Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-05-31 / 44. szám
2-ik oldal. SZATMÁR-NÉME T I. keresztény szociálistákéval. Különösen behatóan, és mély komolysággal foglalkozott a miniszternek azzal a tételével, mely a magyar kultur politikának a pozitív hittételére való alapítására vonatkozik amivel szemben azt a nézetét vitatta, hogy a vallásnak minden jelentősége mellett, a kultúra teljesen önálló és határozott vallástételeknek minden színezete nélkül való életet folytat. A mostani miniszter beszédével szemben egyik elődjének gr. Csákynak beszédét idézte, aki az eszmék harcát akkor akarja korlátoztatni ha az az állam létalapjait rendíti meg és törvénybe ütközik. Már a fejtegetéseknek ez a része a néppártnál és a Kossuth-párt egy részénél bizonyos idegenkedést keltett, amely izgatott közbeszólásokban tört magának utat, de a melyekre a szónok szellemesen és villámgyorsan vágott vissza. Kelemen dicséretre méltó munkát teljesített amikor az ob- skuantizmusnak ebből az éléstárából nehány kóstoló próbát nyújtott. Elvbarátait a szó szoros értelmében magával ragadta és ellenfelei teljesen meglapultak amikor óvást emelt az ellen, hogy az ifjúságot a gymnasiumokban ilyen felekezeti elkülönözésre szorítják. Kelemen Samunak beszédéért minden szabadelvűén gondolkozó embernek elismerése jár ki. A »Budapest< ezt Írja: Benépesedtek a sorok, mikor Kelemen Samu kezdett beszélni. Fejtegetéseit a Ház összes liberális elemei pártkülönbség nélkül helyeselték, csak a néppártnak nem tetszett a dolog és Zichy János gróf feszen- get kínosan. Majd részletesen méltatja a beszédet és kiemeli, hogy Andrássy Gyula gr. élénken helyeselt a beszédnek. A »Világ« külön vezércikkben méltatja a beszéd jelentőségét és cikkét a következőképen fejezi be : A Kelemen Samu férfias, egyenes és okos beszéde nemcsak azért érdemel elismerést, mert a gondolatszabadság bátor védelme volt, hanem elsősorban azért, mert imo e tisztulási pocesszus- ban az első gyakorlati eredményt el tudta érni. Abban a nagy átalakulásban, amelynek a magyar politikában szükségképpen végbe kell mennie, ilyen hatások kiváltása a legnagyobb érdem. A »Neues Pester Journal* többek közt a következőket Írja: Fulminaris és rendkívül hatásos beszédet mondott Kelemen Samu, aki lángoló szavakban emelt óvást a klerikális agitació ellen, amely a Rómából vezetett kongregációkkal hálójába keríti az ifjúságot és megmérgezi annak lelkét. Amikor pedig azt fejtegette, hogy a középiskolában csak olyan ifjúsági egyesületeknek van helyük, amelyekbe minden tanuló beléphet, faj- és válláskü'önbség nélkül. A Ház minden oldalán tapsok hangzottak fel kivévén a nép- j pártot és a Kossuth pártnak egy részét. Kelemen 1 beszédét az összes pártok szabadelvű elemei j hosszan tartó tapssal fogadták és mai nagy sike- j rébez sokan üdvözölték. A »Független Magyarország« ezeket Írja : A sok felekezetieskedö és középkori kleri- láüzmust dicsőítő parlamenti beszédek után h kultusztárca vitája alatt ma végre egy liberális, nyilt beszédet halottunk Kelemen Samu beszélt A függetlenségi és 48-as párt kiváló tagja élénk színekkel mutatott rá azokra a káros következményekre, amelyeket a felekezetieskedö tendenciák idéznek elő a tanuló ifjúság életében. A kongregációk káros munkája bő anyagot nyuj tott neki. A kultuszmioiszier beszédének kritikai taglalásán kezdie, beszédének második részében kizárólag azzal a felekezeti heccelődéssel foglalkozok, amelyet a középiskolákban a hitoktatók fenhal ósága alatt álló kongregációk folytatnak. Tiltakozott az ellen, hogy a középiskolákban olyan egyesületek alakulnak, melyekbe nem léphet be minden növendék felekezeti különbség nélkül. De tiltakozott a kongregációk létezése ellen, mert ezek a kongregációk nem pietisztikus irányú egyesülések, hanem az egyház harcos szervezetei, melyek, anélkül, hogy belügyroinisz- terileg hitelesített alapszabályaik volnának, közérdekű ügyekkel, tehát a politikával is foglalkoznak. Kelemen Samu beszéde a Ház liberális tagjai között igen mély hatást keltett s pártkü lönbség nélkül megiapsolták azok, akik az igazi kultúra haladását leikükön viselik. Hasolóképen írnak és igen részletesen az j »Újság«, »Polgár*. »Egyetértés«, »Magyarország«, j »Az Est«, »A Nap«. Szóval az egész magyar sajtó és csak lérszüke miatt nem közölhetjük e szemelvényeket. Érdekes, hogy az »Alkotmány« a néppárt lapja, amely szintén vezéreikben foglalkozik Kelemen beszédével természetesen igen mérges hangon kifakad a rniata és azt hja hogy a Justh párton ma Kelemen Samu a prímás, Andrássy nagyban helyeselt neki és Zichy János körülnézvén a terembe, fájdalmasan konstafálhalta, hogy a munkapárton több hive ván Kelemen Sa munak, mint a kultuszminiszternek. Ez a mai nap eseménye —- mondja az Alkotmány. Olyan esemény, azt hisszük, amelyen Kelemen Samunak nincs oka búslakodni. Ipartestület Szatmáron A szatmári iparosság vasárnap délután nagygyűlést tartott a városháza dísztermében. Az ipartestület előkészítése volt tárgya az iparosok összejövetelének. A gyűlésen Tankóczy Gyula főkapitány elnökölt. Az ülést megnyitotta ismerte'te, hogy a szatmári iparosok már két évtizede küzdenek, azért, hogy ipartesiüietük legyen. Csak az ellenzők hibájául róható fel, hogy mig minden kis városban, sőt községben van már iparteslülett nálunk még nem akarjak tudni: mennyi haszon háramlik az iparosságra az iparlestüietbő!. Nehéz ennek minden előnyét egyszerre és ilyen rövid idő alatt felsorolni, de a sok között már az maga is elegendő ok hogy az ipartestülettel egy olyan autonom szervezethez jutnak az iparosok, amelynek segélyével ügyeiket saját hatáskörükben intézhetik. Az iparosságról, erről a nagy társadalmi elemtől, mint testületről alig vesznek tudomást a város életében annak szervezetlensége miatt holott ha testületileg vesznek részt a társadalmi és közéleteben, ténykedéseikből az általános iparosságra olyan haszon háramlik, »melyet hamarjában fölbeasülni is alig lehet. Az ipartestületbe való tömörülés esetén elesik a már létező kisebb ipartársulatoknak az a sokszor hangoztatott panasza, hogy nincs támogatójuk és nincs segítségük, magukra vannak hagyatva, mert az össziparosság saját szervezetével leg- hathatósabban támogatna önmagát. Hatalmas erővel tudna irányítani saját ügyeit, javait nemcsak a városi társadalomban, de a törvényhatósági életében is. Beláthatatlan kulturális haszna is van az egyesülésnek, amely magas kultorfokra étneli az iparosságot. A főkapitány szavait hatalmas éljenezés fogadta Dr. Rác Lajos, a debreeeni kereskedelmi és iparkamara titkára rámutat arra, hogy a kéz- müiparosokat mindenütt nyomja a gyáripar és a sok kontár, így van ez más országokban is de ott már megtalálták ennek az orvosszerét : az iparosoknak együttes faktorrá való őssze- szedését. Mindenütt belátják, hogy az egyedüli igaz segély az önsegély, amit közös munkára való serkentéssel lehet felébreszteni. Ilyen együttes erő az ipartest, kamara őszintén kívánja, hogy az iparteslület meg alakuljon. Köztudomású az is, hogy a megalakulás egyedüli akadálya az hogy a régen meglevő ipartársulatok féltik anyagi javaikat az ipartestülettől. Ez a Szatraár, 1911. május 31. most e borzalmas űrt tölti be, az ő hangja, az ő verse. A költő úgy érezte, hogy most, talán ebben a pillanatban meghal itt minden, mert Ő meghal. Érezte, hogy itt egy komoly és halálos szoritásu hatalom szele fuj, egy biztos hatalomé amely itt liheg a világ fölött. És béna tehetetlenségében sirt, üvöltött, riadozotl a költő az erősebb ellen és valami szörnyünéges kinyilatkoztatást vári, a mindennek valami szörnyűséges protesíálását. És nem vette észre, hogy itt semmi sem protestál, itt semmi sem küzd, itt egy nagy, magányos és csöndes komorság várj;-, ami jön, amelynek fönséges együttesét hiába akarja zavarni az ő hangja. Itt a minden lelke gyülemlett mostan össze, készülvén a fönséges végre és az egész minden dacosan, fönségesen várja a halált, csak ő nem. Itt hallgatás van most, örök csend, mert most hiába lenne minden szó Csak ő be- j szélne, de az ő hangját is elmossa a minden \ leikéből áradó titkos, párás szél. Hirtelen, átménet nélkül elhallgatott — talán a saját hangja utolsó rezgéseit akarta még hallani — s azt hitte, hogy most, véle elhallgatott minden. Mintha megeiketült volna, oly borzalmas csöndességet érzett s érezte, hogy nem mozdul most a levegő sem, nem mozdul, nem susog az erdő sem most és minden jelentőség nélkül dermedt mozdulatlanul áll mostan : ez az utolsó előtti pillanat, amelyek után valami borzalmas megsemisülés következhet csak a halál. Most szerette volna a költő, ha e pillanatban talán egy másik világról nézők milliónyi tömege nézi halálraváltan, vergődve és lélekzet- i visszafojtva a látványt, most szeretett volna még ] lelkének egészen ismeretlen mélységeiből kiál- . tani egyet, egy harsonát és tragikummal teli 1 torditást, de nem tudott semmit sem szólni, ki- ; tárta a két karját, körül hordozta fejét a ko- | mór mindenen, amelyről azt hitte, hogy vele 1 együt elpusztul — s előrebukott a hűvös fűre. Meghalt. Az ég aljának biborszine hirtelen ultranaa- rinra vált, az erdő és az egész vidék fekete sötétségbe merült, de a feketeségből a minden szimfóniája most már halhatóbban hangzott, még titkosabban, mint azelőtt, de valahogy egészen más volt a melódiája, mélyebb, szimbólikus tbb. Szimbóluma volt talán az uj világ jövetelének . .. S a költő lelke mig szédülve egy másik világ felé röpült az űrben, megérezte, hogy életének minden tragikuma eltörpült a halál tragédiája mellett. Hogy mig ő belőle odalent már semmi, semmi eleven nincs, ott marad még élve milió és milió dolog s hogy mig ő elérkezett élete utolsó stácziójához, uj állomásokról uj életek indulnak a világba, a mindenbe, amelyről ő azt hitte, hogy véle együtt meghalt. Hogy semmi sem halt meg, csak ő. Korda Sándor. OG J|/n,A "Rovoffíi A In ina föl A P°ltári keramikai és agyagáruk (porcelán, agyagcserép OO u Aidjua-ieie és bányatermékek agyagcsövek) kizárólagos képviselete ÖO Gál és EO@ÍSl rciűkőgyár, tetőfedési és vasbeton vállalat. Iroda: Attila-u. 1|B. sz. alatt.------ ---------- Gyártelep: Teleki utca 43. szám ------------------------ ...... -----.--a-....^ Telefon 242 szám ny ári Újdonságok SZATHÁRj NAGYTÓ női, férfi és gyermek ruhákban ■ legolcsóbb árban ELLETT SZEREZHETŐK BE.
