Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-06 / 19. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATfóÁR-NEföETI-l IPARi HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: LAPVEZÉR: FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTéSÉe ÉS KIADÓHIVATAL: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. Dr. HAVAS MIKLÓS. Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐ: CSOMAY GYÓZÓ. Telelőn-szám 80. — Mi idtn'issnS dijak Szatmáriul, a í 1 adóhivatalban fizetendók. Az országos függetlenségi és 48-as párt nagyneveü vezére, Justh Gyula, több képviselő társaságában pénteken városunkba érkezett s az itt tartott nagy népgyülésen hatalmas beszédet mondott. Úgy az az impozáns fogadtatás, amely­ben a közönség megérkezésekor részesítette, mint az a rendkívüli hatás, amelyet beszédé­vel keltett, egyaránt igazolják, hogy a polgár­ság a függetlenségi eszmékért lelkesedik s a függetlenségi és 48-as párt politikájának híve. A népgyülésen több ezer ember vett részt. És ha arra olyanok is eljöttek, akik választói jogosultsággal nem bírnak, de a Vigadóban este tartott társas-vacsora képe mindenkit meg­győzhetett arról, hogy a szatmárnémeti vá­lasztó-polgárság többsége függetlenségi érzelmű. Mert a Vigadó összes termei megleltek válaszló- polgárokkal, akiket a függetlenségi eszmék iránti igazi lelkesedés hozott össze és úgy tetszett, mintha már most eldőlt volna városunkban a közeledő választás sorsa. Az emlékezetesen szép eseményekről a következőkben számolunk be : Március 4-én, pénteken délután egynegyed 3 órakor, a Királyháza felől jövő gyorsvonat­tal érkezett meg Justh Gyula. Kíséretében vol­tak : Búza Barna, Ábrahám Dezső, Fried Lajos, Pap Béla, Nagy György, Luby Béla, Pilissy István, Kun Árpád orsz. képviselők. Fogadtatására megjelent a pályaudvaron a szatmári függetlenségi és 48-as párt elnök­sége a párt zászlója alatt. A pályaudvart és környékét pedig a közönség ezrei lepték el. Az állomási épület előtt állolt föl hosszú sorban a mintegy 100 tagból álló lovasbandérium. A vonat megérkezésekor lelkes éljenzés köszöntötte Justhot és társait, akiket aztán Biki Károly üdvözölt. Az üdvözlésre Justh szívélyes köszönetét mondott. Ezután a vendégek kocsiba ültek s meg­indult a hosszú menet a városba. Elől a lovas­bandérium haladt. A menet az Attila- és Szé- chenyi-utcán át a Deák-térre, a függetlenségi és 48-as párt által egybehívott népgyülés helyére vonult föl, ahol a térnek északnyugati részén széles emelvény volt felállítva. A menetet az egész útvonalon a közönség ezrei lelkesen él­jenezték. A népgyülés 3 órakor vette kezdetét. Ha­talmas embertömeg vette körül a szónoki emel­vényt. Csomay Imre, a függetlenségi és 48-as párt elnöke nyitotta meg a népgyülésf. Üdvözölte a megjelent közönséget s aztán igy folytatta : Az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke és vezére, nagyméltóságu Justh Gyula ur (Zajos éljenzés), több képviselőtársa kísére­tében ellátogatott hozzánk, hogy minket, a mi érzelmeinket megismerje, hogy bennünket lel­kesítsen, hevítsen (Hosszas éljenzés.) Az Önök beleegyezésével és szivem sugallata szerint Őnméitóságát, a kitűnő hazafit, a lelkes függet­lenségi elnököt szeretettel, hódolatteljes tiszte­lettel köszöntőm és üdvözlöm, Isten hozta kö­rünkbe, adjon az isten működésének sikert; itt elhangzó szavai is találjanak termékeny ta­lajra. (Zajos