Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)
1910-12-14 / 94. szám
2-ik oldal SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1910. december 14. gos bevétel az előirányzottat 66 ezer koronával meghaladja ; a fedezet pedig mesterségesen van Iejebb szállítva igy a polgárság indokolatlanul viseli a tulterheltetést. Dr. Vajay Károly polgármester erélyesen kelt védelmére a költségvetésnek, magyarázta, hogy az adózó közönség rövidséget nem szenved s a realitás indokolására felhozta, hogy a legközelebb is 11 ezer korona államiadó Íratott le behajthatatlanság cimén, a mi 0660 kor. adóvesztességet jelent a városra. Aztán tagadta, hogy az 1911. évi bevételi többlet ugyanannyi, mint a kiadási s igy a hiány ugyanakkora volna, mint az 1910. évben volt érvelése szerint a költségvetési hiány 66 ezer koronával több, mint a folyó évben s a községi pótadó jelenlegi százaléka csak akkor stabilizálható, ha az általános házbéradóbehozatala folytán nyert többlet az adókontingenst emeli. Végül hosszas vita után szótöbbséggel elfogadta közgyűlés. Egyéb tárgyak. A vármegyei gazdasági egyesület jövő évi kiállításának költségeihez 50ÖÜ koronát s ingyen területet adott, Török János rendőrtizedest nyugdíjazta s Popovies Mária szülésznő' oklevelét kihirdette a közgyűlés. Több telek és városrendészeii ügy elintézése után a közgyűlés este 7 órakor véget ért. Cígányszerelem. — Bemutató előadás. — Lehár Ferenc úgy érezta, hogy tartozik valamivel szép Magyarországnak. Nosza csinált egy lerovom az adósságom operettet, melyben a nyafogón érzelgős bécsi valcereket fajmagyar csárdások és göndör melódiája oláh-cigány erdei táncok helyettesítik. A dolog pompásan sikerült. Bécsben a Kari Theaterben már 300 este tapsolja pirosra a tenyerét a jó közönség és hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat Willner és Bodánsky uraknak sikerült ismét a bécsi forró színházi esték ünuepeltjei lenni. Ez ugyan egészen és kizárólag a Lehár Ferenc érdeme, de azt odaát nem igen tudják. Az össze lopkodott nevetségesen együgyü mesét készpénznek veszik a császárváros naiv színházlátogatói és nyitvafelejtett szájjal csudálkoznak a szerzőkön, mondván : — Mennyire ismerik ezek a magyarokat. És ezt lassan-lassan a szövegírók is elhiszik, jóllehet ők tudják legjobban mint készült e remekmű. A zálogházból kiváltottak a benaftalinozott végelgyen- güit és végelnytltt romantika frakkját és ráhúztak azt a Cserna mentén meztelen kóborló Józsi cigányra. Egy kis kékfényt kértek u kellékestől. Beinvitáltak egy izrealita vallásu vendéglőst, no (és a többit a Le- hárra bízták) és amit eddig e.gy-egy darabban külön- külön felvonultatott a rendezői leleményesség a színpadra abból ez urak gyűjteményes kiállítást rendeztek, a többit pedig Lebárra bizták. Milyen silány szöveg ez á Luxemburg grófja. Ez vott a Vigözvegy szövegéhez képest. Mennyivel operettebbek, mennyivel ötlesebbek és finomabbak mint a Cigányszerelem ! De a közönség nem haragszik a szöveg dekadens voltáért, a fő, hogy a muzsikában legyen hémi leháros újszerűség, Lehár Ferenc nagy mester a cilinderétől kezdve le a Palma Kaucsuk sarkáig. Mindig hoz valami újat. Annyi üdeség, annyi ötlet, invenció harsán fel az Orchesterből, hogy az ember nem győzi eleget csudáim. Mikor már azt hitték minden aduját kijátszotta, ime egy teljesen uj paklit bont és egyre-másra nyeri vele a játszmákat. Mindazonáltal, ha nem volna a mi társulatunknak egy saját külön kis Fedák Sárija, — Bállá Mariskára gondolunk, aki a társulat lelke, csupa bájos leleményesség és csókolnivaló temperamentum a színpadon, — ha nem volna egy Dénes Ellánk, Heltai Hugónk, akik akármilyen sápkoros darabbal tapsot, forró meleg tapsot tudnak kiváltani a közönségből ismétlem, ha ezek a művészek nem volnának a társulat erősségei a direktor nem igen merte volna egymásután 5-ször műsorra tűzni a darabot. De igy minden rizikó nélkül egész héten játszathatná a Józsi cigány szereimét — a közönség elkapkodná a jegyeket és telt ház ismételtemé a szezon ksssza darabjának immár népszerű dalát „így csinálunk, Úgy csinálunk.“ A már említett színészeken kívül meg kell még dicsérőleg emlékezni Pongrác Matildról ügyes játékáért és daláért. Káldorról, aki ezt az éppen neki való szerepet elég jól játszotta meg. Ross Jenü egy némileg felvilágosított gyereket játszott ötletesen. Mátray egy korcsmárost játszott jóizü humorral. Külön dicséret illeti meg Hajsinek mestert a zenekar és az éneklő színészek szabatos és művészi vezetéséért. HE !l jÜ, Jj*| in[ Művészet az iskolában. Úgy gondoljuk London valamelyik múzeumában van az a gyakran emlegetett Chamber of horrors, egy terem kizárólagosan az ízléstelenségek számára. Ez arra való, hogy a ma emberét, kit még az iskola nem a művészi meglátás szellemében nevelt, szemléltető módszerrel, elrettentő példák erejével kioktassa: mi a szép. A szépet tudniillik kétféleképpen lehet megérzékiteni. Ha állandóan csak a szépet mutatjuk, vagy ha olykor előrántjuk a szép legszélső ellentétét: a rútat. A második módszer a gyengébbek számára való. Aminthogy minden elrettentő példa ; csakis a rosszakat tudja javítani. A jót nem , bolygatja sem pró, sem kontra. Itt a baj, elvesztettem a gondolat-kapcsolás fo- ' nalát. Szóval a portraitról eszembe jutott a téli tárlat és erről viszont az, hogy még nem írtam róla. És I punktum. És most Írni fogok róla. Nem akarok egyhangú frázisokat kipotyogtatni ! a toliam alól ; de csepülni sem. A himnuszok és la- j menlálások kora lejárt és pláne lejárt a »igy kellett I volna« kora. Csak konstatálni szabad. És elhiszem a konstatálás felette könnyű művelet. A téli tárlat, mint olyan, nem egyéb, mint megnyilvánulása a magyar festői életnek. Rideg elibénk állítása végnélküli képeknek, amelyek, ha semmi egye- ! bet; de annyit mondanak, hogy: »ime! élünk és dől- i gozunk és gyermekeink sokasága letagadhatatlan bi- j zonysága termőképességünknek. No persze in iné- ! ternum.« Sok az ember és még sincsen kettő egyforma. Sok a művész s alkotásaik között nincsen egyenlő értékű i De mint az emberquantumból kiszakadnak kasztok, a téli tárlaton is, mint a magyar festői élet képviselő házában erős ellenpártokat látunk verekedni. A neo impressionisták, talán túlságosan merész az impressionisták mértékletes munkássága mellett, ott áll a konzervatiovok (majdnem azt mondtam 67-esek) pártja. Szinte bántó az a nagy ellentét ami a szinek, meglátások és ecset kezelés sokféleségéből elénk áll. Igaz, hogy — (csak konstatálás 1) —- a szertelen túl hajtás az egyik részen, viszont a másik párt merev maradisága művészi csatát kezd, de vájjon lehetséges-e harc és kimenetel, hol a fegyverek valamelyike ne diadalmaskodjon ? Szertelenségek, maradiságok, protekció, becsületes munka, termő talaj, meddő erőlködés : ez körülbelül az idei tárlat esszenciája. A tárlat képe meg ismét eszembe juttatja Aeso pus annyiszor elébem bukkanó meséjét, amely mindig eszembe jut valahányszor a magyar kultúra egyikmásik fázisát vizsgálom : »Százszor felkapaszkodott, százszor visszapottyant. És százegyedszer elérte . . .