Szatmár-Németi, 1910 (14. évfolyam, 1-98. szám)

1910-03-06 / 19. szám

2-ik oldal. S Z A T M Á R-N É M E T I. Szatmár, 1910. március 6. ság, minden el volt nyomva, vagyis statáriális állapot volt az egész vonalon. Ott, mondhatnám, annak a horvátügynek annyi mártírja van Khuen-Héderváryval szemben, mintha csak arra a régi időre tekintenénk viasza, mikor az osztrák kormány ült itt Magyaror­szágon a mi nyakunkon. Amellett ő volt már minisz­terelnök Magyarországon, láttuk a működését, mind­járt vesztegetéssel kezdette. Aki ennek az egyénnek a múltját ismeri és nem felejtette el, hogy mit müveit eddig, az tisztában lehet azzal, hogy milyen eszközö­ket fog használni a választásoknál. (Úgy van ! Úgy j van 1) Tehát, t. polgártársaim, ezekkel a törvénytelen j eszközökkel szemben, amelyekkel előreláthatólag küz- j deni fog a Khuen-kormány, felkérem Önöket, vértezzék . fel magukat az igazi hazaszeretet páncéljával, vértezzék I föl magukat úgy, hogy erről a páncélról lepattogjanak mindazok a vesztegetési, erőszakosságí kísérletek, ame­lyeket bizonynyal Önökkel szemben is gyakorolnak ! (Hosszas éljenzés.) A választási visszaélések egyik fajtája a veszte- . getés. Nos tehát ne felejtse el senki, hogy ha most ; néhány forintot kap is, majd ez a kormány, amely nem nemzeti, nem munka-kormány, amely egyenesen i a maga érdekét és a császár érdekét tekinti a szeme ' előtt, a nép érdekével pedig semmit sem törődik, — ; azokon az egyes honpolgárokon busásan, kamatostól ! be fogja szedni azt a pár forintot, amelyet vesztege- j tésül odaadott. — Másfelől ott van a törvénytelen esz- J közök közt a hivatalos presszió, Hát ne felejtsék el a ’ tisztviselők és mindazok, akik állami, megyei és köz- i ségi szolgálatban vannak, hogy ők csak arra tettek ! esküt, hogy híven, becsületesen fogják teljesíteni a hivatalaikkal járó kötelességeiket, de amikor erre es- : küt tettek, semmiféle kötelező Ígéretet — még Ígéretet sem tettek, nemhogy esküdtek volna reá!, hogy ck i pedig támogatni fogják a mindenkori kormányt. (Úgy ; van ! Úgy van !) Az az államhatalom, az a törvény- j hatósági, községi hatalom, követelheti attól a tisztvi- ; •élőtől, hogy híven, becsületesen teljesítse a maga, j törvényben előirt kötelességeit, de azt nem követelheti, j hogy meggyőződése ellen is szavazzon (Úgy van !) i Ehhez annak a felsőbbségnek semmi joga nincs. És ha ezt megteszi, akkor visszaél a törvénynyel, bűnös j cselekedetet követ el az a felsőbbség. (Úgy van!) Ez- j zel a tisztelt tisztviselői karnak szembe kell szállani i teljes erővel, mert ne felejtse el az a tisztikar, hogy ' az a felsőbbség, amely felette áll, csak addig ur, amed- j dig ők támogatják. (Igaz! Úgy van!) Amely percben ! megvonják tőle a bizalmat és szembe helyezkednek j vele vége van tekintélyének, erejének és mindennek, I ami előttök fontos és drága. (Élénk tetszés és he- ; lyeslés.) A mi programmunkban évek hosszú sora óta benne van a tisztviselők szolgálati pragmatikájának a ; létesítése. Ezt követeltük mi évek hosszú során át és ; ha valaki azt mondja nekünk: miért nem csinálták meg az urak, amikor három és fél évig hatalmon vol- 1 tak ?, erre az a válaszunk, hogy azért nem csináltuk meg, mert ebben is a 67-esek voltak meggátolóink. A 67-eseknek nem kell a szolgálati pragmatika. Mert mi a függetlenségi