Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-04-04 / 27. szám
FÜGGETLENSÉGI ES 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETM IPARI H IT E L SZ Ö V ET K EZ ET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENI MINDEN SZEKDÁN ÉS VASÁRNAP. / % ! 803IV S \ K & u Ü' * í * ^ • fi ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: | SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. I FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. \ == Telefon-szám 80.== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Béke. Ugyan, kérjük alásan, minek az a nagy öröm, az a nagy lelkesedés. Minek telerikkan- tani a világot azzal, hogy háüstennek, nem lesz háború ?! Amikor savanyu arccal állunk és fejünket vakargatva kérdjük a még savanyúbb arcokat vágó Szeibiától, hogy minek ettük meg a békát, akkor bizony nem igen épületes látvány az öröm lobogóinak lengetése. Egyáltalán nincs okunk örülni a békének, ahogy a háborútól félni sem volt okunk. Esze ágában sem volt itt senkinek, hogy verekedjék. Ha a 20-szorta kisebb Szerbia hencegni mert velünk, akkor azt semmiesetre sem abban a reményben tette, hogy fenyegető szavait be is fogja váltani. Ugratni akart bennünket és nekünk, legalább bécsi diplomáciánknak, ez kellett. Előre megmondtuk, amikor a háborús bonyodalom még csak csirájában volt, hogy teljesen más háttere van ennek az egész komédiának, mint a milyent az ember első tekintetre mögötte sejtene. Közel volt az a veszély, hogy a magyarság él jogával és az önnálló bank életbeléptetését fogja követelni. Minden jel arra vallott, hogy ez a parlamentnek oly követelménye, melytől csak egy esetben tágítana, ha katonai téren, kapna kedvezményeket. És előállt akkor az osztrák diplomácia és egy igen ravasz és szépen kifőzött tervével egy csapásra meghiúsította mind a két sarjadzó reményt. Bank kell nektek magyarok?! Most, amikor milliókat kell fizetnünk Törökországnak és újabb milliókat kell áldoznunk a mozgósítás költségeinek fedezésére ?! Vagy talán katonai engedmény, amikor ime, most is bebizonyosodott, hogy minden pillanatban nyakon érhet valami háború és akkor az ármádia, a dicső, oly sokszor elpáholt ármádia német vezényszó hijján lenne kénytelen tüzbe menni? Mi, ilyet akartok, magyarok?! De hisz akkor árulók vagytok, árulói a közös birodalomnak és ellenségei a legmagasabb uralkodó háznak ?! Mindez az ékesen hangzó szavalat szakadna a nyakunkba, ha elő mernénk hozakodni a fentebb említett követelésekkel. És hogy a számítás nem volt hiába való, hanem hogy ellenkezőleg fényesen bevált, annak bizonysága, hogy ime, a bankkérdés egyszeribe szépen elhallgatott. A képviselőház ápril végéig szünetel, addig meg majd csak találnak valami formulát, ami látszatra a magyarnak, de tényleg az osztráknak kellemes és amely majd valahogy megoldásra vezeti a vajúdó kérdéseket. Szent meggyőződésünk azonban, hogy ebben az egy kérdésben a jó öreg osztrákok hatalmasan csalódnak. A nemzeti bank és a nemzeti hadsereg követelése marad a magyarnak, mind addig, amig teljesedésbe nem megy. Se ravaszsággal, se taktikával meghiúsítani törekvéseinket nem lehet. Azt elérik, hogy ideig-óráig tologatják, halogatják, halasztgatják a megoldást, de ennél többet nem. Ha ezt Bécsben eredménynek tartják, akkor most eredménynyel dicsekedhetnek. Sikerült egy-két hónapi egérutat nyerni. Hogy azonban az ilyen nem öngyilkos politika-e, az már olyan kérdés, melyet feszegetni egyáltalán nem kell. Aki a számolás legelemibb műveleteivel tisztában van, az kiszámíthatja, hogy még egy ilyen győzelem Ausztriát csődbe kergeti. Ezért mondtuk mi, hogy amikor Ausztria mozgolódni kezd, ennek a mozgolódásnak csakis TÁRCA. Magyarország- háborúi Szerbiával. A szerb államaiakulás nehéz korszakában a szerb mindig igyekezett jő viszonyt tartani fenn a hatalmas Magyarországgal. Csak így viselhetett felszabadító, lüggetlenitő harcot Bizánc ellen. Mikor II. István királyunk hadat vezetett a görög elleu, elfoglalván tőlük ez alkalommal Belgrádot, amelynek köveit átvitette a Dunán és felépité be.