Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-11-03 / 88. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NENIETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. november 3. Szerda. 88. szám. ' ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Buridán szamara. Buridán szamara arról voll, híres a históriában, hogy egy köteg széna és egy köteg szalma közölt, mely két oldait felé kinálgatja élvezetes csemegéjét, nem tudott választani s igy az ennivaló közepette éhenhalt. A politikában most éppen igy járhatunk. Legtöbb politikusunk most épen igy készül éhenhalni, miközben a negyvennyolcas és hatvanhetes elvek között válogat. Igenis válogat. Mert minálunk nem az elvek válogatják ki a maguk számára a férfiakat, hanem a politikusok válogatnak az elvek között, mint a szép asszonyok a selymes boltban a kelmék között. Most például csak az a politikus lehet kormányképes, akinek tarisznyájában a hatvanhetes elvek oly módon vannak csoportosítva, hogy azokat negyvennyolcasnak lássák. Aki pedig eleddig a negyvennyolcas elvek hívének vallotta magát s akit ilyen programmal küldöttek választói a parlamentbe, az most, miután ugylátszik, a negyvennyolcas politika még mindig nem érett meg a kormányképességre, épen ezen okból kifolyólag kénytelen a hatvanhetes elvekhez szegődni, hogy igy azután a parlagon heverő tehetségei érvényesülhessenek. Ezt nevezik nálunk politikának. Másutt ezt elvlítgadásnak, hitszegésnek, elpártolásnak minősítenék s az illető természetszerűleg nemcsak a mandátumáról kényszerülne lemondani, kAPVKZÉS: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. hanem még ki is közösítenék abból az illusztris társaságból, melyben eddig, éppen képviselői minőségben forgolódhatott. Mi azonban ezt a helyzettel való megalkuvásnak nevezzük s az illetőt higgadt, józan politikusnak nevezzük ki. Hát jól van. Válogassanak azok a politikusok az elvek között, válogassanak most, mikor aktuálisnak látják saját karrierjük megterem lésére, de ne álljanak a politika szinterén, mint Buridán szamara a két elv között, anélkül, hogy tényleg kiválasztanák az egyéniségüknek, vagyha jobban tetszik, az érvényesülésüknek inkább megfelelőbbet. De igy ebben az álldogá- lásban, ebben a semmittevésben nemcsak az ő tagjai gémberednek meg, hanem elalszik egyben az egész ország politikai közvéleménye is, ami pedig az ilyen válságos időben, mint a minőben éppen most leledzünk, a nemzeti katasztrófával egyenértékű. Válaszszanak az elvek között, hogy végre már kialakuljon az igazi helyzet. Hadd lássák ott fent Bécsben, hány emberre számíthatnak abban a letörési hadjáratben, melyet a magyar nemzet ellen viselni akarnák. Hadd számítsák végre pontosan össze, kikre támaszkodhatnak abban a kísérletükben, melyben az országot ismét hosszabb időre Ausztria vazallus államává sülyeszthetik, hadd kapjanak tiszta képet arról, hogy mi minden vihető keresztül nálunk hatalmi Ígéretekkel, csillogó udvari hi- zelkedéssel. Ha azután kialakul az igazi helySZERKESZTÓSÉS ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —------Telelőn -srá to 80.^=* * *: Mi ndtüuiemS dijak Szatmaron, a *1 »iUhivaialhait AzAtandé*,. zet, mi is meglehetjük számadásunkat s mi is tudni fogjuk, hogy hányadán vagyunk önmagunkkal s vájjon egy újabb nemzeti ellenállás minő sikeres kimenetellel avagy csúfos kudarccal kecsegtethet. így azonban, midőn csak egymást. ijesztgetjük az elpártolással, mikor saját erőnket gyengitjük azzal, hogy sohasem tudjuk bizonyossággal, kikre számíthatunk s kikre nem a veszély óráiban, sokkalta rosszabban vagyunk, mint a régi jó időkben, mikor egy hatalmas, egységes, bár kisebbségben levő függetlenségi és negyvennyolcas ellenzékkel bírtunk. Mit ér az a látszólagos többség, melylyel a függetlenségi párt a parlamentben bir, ha mindenkor mégis az történik, amit a hatvan- hetes kisebbség óhajt, mit ér a hatalmas Góliáth ereje, ha a kis Dávid minduntalan leütheti egyetlen perittyakövérel, a királyi vétóval?! Az ilyen többség, az ilyen hatalom, kisebb- nagyobb kárára van a nemzeti önbizalomnak, energiának, mint hasznára. Buridán szamara válogass végre s ne állj ott, mint tényleges csacsi. Válogass az elvek között, de azonnal s ne halj éhen a hatalmi polcon csupán azért, mert nem tudod elhatározni magad, hogy melyik elvvel biztosabb a konc, vagy győzelem, vagy nem tudjuk, hogy a mai politikusok, minő néven nevezik a kormányzati hatalmat!? P. A. dr. T ABC A. A régi magyarok gyermekjátékai. Irta Tóásó Pál. Manapság a sportok, a testedző játékok footos missziót töltenek be s azokat egyedül nem csupán játékoknak, hanem egyenesen az egészség ápolására szükséges gyógyszereknek tekintik. Nehogy azt gondoljuk azonban, mintha a játékok a régi időben tisztán a szórakozásokra szolgáltak volna, mert már a régi római korban is a gyermekek játékai, mintegy bevezetést alkottak a későbbi harcászati műveletekhez. Mindegy egyes játéknak megvolt a maga jelentősége, melyből azután a későbbi, komoly harci cselekedet fejlődött ki. Mindez természetesen nagyrészt a fiuk játékaira vonatkozott, mert a lányok különböző mulatságai nem képezhették semminemű későbbi komoly dolog bevezetését, hanem tisztán a szórakozást a nemkülönben testi egészséget előmozdító eszköz voltak. A régi kori fiú gyerekjátékai nem egyebek, mint fentebb is kifejtettem, mint apró harcjátékok, mint játékká szervezett testgyakorlatok. A kapocsont, vagy pedgyes lyukba vetése, kézfején kifogása, a Iapdajáték, a parityázás, nyilazás, melyek még a mi gyermekkorunkban divatoztak ; nem egyebek, mint a római gyerekek játékai, melyek által vívni, célozni tanultak, mikor még a lőfegyvereket nem ismerték. Még a XVII. század végén Kolozsvárit a konvik tus udvarán tekéző kő állott s azon tekéitek, mi alkalmasint a mai, úgynevezett „kugli“. Esős időben pedig ostábla, lúd, prágány s több effélével mulattak, melyből a két utolsót már nem is ösmerjük. De van még egy, melyet okvetlenül fel kell említenünk. Egy olyan játék, amely közben, a monda szerint, Mátyás királv egy hadvezéri talentumot fedezett volna fel. Ez a játék a katonásdi. Hogy mennyire vitték ezt a játékot elődeink, egy esetet kell elbeszélnünk II. Rákóczi György helyébe Baresay Ákost választották fejedelemmé s a két fejedelem közt folytonos, áldatlan küzdelem folyt. Ez a körülmény még a gyermekek kedélyére is oly befolyást gyakorolt, hogy a katonásdi játéknál vezéreket választva, őket a két viszálykodó fejedelemről nevezték el. 1660 ban az történik Nagyváradon, hogy egy játék alkalmából a Barcsayak veszteni kezdenek s a várbeli őrizttből néhány suhancot arra bírnak, hogy velők, mint Barcsay-pártiak harcoljanak Jól van, megharcolnak, a tréfa oda lyukad ki, hogy néhányat megsebesítenek ; mire Gyulay Ferenc várparancsnok, Rákóczi hü embere, katonaságot küld ki s többeket befogat. Mikor kikérdezésre kerül a dolog, Gyulay fűzbe jött: — Melyik részen harcoltál? — Rákóczién. — Emb»r vagy ! Mehetsz ! — Hát te kölyök ? — Barcsayén. — Fogjátok meg. S ezeket lehuzatta tiz körmükről. Egészen más természetű a leányok játéka. Az ő-'icafutásuk, lapocka, hunyaska, benn a bárány, künn a farkas féle játékuk, melyekben a két nemű gyermekek együtt futkároztak : szintén testgyakorlatoknak tekin endők, de már harcászati célokat nem szolgáltak. ügy a régi fiujátékok, mint a leány- s társasjátékok azután hova tovább átalakultak s belőlük fejlődtek ki azok a szép, nemzetünkre jellemző társas mulatságok, melyek künn a vidéken, a fonókban s összejöveteleken még ma is divatoznak és sok örömet szereznek mivelőiknek. A régi időkben azonban még a gyermekek is komolyabbak voltak. Nem tudjuk, az Hők gyors rohanása, az idegek elkopása okozói e ténynek, de ré- gente még a játékot is komolyabban fogták fel. A fiuk mulatságaiból nem egyszer igazi harc kerekedett ki, melynél vér is folyt, a lányok társasmulatságain pedig nem egy későbbi fiatal pár találta meg jövendőbelijét és boldogságát. • A mai játékok tényleg tisztán játékok. Ha sportszerűségüket elvitatni nem is lehet, mégis egészen más irányba terelődtek, mint a régi korok játékai. Bizonyos, hogy most már minálunk is az iskolákban olyan játékokat vezetnek be, melyek a későbbi férfikorban, mintegy főiskoláját képezik a katonáskodásnak s igy lassan visszatérünk elődeink praktikus gondolkozásához. Szántó Mór és Társánál S*at m ár, a színházzal szemben. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rózsás kocsis-szűrök és dolmány-öltönyök állandóan raktáron. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Őszi és téli idényre a legelegánsabb kész férfi-, gyermek- öltönyök és felöltők, szőrmével bélelt kabátok, városi és utazó-bundák a legolcsóbb szabott árak —.. mellett legjobban beszerezhetők 1