét részről politikai küzdelem, vagy ami ugyanezt jelenti, küzdelem a hatalomért. Nemcsak annyiban, hogy mindkét tábor előretolt harcosai eredményekre és pozícióra vágynak. Ez nem különös jellege a | politikai harcnak, ez bármilyen szervezke- | désnek a lényegében van és régi históriai tanulság, hogy a hadi zsákmány oroszlán- része mindig a vezetőké lett; maguk a ! hadseregek egy-egy győzelem után csak j | aránytalanul kis mértékben jöttek jobb helyzetekbe, mint a hadviselés kezdete előtt. A politikai küzdelmek pedig akkor jók és eredményesek, ha mindenik párt szorosan és szorosan egységes önmagában és ugyancsak szervesen és gyökerében ellentétes a szembenálló párt világnézetével. Magyarországon tehát igenis egészséges a liberálizmus és klerikálizmus harca. Mindkét álláspont, jó vagy rossz, aszerint, amint győz, vagy bukik, mert a politikában nincsenek igazságok, csak győzelmek és vereségek vannak. De politikai természetű ez a küzdelem azért, mert a reákció gazdasági küzdelmekhez a politikai hatalmat akarja megszerezni, mig a liberálizmus körömszakadtig védelmezi ezeknek az intézményeknek elvi semlegességét, természetesen azért, hogy bármikor, bármily többség ugyancsak gazdasági eredményeket tudhasson ugyancsak a közhatalom birtoklása által. Politikai természetű a harc azért is, mert úgy a reákció, mint a liberálizmus jelszavaiban nagy összesítő és nagy eltávolító erő van. Szerves egységbe fűzi mindenik a maga táborát és elérhetetlen távolságba taszítja a másiktól, úgy, hogy alig van el- ! járás az egyikből a másikba. Határtalanul korlátolt és tudatlan ellenTÁRCA. Ács Bandi. — Irta: Jávor Bella. — Nagyon rossz tanuló volt Ács Bandi. A legrosszabb az összes rossz fiuk között. A bizonyítványa is a legolyanabb volt mindig. Pedig tanult a szerencsétlen, tanult, tanult. De hát tudni még se tudott soha egy betűt se. Ezért aztán a tanító ur mindennap elrakta. Bandi kisirt szemmel ment haza, hosszú orral és elhanyagoltan előrehajló ajakkal. Az apja már rá várt az ajtóban és Bandi jól tudta, hogy a hátán összefont kezében virgács van; nagyot dobbant a szive. Utána úgy érezte, mintha leszakadt volna a helyéről a szive és zuhant volna le — le a gyomrába ... Ez minden bizonnyal nagy baj, de mindazonáltal nagy szerencse, mert Bandi nem kap ma verést. Az anyja veteményezett a kertben. Bandi hozzáfutott és zokogva ölelte körül a nyakát: — Édes anyám . . . Az anyja megijedt. Felugrott, a sok vetni való babot, kukoricát ledobta a kötényéből és ölbe kapta a fiút. — Jaj, hogy azt a tanítót — mondta dühösen — bizonyisten még megöli a gyerekemet, azért a rongyos betűvetésért, amire tanítja. Mintha bizony nem nagyobb baj lenne, ha nyomorékká tesz, mint a milyen baj lesz, ha nem tudsz írni. Bandi csöndesen sirdogált az anyja keblén. A gyomrát, a szivetáját tapogatta és rémült tekintettel nézett az anyjára. — Bandikám, tán csak nem a gyomrodba ütött? Sándor kérlek, hát eltűröd te ezt? Menj el oda és kérd ki ezt magadnak. Hát okvetlen kell, hogy doktor, mérnök, vagy miniszter legyen a fiad ? Te se vagy . . . — De írni csak tudok. S azt ennek a kötnivalónak is meg kell, hogy tanulja. Ha üti, hát üsse. Ördöge van ennek, hogy egy betű any- nyi nem sok, ne másszon be a fejébe ? Most mit sírsz ? He ?! — Itt fáj — nyögte Bandi, a szivére mutatva — meghalok . . . — Fenét halsz, mondta szigorúan az apja — gyere ide, lássalak. Kigombolta a kabátot rajta, szakértő ujjakkal tapogatta a vékony, zörgő csontokat s közben komolyan rázta a fejét. Aztán lódított rajta egyet s odaszólt az anyjának : — Fektesd le. Az asszony elmenőben súgva kérdezte az urától: — Mit gondolsz Sándor, komoly? — Ejh, hagyj békén. Holnap elhívjuk az orvost . . . Ördög látott, ilyen pókháló gyenge kölyköt . . . Bandit lefektették. Most kivételesen az apja ágyába, mert az fehérbe van huzva és ha az orvos eljön, hát szép, meg ilyesmi. Az anyja minden másodpercben megigazította a vánkosát, megsimogatta a sírástól forró homlokát, takargatta, becézte. — Eszel valamit I Fiacskám! . . . Bandi szótlanul ingatta a fejét. Semmit. Aztán eszébe jutott valami; meghúzta az anyja kötényét: — Édesanyám, a könyveimet . . . Add ide, tedd a fejem alá, mindet, mindet. Az asszonynak könnyes lett a szeme. Megcsókolta Bandit; a homlokát, azt az édes, okos 88 Eternit-pala fedési vállalat. Parketta Dunkel-féle Kassáról, kizárólagos képviselet. OO Építési anyag nagykereskedés. ■■■ OO Gál és Klein p«Mgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt. —---------------— ----- Gyártelep: Teleky-utca 43. szám ------------■■ —r................. Telefon 242 szám
