Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-11-03 / 88. szám

2-ik oldal SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1909. november S. A debreceni bankgyülés. Egy országrész foglalt október 31-én állást az önálló magyar jegybank felállítása mellett. Három nagy kultur-város és tizenegy vármegye lelkes közön­ségének küldöttsége jelent meg ekkor Debrecenben, a szinmagyar hajdúság hatalmas metropolisában. Elmondhatjuk, hogy a választóközönség akarata s az akaratában rejlő hatalmas erő még sehol ez or­szágban nem nyilatkozott meg oly imponáló módon az önálló bank mellett, mint az elmúlt vasárnap Deb­recenben. Hatezer ember tolongott a debreceni városháza udvarán, akik áhítattal és a hazaszeretet tüzével sze­mükben hallgatták a kiváló politikusok ajkáról a szót, hogy belőle lelkesedést merítve, bátran és elszántan kitartsanak a nemzet nagy ügye mellett. (Megjelent Debrecenben dr. Kelemen Samu orsz. képviselő vezetése alatt a szatmáriak 30 tagú küldött­sége is, melyet a vasúti pályaháznál üdvözlő beszéd­del fogadtak). A nagygyűlést Somogyi Pál, a debreceni füg­getlenségi párt elnöke nyitotta meg. Meleg, lendületes szavakban üdvözölte a népgyíilésen megjelent képvi­selőket és küldöttségeket. — Nemcsak Debrecen, nemcsak a Hajdúság népe gyűlt itt össze, — mondotta, — hanem Magyarország egész északkeleti része, hogy hirdesse az ország köz- gazdasági függetlenségének szükségességét. Majd lelkes éljenzés és hosszantartó taps között gróf Batthyány Tivadar lépett a pódiumra. Erős sza­vakkal, nagy hatást keltve beszélt az önálló bankról. — Amikor a függetlenségi párt — mondotta — a bankért küzd, erkölcsi kötelességet teljesít, mert hisz annak árát az ország megfizette. — Több évvel ezelőtt, mikor a kiegyezés meg­kötése alkalmával a katonai kérdésekért harcoltunk, azt mondották, hogy küzdjünk inkább a gazdasági kérdésekért. Kár, hogy akkor két kézzel nem kaptunk utána, mert hisz gazdasági függetlenségünk nemze­tünk megerősödésének alapja. — Azt vetik szemünkre, — folytatta, — hogy izgatni megyünk, hogy lehetetlenséget követelünk. Nem ! Mi csak politikai kötelességünket teljesítjük. Hosszasabban beszélt a paktumról, melyről a bécsi körök azt mondják, hogy a függetlenségi párt szegte meg. — Az első, aki azt megszegte, — mondotta, — a császár bécsi kormánya volt. A választói reformra vonatkozólag kijelentette, hogy azt a függetlenségi párt mindig követelte és nem fogja megengadni most sem, hogy azt elsikkaszszák, mert a függetlenségi párt nagyon jól tudja, hogy mi­nél nagyobb tömegeket ruház fel alkotmányos jogok­kal, az ország annál erősebb lesz nemzeti érzésben. — A koalíció fenntartása — folytatta azután, — szerinte teljesen lehetetlen, mert senki sem köve­telheti azt, hogy a lüggetlenségi párt egy pillanatig is együtt működjék azokkal a pártokkal, melyek saj­Az iskolai ezredek. A katonai gyakorlatok. A lövőiskolák, lövészversenyek mindazt a célt szolgál­ják, hogy az ifjúság e játékainak későbbi időkben némi hasznát is lássák. Romániában már régen bevezették az iskolai ez­redek rendszerét. Minden iskola a növendékeit teljesen katonásan kiképezi. Rendes puskaforgatást, vívást s egyéb, katonáéinál szükséges gyakorlatokat végeztet úgy, hogy hogy a fiatalság, kikerülve az iskolákból, már teljesen begyakorolt, fegyelmezett ezredeket alkot. Ugylátjuk, hogy ez egészséges eszme lassan-Ias- san nálunk is megvalósul s ha az idei tornaverse­nyek el nem maradnak, már gyönyörködhettünk volna ilyen összgyakorlatokban, melyek a gyermekek harcá­szati kiképzését célozzák. így tehát láthatjuk, hogy az emberi korszakok maguk is bizonyos megszabott körben mozognak előre s az, a mi már elmúlt, bizonyos századok múlva is­mét divatba jön s újszerűségével hat. Amit elődeink oly bölcsen elrendeztek s amit az elmúlt idők nemes patinával vontak be, az újra fel­éled s praktikusságával meghódítja a modern em­bereket. S igy soha kárát nem fogjuk