Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-02-16 / 14. szám

> :Sz*ln»áf, 1910. február 16.

SZ ATM ÁR-NÉMET I

törvényhozás terén mindig kész szószólóra találtak. Ilyen körülftiéhyék között kötelességük a kereskedőknek pártkülönbség nélkül, hogy azon képviselőt, aki öetn egyszer egyedül merészelt a törvényhozásban síkra szállani a kéreskedfelem és ipar érdekéhen, lelki- istneretésen támogassák.

Ezután Thurner Albert szólalt fel, aki kiemelre dr. Kelemen Samu párramenti szereplését a végrehajtási törvény, a fogyasztási szövetkezetek és adótör- : tény dolgában!'amelylyel hálára kötelezte nemcsak a kerület, de egész Magyarország kereskedői világát.

Thurnef élérik éljenzéssel fogadott beszéde után küldöttség ment dr. Kelemén Samuért a lakására.

Megérkeztét nagy és lelkes éljenzés jelezte, melynek csillapultával Páskuj Imre ismét megnyitotta a gyűlést és üdvözölte a képviselőt.

Dr. Kelemen Samu megköszönvén az üdvözlést, a következő beszédet mondotta:

Igen tisztelt uraim 1

Készséggel teszek eleget előttem szóló tisztelt báfátom felhívásának. Azzal, hogy szívvel-lélekkel hívé vagyok a kereskedelem jogos érdekeinek, úgy hiszem, nem möndók újat. Ami elmondandómban uj lesz, az inkább ebbeli meggyőződésem okainak a / kifejtése Kötelességemnek tartom, hogy rá mutassak Önök előtt azokra az indító okokra, amelyek politikai pályámnak kezdetétől fogva arra az útra tereltek, amelyen a városi polgárságnak és a kereskedelemnek egymással kapcsolatos érdekei találkoznak.

Történelmi osztályok.

Tudják önök tisztelt uraim! hogy hazánknak politikai szerkezete olyan, amely ma is az úgynevezett történelmi osztályoknak kedvez. A 48 as demokratikus átalakulás után Is, az állami életnek nagy kategóriájába még mindig beleszületnek az emberek és nem egyéni munkásságuk, arra valóságuk és képességük utján jutnak be. Am ként az uralkodóknak a gyermekei már csecsemő korukban hadnagyokká, 12 esztendős korukban tábornokokká lesznek, úgy vannak ma is uralkodó osztályok, amelyek gyermekeinek már bölcsőjére rá van irva, hogy amint a csecsemő törvényes korát eléri, sőt előbb is, főszolgabíró, alispán, egyszóval közéleti téuyeső lesz, egyéni derékségére való minden tekintet nélkül.

Minden országban, az államnak politikai tagozódása az» amely az ország gazdasági jellegének kiala- i kulását megadja. (Úgy van 1 Úgy van !) Mert a gazda- sági élet mindenütt a szerint alakúi ki, hogy kiknek a kezében van a politikai súlypont. Olyan országban, mint nálunk, ahol a történelmi osztályok nem úgy, miként Angliában, x~ iparral, kereskedéssel nem foglalkoznak, hanem kizárólag mezőgazdasággal: szük- . cégszerűen háttérbe szorulnak a kereskedelmi érdekek. (Úgy van! Úgy van!) Sőt akkor, amikor a mezőgazdasági társadalom szervezetten jelentkezik, mint az utolsó tiz évben, a kereskedelem egyenes elnyomatásban részesül. Azokat a politikai kiváltságokat, amelyeket az uralkodó osztály 1848. előtt közjogi téren bírt, most gazdasági és tátsadalmi kiváltságok alakjában igyekszik magának újból megszerezni és megmerevíteni. Egy politikai táncfigura ez, mint a . francia négyes sasszé-kroázéja, ahol megváltozik a táncosnak a helye, talán a táncosnő is, de a tánc t. Uraim mindig ugyanaz marad. (Élénk tetszés)

Agrár ország — drága ország.- • Ámde azoknak az államoknak, amelyek megmaradnak egyoldalú mezőgazdasági jellegükben, az a •• végzetük, hogy miután egész berendezésük tisztán a mezőgazdaságra van alapítva, túlhajtott vámvédelemmel és egyéb módokon szükségszerűen meg kell drá - gitaniok azoknak a cikkeknek az árát, amelyek első *ea4ü élelmi szerek, mint a kenyér, hús és a tej • (Ügy van! Úgy van !) Amikor pedig ezek megdrágulnak, akkor meg van ugyan védve ezreknek és tízezreknek mint termelőknek az érdeke, de velük szemben millió és millió fogyasztónak ellentétes ér* ; deke áll. Az első rendű élelmi cikkek megdrágulása- j r val a megélhetésnek előfeltételei megnehezülvén, az iparos két oldalról is sújtva van, mert drágább a munkásnak élelfentartása, tehát munkabére, de önma- ..gának és családjának élelfentartása is megdrágul, — Szükségszerűen emelkednek tehát az ipari készitmé- ^ nyéknek árai is. A mezőgazdasági és ipari termeivé- nyéknek ilyen együttes megdrágulása idézi elő aztáu azt az általános drágaságot, amelyet az összes kereső osztályok egyarání éreznek. Minden kereső osztály arra van tehát utalva, hogy maga is kénytelen saját . jéjetfentartása szempontjából munkáját drágábbá tenni. Ez a helyzet egyenesen kétségbeejtővé válik a fix- . fizetésű hivatalnokokra és köztisztviselőkre, akiknek megélhetés szintje az általános drágaság közepette folyton csökken — és igy minden fizetésjavitás helyzetüknek szinte csak ideig-óráig való javulását jelenti. I Ámde minden fizetésjavitás milliónyi uj terhet is ró az államra, amelyet ismét csak a polgárság zsebéből >, lehet fedezni.

így vezet az államnak egyoldalú és túlzottan mezőgazdasági jellege szükségszerűen egy általános drágulásra, amelynek klasszikus példáját állami életünkben meg is találhatjuk. (Úgy van 1)

£ sajnálatos helyzetben a bajok orvoslására való komoly törekvés helyett azt látjuk, hogy egy rég be- i vált politikai recipe szerint bűnbakot keresnek és ilyenül a kereskedelmet ál'itották be. Mintha összes nyomorúságunkat az idézné elő, hogy a kereskedő pár . krajcárt keres azon, hogy az árut összegyűjti, asszor- tálja és vevőjét megkeresi.

Az általános elégedetlenség ilyen levezető csatornájául, alkották meg nálunk a fogyasztási szövetkezeteket is, A szövetkezésnek nagy és értékes eszméjét n#m arra használták föl, hogy az erők tömörítésével, a munka eszközöknek szövetkezeti utón való beszerzésével termelő képessé tennék a szegény embert, hanem

3-ik

oldgl.

elhitetik vele, hogy az ő baja egyszeriben megszűnik, amint a fogyasztási szövetkezetek utján szerzi b# a kávét, cukrot, meg a kocsikenőcsöt. E szövetkezeti tömörülések tehát sokkal iukább szolgálnak politikai célokat, semmint gazdaságiakat. A paraszton sem segítenek, legfelebb »megfogják*. Am a kereskedelmet létfeltételeiben támadják meg, mert amikor megbontják annak alsó tagozatait, lehetetlenné teszik a városi kereskedelemnek fenállását is. (ügy vanl) Emellett a kereskedelem idegrendszere olyan, hogy bármelyik résznek fájdalma átsajog az egész testen és a kór, amely a szervezet egy helyén keletkezik, pusztító nyomokat hagy az egész szervezeten. (Úgy van ! Úgy van!)

Hiába hivatkoznak külföldi példákra. Ott más a helyzet. Oft a kereskedelemnek meg van a maga nagy terjeszkedése tengeren túlra, ott egy hatalmas gyári vállalkozás segítő szárnyat ad a kereskedelemnek. Ámde ha nálunk a kis kereskedelemnek tápláló csatornáit betömjük, pusztulásra kárhoztattuk az egész kereskedelmet. (Élénk helyeslés.)

Amikor ezekről az igazságokról meg vagyok győződve, amikor módomban volt közelről látni a törvényhozásban is megnyilatkozó irányzatokat, nem állhatott előttem más ut, mint az, hogy ezeknek az igazságtalanul megtámadott érdekeknek önként, tisztán a saját magam elhatározásából kötelességszerü védelmére keljek. (Zajos tetszés és éljenzés.) Távol áll tőlem minden támadó célzat a közép- és nagybirtokosság, még inkább általában a mezőgazdaság ellen. Hisz a mezőgazdaság nagy fogyasztója a kereskedelemnek és vagy őrült, vagy fegyházba való ember az, aki a mezőgazdaságot károsítani akarná. Amit kívánok, mindössze annyi, hogy az úgynevezett agrár érdekek egyoldalú túlsúlyúkkal ne nehezedjenek a kereskedelemre, ne támadják és veszélyeztessék azt sem társadalmi konszolidációjában, sem gazdasági megélhetésében. (Úgy van ! Úgy van !)

Függetlenségi politika.