és 48-as pártbeliek oda állhatunk a polgárok elé, elmondhatjuk a mi nézeteinket, sem­miféle törvénytelen eszközre szükségünk nincs; (Helyes­lés és éljenzés.) de a 67-esek: azok tudják,hogy ha nem praeparálják az országot, akkor ugyancsak felkopik az álluk a mandátumoktól. (Ugv van!) ő nekik nem kell a szolgálati pragmatika. Miért? Azért, mert az rájuk nagy veszedelem ; mivel ha szolgálati pragmatikát csi­nálnak, tudják ők nagyon jól, hogy _ azzal nem ők, hanem a tüggetlenségi párt erősödik. (Élénk helyeslés) Tehát ők nem csinálták meg a szolgálati prag­matikát, pedig az ő reszortjukba tartozott. És ne higy- jék kérem, hogy ez ráfogás; hiszen Wekerle volt a miniszterelnök és a belügymin szter meg, akihez a szol­gálati pragmatika létesítése tartozott, gróf Andrássy volt. Ezekről pedig nem lehet elmondani, hogy füg­getlenségi pártiak, de még azt sem lehet elmondani róluk, hogy a függetlenségi párttal valami nagyon ro­konszenveznének. (Élénk tetszés és helyeslés.) T. polgártársaim ! A választási visszaélések kö­zött van még sok egyéb is. Kecsegtetések, vasútvona­lak létesítése, gyáripar létesítése, szóval Ígéretben tel­jes mértékben kifogyhatatlanok Azonban nem az a céljuk, hogy a népet boldogítsák. Saját maguk önös érdekével törődnek és semmi egyébbel. (Igaz! Ügy van !) T. polgártársaim ! Most a legközelebbi időben két nagyfontosságu kérdéssel fogunk szemben állani. (Halljuk ! Halljuk 1) Az egyik Magyarország közjogi önállóságának a létesítése; nem papiroson, hanem a valóságban, az önálló gazdasági berendezkedés külön nemzeti bankkal és külön vámterülettel. (Zajos éljen zés.) A másik pedig a választói jog kérdése (Zajos éljenzés.) Mindakettőről fogok szólam. (Halljuk ! Halljuk I) T. polgártársaim 1 Nagyon jól mondta itt egy t. barátom, hogy Magyarországra nézve tényleg a létnek a kérdése a gazdasági különállás. (Úgy van I Úgy van !) Ez annyira létkérdésünk, hogyha a legközelebbi idő­ben nem tudjuk megvalósítani, akkor elmondhatjuk, hogy egy nagy lejtőre jutott Magyarország, amely lej tőn folyton-folyton sülyedni fog a végpusztulásig. (Úgy van I Úgy van !) Az önálló gazdasági berendezés és a külön vám­terület miért szükséges ? Szükséges azért, hogy ennek z országnak újabb kereseti forrásokat teremtsünk. Hiszen évről évre tapasztaljuk, hogy milyen óriási nép vándorol ki Magyarországból külföldre. Ez nem azt bizonyítja, hogy itt Magyarországban valami kedvezők a megélhetési viszonyok, mert ha azok volnának, ak­kor bizonyára nem annyian, vagy csak igen kevesen vándorolnának ki. Ott van a legutolsó statisztikai adat, amely sze­rint Magyarországból kivándorol! a legutóbbi évben 89 ezer ember, ugyanazon idő alatt Ausztriából csak 8500 ember vándorolt ki és ugyanazon idő alaü Romániából csak 1500, Szerbiából pedig csak 1400 ember. Ebből tehat kérem mi a tanulság? Hogy Ausztriáról nem is szólva, még az apró Balkán álla triókban is jobb a megélhetési viszonya az állampo! gároknak, mint Magyarországon, mert sokkal keveseb­ben hagyják ott az anyaföldet, mert senki sem megy a maga jószántából, kedvéből a külföldre, a végső kétségbeesés viszi ki tulajdonképpen a leg­nagyobb részéi az állampolgároknak Amerikába. Már most t. polgártársaim arra, hogy mi a közgazdasági önállóságot kivívhassuk, az első lépés az a nagy küz­delem, amelyet