vallani annak, ba mi is többet, bővebben foglalkozunk elődeink vi­selt dolgaival s ténykedéseivel, mert nem egyszer lesz alkalmunk arra a tapasztalatra jutni, hogy bizony-bi hony nem egy dolgot jobban, szebben tudtak az öre­gek, mint mi, életerős, kulturás, tudós fiatalok. tójukhan nap-nap után támadják és a rágalom sará­val dobálják meg a nemzeti célokért küzdő függet­lenségi pártot. Batthyány Tivadar gróf beszédét a sok ezerre menő közönség hosszas éljenzéssel és lelkes tapssal honorálta. A következő szónok Földes Béla, a független­ségi párt tudós tagja volt. Komoly, tudományos ala­pon fejtette ki az önálló magyar jegybank felállításá­nak feltétlen szükségességét, hatalmas, nyomós érvek­kel bizonyította be, hogy Magyarország csak akkor foglalhat helyet a művelt nyugati nemzetek között, ha pénzügyileg független, gazdaságilag pedig önálló lesz Ausztriától. Földes beszédét harsány taps és éljenzés követte. Ezután gróf Vay Gábor, Szabolcsvármegyének nemzeti érzéséről országszerte ismert főispánja lépett a szónoki emelvényre és lelkes, szép beszédet mondott. — A dualizmus — mondotta Vay Gábor gróf — nem alkalmas arra, hogy Magyarország államiságának alapkövét lerakja. Negyven évig tartó harc és küz­delem kellett ahhoz, hogy a magyar nemzet szemében elszakadjon a fátyol s többséget adjon a függetlenségi pártnak. — A magyar bank felállításának jogát törvény s a koronázási eskü biztosítja s ezt megtagadni a királynak nincs joga, mert esküje köti annak meg­adásához. — Bécsben hazug okoskodással akarják jogain­kat elvenni, sőt vissza akarják fejleszteni még azokat a jogainkat is, amelyeket a 67-es törvények biztosí­tanak. Es a 67-es párt«k még segédkezet nyújtanak a bécsi magyarellenes törekvésekhez 1 Percekig tartó taps és éljenzés kisérte Szabolcs- vármegye főispánjának bátor, lelkes szavait. Juhász Nagy Sándor dr. azután előterjesztette a határozati javaslatot, melyben a népgyülés kimondja, hogy az önálló magyar jegybanknak 1911-ben való felállításához feltétlen ragaszkodik s ebben az érte­lemben íelir a képviselőházhoz. A lelkes közönség kívánságára azután még Lo- vászy Márton mondott rövid, de annál hatásosabb beszédet. — Az önálló bank felállítása — mondotta — Lovászy Márton — nemcsak pénzügyi kérdés, hanem Magyarország alkotmányos létének, vagy nem létének kérdése. Ha jogainkat érvényesíteni nem tudjuk, ak­kor alkotmányunk csak telefirkált papiros, csak nagy hazugság. Ezt a hazug alkotmányt fentartani pedig csak Bécsnek érdeke. Nekünk ezt a hazug alkotmányt le kell rombolnunk s rongyain a szabad Magyaror­szágot kell felépítenünk. Lovászy lelkes beszéde után még Papp Elek és Bakonyi Samu képviselők mondottak hatásos beszé­deket, majd a küldöttségek szónokai jelentették be a határozati javaslathoz való hozzájárulásukat. A népgyülés közönsége azután nagy lelkesedés­sel elfogadta a határozati javaslatot. A népgyülés előtt 500 terítékű banket volt a Bika-szálló nagytermében. A banketen Weszprémy István, a hajdumegyei függetlenségi párt elnöke és Tüdős János, Debrecen ujonan megválasztott követe mondottak hatásos felköszöntőt. Ne mi adjuk, de mi kapjuk Sir—világnak fényét : Szeretteink szent emlékét, Uj élet reményét 1 Dr. Harman Lip ót. Halottak napján. Mécsest, fényest a sirokra I Kinek van halottja : Siessen a temetőbe, Halotti légyottra 1 Gyújtsa föl a kegyeletnek Pogány áldozatát; Hivén, hogy e fény világa Síron túlra hat át . . . Nékem is van egy szent siiban Porladó halottam. Hantja fölé hivalgő fényt Ám én nem gyújtottam. Én, virrasztó e földi lét Kietlen éjjelén, Kinek lelkembe világit Ama siri dicsfény . . . * * * HÍREK. — Közegészségügyünk állapota. A lefolyt októ­ber hónapban a város területén előfordult összesen 24 hevenyfertőző betegség. Ebből difteritisz és fültő- mirigylob 2—2, tifusz pedig 20. — A betegek közül meghalt 1, meggyógyult 4, gyógykezelés alatt maradt 19. — Ámbár a tifusz október hónapban szokatlanul