Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-08-15 / 65. szám

Szatmár, 1909. augusztus 15.

S Z A TM ÁR-N E M E T I

3-ik oldal.

A kérdéses közleményt általánosságban két szempontból kell elbírálni.

Külön kell választani azt a részt a szakértő úr felfogásából, a melyet egy bizonyos hivatal több személyének anyagi érdeke, vagy pedig bizonyos személyi aspirációk sugalmaztak a cikkbe, — ezekre kíterjesz- kedni nincsen szándékomban.

Másrészt külön kell választanom azt a részt, a mely javaslatomat az egész vállalat kezelésének nem ismerése folytán tényleg a közérdek szempontjából hibásan fogja fel és károsnak mondja.

A fő kifogás, a mi a javaslatom ellen felmerül azon érv, hogy a javasolt kezelési rendszer túl drága és az a nagy anyagi áldozatokkal szemben elérendő előnyöket behozni nem fogja.

Elegendőnek tartja a szakértő ur, ha a jelenlegi számvevőségi személyzetnek dotációja 1800 koronára felemeltetnék (mert eddig csak 850 koronát kaptak) és ezenfelül két pénzbeszedő alkalmaztatnék évi 3200 koronával és igy 5000 korona összkiadással rendben lenne az egész villamos műnek a szervezete. Nem kell főkönyvelő, nem kell pénztárnok, nem kell árammérő szerelő, nem kell a hivatal szolga sem, ezen személyzet munkája mind elvégeztetnék a megadott 5000 koronáért a városi számvevőség által.

A jelenleg íenálló zűrzavaros kezelési és könyvelési rendszert javaslatomban úgy jellemeztem, hogy mindezekért szeméteket felelőssé tenni nem lehet, hanem kizárólag a rendszert okoltam, amit el kell vetnünk, mert szűk most már az a keret, amibe annak idején az egész vállalat kezelését beleszoritották.

Hogy a vállalat nagyon nőtt és fejlődött, azt úgy hiszem, — a város közönsége osztatlanul és megelégedéssel veheti tudomásul. — A vállalat fejlődésével, az ebből eredő nagyobb forgalommal és több jövedelemmel természetszerűleg összefog — azonban azon letagadhatatlan tény is: ahol nagyobb a forgalom, ott több a munka. —- Ezen több munkának a lebonyolításához és jövedelemnek még inkább való szaporításához embereket kell sorompóba állítani azokra a helyekre épen, ahol a mostani kezelés legjobban szorul.

Javaslatom lényege, ha valaki azt közelebbről behatóbban vizsgálta: egy városi közigazgatási szervezet keretébe beillesztett részvénytársasági szervezet, amelynél:

a tulajdonos, illetve részvények tulajdonosa, a város közönsége — A közönség szavazati jogát a közgyűlés által ép úgy gyakorolja, mint a részvényesek a közgyűlésen;

az igazgatóság és végrehajtó testület a városi Tanács;

a felügyelő-bizottság pedig, — amelynek a választása a részvényesek, tehát a közgyűlés hatáskörébe tartozik, — a villamvilágitási-bizottság.

Ezen javasolt rendszernél, azt hiszem, — az egyöntetűség megvan és az egyéni felelőség kérdése is tisztázva van az egyes kezelési ágaknál, a hivatalos állásoknál pepiig azok természete és munkaköre félre- magyarázhatatlanul körvonalazva van — A hiba azonban az, hogy ezen javasolt rendszer állítólag drágái

Ha valami drága, jó és feltétlen szükséges, az a kérdés, meg kell-e ezt csinálni ?

Avagy a jelenlegi kezelési rendszerrel, — a mi feltétlen rósz, ezt mindenki elismeri — experimentál- juk-e tovább, azt 5000 korona több kiadással megfejeljük és benne maradjunk a mostani közigazgatási számvevőségi kezelésben ?

A szakértő ur felveti azt a kérdést, hogy miért nem tettem én rég javaslatot a közgyűlésnek, hogy a pénzbeszedőí rendszert életbe léptessék, holott ez csak egy szavamba került volna és már a pénzbeszedői rendszer rég működne és prosperálna

Erre az a válaszom, hogy én nem kizárólag a pénzbeszedői rendszerre állapítottam az egész vállalat kezelését, mint egyedüli újítást. — A vállalat kezelésével kapcsolatosan és magával a pénzbeszedéssel is sok minden más egyéb teendő függ össze, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, nem lehet tehát egy intézményt, az egész szervezetből kiragadni és a kezelés többi ágát rendezetlenül hagyni, mert e nélkül még nehezebb lenne a dolog, még nagyobb lenne a zűrzavar.