most folytatunk a nemzeti önálló bankért. (Hosszas éljenzés.) Ha mi az önálló nemzeti bank kérdésében vereséget szenvedünk, akkor ne is álmodjunk arról, hogy 1917 re a külön vámterületet vagy a gazdasági önállóságot megteremteni képesek leszünk, (ügy van! ügy van!) Ha mi most ; rra a vétóra, amely Bécsből felénk hangzott, egyszerűen lerakjak a fegyvert és a „béke“ kedvéért, — mert azt mondják ezek az osztrák segédcsapatok, hogy a béke kedvéért nekünk most már minden olyan kérdést hátra kell szorítanunk, amely alkalmas arra, hogy a kiélesedett harcot a korona és a nemzet között továbbra is fenn tartsa, — nem fogunk e kérdésben küzdeni teljes erővel, teljes elszántsággal mindaddig, inig ki nem vívjuk, ami! célul kitűztünk és egy szóval az osztrák segédcsapatok győzni találnának velünk szemben : akkor t. polgártársaim, még csak képzelni sem lehet arra, hogy azt a nagyobb harcot, — mert még nagyobb harc lesz a gazdasági különállás kérdé­sénél, — még csak felvenni is tudjuk, (ügy van! ügy van !) Azt mondják, az osztrák segédcsapatok vezérei, hogy tehát itt a békét kell helyre hozni. Hisz’ mi is arra törekszünk. Tehát szerintük egyedüli módja, egye­düli eszköze, hogy béke jöjjön létre, hogy minden olyan kérdésben, amely Magyarországot érdekli, élet - érdekét képezi, lerakjuk a fegyvert és feltétlenül be hódoljunk a korona akaratának Ha ez az egyedüli módja, hogy a béke létesittessék, én nekem legalább az ilyen béke nem kell 1 (Fölkiáltások: Nekünk sem !) De aztán hol van az megirva, hogy alkotmányos ország­ban, ott, ahol p iríamentáris kormányforma van, min­den kérdésben feltétlenül a nemzetnek kell meghódol­nia. Hiszen akkor ez már nem parlamentáris korinány- forma, hanem abszolutizmus. (Fölkiáitások: Rejtett ab- ; szolutizmus I) Ez nem is rejlett abszolutizmns, hanem egészén nyilt abszolutizmus, mert hiszen hirdeti Tisza és Kimen is, (Zajos fölkiáltások : Abcug 1 Le velük !) hogy minden olyan kérdést, amely létérdekünk | volna és amelyet a korona nem akar érvényesíteni, j vegyünkle a napirendről, kapcsoljunk ki az egész alkot- ; mányos küzdelemből és feltétlenül azt keressük, hogy j mi tetszik a királynak és mi nem ; ami tetszik, abba | menjünk bele és csináljuk meg, ami nem, azt rögtön 1 kerüljük meg, nehogy véletlenségből fejjel találjunk a | falnak neki menni. (Úgy van 1 Úgy van!) Ezek a segédcsapatok lemondást hirdetnek ; mi • pedig azt mondjuk, hogy nem fogunk lemondani a magyar nemzet jogos kívánságairól, küzdeni fogunk azon kívánságok mellett mindaddig, amig azokat meg- | valósítani nem tudjuk. (Hosszas éljenzés.) Most áttérek a választói reform kérdésére. (Hall­juk! Halljuk!) Előbb azonban egy megjegyzést teszek. I Ebben a vármegyében és éppen ebben a városban is egy függetlenségi főispán volt, aki a lapjában is, — | szóval is, — azt a hirt terjesztette rólam, hogy én .; a nemzetiségekkel titokban paktálok és nekem olyan nemzetiségi politikám van, amely a magyar fajnak a hegemóniáját veszélyezteti. Én ezekre a ráfogásokra a hírlapokban válaszolni nem tartottam szükségesnek, mert hiszen ebben a nagy küzdelemben, amely már egy éve tart, sőt tovább mint egy éve, — annyi min­denféle rágalommal, annyi mindenféle piszokkal talál­koztam Magyarország sajtójában, hogy ha mindent megcáfolni akartam volna, erre az összes időm sem lett volna elegendő (Úgy van! Úgy van !) Igazán bámulatos és csudálatos, miért tá nadnak engem a sajtóban, mit vétettem én a haza ellen?! Vétség volt e a haza ellen, hogy az elveimhez szilárdul ragaszkodtam ?! (Zugó éljenzés és taps.) Hát miért ha­ragszik a magyar sajtó egy része reám ? Azért, hogy az elvekhez jobban ragaszkodtam, mint ahhoz a magas közjogi álláshoz, amelyhez fogható magas közjogi ál­lás nincs is Magyaror.-zágon ?! (Viharos éljenzés és taps. Azért, hogy amikor nekem a hatalmat felkínálták Bécsben, akkor én azt mondiam, hogy inkább az el­veket választom, mint a hatalmat ?! (Hosszas, meg- megujuló é'jenzés és taps) Hát ez hazaárulás? Vagy olyan diffamáló cselekedet, hogy ezért én azt érdem­iem, hogy a sárga földig igyekezzenek letiporni, ellen­tétben más államokkal, ahol pártkülönbség nélkül azo­kat, akik ilyen álláspontra helyezkednek, föl­emelik ?! (Hosszas éljenzés és helyeslés.) Hát ilyen do­log az, hogy rám fogták és a sajtónak egy része azt hirdeti lépten nyomon, — pedig tudják, hogy valót­lant írnak, — hogy én a nemzetiségi kérdést úgy aka­rom megoldani Magyarországon, hogy a magyar faj hegemóniája és szupremáciája ieláidoztassék. Ez nem felel meg a valóságnak. És az sem, hogy én bármiféle megegyezésre jöttem volna a nemzetiségekkel. Az én nemzetiségi politikám a következő (Halljuk ! Halljuk !) Én a magam részéről feltétlenül megkövetelem minden állampolgártól, hogy nemzetiségre, fajra, val­lásta való tekintet nélkül, ennek az országnak hü fia legyen; hogy feltétlenül ragaszkodjék a magyar állat» egységéh *z. (Élénk helyeslés.) Aki vét a magyar állam egysége ellen, azzal u »y kell elbánni, mint hazaárulóval ; és ha ilyen bűntény­ben valakit biróilag elmarasztalnak, aria nézve ki kell mondani, hogy élte fogytáig megfosztatik a politikai jogainak gyakorlásától. (Úgy van! Úgy van!) Aki pe­dig a nemzetiségek közzül a magyar állam egysége ellen nem vét, hü fia ennek az országnak, azt mint testvéremet a keblemre szoritom. (Zajos tetszés és he­lyeslés); mert nekünk együttesen keli megvédelmez- nünk ezt az országot, együttesen kell szembeszállani minden oly törekvéssel, amely — fájdalom magyarok részéről is — a magyar állam egysége, a magyar ál­lamnak a különállása és a magyar alkotmány ellen irányul. (Hosszas éljenzés és helyeslés.) Hát tettek e valamit valamikor a 67-es kormányok 67. óta azok ellen, akik a magyar állam egysége ellen vétenek ? Semmit sem. Egyedüli nemzetiségi politikájuk az volt, hogy mikor bekövetkeztek a választások, akkor masz­lagot, pálinkát vagy bankót osztogattak. A 67-es pár­tok a színtiszta magyar kerületekben alig tudtak győ­zedelmeskedni, a többséget a nemzetiségeknek köszön­hették. És ezek vetik a szememre, hogy paktálok a nemzetiségekkel, mikor az ő egész politikájuk funda­mentuma, a 67-es alap legnagyobb erőssége éppen a nemzetiségek voltak?! (Úgy van! Úgy van!) Az fáj nekik, hogy én azokat, akik a magyar állam egysége mellett vannak, az ellen nem vétenek, testvéri elbánás­ban akarom részesíteni ? Persze hogy fáj. Azért mert tudják nagyon jól, hogy ha az én nemzetiségi politi­kám érvényesül, akkor a nemzetiségek közzül szavazó­kat nem fognak kapni, hanem azok is ide fognak csat­lakozni a függ. és 48-as párthoz, úgy, amint már a szerb radikálisok is teljes mértékben a