emelkedett, tekintve e betegség szelid lefolyását, kü­lönösebb aggodalomra nincsen ok. — Katonai felülvizsgálat volt Szatmáron, októ­ber 29-én, melyet bistei Gönczy Imre honvédezredes és Mervós Natalis közös hadseregbeli ezredes, valamint berencei Kováts Jenő polgári elnök vezettek. A ka­tonaság felülvizsgálatra előállított 136 egyént. Ezekből1 a póttartalékba osztottak 1-et; tovább szolgálatra utaltak 2-őt; elbocsátottak 133-at. — Elővezettek vé­gül 1 családtagot, akit munkaképtelennek és 1 állitás- kötelest, akit fegyverképtelennek találtak. — Hangverseny. A szatmári jótékony nőegylet javára f. évi október 30-án a színházban hangverseny volt, melyet előkelő és nagyszámú közönség hallga­tott végig. A programmot Simon Aurél szavalata nyi­totta meg, aztán 'licsénszky Lajosné úrnő énekszáma következett. A közönség az előadott dalokat meleg tap­sokkal honorálta, a bájosan előadott népdalok után pedig olyan hatalmas tapsvihar tört ki, hogy Ticsénszky úrnő ráadásokkal volt kénytelen műsorát megtoldani. Ifj. Litteczky Endre: „Miivészsors“ cimü rajza után egy pompásan összeállított életképben gyönyörködött a közönség. Majd Gerber Jenő hegedüjátéka követke­zett. Az előadott népdalok — többet közülök énekelt is a hegedűs Fráter-mintára — tetszettek a hallgató-1 ságnak, amely az elismeréssel itt sem fukarkodott. Végül egy igen ügyes vígjátékot adtak elő : Andre- ánszkynak „Katonásan“ cimü darabját, melyben Visky Ella k. a. hikné Ilosvay Erzsiké úrasszony, Csomay Győző, Fábián Lajos, dr. Pirkler Ernő és Sajó Géza vitték a szerepeket. Mindannyian pompásan, gördülé­kenyen játszottak és egészen le tudták kötni a publi­kumnak figyelmét. A hangversenyt, mely az egylet részére szép anyagi eredménynyel járt — a Pannóniá­ban táncmulatság követte. — - . . .. — Bírósági kinevezések. A király dr. Fekete Jenő debreceni ítélőtáblái tanácsjegyzőt, városunk fiát a csákigorbói járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Az igazságügyminiszler dr. Láng Gusztáv erdődi ügy­védet a szatmárnémeti kir. ügyészség kerületébe ügyész­ségi megbízottá nevezte ki. — Színi hir. Heves Béla szinigazgstó a szatmári szini évadot „A hivatalnok urak“-kal novemher 15-én kezdi meg. — Egy tanár halála. Görög Gyula, kaásai nyug. tanár, szatmári birtokos, november 2-án, Szatmár- hegyen meghalt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz a szatmári róm. kath. temető kápolnájától. — A Tanítók háza 120 növendéket fogad el bentlakásra es élelmezésre, kik közül 40 tanítók gyer­meke lesz havi 2S K kedvezményes díjért és 80 nö­vendék havi 40 K-ért. A ház igazgatójául Neubauer Elemér iskolai igazgatót választottá^ meg. — Szakelőadás. Bagossy Bartalan szatmári kir. kath. főgimnáziumi tanár az országos kath. tanár- egyesület közgyűlésén szakelőadást íog tartani a tör­ténelemtudomány oktatásának módszeréről. — Birtokváltozások. Pethő György jószágigazgató a báró Vécsey József Aurél csegöldi uradalmához meg­vásárolta az özv.Pap Kálmánné, Stépán Ilona úrnő simái tagját 68,000 K-ért. — Gróf Károlyi Gyuláné a tulaj­donát képező csanálosi fekete erdőjét, mely mintegy 320 katasztrális hold területű, 300,000 koronáért eladta gróf Dégenfeld József debreceni lakosnak. — Tisztiszemle. A cs. és kir. hadsereg, valamint a m. kir. honvédség tisztiszemléjét folyó évi november 4-én a szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred, illetőleg a 12. honvéd ezred itteni zászlóaljparancsnokságánál tartják meg. — A szatmári polgári asztaltársaság közgyűlése. Ez a társaság Tankóczi Gyula elnök vezetésével októ­ber 31-én a Pannonia-szállóban népes közgyűlést tar­Az idésiy beálltával az ,olcsóságáról* előnyösen ismert selyem-, kelme-, szalag-, csipke- és női-divatáru- házában Szatmár, Deák-tér 12. a Pannónia mellett FISCHER ANTAL szebbnél-szebb selyem és angol kosztümkelme újdonságok kerülnek eladásra Rendkívüli jutányos árak mellett. MrÄi:

Next

/
Oldalképek
Tartalom