A pénzbeszedéssel láncszem módjára összefüggnek : a könyvelés, a pénznek bizonyos korlátolt ösz- szegig való kezelése (pl 2000 koronáig) leszámolások, hátralékos adósok nyilvántartása, hitelezők és lejáratok előjegyzése, pénzbeszedőkkel való elszámolások, az esetleges rósz fizetőknél azonnali intézkedés

Ha ezen egymással szorosan összefüggő egységes szervezetből az egyiket vagy másikat ki akarjuk vonni, megbomlik az egész kezelés egyöntetűsége és ismét a jelenlegi nehézkes felelőség nélküli rendszerben leszünk benne.

A könyvelésnél teljesen igaz a szakértő ur azon állítása, hogy a városi Tanács a közegeivel úgy könyveket, amint neki tetszik, — ezt azonban csak az esetben teheti a városi Tanács, ha a villamos mii oly könyvelővel rendelkezik, aki ilyen vállalatok kettős kereskedelmi könyvelését teljesen érti és meg van

benne a garancia, hogy ezen könyvelést keresztül tudja hajtani és be tudja vezetni. — Azért kell tehát erre egy megfelelő embert és hozzá egy segédembert tenni, mert egy ilyen vállalatot máskép kezelni és könyvelni nem lehet, mint kereskedelmi alapokon, erre pedig a mostani keretben berendezkedve nem vagyunk, azért kell tehát erre berendezkednünk.

Ily módon tehát a főkönyvelőnek évi 3100 ko- ; róna fizetése és lakbére, úgyszintén a pénztárnoknak * évi 2400 korona fizetése és lakbére meg nem takarít- ! ható, mert ezekre szükség van.

Épen ezen két tisztviselőnek a szakszerű munkáján kell megfordulni az Üzletszerűségnek és a kereskedelmi alapokon való könyvelésnek, nem pedig a szerelési munkák akvisitióján, a mint azt a szakértő ur a kizárólagos Üzletszerűségnek nevezte egy villamos vállalatnál.

Teljesen igaza van a szakértő urnák abban is, hogy egyes állások tekintettel épen műszaki voltukra, ugyancsak épen azért lennének beállitandók, hagy az Üzletszerűség és a felekkel való gyors lebonyolítása az ügyeknek előmozdittassék.

Mert pl. az árammérők leolvasása és elszámolása ez idő szerint már 1200 tételnél egy embernek minden hónapban 12—14 napig tart, itt tehát segíteni kell. — Ha a leolvasást 2 ember fogja végezni, úgy az csak 6 napig fog tartani. — Szükség van ezen állásra ázért is, mert most már több, mint 1000 árammérőt kell nyilvántartani, fel es leszerelni, igy ezen állás nem nélkülözhető. Ezen állás munkakörébe kell majd utalnom a tőszerelő közvetlen felügyelete és ellenőrzése mellett a berendezések időközönkinti és rendszeres revízióját, a ki- és bejelentési lapok szakszerű és lelkiismeretes elkönyvelését úgy, hogy az ily módon rendelkezésre bocsájtott megbízható statisztikai adatok alapján a műszaki vezetésben az esetleges javítások, vagy módosítások akár az üzembeosztásban, akár pedig tariffális kérdésekben elrendelhetők legyenek

Ezen állásnak 1680 korona dotátiója tehát meg nem takarítható, legfeljebb, ha nem szervezett állás lenne, úgy ezen munkával járó kiadásokat más tétel alatt kellene elkönyvelnünk.

A szerelési anyag raktár maradványa az 1908 év végével készpénz értékben 67678.83 koronát képviselt, ezen összeghez hozzá kell adnunk még azon anyagok értékét, a melyeket a végrehajtott szerelési munkákhoz az 1908. év folyamán beszereztünk, mert ezek a raktáron mind keresztül mentek. Ezen anyag érték I az 1908 évi zárószámadás adata szerint külön 39341.59 I koronát tesz ki, vagyis a szerelési raktárnak 1908. évi j összforgalma és értéke 107020-42 korona volt, hogy egy ilyen értéknek állandó rendben tartásához én egy embert alkalmazni szükségesnek látok, azt hiszem, — ez indokolt. — Indokolt ez annál is inkább, mert a raktárba beérkezett anyagok nyilvántartásán kívül, szükséges a mostan kiterjedt üzlet mellett a 100 és 100 féle anyag és cégekről oly kronologikus statisztikai adatokat és táblázatokat is vezetni, a melyek mindenkor lehetségessé teszik a legjutányosabb, legjobb és leggyorsabb anyag beszerzést. így tehát ezen állásnak az évi 1680 korona dotátiója sem takarítható meg.

