Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-12-14 / 94. szám

2-ik oldal SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1910. december 14. gos bevétel az előirányzottat 66 ezer koroná­val meghaladja ; a fedezet pedig mesterségesen van Iejebb szállítva igy a polgárság indokolat­lanul viseli a tulterheltetést. Dr. Vajay Károly polgármester erélyesen kelt védelmére a költ­ségvetésnek, magyarázta, hogy az adózó közön­ség rövidséget nem szenved s a realitás indo­kolására felhozta, hogy a legközelebb is 11 ezer korona államiadó Íratott le behajthatat­lanság cimén, a mi 0660 kor. adóvesztességet jelent a városra. Aztán tagadta, hogy az 1911. évi bevételi többlet ugyanannyi, mint a kia­dási s igy a hiány ugyanakkora volna, mint az 1910. évben volt érvelése szerint a költ­ségvetési hiány 66 ezer koronával több, mint a folyó évben s a községi pótadó jelenlegi szá­zaléka csak akkor stabilizálható, ha az általá­nos házbéradóbehozatala folytán nyert többlet az adókontingenst emeli. Végül hosszas vita után szótöbbséggel el­fogadta közgyűlés. Egyéb tárgyak. A vármegyei gazdasági egyesület jövő évi kiállításának költségeihez 50ÖÜ koronát s ingyen területet adott, Török János rendőrtizedest nyugdíjazta s Popovies Mária szülésznő' okle­velét kihirdette a közgyűlés. Több telek és városrendészeii ügy elinté­zése után a közgyűlés este 7 órakor véget ért. Cígányszerelem. — Bemutató előadás. — Lehár Ferenc úgy érezta, hogy tartozik valami­vel szép Magyarországnak. Nosza csinált egy lerovom az adósságom operettet, melyben a nyafogón érzel­gős bécsi valcereket fajmagyar csárdások és göndör melódiája oláh-cigány erdei táncok helyettesítik. A dolog pompásan sikerült. Bécsben a Kari Theaterben már 300 este tapsolja pirosra a tenyerét a jó közönség és hogy stílszerűen fejezzük ki magun­kat Willner és Bodánsky uraknak sikerült ismét a bécsi forró színházi esték ünuepeltjei lenni. Ez ugyan egészen és kizárólag a Lehár Ferenc érdeme, de azt odaát nem igen tudják. Az össze lopkodott nevetségesen együgyü mesét készpénznek veszik a császárváros naiv színházlátogatói és nyitvafelejtett szájjal csudálkoznak a szerzőkön, mondván : — Mennyire ismerik ezek a magyarokat. És ezt lassan-lassan a szövegírók is elhiszik, jól­lehet ők tudják legjobban mint készült e remekmű. A zálogházból kiváltottak a benaftalinozott végelgyen- güit és végelnytltt romantika frakkját és ráhúztak azt a Cserna mentén meztelen kóborló Józsi cigányra. Egy kis kékfényt kértek u kellékestől. Beinvitáltak egy izrealita vallásu vendéglőst, no (és a többit a Le- hárra bízták) és amit eddig e.gy-egy darabban külön- külön felvonultatott a rendezői leleményesség a szín­padra abból ez urak gyűjteményes kiállítást rendez­tek, a többit pedig Lebárra bizták. Milyen silány szöveg ez á Luxemburg grófja. Ez vott a Vigözvegy szövegéhez képest. Mennyivel operettebbek, mennyivel ötlesebbek és finomabbak mint a Cigányszerelem ! De a közönség nem harag­szik a szöveg dekadens voltáért, a fő, hogy a muzsi­kában legyen hémi leháros újszerűség, Lehár Ferenc nagy mester a cilinderétől kezdve le a Palma Kaucsuk sarkáig. Mindig hoz valami újat. Annyi üdeség, annyi ötlet, invenció harsán fel az Orchesterből, hogy az ember nem győzi eleget csu­dáim. Mikor már azt hitték minden aduját kijátszotta, ime egy teljesen uj paklit bont és egyre-másra nyeri vele a játszmákat. Mindazonáltal, ha nem volna a mi társulatunk­nak egy saját külön kis Fedák Sárija, — Bállá Ma­riskára gondolunk, aki a társulat lelke, csupa bájos leleményesség és csókolnivaló temperamentum a szín­padon, — ha nem volna egy Dénes Ellánk, Heltai Hugónk, akik akármilyen sápkoros darabbal tapsot, forró meleg tapsot tudnak kiváltani a közönségből ismétlem, ha ezek a művészek nem volnának a tár­sulat erősségei a direktor nem igen merte volna egy­másután 5-ször műsorra tűzni a darabot. De igy min­den rizikó nélkül egész héten játszathatná a Józsi cigány szereimét — a közönség elkapkodná a jegye­ket és telt ház ismételtemé a szezon ksssza darabjá­nak immár népszerű dalát „így csinálunk, Úgy csinálunk.“ A már említett színészeken kívül meg kell még dicsérőleg emlékezni Pongrác Matildról ügyes játéká­ért és daláért. Káldorról, aki ezt az éppen neki való szerepet elég jól játszotta meg. Ross Jenü egy némi­leg felvilágosított gyereket játszott ötletesen. Mátray egy korcsmárost játszott jóizü humorral. Külön dicséret illeti meg Hajsinek mestert a ze­nekar és az éneklő színészek szabatos és művészi vezetéséért. HE !l jÜ, Jj*| in[ Művészet az iskolában. Úgy gondoljuk London valamelyik mú­zeumában van az a gyakran emlegetett Cham­ber of horrors, egy terem kizárólagosan az ízléstelenségek számára. Ez arra való, hogy a ma emberét, kit még az iskola nem a mű­vészi meglátás szellemében nevelt, szemléltető módszerrel, elrettentő példák erejével kioktassa: mi a szép. A szépet tudniillik kétféleképpen lehet megérzékiteni. Ha állandóan csak a szépet mu­tatjuk, vagy ha olykor előrántjuk a szép leg­szélső ellentétét: a rútat. A második módszer a gyengébbek szá­mára való. Aminthogy minden elrettentő példa ; csakis a rosszakat tudja javítani. A jót nem , bolygatja sem pró, sem kontra. Itt a baj, elvesztettem a gondolat-kapcsolás fo- ' nalát. Szóval a portraitról eszembe jutott a téli tárlat és erről viszont az, hogy még nem írtam róla. És I punktum. És most Írni fogok róla. Nem akarok egyhangú frázisokat kipotyogtatni ! a toliam alól ; de csepülni sem. A himnuszok és la- j menlálások kora lejárt és pláne lejárt a »igy kellett I volna« kora. Csak konstatálni szabad. És elhiszem a konstatálás felette könnyű művelet. A téli tárlat, mint olyan, nem egyéb, mint meg­nyilvánulása a magyar festői életnek. Rideg elibénk állítása végnélküli képeknek, amelyek, ha semmi egye- ! bet; de annyit mondanak, hogy: »ime! élünk és dől- i gozunk és gyermekeink sokasága letagadhatatlan bi- j zonysága termőképességünknek. No persze in iné- ! ternum.« Sok az ember és még sincsen kettő egyforma. Sok a művész s alkotásaik között nincsen egyenlő értékű i De mint az emberquantumból kiszakadnak kasztok, a téli tárlaton is, mint a magyar festői élet képviselő házában erős ellenpártokat látunk verekedni. A neo impressionisták, talán túlságosan merész az impressionisták mértékletes munkássága mellett, ott áll a konzervatiovok (majdnem azt mondtam 67-esek) pártja. Szinte bántó az a nagy ellentét ami a szinek, meglátások és ecset kezelés sokféleségéből elénk áll. Igaz, hogy — (csak konstatálás 1) —- a szer­telen túl hajtás az egyik részen, viszont a másik párt merev maradisága művészi csatát kezd, de vájjon lehetséges-e harc és kimenetel, hol a fegyverek vala­melyike ne diadalmaskodjon ? Szertelenségek, maradiságok, protekció, becsüle­tes munka, termő talaj, meddő erőlködés : ez körül­belül az idei tárlat esszenciája. A tárlat képe meg ismét eszembe juttatja Aeso pus annyiszor elébem bukkanó meséjét, amely mindig eszembe jut valahányszor a magyar kultúra egyik­másik fázisát vizsgálom : »Százszor felkapaszkodott, százszor visszapottyant. És százegyedszer elérte . . .« Ami nyárspoigári stílusban annyit jelent: Türelem ! D’or Ez a ódszer azonban lassankint fölösle­gessé váli ha okosan és célirányosan mind­járt az else kezdik alkalmazni. A pedagógia kezd tudatit ébredni annak, hogy nem sza­bad várni úg a rosszra, vagy a torzra van szükség, hcy a jót, illetve a szépet szemlél­tessük véle. Leghelyesebb, ha mindjárt a jón kezdjük s azépen. Ha ez belerögződik a lel- kekbe, egyseiben fölöslegessé válik az elret­tentő példa, ért a jól nevelt morális, illetve esztétikai érzi mindig megsúgja : mi a rossz és mi a rut. Mindezt .Felsőbbleányiskola és taniló- nőképző művid kézimunka kiállítása juttatja eszünkbe. A helyes íüvészi érzék oly ragyogó meg­nyilvánulását lí.uk ott kezdve a legprimitívebb kézimunkától fca bonyolult bársonyfestésig, a fabaégetéstől i káprázatosán finom öltések­kel megkonstrut himzés-munkákig — hogy megteltünk iga. csodálattal az apró s a ser­dülő, a kis és rgylányok iránt. Hiszen ez nnd kész művészet, művészete a lakásnak, az chonnak. S ha ez másutt, más iskolánkban is ien fejlett állapotban van, ak­kor hitet merünl rá tenni, hogy a jövő magyar lakása egyike alegcsinosabbaknak, a legvon­zóbbaknak, s a jvendő magyar asszonyainak nincs már szükséük a Chamber of horrors va, mivel enélkül is regtudjak allapitani: mi a szép, a csinos s az izses. Styx. — Tanügy Srtmármegyóben. A közigazgatási bizottság f. bó 8-ikiiiléséről vesszük a következő tan- felügyelői jelentést. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter 1911-re Gyógy községben állami iskolát en­gedélyezett és elválllta az iskolaépítés költségeit is. Ugyancsak elvállalta! Kismajtényban tervezett állami iskola felépítési kitségeit 35 ezer korona erejéig. Hóba telepen és Fehrgyarmaton állami iskola enge­délyeztetett. Nagysoikutou és Felsőbányán tervezett önálló gazdasági iskoíhoz tanítók neveztettek ki s az iskolák 1911. január ..én nyittatnak meg. — Vereskereszt-lgyesület. Csaba Adorján főis­pán mozgalmat indítót a már évek óta pangó szat- mármegyei Vereskeresi-Egyesület újjászervezése iránt, — Kézimunka kiátitás. Folyó hó 11-én nyílt meg a ref. felsőbb leáryiskola és tanitónőképző inté­zet kézimunka kiállitásas ma már ott látjuk csaknem valamennyi kiállított tágyon a kis cédulát: eladva. Ez a siker csaknem páralan. Igaz, hogy a kiváló mÜ- érzékkel kidolgozott mtvészi munkákat bámulatos olcsó áron árusilotta a iiállitás rendezősége, de a siker igy is kétségtelenül szép és arra indíthatja az intézet vezetőségét, hogy a kézimunka kiállításokat az iskola s a növendékek norális dicsősége érdekében többször megújítsa. — A Gazdasági Egyesilét kiállítása. A várme­gyei gazdasági egyesület 1911. évben nagyarányú ki­állítást rendez, amelynek költségeihez a város hozzá­járulását is kérte. A gazdasági szakbizottság e célra 2000 koronát szavazott meg, azoníelül átengedte a városi közkórháznak szánt szentvéri telket. — A vasárnapi munkasziinet felfüggesztése. A kereskedelmi és iparkamarák beadványnyal fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez a vasárnapi munka­| szünetek december hóban leendő felfüggesztése tár- I gyában. — Óvoda megnyitás A Báthori-ulcai áll. óvoda f. hó 15-én megnyílik. A beiratások 15., 16. és 17 én délelőtt 8—11-ig és délután 2 —3-ig fognak megtar­tatni. Tandíj vagy beiratási dij nincs. A felveendő növendékek száma tegfeljebb 100 lehet; a létszám betelte után több növendék fel nem vehető. — Bicskázó kömives inas. Bódi Lajos kőműves tanulót érzékeny fiúnak ismerik társai. Szombat este­felé Pataki József inastársával ment hazafelé a mun­kából. Palotai egész utón gúnyos élcelődésekkel csip­kedte Bódit. Az István-téren Bódi bicskát rántott s ezzel oly erősen belevágott a társa vállába, hogy a fiút pár perc alatt elborította a vér. A közkórházba szállították, ahol állapota igen válságos. Bódit letar­tóztatták. idény beálltával: SZATMÁR) HAG YT0E8DE legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai pff*"’ öltönyök, Scényka felőliek -'|P| legolcsóbb áron. «ELLETT SZEREZHETŐK

Next

/
Oldalképek
Tartalom