« Ami nyárspoigári stílusban annyit jelent: Türelem ! D’or Ez a ódszer azonban lassankint fölöslegessé váli ha okosan és célirányosan mindjárt az else kezdik alkalmazni. A pedagógia kezd tudatit ébredni annak, hogy nem szabad várni úg a rosszra, vagy a torzra van szükség, hcy a jót, illetve a szépet szemléltessük véle. Leghelyesebb, ha mindjárt a jón kezdjük s azépen. Ha ez belerögződik a lel- kekbe, egyseiben fölöslegessé válik az elrettentő példa, ért a jól nevelt morális, illetve esztétikai érzi mindig megsúgja : mi a rossz és mi a rut. Mindezt .Felsőbbleányiskola és taniló- nőképző művid kézimunka kiállítása juttatja eszünkbe. A helyes íüvészi érzék oly ragyogó megnyilvánulását lí.uk ott kezdve a legprimitívebb kézimunkától fca bonyolult bársonyfestésig, a fabaégetéstől i káprázatosán finom öltésekkel megkonstrut himzés-munkákig — hogy megteltünk iga. csodálattal az apró s a serdülő, a kis és rgylányok iránt. Hiszen ez nnd kész művészet, művészete a lakásnak, az chonnak. S ha ez másutt, más iskolánkban is ien fejlett állapotban van, akkor hitet merünl rá tenni, hogy a jövő magyar lakása egyike alegcsinosabbaknak, a legvonzóbbaknak, s a jvendő magyar asszonyainak nincs már szükséük a Chamber of horrors va, mivel enélkül is regtudjak allapitani: mi a szép, a csinos s az izses. Styx. — Tanügy Srtmármegyóben. A közigazgatási bizottság f. bó 8-ikiiiléséről vesszük a következő tan- felügyelői jelentést. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1911-re Gyógy községben állami iskolát engedélyezett és elválllta az iskolaépítés költségeit is. Ugyancsak elvállalta! Kismajtényban tervezett állami iskola felépítési kitségeit 35 ezer korona erejéig. Hóba telepen és Fehrgyarmaton állami iskola engedélyeztetett. Nagysoikutou és Felsőbányán tervezett önálló gazdasági iskoíhoz tanítók neveztettek ki s az iskolák 1911. január ..én nyittatnak meg. — Vereskereszt-lgyesület. Csaba Adorján főispán mozgalmat indítót a már évek óta pangó szat- mármegyei Vereskeresi-Egyesület újjászervezése iránt, — Kézimunka kiátitás. Folyó hó 11-én nyílt meg a ref. felsőbb leáryiskola és tanitónőképző intézet kézimunka kiállitásas ma már ott látjuk csaknem valamennyi kiállított tágyon a kis cédulát: eladva. Ez a siker csaknem páralan. Igaz, hogy a kiváló mÜ- érzékkel kidolgozott mtvészi munkákat bámulatos olcsó áron árusilotta a iiállitás rendezősége, de a siker igy is kétségtelenül szép és arra indíthatja az intézet vezetőségét, hogy a kézimunka kiállításokat az iskola s a növendékek norális dicsősége érdekében többször megújítsa. — A Gazdasági Egyesilét kiállítása. A vármegyei gazdasági egyesület 1911. évben nagyarányú kiállítást rendez, amelynek költségeihez a város hozzájárulását is kérte. A gazdasági szakbizottság e célra 2000 koronát szavazott meg, azoníelül átengedte a városi közkórháznak szánt szentvéri telket. — A vasárnapi munkasziinet felfüggesztése. A kereskedelmi és iparkamarák beadványnyal fordultak a kereskedelemügyi miniszterhez a vasárnapi munka| szünetek december hóban leendő felfüggesztése tár- I gyában. — Óvoda megnyitás A Báthori-ulcai áll. óvoda f. hó 15-én megnyílik. A beiratások 15., 16. és 17 én délelőtt 8—11-ig és délután 2 —3-ig fognak megtartatni. Tandíj vagy beiratási dij nincs. A felveendő növendékek száma tegfeljebb 100 lehet; a létszám betelte után több növendék fel nem vehető. — Bicskázó kömives inas. Bódi Lajos kőműves tanulót érzékeny fiúnak ismerik társai. Szombat estefelé Pataki József inastársával ment hazafelé a munkából. Palotai egész utón gúnyos élcelődésekkel csipkedte Bódit. Az István-téren Bódi bicskát rántott s ezzel oly erősen belevágott a társa vállába, hogy a fiút pár perc alatt elborította a vér. A közkórházba szállították, ahol állapota igen válságos. Bódit letartóztatták. idény beálltával: SZATMÁR) HAG YT0E8DE legjobb minőségű fiú ruhák, iskolai pff*"’ öltönyök, Scényka felőliek -'|P| legolcsóbb áron. «ELLETT SZEREZHETŐK