Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-03-21 / 23. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. március 21. Vasárnap. 23 szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PO ITIKAl LAP. A „SZATMÁR-NEE8ETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENI MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: | SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telelon-szám 80.= Mindennemű dijak Szatmáran, a kiadóhivatalban fizetendők. Választási liga. Irta: dr. Kelemen Samu orsz. képviselő. Szükség van-e a kereskedelmi és ipari érdekeknek hathatós képviseletére a törvényhozásban? Erre a kérdésre az összes érdekelt körök igennel felelnek. De az érdekelt körökön túl — egyetemes közgazdasági érdek szempontjából is — igenlő kell, hogy legyen a válasz. Az ipari és kereskedelmi érdekeknek hathatós érvényesítését elképzelnünk sem lehet a törvényhozásban való érvényesülés nélkül. Leg- kevesbbé nálunk, ahol minden érvényesülésnek forrása és végső állomása: a politika. Ha már most szükségesnek találjuk ezeknek az érdekeknek képviseletét a törvényhozásban, úgy az egyetlen hathatós eszköz : egy agitációs szervezet. Minden aggodalmaskodás, mely az eddig fennálló ipari es kereskedelmi köröknek autonómiáját félti: széthúzást jelent és az akció sikerének megbénítását. Az aggodalmak lehetnek tiszteletreméltók, de nem helytállók. Egy részük bátortalanságnak a jele. Akik külön pártalakulást akarnak, arra utalnak, hogy a pártfegyelern megbénítja a képviselők szabad akcióját. Akik igy gondolkoznak, súlyosabbá teszik a megoldandó problémát, semmint szükséges volna, mert a közgazdasagi kérdések nálunk közjogi kérdésekkel kapcsolatosak. Nem mi magyar politikusok kapcsoltuk őket össze, vagy legalább nem epen csak mi. Mi szükségünk tehát nekünk arra, hogy az ipari és kereskelmi érdekek hathatós erve- nyesülesét azzal bonyolítsuk, hogy uj partala- kulas utján szembeállítsuk azokat az összes letező pártokkal? Meltóztassék csak végig nezni az agrár táboron. Ezek elölt itt is felhangzott a kívánság, hogy külön agrar-partot kell alakítani. A tervet elejtettek es az eredmények mutatják, hogy éppenséggel nem karara az agrarizrnusnak. Ugyanezt a taktikát kell követnünk nekünk is. Az ipar és kereskedelmi erdekek támogatása megfer minden becsületes politikai törekvéssel. Külön partra tehat nincs szükség. De a liga megalakulásának hatását nemcsak ebben latom. Amint egy ilyen választási liga céltudatos akciót fejt ki es felrázza közönyükből a vidéki városokat: — a helyzet kepe egyszeriben meg log változni. Egyik képviselő sem szeret feszült viszonyt fenntartani választóinak ilyen szervezett és intelligenciájánál fogva nagy erőt képviselő csoportjával. Tessek csak számon kérni a képviselő uraktól a kereskedelmi és ipari érdekek hathatós képviseletét minden olyan esetben, amikor ezek megtámadva vannak. Ám a városok közömbössége, a fatalizmus, melylyel a romboló munkát eddigelé nézték, egyenes felbáto- ritás volt a legaggresszivebb kereskedelmi és iparellenes irányzatoknak. Ezeket a koncentrált támadásokat csak koncentrikus erővel lehet visszavetni. Iparnak, kereskedelemnek és szabadfoglalkozásoknak tömörülniük kell és az egységes cél érdekében egy szervezetben kell egyesülni. — Szerbia számokban kifejezve. Szerbia területe 48.303 négyzzögkilométer, tehat akkora, mint a Duna—Tisza köze (Bács-Bodrog, Ciongrád, Heves, Jasz-Nagykun-Szolnok és Pestvármegyék a rajtuk lévő törvényhatósági jogú városok területével együtt) hozzáadva Torontál és a kis Csatiád vármegyét, kisebb tehát Erdélynél. Lakosainak száma 1906-ban 2,735.147 lélek; annyi, mint Erdélyé nyolc városnak tízezren felül van a lakosa, a fővárosnak, Belgrád- nak 80.747 lakosa van. Az idegen anyanyelvűek közül nagyobb tömeg csak rc^A« '90.000) és cigány (46.000) el Szerbiában. A lakosság 84 százaléka állat- tenyésztéssel és föidmiveléssei foglalkozik. A közszolgálati és szabad foglalkozást űző közül van Szerbiában pl, ügyvéd 424, pap 1806, tanar 493, el emi iskolai tanito es tanitonű 2194, orvos 257 (Budapesten 1300), újságíró 49, művész 9, színész és színésznő 169, nevelöiiö z9 sib. írni olvasni tud a lakosságnak 16.98 százaléka, a falusiak közül azonban minden százból csak 15, a nők közül pedig csak hét Elemi iskola van 123 (annyi, mint a Tisza-Mu- ros szögen, ide nem szaruitva Torontál), középiskola pedig 18. Kórház 25 van Szerbiában (Budapesten 43) Bíróság 26, biró 152. Pénzintézet (az 52 szövetkezetét is beszámítva) 114. Templom van 781. Földbirtokos van 293 421, olyan azonban, akinek 2—300 holdja lenne, csak öt akad, 300 holdon felüli birtoka pedig csak háromnak van. Fő termények : a tengeri, búza, rozs, árpa, zab. Bányásznak kőszenet és barna szenet, rezet, ólmot és antiinont. Aranyat 1905-ban 87 kilogrammot termeltek, ezüstöt 10 kg.