Nagy örömömre szolgál, hogy ily irányú működésem bizalmat és ragaszkodást keltett a szatmári kereskedő világ körében pártkülörnbség nélkül. Annál inkább tölt ez el engem örömmel, mert hiszen politikai pártállásomat mindannyian ismerik és tudják, hogy a negyvennyolcas és függetlenségi párt tagja vagyok. (Élénk éljenzés) A negyvennyolcas és függetlenségi eszméket a munka terén óhajtottam érvényé siteni a múltban és azt akarom tenni a jövőben is. Nem abban látom pártunk hivatását, hogy közjogi szőrszálhasogatásokba bocsátkozzék és címer és jelvény kérdések miatt borítsa lángba az országot. Izig-vérig modern függetlenségi politikát akarok, mely az ország gazdasági erejének fejlesztését szolgálja és a gazdasági függetlenségben csúcsosodik ki. Csak egy gazdaságilag független ország lehet erős és csak egy gazdaságilag erős ország lehet megelégedett. Oldjuk meg az ország gazdasági függetlenségének kérdését és évszázadokra megoldottunk minden közjogi vtszálykodast. Ha pedig azt mondja vslaki, hogy hiszen a gazdasági függetlenség benne van a 67 es törvényekben, akkor erre azt felelem, hogy a negyvennyolcas emeltyűkre éppen azért van szükség, hogy kiemeljük a 67-ből azt, ami abban eltakarva, sőt maholnap eltemetve fekszik, (ügy van ! ügy van !)

Képviselői zsánerek.

Tisztelt Uraim ! Én nem tartozom az u. n. »félvér« politikusok közé, akiknek politikai karakterük a legkülönbözőbb irányzatok keresztezéséből születik meg. Azok közé sem tartozom, akiknek van egy külön »házi meggyőződésük*, otthoni használatra, amelyben nagyon lelkesednek iparért, kereskedelemért, városi polgárságért, — de van egy külön meggyőződésük, a nyilvános élet és a törvényhozás számára, ahol a házi meggyőződésükkel elhallgatnak, különösen akkor, amikor ezt a meggyőződésüket tettekkel is meg kellene pecsételni. (Élénk tetszés). Én t. Uraim nem vagyok az a fajtájú képvisélő, aki olyan, mint az az Grvos ságos üveg, amelyre az van rá Írva, hogy >esak sötétben tessék tartani !» mert amint világosságra hozzák, vegyi elemeire bomlik és az üvegben nem marad egyéb, mint szennyes viz. (Élénk derültség és tetszés.) De azokhoz a politikusokhoz sem tartezom, akik hasonlók az olyan orvossógos üvegekhez, amelyekre utasításul az van felírva : »használat előtt jól fel kell rázni I« Mert ha a választók minden egyes alkalommal jól fel nem rázzák őket, nem is használhatók semmire. (Élénk tetsaés).

T. Uraim ! Én, ami meggyőződésem, megmondom : és amit megmondottam, meg is cselekszem. Ez veit programmom a múltban, ez lesz muokaprogrammom a jövőben is! (Zajos éljenzés és taps.)

Dr. Kelemeu Samu nagy hatást keltett beszédének végeztével Páskuj Imre kihirdette a gyűlésnek egyhangúlag hozott határozatát, amely igy szól :

A Szatmári Kereskedelmi Társulat egyértelműen állást foglal dr. Kelémen Samu képviselőjelöllsége mellett, azt tőle telhető erővel támogatja figyelemmel azon érdemekre, melyeket a kévviselő irányában törvényhozási tevékenységével megszerzett.

Ezzel a gyűlés dr. Kelemen Samu éltetésével véget őrt.

A granicsár proklamációja.

Szatmár-Németi, 1910. febr. J5.

A Khuen-Héderváry-kormány proklamációja ma jelent meg és vidéki napilapok számára ezerhatszáz szavas sürgönyökben adta azt le a kormány. Hogy a sürgönyök küldését ki fogja fizetni, annak kitalálása — úgy gondoljuk — nem okoz fejtörést senkinek.

Az előhaladott idő folytán nem térhetünk k ezúttal e kormányzati programúinak részleteire. Rö viden csak annyit állapíthatunk meg, hogy a prog ramnak a lényegé a következő :

A katonai kérdéseket ki kell kapcsolni, mer ezekről a király nem akar tudni. A bank kérdést "é ami ezzel kapcsolatos, a gazdasági önállóság kérdésé! pedig állítólag a nemzet nem akarná; tehát e miatt kap csoljuk ki. Az utóbbi tétel azonban tiszta valótlanság Nemcsak a törvényhozás túlnyomó többsége nyilat kozott a gazdasági önállóság és az önálló bank mellett, hanem szinte kivétel nélkül az összes törvény- hatóságok is. Az önálló bank m^gvalósulásp tehát nenr a nemzet akaratán múlott, hanem kö'ztudomás szerint a királynak határozott ellenzésén.

