Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-31 / 44. szám
XV. évfolyam. 44 szám. Szatmár, 3911. május 31. Szerda. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. „SZÄTüÄR-NEiETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AB: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 18 fiber. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓD* ENDRE. Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 =r=— Tel«íon-szátr> 30. ----i i M indennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Kelemen Samu beszéde Csak most amikor Kelemen Samu beszédét teljes szövegében olvassuk és a beérkezett fővárosi lapokból is észleljük a visszhangját amelyet az országszerte keltett: tekinthetjük át e beszéd jelentőségét a maga teljességében. Az összes nagyobb lapok hasábos vezércikkekben méltatják e beszéd jelentőségét, így a «Pesti Napló» «Pesti Hírlap* „Budapesti Hírlap* «Alkotmány* «Világ* «Magyar Hírlap* stb. külön vezető cikkekben foglalkoznak e beszédnek rendkívüli fontosságával. Lapunknak egész tere nem volna elég, ha e cikkeket csak lényeges rövidítésekkel is visz- szaadni akarnók. Azért csak néhány kivonatos szemelvényt közlünk e cikkekből. A <Pesti Napló» »Szabadelvüség* címen gyönyörű vezércikket közül, melyben többek között azt mondja: »A azabadelvüaég értékes napja volt a mai és Kelemen Samu bátor felszólalásának az volt a legnagyobb érednnénye, hogy a reakció emberei közelebb kerültek egymáshoz és sok hazug frázis ma végre a maga fekete mivoltában áll az ország előtt. Apponyi Albert ma lehurrogott egy kálvinista papot, aki hangosan helyeselte Kelemen beszédének azt a gondolatát hogy a tanuló ifjúságot nem szabad a felekezeti szellem harcaiba bevinni és a Kossuth párt padjáról többen segédkeztek neki, hogy a felekeze tiesség ellen állást foglaló képviselőt elnémíthassák. Apponyi ma nem tudta kormányozni az érTAEOi. A költő meghal. Köröskörül nagy hegyek állottak és hátuk mögül komor, gyászos színek ereszkedtek az égre. Suhogó szél kelt az erdő fái közül, különös, rejtelmes melódiákat hozván magával a titkok erdejéből, a fák lombjai közül. Az ég alja tisztára vérvörös volt, a másik felén pedig borzalmas alakú és sötétkék felhők fenyegetőztek. Titkoktól terhesen párázott a levegő. Egy szikla tövében megható parányisággal húzódott meg egy nagyhomloku ember, aki utolsó volt az emberek közül. Az ember haldoklott. Ennek az isteni színjátéknak a titkossága rámeredezett az ember szivére, aki különösnek, kiváltságosnak hitte magát, hogy néki megengedtetett a látása ennek a fönséges komorságnak, hogy néki megengedtetett érezni ezt a nagyszerű magányát a mindennek. És érezte az ember, hogy ő itt most még a semminél is semmibb, hogy ez a sok-sok gyönyörűséges borzalom nem az ő kedvéért van itt és hogy az ő élete, vagy _ zelmeit és amikor Kelemen rikító világítása | hetyezte azt a züliöttséget, amelybe középiskoláinkat beletaszitotta Barkóczy szelleme, akkor Apponyiból kitört frázisokkal sokáig eltakart k!e- rikalizmusa és megtámadott védencének érdekében még a saját pártemberét is inzultáita. Ma igazán világosan lehetett látni, hogy a pártkeretek nagy hazugságokat takarnak és hogy a programmok és cégérül választott elvek egy pillanat alatt felborulnak, ha valaki megpiszkálja a felekezeti kérdést, vagy ha napirendre kerül a nyílt szabadelvüség gondolota. Kelemen nem mondott egyebet, mint azt, hogy küszöböljenek ki az iskolából minden felekezetieskedést, ne engedjék meg, hogy már az iskola falai között ellenségként álljanak egymással szemben a gyermekek és ne tűrjék, hogy akár Kálvin, vagy akár Cionegvletek falai közé szoruljanak a tanulók, a helyett, hogy a nemzeti egységre nevelnék őket és már az iskolában közös egyletekben tömörítenék őket. Egy felvilágosult kálvinista pap, a Kossuth pártról ezt helyeselni merte, taposni mert azokkal, akik a Kosstvb-párton és a muuka párton is tapsoltak ezeknek a szavaknak, ame lyek csak helyeslést válthatnak ki minden elfogulatlan és igazán magyar emberből. És Apponyi, s magyar közoktatásügy éveken át volt vezére. És lehurrogta ezt a papot. A <iPesti Hirlap> jelentős vezércikkben foglalkozik Kelemen beszédével. Majd az országgyűlési rovatában a következőket írja: «A kultuszviíában ma ismét a klerikális irányzat bűnei kerültek szóba Kelemen Samu ; nagy sz ibásu és mindenképen érdeke* beszéde j ellenpólusával vitázzék, e helyett a