Az írnok és dijnok közötti állás különbözete évi 105 korona megtakarítható, nem úgy azonban, amint a szakértő ur azt felvette mint uj állást, mert napi- dijas most is van 3 korona napidijjal évi 1095 korona dotátióval, evvel szemben 1200 koronát javasoltam havonkénti 100 koronával megállapítani, igy tehát ezen 105 korona feltétlen a szakértő ur javára esik mint megtakarítás.

A hivatalszolgára megenged nekem a szerkesztő ur, arra szintén szükség van, épen úgy, mint más városi hivatalnál, mert kifogja, a havat takarítani, ki fogja az irodát söpreni, a feleknek a leveleket eíkéz- besiteni? Jobb ha erre egy állandó embert tartunk, mint ha itt-ott a szakmunkások közül rendelünk be egyet, mert ezek drágábbak és jobban lehet őket máshol kihasználni. — Ezen állásnál én azonban jobban akarok takarékoskodni, én nem 1200 koronát, csak 900 koronát adnék majd a hivatalszolgának.

A pénzbeszedőkre nézve egy véleményen vagyunk, hogy azokra szükség van.

Mivel azonban az előbbi indokok alapján be kell látni azt is, hogy a vállalat egyöntetű kezelése a felekkel való érintkezésnek gyors lebonyolítása, a kereskedelmi alapokon való könyvelés és kezelés, valamint a vállalat jövedelmeinek fokozása érdekében szükségesek az általam javasolt állások, mint: főkönyvelő, pénztárnok, raktárnok, árammérőszerelő, pénzbeszedők és hivatali szolga, — nem tudom, hogy a szakértő ur által hangoztatott évi 15 -20 ezer korona megtakarítás hol érhető el.

A mit a kezelésnél meg lehetne takarítani, az a személyzet és bizottságnak javaslatba hozott jutalékja lehetne. — Az a kérdés, hogy evvel a személyzet ambitióját, munkakedvét, a vállalat érdekével való együttérzést növeljük-e és képes lesz-e a személyzet és bizottság ezen többlet kiadást több munka árán behozni? Én azt hiszem, hogy igen, legalább más vállalatok tapasztalata ezt igazolja.

Ha pedig a bizottságtól oly munkát igénylünk, hogy az a vállalat érdekeit előmozdítsa és az ellenőrzés tényleg gyakoroltassék, azt honorálni kell, — mert felelőséget és munkát ma már ingyen vállalni senki nem szokott, igy van az pl. a községi takarékpénztáraknál is.

Hogy tehát 15—20 ezer koronát lehetne megtakarítani a kezelésnél, azt én sehol kihozni nem tudom.

Bizonyos aggálylyal mutatja ki a szakértő ur, hogy ha 100000 korona tiszta nyereség lesz, — a nu szerinte könnyen elérhető — hogy akkor még sokkal több lesz az üzleti regie. — Hát én kívánom, hogy azt a 100000 korona tiszta hasznot minél előbb lássuk. — Én úgy gondolom, hogy ez csak egész természetes dolog, hogy ha egy üzlet jövedelme, a nagyobb forgalom és evvel járó több munka árán növekszik, ezen esetben mindenhol többe kell kerülni az adminisztrációnak is.

Ami a kint levő hátralékokat illeti az 1908. évről, valamint a többi évekről, ezeket a legilletékesebb helyről vettem ki, a városi főszámvevő ur zárszámadásainak cselekvő hátralék rovatából. — Én magam a főszámvevő ur iránt oly feltétlen tisztelettel és bizalommal viseltetem, úgyszintén a város közönsége is oly osztatlan bizalommal viseltetik iránta, hogy ezen közölt adatok helyessége iránt senkinek kételye nem lehet.

A mi az Üzletszerűséget és az elvesztett üzleti presztízst illeti a szerelési munkáknál, legyen szabad nekem a szakértői állásponttal a főszámvevő ur által összeállított évi zárszámadásokból a következő számadatokat közölni :

1904. évben volt szerelési munkákból bev. 15038.23 K

1905. „ „ „ „ „ 20282.54 „

1906. „ „ „ „ 37867.19 „

1907. „ „ „ „ „ 47508.56 „

1908. „ „ „ „ „ 52258.95 „

Ezekből a fokozalosan növekedő számadatokból világosan látható, hogy az üzleti presztízs a szereléseknél nem igen veszett el és a nehézkes ellenfél talán még sem gyürödött le, mert hiszen akkor ilyen szépen nem növekedtek volna a szerelési bevételeink. — Hogy én nem vagyok azon az állásponton, hogy a szerelésekből kizárólagos monopóliumot kell űzni, azt megindokoltam javaslatom 17. oldalán.

Az üzletszerűség egy városi villamos műnél nem abban nyilvánul, hogy a város monopóliumot űzzön a szerelésekből és megbízza egy alkalmazottját teljesen szabad kézzel, hogy jutalék ellenében teljes felhatalmazással és az igazgató tudta nélkül vállaljon szerelési munkákat csak azért, hogy a jutalékját megkapja, nem törődvén azzal azután, hogy a város részéről hozzáadod anyagok értékét az illető fél esetleg megfizeti e?

Teljesen téves tehát a szakértő ur azon felfogása, hogy egy városi villamos mü Üzletszerű keze lése kizárólag csak a felszerelések megszerzésében nyilvánulhat meg

Ha egy jóra való tisztességes, megbízható szakemberünk van, aki a villamos szereléseket érti, a ma- ganszerelési munkák lebonyolítását, úgyszintén a hálózat szerelési munkálatait végrehajtja. — nincs semmi ok arra, amig a bizalomra teljes elismeréssel rászolgált, — hogy tevékenysége elé bárki nehézségeket támasszon, mint ahogy e tekintetben eddig nehézség tényleg nem is támasztatott. — Igenis az legyen a cél, hogy a szereléseknél minél nagyobb, egészséges és tisztességes versenyt kell kifejteni, igy jut olcsón a közönség a bevezetéshez, (mert «zt fizeti legnehezebben a közönség) igy szaporodik a fogyasztók száma és igy jutunk nagyobb árambevételhez. — így volt ez eddig is, az eredmények, amit igy elértünk, — azt hiszem, — nem roszak.

Hogy azonban a vállalat keretében külön szerelési jutalékos üzletet létesítsünk, amelynek a címe üzemvezetőség legyen, holott annak az üzemvitelhez tényleg semmi köze nincsen, mert hiszen az üzem- j nek a vezetése és vitele a főgépész hatáskörébe tar- í tozik — ennek az indokait, szükségét vagy előnyeit sem a vállalat, sem pedig a közérdek szempontjából be nem látom.

Ac áramszolgáltatás kérdésénél, hogy az áram minősége nincsen megnevezve, abból senkire semmiféle hátrány nem háramlik, mert mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, ha valaki 115 Volt vagy 230 Volt feszültségű egyenáramot akar, azt bárme- | lyiket kaphatja — Ugyancsak kaphat az illető 150 vagy 3000 Volt feszültségű három fázisú váltó áramot is.

Itt tehát én semmi hátrányt nem látok, már csak azért sem, mert ha feszültség ingadozások mutatkoznak, — amint a szakértő ur is tudja, — az árammérők az energia mérésében a feszültség ingadozásokat helyesen registrálják, igy itt a közönség semmiképen megkárosítva nem lesz.- Legfeljebb ha a fényerő tekintetében merülne fel panasz, erre azonban mindenkor a legnagyobb készséggel szolgált a villamos mü eddig is és fog szolgálni ezentúl is útbaigazítással, vagy valamivel alacsonyabb feszültségű lámpákkal, a mivel a kifogásolt fényerőt kikapják.

A városi közcéloknál igénybevett áramnál nagyon is indokolatlan volna felvenni a szabályzatba fix adatokat, hogy igy, vagy Ugy szállítjuk le ezt, vagy azt.

Korai Anniimé

kész ruha üzletében a raktáron := levő Összes áruk

mélyen leszállított árak mellett elárusittatnak.

I li n ■ I I I I ■ — !■ mrm » «rt-i.»» — — -----------------------------mm— ■ - — ........■