A programm tehát igy mezítelenre levetkőztetve azt jelenti, hogy sem katonai, sem gazdasági téren ne akarjunk semmit, mert a király nem akarja sem az egyiket, sem a másikat.

Hallatlan és példátlan, hogy kormány ilyen programmal merjen a nemzet elé állani. És ha a pél- dátlanságot lehet fokozni, akkor azt lehet mondani, hogy még példátlanabb az, hogy ezek az urak úgy adják ki magukat, mintha a nemzet hívta volna őket, holott a legkisebb elemi iskolai tanuló is tudja, hogy Khuent a császár rendelte föl és ő Magyarországba császári programmal jön.

Ebben u szomorú dologban az a legmulatságosabb, hogy a kormány a választói jog megalkotása céljából alakult és erről a nagy horderejű kérdésről az egész korcnány-prograinmban egyetlen szó sincs említve.

Ekkora szemfényvesztésre valóban nem volt képes még egyetlen politikai Bosco sem. Ez a kormány már nem is azt mondja, hogy »vakulj magyar I«, hanem egyenesen kiszúrja a két szemét és az ekként világtalanná tett nemzettől megköveteli, hogy kegyelemre adja meg magát.

Ilyen gerinctelen szolgalelküséget a nemzetről feltételezni talán még sem szabadi. ..

Színház.

Sári bíró. Szombat este mutatta be színtársulatunk a szatmári közönségnek Móricz Zsigmondnak, a Nemzeti színházban nagy sikert aratott yigjátékát, Sári bírót. Maga a darab igen naiv dolog, meséje is kicsi, valami újat, valami eredetit nem igen lehet benne találni, népies szólamai, bár tagadhatatlanul illenek a cselekmény keretébe, mégis mintha már hallottuk volna őket valaha, Nagy érdeme azonban a szerzőnek, hogy darabjával, a már-már kipusztulni készülő népszínművet, vagy legalább is annak egy faját kelti újból életre és pedig némely helyen igazán szerencsés kézzel. így igen jó jelenet a III felvonás végén, mikor a Sári biró (Herceg) maga ellen korteskedik és igyekszik megharagitni magára a szegénység főkolomposát, Varjut. (Sipos )

Különben ez a Varjú a legjobb alakja a darabnak. Sipos kitűnő alakítást nyújtott benne. Hasonlókép igen jók voltak Herceg, Inke, Szilágyi, Aitner Ilka ismét fényes tanujelét adta kitűnő beszélőképességének és nagy szerepludásának. Egyáltalában a többi szereplőkön is meglátszott, hogy igyekeztek jók lenni, igy pld. Gömöri Vilmának igen kicsiny szerepe volt, úgy, bogy sem jót, sem rosszat ^ em lehet róla mon daoi, de oly jól volt öltözve, olyan igazi paraszt menyecske volt. hogy ez maga elég arra, hogy magára vonja figyelmünket. A darabot remélhetőleg a szombat esti siker után, többször fogják adni. (g.)

HÍREK.

— Februári naptár. Február 22.-én Ysaye Jenő é« dr. Gönczy Mór hangversenye esti 8 órakor a színházban.

— A városi közigazgatási bizottság február 14-ér dr. Vajay Károly polgármester elnökségével tartotté meg havi rendes gyűlését, melyen jelenvoltak dr Kelemen Samu orsz. képviselő, Piachy Gyula, dr. Jégéi Kálmán, dr. Fejes István, Jákó Sándor, Jákó Mihály Sprenger Ferenc, Kacsó Károly, dr. Fabó Zoltán, Ura) Gáspár, Korányi János, dr. Farkas Antal, dr. Lénárd István, dr, Antal Sándor. Kőrösmezei Antal, Czilli Gyögy Uray Géza és dr. Keresztszeghy Lajos. A bizottság tudomásul vette a szaktisztviselők jelentéseit, melyek bői a következőket emeljők ki:

I. Dr. Vajay Károly polgármester jelentése sze rint városunk állapota közbiztonság tekintetében ki elégítő, január havában 8 beköltözési és 6 kivándor lási eset fordult elő. A németi-részen emelendő uj gaz dasági ismétlő iskola elhelyezésére a kiküldött bizottság legalkalmasabbnak találta a németi lókertnek az ifjúság játszótér melletti részét. Ez azonban jelenlegi alakjába) nem megfelelő, sem területe nem elégséges. így a ki