vallás és köz- rérén. Kelemen első részében beszédjének Zichy ' oktatásügyi miniszter urnák beszédét szedte széj- ' János kultuszminiszteri programját bírálta, szara- ( jel, akinek álláspontját azonosnak jelezte az osztrák ____ _______________ 1 _______________________ ______________ morság való csak és a költő érezte, hogy mind e nagyszerűség közepette ő félszeg, apró és félénk. Hogy nem tud nagyszerű lenni ő is, hogy ő maga is törpe és disszonáns e borzalmas kórusába a minden haldoklásának. A fejét komoran az ég feló szegte most és szent lobogó máglyák gyultak a lelkében. A költő részeg lett a szelek különös muzsikájától és mámoros szive nagyszerűnek és e fönséges együttesbe illőnek hitte magát. A versei közül kezdett el egyet szavalni és most azt hitte, hogy e komor világ csak díszlet az ő magányos haldoklásához, hogy itt minden élettelen, csak ő benne van még élet és hogy minden azért van. hogy az ő haldoklásá- nak méltóan komor és nagyszerű hátteret fessen. Kifeszitette vékony és horpadt mellét és teli tüdővel szavalta a verset, az utolsót és nem hallotta, hogy a szél magába issza az ő hangját ügy érezte, hogy most minden ittas, mámoros mint ő, hogy az egész mindenen keresztülharsog, az ő bérczerős hangja és hogy most az egész minden őt nézi lélekzet visszafojtva és a szelek harsogó zúgása csak kisérő muzsika az ő szolójához. Hogy most véle sir, zokog és üvölt kétségbeesetten az egész világ hangtalanul, hogy j halála még egy fűszálat, sem rezditeue itt meg, ; nemhogy e. komor egészet. Látta az ember, hogy 1 míg ő parcről-percre közelebb van a halálhoz, itt mindennek nő, gyarapszik a nagyszerűsége, a fönsége. — Ily halálos csöndet sohasem éltem, mondotta az ember hangosan. A szavakat jelentősséggel teljesen mondotta, mint hogyha mind egyikben szimbólum rejtőznék. Az ember poéta volt, húsz esztendős és soha sem volt még szeretője. Most az eszébe jutott és egy pillanatra úgy érezte, hogy mind e komorság és fönséges borzalomnál egy fiatal és szerető lány teste többet ér, és most haldokláiá- nak e cikázó pillanatában úgy érezte, hogy igazán férfi, erős és hogy most e színpadot meg tudná csúfolni azzal, hogy lányt ölelne. Ám hüs szél kel a hegyek mögül és végig- simított az arcán a költőnek, aki úgy érezte, hogy apácává lett nővére simítja végig arcát vékony és hüs ujjaival. És magérezle a költő, hogy a mindennek ebben a szent haldoklásában bűn lenne most a nőre gondolni, hogy e magányosságba gyilkos disszonanciával vegyülhetne csak I egy asszonyi hang is és a tompa színek közé I az asszonyi száj rubintos szine. Ide fönséges kobeállitotta azt a régi nagynevű kultuszpolitikusok programmjával, amely a színtiszta hamisítatlan liberalizmus alapján állott, mig Zichyéről kimutatta, hogy nem tartalmaz egyebet, mint a ke- resztényszociálista- párt közismert jelszavait. Aztán a kongregációk »valláserkölcsös» munkálkodásáról olvasott fel megdöbbentő szemelvényeket. Az egész ház megbotránkozással hallgatta ezeket a a leleplezéseket, amelyek élénken tanúsítják, hogy miként igyekeznek ezek az egyesületek a vallás ürügye alatt elfojtani az ifjakban az önnálló, józan ész szerint való gondolkozást és miként hintik el a fiatalság lelkében a más felekezetüek iránti gyülölséget. Más helyüt érdeme szerint méltatjuk e beszédet, amely érthető okokból nem tetszik a nép-pártnak, élükön Zichy János miniszterrel és néhány reakciós Kossuth-pártinak de nagy figyelemmel és helyesléssel kisérte a Ház túlnyomó nagy többsége. Végighallgatta Khuen Hédervári miniszterelnök is, aki sűrűn helyeselt Kelemen kijelentéseinek, valamint gróf Andrássy Gyula, aki később a folyósón elmondta hogy most már ő is szükségét látja annak, hogy a klerikális törekvésekkel szemben kifejtse a maga felfogását.» Rendkívül nagy érdekű a «Pester Lloyd», mely ámbár a munkapártnak nagy tekintélyű lapja e beszédről a következőket írja : «Az érdeklődés közzéppontjában ezúttal kétségtelenül az ellenzéknek szónoka Kelemen Samu állott, akinek beszéde a szabadelvű irányzat válaszának volt tekinthető Molnár János kép\ri cplrvnialz- lámaHá tjairít A s/nnnlf kpriillft hrxcrv 88 Eternit-pala fedési vállalat. Parkétta Dunkel-féle Kassáról, kizárólagos képviselet ===== Építési anyag nagykereskedés. ===== Ö Gáli és main műkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt. WMli Gyártelep: Teleky-utca 43. szám ------------------- Telefon 242 szám.