ölük Zimony várát, a szerbek, érdekük szerint, szövetsége- j sei voltak a magyar királynak. A hadjárat végével családi összeköttetés is erős bitette a szövetséget. II István, utódja: Vak Béla részére feleségül Rásza nagyzsupánjának. Urasnak leányát, az erélyes Ilonát választotta ki. Később is Ne- manja, a független Szerbia megalapítója, a mi III. Bélánk segítségével hódította vissza a szerbségnek görög kézen levő tartományait. Amikor azonban a független, nagy Szerbia már n«m fért határai közé és szemet vetett magyar fen- hatoság alatt lévő területekre is, Imre király hamar ’ kiábrándította és pártfogásába véve a részeges István ellen Vulkot, elfoglalta egész Szerbiát és 1202-ben felvette Szerbia királyának címét, amit Királyaink azóta is használtak. Imre királynak azonhan nem csak az volt a szándéka,. hogy egy trónkövetelőt fejedelemmé tegyen. Ó-Szerbiát állandó magyar hűbéres birtokká akarta tenni, de tervében megakadályozta Endre királyfi pártütése, mely minden erejét lekötötte a haza határain belül. Ezenközben erősödött, hatalma lelőfokára hágott Szerbia. Mig II. Endre a Szenlföldön járt, István nagyzsupán, koronát és királyi címet eszközölt ki a pápától és a nagy, szent Száva közbenjárására elismertette magát, a különben is befejezett tény elé állított Endrével. Ettől kezdve elmúlt egy jó félszazad, mig Magyarország ismét foglalkozni kezdett Szerbiával. I. Uras „az egész szerb föld királya“, miként IV. Béla monda: »nem csak az ország fenhalósőga alól kivonta magái, hanem még az ország határát is — Mácsot — pusztüá.« Vakmerősége nem is maradt büntetlen. Az ellene küldött magyar sereg gyorsan és alaposan végzett vele. Maga Uras is fogságba került az ország zászlajával együtt. Csák Péter fia, Mihály fogta el és hozta a magyar király udvarába, hol gyönyörködhettek a fogolyban az épen akkor itt időző görög, bolgár, cseh, francia és tatár követek is. Uros visszakapta szabadságát, minek utána megváltotta magát Csák Mihálytól is egy 500 márkát érő drága müvü kereszttel és fia Dragutin még nőül kapta a magyar királyfi, a későbbi V. István leányát. Katalint. A szépséges magyar királyleányt később egy Szerbiába küldött követünk rongyos, piszkos ruhában gúzsaly mellett találta, amikor Uros büszkén mutatott rá, hogy ő igy tartja a menyét. Dragutin aztán apósának, a mi V. Isvánunk segítségével jutott a trónra és hozományul megkapta a mácsói bánságot is, mely ettől kezdve a XIV. század végéid bizonytalan birtoka volt Magyarországnak. 1368-ban azonban már magyar ur, Gara Miklós, a bán Mácsón, melyhez a Szendrőtől a Duna-Száva mentén a Drináig elterülő nagy darab föld tartozott Belgrád- dal együtt. Bosznia is csak egyszer került hosszabb időre szerb kézbe, akkor is hozományba kapta Milu- tin. Róbert Károly csatolta vissza Boszniát a magyar fenhatóság alá, odaajándékozva azt a Kotromano- vicsoknak. Hogy a magyar fegyver súlyát mennyire félte Szerbia, mutatja a nagy »Erős« Dusán dolga, aki mindenfelé győzelmes harcokat vív. Magyarország rovására azonban csak akkor mer valamit tenni, mikór Nagy Lajos Nápolyban, országától távol van. Mikor pedig visszaérkezik a hatalmas magyar király, a meg- fenyités elöl mindig a papa szent palástja megé menekül a szerb „császár“ s igy elkerüli, hogy Nagy Lajos felkészített hadait ellene vezesse. Valahányszor kikezdett Magyarországgal Szerbia, mindig rettenetes vereséget szenvedett, mig a rigó- mezői ütközetben — 1389 junius 15-én — meg nem szűnt önnáló, független ország lenni és le nem sülyedt hosszú századokra ozmán pasaiikká. Ekkor azonban már hiába való volt, hogy Lazarevics István, közvetlenül halála előtt Zsigmond királynak ajánlja jül országát és elismeri Magyarország fenhatóságát. Utódja : tírankovics György kétszínű játékot üz a törökkel és a magyarral, ha Hunyadi győz, a törökhöz fordul ; ha a török győz, elárulja a magyart. Nem sok idő múlva Magyarországban is uralkodni kezd a félhold s ezentúl mindmáig nem viselt harcot Magyarország Szerbia ellen ; csak segítette, hogy lábra álljon, ismét függetlenné legyen. Az 1909. évi újdonságok figyelemre méltók ! Weisz Gyulánál kaphatunk, Saatmár, Deák-tér 21. sí. Utolérhetetlen olcsó árak! Női kosztüm szövetek nagy választ ék ban!