éljenzés.) Üdvözlöm és köszöntöm a vele jött képviselő urakat is ! (Zaj03 éljenzés). Itt Szatmár mellett történt a hires fegyver- letétel, közzel ide és a mi nyakunkba van varrva a »szatmári béke« története. Egyik sem szép ; gyászos esemény. Azzal az óhajjal nyitom meg a gyűlést, hogy arai ezután következik, az már sikeres és eredményes legyen, mossuk le a gyalázatot, vigyük győzelemre a függet­lenségi lobogót! Átadom a szót Exellericiádnak. (Hosszas, élénk éljenzés.) Justh Gyula általános feszült figyelem között szólalt meg s a követ­kező beszédet mondotta : Tisztelt polgártársaim ! (Halljuk ! Halljuk!) Szi­vem egész melegével köszönöm azt a lelkesedést, amelyet a mi szent ügyünk iráut Önök tanúsítanak ; nagyon köszönöm azt a lelkes fogadtatást, amelyben részesítettek és igaz hazafias szívvel köszönöm a mi igen tisztelt elnökünknek hozzám intézett nagvbecsü szavait. (Zajos éljenzés.) Mindez arról tanúskodik, hogy itt ebben a kerületben a mi ügyünk nagyon jól áll és bogy itt nem fog megismétlődni a szatmári fegyver­letétel ; hanem hogy ennek a városnak a polgársága csatlakozni fog mi hozzánk, akik el vagyunk tökélve fegyvereinket le nem rakui, amig győzelmünket az egész vonalon ki nem vívtuk. (Zajos éljenzés.) T. polgártársaim! Szomorú időket élünk ismét Magyarországon. Megint íelujult az a törekvés: letörni a magyar nemzetet, letörni a magyar nemzetnek leg hőbb vágyait, letörni ebben az országban minden nemzeti törekvés', (ügy van! ügy van!) És miért? Azért, hogy a nemzettel szemben feltétlenül a korona akarata érvényesüljön mindenben ; azért, hogy azok a férfiak, akik ez előtt 4—5 évvel már teljesen leszo­rultak Magyarország színteréről, ismét résztvehesse- nek a közéleti szereplésben, (ügy van! ügy van!) Csodálatos az, t. polgártársaim, mikor látjuk azokat az alakokat, akik ez előtt 4—5 évvel visszavonultak az ő sötét odúikba, hogyan jönnek most megint fel­színre és hogyan tülekednek most megint a hatalom­ért és az egyéni érdekekért. Csakhogy ezzel szemben meg van az a vigasztalásunk, hogy azoknak, kik hozzá szoktak az odúk sötétségéhez, amint napfényre jön­nek, itt vagy el kell pusztulniok az igazi magyar ha- zafiságról tanúskodó napfénynek a sugárzása alatt, vagy pedig — hogy életüket megmentsék — gyorsan vissza kell vonnulniok ismét a sötét odúba. (Élénk helyeslés) Azt mondják, t polgártársaim, — hogy ez a mostani korszak nem azonos a Fejérváry-korszakkal. Azt mondják, hogy Khuenék nem darabontok, amilye­nek Fejérvárvék voltak. (Fölkiáltások: Még rosszab­bak!) És hogy ezt kézzelfoghatólag is bizonyítsák, rá­mutatnak arra az esetre, amely a napokban történt. Az egyik darabont vezér, Feilitsch báró be akart lépni a Khuen-i árlba. Nem mondom nemzeti munka­pártnak, mert hiszen ebből a társaságból minden nem­zeti jelleg hiányzik és hiányzik a munka jellege is. (Úgy van ! Fölkiáltások : Munkakerülő-párt !) Most te­hát ez a Feilitsch báró be akart lépni a kormány­pártba és amikor fölment a körbe, akkor gr. Tisza István oda állt eléje és azt mondta neki: »Kérlek, miért jösz te ide? Nekünk elég baj már az, hogy granicsároknak hívnak bennünket és ha ennek tete­jében még darabontoknak is fognak nevezni, akkor ez nekünk sok bajt és kellemetlenséget fog okozni!« Hát engedelmet kérek, gróf Tisza István nagy tévedésben van, midőn azt hiszi, hogy e társaságnak a darabont jelleget az fogja megadni, hogy egy pár régi darabont belép e pártjukba. Nem ez adja meg a darabont-jelleget; nem az, hogy Feilitsch belép-e a kormánypártba vagy sem; — hanem az ö ténykedésük mutatja azt, hogy ők teljesen azon marsruta szerin- járnak el, amint eljártak annak idején báró Fejér- váryék Hiszen a képviselőház velük szemben bizal­matlanságát nyilvánította, állást foglalt nagy többség­gel az önálló nemzeti bank mellett, (Zajos éljenzés.) azután egy nagy utasítást adott az országnak és le­tiltó határozatot hozott a képviselőházban úgy az adókra, mint az újoncokra nézve, viszont arra nézve, hogy rendeleti utón nem szabad a Balkán-államokkal kereskedelmi szerződéseket megújítani, másfelől ren­deleti utón nem szabad Boszniának alkotmányt csi­nálni. Most tehát azon alkudoznak és küszöbön van az, hogy mégis rendeleti utón meg fogják kötni a Balkán-államokkal a kereskedelmi szerződéseket; to­vábbá az annekszió még meg sem történt, mert hi­szen Bosznia még a magyar törvényhozás által nem lett annektálva, tehát tulajdonkép.n az ő maga ál­lamjogi állapota teljesen függésben van (Úgy van! Úgy van !) és a képviselőhaz a Khuen-kormányt le­tiltotta, bogy nem szabad rendeleti utón az alkot­mányt Boszniának megadni : és mégis mit tapasztal­tunk a legutóbbi napokban ? — azt, hogy lement egy osztrák generális Szarejóvéba és ott kimondotta a rendeleti utón létrejött bosnyák alkotmányt. íme te­hát, éppeu azon a nyomon halad ez a kormány, mint Fejerváry kormány, azok sem becsülték semmire a képviselőházat, a törvényhozásnak ezt a lényege* al­katrészét, mindenben és minden eseiben csakis a korona parancsa előtt hajoltak meg. Ezért lehetetlen is másképen elbánni ezzel a kormánnyal, mint elbán­tunk a Fejérváry-kormánynyal. Egy »különbséget« hoz­nak fel, azt, hogy ez a Khuen-kormány választatni akar. De akkor, ha választások jönnek a Khuen- kormány alatt, akkor megmondhatom, még sokkal rosszabbak ők, mint a Fejérváry-kormány. Eiőször, mert az országgyűlést a mi törvényeink szerint addig feloszlatni nem lehet, ameddig a múlt évi zarószámadások felülvizsgálva nincsenek és nincs annyi idő hátra, bogy a jövő évi költségvetés meg­szavazható volna. Tehát magában a feloszlatás ténye egyenesen alkotmány és közjogellenes. (Úgy van! Úgy van!) Másodszor pedig azokkal az eszközökkel, amelyekkel Khuen dolgozni fog, teljesen tisztában le­hetünk , tisztában lehetünk akkor, amikor tudjuk, hogy mit müveit ő Horvátországban azon húsz éves kor­mányzás alatt, amely idő alatt teljes mértékben sike­rült neki elidegeníteni a horvátokat Magyarországtól, mert azok a dolgok, azok az attrocitások, azok a népszabadság ellen történt legképtelenebb intézkedések egyáltalában a magyar állam rovására mentek; (úgy van ! úgy van !) nem annak azt egyénnek tudták be Horvátországban, hanem azr mondták, hogy a magya­rok csinálják, hogy Horvátországban minden népsza­badságot és népjogot elnyomjanak Most tehát azokkal az eszközökkel, t. polgártársaim, egészen tisztában le­hetünk. Mert ő alatta megszűnt teljesen az egyéni jog, a ház-jog szentsége, az egyesülési jog, a sajtószabad­A tavaszi idényre a legújabb divatu női felöltők, gummi- és porkö­penyek, úgyszintén férfi- és gyermekfelöitők és öltönyök a legelőnyösebben beszerezhetők SZATMAR, Deók»tér, a Kereskedelmi bank palota, nagytő^sde mellett. ruha­üzle­tében H függetlenségi párt vezére városunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom