Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-04-04 / 27. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMET1. Szatmár, 1909. ápril 4. Magyarország issza meg a levét. És ezért mondjuk most, hogy egyáltalán nem örülünk a békének, mert természetes és önmagától értődő dolognak tartjuk. Színház. Kivándorlók. Egy nemesi csa'ád könnyelmű, u'olsó sarja, Pálfalvy, miután kártyaszerencsével hosz- szu ideig fényes pesti életet él, egyszer Fortuna sze­le folytán abba a kényszerhelyzetbe jut, hogy le­endő apósa nevére váltót kell hamisítania. Teszi ezt abban a biztos reményben, hogy a remélt gazdag parthie amúgy is kizár minden bekövetkezhető kelle­metlenséget. Ekkor ismerkedik meg egy leánnyal, aki őt gyerekkorától szerette, (lenem közeledhetett/ hozzá. Szegény volt és a tisztességes szerelem helyett neki is reá kellett lépnie a pesti szegény leányok pályájára, Hatfaludy herceg maitresse lett. A leány Pálfalvyval való rég óhajtott találkozása percében be­vallja szerelmét, ez a pillanatnyi szenvedély hatása alatt lakására hívja. E találka folytán fucscsba ment a parthie, a vállóhamisitás napfényre kerül, Pálfalvy börtönbe jut. Kegyelmet kapván, elment a leányhoz, aki tisztességes életet folytatott és megköszöni a gon ­dos figyelmet, melyet iránta a börtönbenléte alatt ta­núsított, aztán az öreg Kelemennel hárman egy erdé­lyi kis faluba vándorolnak ki a falusi kovácsmühelybe. A modern dráma szerkesztése szempontjából tagadha­tatlanul van hiba a Herczeg darabjában. A II. felvo­násbeli szellem-álom-jelenet határozottan az, de a da­rab elejétől végéig éreznünk kell a koszorús iró mes­teri kezét. A III. és IV. felvonás poezise ellenálhatat- an lebilincselő erővel hat, a nyelvezet pedig és a jelenetezés mindvégig a sokszor elismert, a sokszor megkoszorúzott Herceghé. A fősze­repet Fodor játszotta, niveaun tartván állandóan a darabot. A szerep nehézsége csak fokozott tanulásra özztönözte és a két előadás gyér publikuma élénk elismeréssel honorálta buzgalmát és művészi játékát. Passzív szerepében Váradi bájos volt, ellenben Szőcs teljesen elejtette a különben érdekes alak kreálását. Peterdy egy episod-szerepben, mely talán legrokon- szenvesebb ez egész darabban, brillírozott. Ügyes volt Sipos is. A páholy. Magyarosított kőlföldi bohózat, tele belyzetszerü komikummal. Fodor, Eimer és Herceg pro­dukáltak szép alakításokat,mig Sipos egy bohókás ri- paes szerepben állandó és élénk derültségben tartotta a színház nehány jelenvolt látogatóját. — A nézőtér üressége különben mostanában állandó kellemetlen sziraptoma. Azt hisszük, a közeledő nagy ünnep az oka ennek. Angol—német versengés. Irta: Gál Jenő. A most véget ért európai válság alatt ki­derült, hogy Németországnak nagyobb szava van a népek tanácsában, mint Angliának. Nem is a Monarchiánk és Szerbia viszálya, mint inkább a két tengeri hatalmasság erőpró­bája kötötte le a kívülállók figyelmét. Anglia célzata nyilvánvaló volt: háborúba kényszeríteni Monarchiánkat és ezzel gyengí­teni, esetleg a háborúba szintén bevonni a fé­lelmetes német ellenfelet. Az utóbbi hónapokban figyelemmel kisérve az angol és német lapokat, meglep az a soha nem tapasztalt féltékenykedés, mely e két ha­talmasság közt parlamentben, sajtóban és tár­sadalomban létezik; a legutóbbi német flotta- javaslat meg épen túl feszitette az angolok idegeit. »An englishhome« (»Egy angol otthon«) színdarab, mely egy német invázió borzalmát tárgyalja, roppant érdeklődést kelt Angliában; önkéntes adományokból színtársulatokat szer­veznek, amelyek a falusi néppel is megértetik az általános védkötelezettség és a flotta szapo­rításának szükségét. Az egyébként mérsékelt és nagy súlyú »Graphic« utóbbi száma állilja, hogy Németor­szág készen tart egy diplomáciai jegyzékei, melyben magyarázza, miért kénytelen benyo­mulni Angliába. Az angol tengerészeti költségvetés tárgya­lásánál az admiralitás lordja modellekben mu­tatja, mily kevés széntartalomra épülnek az uj német hajók, hogy tehát ezek nem a távoli gyarmatok védelmére, hanem a szomszéd Anglia támadására vannak számítva. A németek kultúrájukban — különösen bámulatos fejlettségű nagyiparukban, az ango­lokat Ys'dal meghaladó népességi számukban bizakodva — kevésbé idegesek. Azt azonban emlegeti a német sajló, hogy Anglia a vezető szerepet, mielőtt tulszárnyaltat- nék, ossza meg Németországgal. A »perfid Albion« kifejezés a bosnyák válság alatt újból szálló igévé lelt. A német földrajzi társaság elnöke, a Sven Hédin tiszteletére adott banketten, végig jár- latva szemét Ázsián, megállapítja, hogy pár hónap elö.t Malaccán az angolok tartományokat csendben annektáltak, melyek nagysága és gazdagsága meghaladja a mi uj provinciánkat. Az angol gyarmatok tavalyi londoni kongre- szusa, mely a világbirodalom tagjainak politikai és közgazdasági tekintetben egymáshoz és az anyaországhoz való szorosabb egyesülését kí­vánta létrehozni, eredménytelenül oszlott szét. A gyarmatok öntudatra ébredtek. Mindegyik megcsinálja a maga kereske­delmi szerződését és nem egy importjában és exportjában jobban részelteti Németországot, mint Angliát. Indiában forradalom lappang. Egyptomban sok az »ifjú egyptomi«, Canada az Egyesült Államokhoz kívánkozik, Délafriká- ban erőt gyűjtenek, hogy a búr háborút megis­mételjék. Anglia testét sociális sebek borítják. Lon­donban, fővárosában a birodalomnak, melyben soha sem megy le a nap, munkátlanok seregei éheznek. A »free trade« szabadkereskedelmi gazdálkodás, letörte az angol- és nagyra nevelte a német ipart, hozzá még a gabona-vámok hiánya oda vitte a mezőgazdaságot, hogy az angol sziget táplálékának 9/io részét külföldről hozatja. Hogy ez a körülmény egy blokád esetén mit jelent, azt a német invázió fejtegetésének kapcsán, kiszínezik az angol lapok. Anglia hatalma tetőpontján áll, mint Róma állott bukása előtt. Gazdag nagy államférfiakban, idegen népek kormányzásában, iskolázottakban, de népessé­gének száma nem emelkedik, ipara és keres­kedelme hanyatlóban van. Tán csak évek választanak el minket attól, hogy tanúi leszünk egy óriási halalmi eltoló­dásnak. Anglia elveszti a tengereken, gyarmatokon vezető szerepét és helyébe nem léphetnek má­sok, mint a népességben szapora, iparban és a kultúra más ágaiban fejlett, polgári erényekben gazdag németek. HÍREK. — Beszámoló. Hr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk f. hó í2-én, husvét tnáso d- n apján d. e. 11 órakor a »Vigadó« erké­lyéről, kedvezőtlen idő esetén a Vigadó nagy­termében beszámolót tart. — A beszá­moló elé élénk érdeklődéssel tekint Szatmár város közönsége — Nagyheti és húsvéti áhitatosságok rendje vá­rosunk különböző hitfelekezeteinél: — A rém kath. egyházban Virágvasárnapon reggel 7 órakor plébániai mise, mondja Hehelein Ká­roly prelátus-kanonok, plébániai adminisztrátor. Mise alatt Jézus kínszenvedése, Tary Lajos kántor vezeté­sével. Délelőtt 9 órakor barkaszentelés, végzi dr. Bo- romisza Tibor püspök; káptalani mise, mondja Pemp Antal prelátus-kanonok. Mise alatt a növendékpapok énekkara Jézus kínszenvedését adja elő. Nagyszerdán délulán 4 órakor Jeremiás próféta siralmai. Előadja a növendékpapok énekkara. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepi mise, olaj- és krizmaszentelés Apostoli lábmosás. A papság áldozása. A szertartást dr. Boromisza Tibor püspök végzi. Mise alatt a harangok elnémulnak s az oltárok ékességeit lebontják. Délulán, mint nagyszerdán. Nagypénteken reggel 9 órakor csonka mise. Mondja dr. Boromisza Tibor püspök. Keresztimádás. Jézus sirbatélele. Beszéd, tartja Faludi István Jézus- társasági atya. Délután, miat nagyszerdán, de ekkor a szertartás 3 órakor kezdődik. Ezt követőleg kör­menet, a szent sírok látogatása; este 6 órakor szent­ség-betétei. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz- és vizszen- telés. Reggel 9 órakor húsvéti mise, mely alatt a ha­rangok megszólalnak. Este 6 órakor a föltámadás ün­nepe. E szertartást, valamint a reggeli misét dr. Bo­romisza Tibor püspök végzi. (Az irgalmasrendnél délulán 2 órakor, a zárdában délután 4 órakor lesz a föltámadás ) Husvét első napján reggel 7 órakor plébániai nagy mise, tartja Hehelein Károly prelálus-kanonok; beszéd, mondja Székely Gyula s. lelkész. Reggel 9 órakor ünnepi nagymise és beszéd, tartja dr. Boromisza Tibor püspök. A h. eledelek megáldása a pleb. miss alatt. Husvét másodnapján reggel 7 órakor plébániai nagymise, mint az első napon. Beszéd, mondja Szűcs János s. lelkész. Reggel 9 órakor káptalani nagymise. Beszéd, tartja dr. Wolkenberg Alajos Iheologiai tanár, egyházi hitszónok. — A szatmári ref. templomban. Virágvasárnap délelőtt prédikál Kácz István lelkész. Délután Tuba Endre s. lelkész. Nagypénteken délelőtt háromnegyed 10 órakor prédikál Biki Károly esperes. Délben bibliát olvas Mózes István s. lelkész. Délután 3 órakor prédikál Tuba Endre s. lelkész. Husvét első napján délelőtt fél 10 órakor pré­dikál Biki Károly esperes. Ágendázik Tuba Endre s lelkész. D. u. 3-kor prédikál Mózes István s.-lelkész Husvét másodnapján délelőtt fél 10 órakor prédikál Rácz István lelkész. Ágendázik Mózes István s. lelkész. Délután 3 órakor prédikál Tuba Endre s. lelkész. Husvét mindkét napján Úrvacsora osztás. — A szatmári gör. szert. kath. egyházban, Virágvasárnap reggel 6 órakor litia és utrenia, barkaszentelés, 9 órakor nagyraise, prédikál Demián Titusz vallástanár; miroválás. Délután 3 órakor nagy veesernye, prédikál Hubán Gyula esperes. Nagycsütörtökön reggel 9 órakor nagy-szent Vazul miséje vecsernyével: este 6 órakor a nagypén­teki utrenia Jézus kínszenvedésének emlékére. Nagypénteken reggel 8 órakor királyi imaórák; mise nincs. Délután 3 órakor nagy veesernye, körme­net, prédikál Hubán Gyula esperes. Nagyszombaton reggel 9 órakor nagy szent Va­zul miséje vecsernyével. Husvét vasárnap éjjel 12 órakor feltámadás, körmenet; reggel 8 órakor nagymise, pászkaszentelés. Délután 3 órakoi nagy veesernye, prédikál Hubán Gyula esperes. Husvét hétfőn reggel 6 és fél órakor utrenia, 9 órakor nagymise, prédikál Hubán Gyula esperes,kör menet. Délulán 3 órakor veesernye. Husvét kedden reggel 9 órakor nagymise ; d. u. 3 órakor veesernye. — Az ágostai hitvallású evangélikus egyházban Virágvasárnapon délelőtt 11 órakor istentisztelet Nagypénteken délelőtt 11 órakor az Ur szenve désének olvasása és este 6 órakor istentisztelet, Husvét első napján délelőtt 11 órakor ünnepi istentisztelet és Urvacsora-osztás, offerloriummal a lelkész számára. Husvét másodnapján délelőtt 11 órakor isten tisztelet. Valamennyi istentisztelet helye a Rákóczi-utcai áll. elemi iskola V sz. tanterme A szertartásokat Duszik Lajos ev. lelkész végzi. — Az Izraelitáknál. April 6. és 7. napján husiét első és második napja. Ápril 8—12-ig félünnepek. Ápril 13. és 14. én utóünnepek. — A németi részi ref. templomban. Nagypénteken délelőtt 9 órakor, délben 12 órakor, d. u. 3 órakor istenitisztelet imával és szentbeszéddel. Husvét első napján délelőtt istenitisztelet szent- beszéddel éslirvacsora osztás, délután 3 órakor iste­nitisztelet szentbeszéddel. Husvét másodnapján d. e. 9 órakor istenitisztelet szentbeszéddel és Úrvacsora osztás, délulán 3 órakor istenitisztelet szentbezséddel. Az istenitiszteleteket Hajdú Károly s. lelkész végzi, a szent beszédeket és úrvacsora osztást ugyanő tartja. — A némeli részi gk magyar egyházban. Nagycsütörtökön délelőtt 9 órakor szent nagy Baz.illiturgiája vecsernyével. Délután 6-kor nagypénteki reggeli istentisztelet. Urunk kínszenvedésének emlékére 12 kinszenvedési evangélium. Nagypénteken délelőtt 9 órakor királyi imaórák. Délután 3 órakor ünnepélyes délutáni istentisztelet kürmenettel, szent beszéddel. Nagyszombaton délelőtt sz. nagy Bazil liturgiája vecsernyével. Este 10 órakor feltámadási szertartás, vasárnap reggeli istentisztelet. Husvét első napján reggel fél 7 órakor húsvéti eledelek (pászka) szentelése, alkalmi beszéd. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes nagymise szent, beszéddel. Mise után húsvéti eledelek megszentelése. Délután 3 órakor ünnepélyes délutáni istentisztelet. Husvét másodnapján reggel fél 7 óraknr reggeli istentisztelet. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szent mise Korai jffomnnékész ruha üzletében a tavaszi idényre női felöltő újdonságok, fé irfi ruliák, felöltők, gyermek ruha különlegességek legolcsóbban és legjobban csakis ott szerezhetők be. III

Next

/
Oldalképek
Tartalom