-ot Gyár van 94 (szövőgyár 5, bőrgyár 3, gépgyár 4). Szerbia külkereskedelmi évi forgalmában a behozatal összértéke volt 1905-ben (az utolsó, 1907-ben megjelent, szerb statisztikai évkönyv szerint) 56 miliő frank, a kivitelé 72 millió. Fökiviteli cikkei: dísztó (14 millió frank), búza, szarvasmarha, szilva, nyers bőr, Fő behozatali cikkek: vas és acél, punul áruk, bőr tengeri. Szerbia összes külkereskedelmi forgalmának háromnegyede Ausztria-Magyarországgal bonyolitlatik le. A kivitelnek 89 százalékai monarchiának vette meg, mig behozatalának hatvan százaléka ment ki tőlünk. Szerbia összes állami bevételei 88 millió frankra rúgtak 1905-ben. A bevételekből 19 millió esik az adóra, 25 millió a monopóliumokra, 14 millió az állami javadalmakra. Az évi budget szerinti kiadásnak legnagyobb tétele az allamadósságra jut (24 millió frank). Ez után legtöbbet en észt meg a hadügyi tárca költségvetése: 18 és fél millió frankot. A hadsereg békelétszáma (1907-ben): 35 581 ember, a hadilétszám: 353.122 ember. Az összes aktiv és tartalékos tisztek száma: 3155 (8 tábornok, 54 ezredes, 1407 hadnagy) Szerbiáról elég ennyit tudni Megint bank! Oh irigylésre méltó SzatmárNémeti! Micsoda tőkegazdag város vagyunk ! Micsoda pompás hitelviszonyok! Csak az hiányzott még: ez az egyetlenegy bank! Van-e még el nem helyezett tőke? Ide vele! Van e még el nem helyezett Herbert ? Ide vele ! Van-e még pénzügyi kapacitás ? Elő vele ! Van-e még együgyű vagy ügyetlen fiskális, kinek ne volna egy kis fehér kenyere? Ez az a tér, ahol mindenki érvényesülhet; ez az a pálya, hol mindenki tudós, hol a babérlevelet nem a cuspeizban, de a homlokon hordja mindenki. Láttatok-e már hazánkban egy-egy tündöklő csillagot, aki ne értett volna a politikához és bank alapításhoz? — Olyan nincs! Szatmáron ? Csupa Korufeldek és Lánczyk vannak s ez a borzasztó, hogy oly soká kell várniok, mig felfedeztetnek ! * Minden embernek veleszületett joga, hogy életföltételeit megtalálja s jobban boldogulását keresse. S mindaddig, mig valakinek megélhetése bele nem ütközik a köznek érdekeibe, addig ezt respectálni nem csak ülik, de kell! Azonban városunkban egy újabb pénzintézet létesülése nem közérdek, de erősen köz vétek! Miért? Mert a meglevő intézetek az itteni tőkét felvenni eléggé képesek s a hiteligényeket eddig is tulon-tul kielégitették. Az újabb alapítás már a hitelviszonyoknak teljes romlására, hogy ne mondjam: züllésére vezetne! Nem hiszem, hogy olvasó közönségemben akadna egy oly valaki is, aki el tudná képzelni felőlem, hogy a magam intézetét félteném a konkurrenciától! Respektive nekünk nincs és nem lesz ártalmunkra egy újabb intézet. Az érdeklődőknek készséggel állok rendelkezésére megmutatni, hogy hiába voltak az újabb alakulások, forgalmunk óriási mértékben emelkedik; betétünk nő, váltótárcánk javul és gyarapodik. Tehát én nem félek az uj versenytárstól s ha egészséges konkurenciára lehetne kilátás: még örülnék is neki! Azonban, mint ennek a városnak polgára, tartozom a város becsületének azzal, hogy a mennyire tőlem telik, meggátoljam a hitelviszonyoknak rosszabbodását. Nem először irok ilyen értelemben hírlapi cikket. S állom az egészséges polémiát! Fölvetem a kérdést: fog-e az uj bank — ha lesz — olcsóbb pénzt adhatni a mostani intézeteknél ? Tehát a hitelkereső közönség igényeit olcsóbban és jobban ellátni, mint azt ma mi és a társintézetek tesszük?! Ha igen? úgy minél hamarább létesíteni kell az uj intézetet, mert ez közérdek! 'V Női hosszú is rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál kaphatunk! Kilka alkalmi vétel! X Üzletemben vissza maradt áruk, úgymint vásári bundák, téli kabátok, felöltők, öltönyök, fiú és gyermek rithákat s egyéb föl nem sorolható árukat ♦♦ ♦♦ mélyen leszállított áritan kiárusítom ^ ♦♦ ♦♦ KORAI ARBUNNÉ SZATMÁR, DEÁ K T ÉREN, A FEHÉR HÁZ MELLETT Női hosszú és rövid plüsoh kabátok gyári árban csakis egyedül Korai Árminnénál kaphatónk ! A