függetlenség politikákoz csatlakoztak, (Zajos éljenzés és helyeslés. Hát az bántson engem, bántson minket függetlenségi­eket, ha a nemzetiségek a mi segítségünkre és támo­gatásunkra jönnek. E'. csak azokat báuthatja, akik ilyen gyanúsításokkal élnek ellenünk és akik úgy akarják magukat gerálm, mint ha a magyar faj szupremáciájá- nak és hegemóniájának az egyedüli feltétele az volna, , hogy ebben az országban egész az idők végéig 67-es darabontok uralkodjanak. (Zajos tetszés és éljenzés.) En amint megkövetelem az állam minden pol- 1 gárától, hogy ennek az államnak a nyelvét tanulja meg (Úgy van !): másfelől abban, a mi az ő hitéletét, az ő nyelvét, kultúráját illeti, teljesen szabad kezet adok neki. (Élénk helyeslés.) T. polgártársaim ! A választói jogról sokat nem kell beszélnem, mert hiszen ismerik önök a függ. és 48 as pártnak régi programmját. Ahhoz a programhoz ragaszkodunk mi ma is. Általános, egyenlő szavazati jogot akarunk meghonosítani. Követeltük mi azt már ezelőtt 40 évvel, követelni fogjuk mindaddig, amig csak megvalósítani nem tudjuk. (Zajos éljenzés.) Nem azért, mert a korona követeli, de azért, mert a magyar nem­zetre nézve ezt is életkérdésnek tekintjük. T. polgártársaim, azt tapasztaltuk az évek hosszú során folytatott függetlenségi nagy küzdelmeinkben, hogy — sajnos — az úgynevezett felső 10 ezernek a támogatásából ugyancsak kevésre számíthatunk. De nemcsak azt nem tapasztaltuk, hogy készek a függet­lenségi politikáért még harcot is vívni, ha szükséges, de, mint ismeretes, egy jelentékeny részük 48-ban behívta a muszkát és egy jelentékeny részük most be­hívta Khuen-Héderváryt. (Élénk helyeslés.) Ha tehát nem hozzuk be a nép legszélesebb rétegeit az alkot­mány sáncaii-a, akkor a függetlenségi eszméket — hir­dethetjük ugyan, de megvalósítani nem fogjuk tudni soha. (Élénk helyeslés.) Ezért be kell hozni azt az egészséges, hazafias munkás elemet az alkotmány sán­caiba s meg vagyok arról győződve, hogy azokkal együttesen ki fogjuk tudni vivni Magyarország függet­lenségét. (Élénk tetszés és helyeslés.) Tisza István (Zajos abcugolás.) egyfelől megfe­nyegeti az országot és felhívja a főrendiházat arra, hogy majd akkor, ha az általános egyenlő szavazati jogról szóló törvény ott lesz előtte, gyakorolja a vétó­ját ; mintha nem elegendő vétóval kellene nekünk szembe szállani! Az ilyen törekvés ellen nekünk meg­feszített erővel kell összefognunk, hogy ne engedjük a demokratikus haladást visszaszorítani, hanem lépten- nyomon mindig előbbre vihessük, mindaddig, mig a demokratikus államot az egész vonalon létesítenünk nem sikerül. (Hosszas éljenzés és helyeslés.) Ezen az utón fogunk haladni és meg vagyok arról győződve, hogy ha bátran, híven, kitartóan, be­csületesen fogunk küzdeni ez eszmék mellett, nem so kára fényes diadalt fogunk ülni. Nagyon szépen kö­szönöm szives figyelmüket; az Isten éltesse Önöket 1 (Sokáig tartó, viharos éljenzés és taps.) Megtekinthető a tavaszi újdonságok férfi-, fiú-, gyermek-öltöny és felöltökbe legnagyobb választékba. Vásárlási kényszer kizárva. ---------------------------------------== piT* Olcsó szabott árak mellett. S^ óntő Mór é® Társánál Sssatmár, a S^inhá^zal Szemben mérték utáni megrendelések a legújabb hazai és angol kelmékből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom