Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-07-08 / 55. szám
3-ik oldal Szatmár, 1908. Julius 8. nem egyszer hangoztatni — és nem jogosult.'ág nélkül — hogy a gazdának nagy szüksége volna arra, hygy olcsó személyes hitelhez jusson. Most, mikor a banktárgyalásuk folynak, egyik t. képviselőtársam felvetette a bankszakérlőhöz azt a kérdést, hogy nem lehetne-e a skót hitelrendszert meghonosítani, a mely tudtommal abban áll, hogy a gazda számára bizonyos módozatok mellett folyószámlahitelt nyitnak, a melyre ő fizetéseket teljesít, viszont megfelelő összegeket, a melyeknek határa meg van állapítva, onnan kivehet. Számtalanszor foglalkoztak már a Credit agricol nak létesítésével, hogy miként lehetne a zöld-hitelt létesíteni a vetés e, miként lehetne hitelt nyitni a marhahizlatásra, szóval miként lehetne a személyes hitel forrásait megnyitni és gazdagabbakká tenni. Ha azt kívánjuk, a minthogv kívánatos is, hogy legyen a gazdának olyan hitele, mint a kereskedőnek, akkor ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy a kereskedővel szemben erős kényszerítő eszközök állanak rendelkezésre; neki azért van személyes hitelt-, mert kötelezettségeiért a lejárainál egész exiszteuciá- jával felel. Ámde a hitel biztosítékainak meglazitása sohasem vezethet a hitelnek és főleg a személyes hi telnek fokozásához (mozgás) Tálos István; Két jótállóval el lehet érni a személyes hitelt. (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) A végrehajtás költségei. Kelemen Samu: E törvényjavaslatnak egy másik az, hogy a végrehajtási eljárásnak költségeit lehetőleg csökkentse. Valóban nagy jogpolitikai, és ha úgy tetszik, szociálpolitikai elv az, hogy a jognak érvényesítése a kötelezettre ne hárítson a feltétlenül szükségesnél nagyobb áldozatot. Ezt a czélt azonban a törvény- javaslat felette aprólékosan, mondhatnám szegényes eszközökkel igyekszik elérni. Mindössze abból áll az egész, hogy a háromszori hirdetést helyettesíti egyszeri hirdetéssel, holott kisebb, 600 K-án aluli értéknél eddig is egyszer történt a hirdetés. {Mozgás.) A becsüst nem mondja ki többé kötelezőnek, nmem a végrehajtó urra bízza annak megállapítását, jogy szükségesnek látja-e azt, hogy becsüst vigyen magával, a mit a végrehajtó előreláthatólag mindig jzükségesnek fog tartani, mert a becsüs a bírósági /égrehajtónál rendszerint afféle famulusi szolgálatot zokott teljesíteni. {Úgy van!) A harmadik kérdés ledig, a mit ismét nem helyes formában old meg a örvényjavaslat, hogy 100 koronán aluli követelésekéi minden közbelépésnek és a végrehajtató személyes őzbenjárásának kész kiadásait sem találja megállapi- andónak a végrehajtást szenvedővel szemben. Én a kérdés súlypontját más két téren látom. ■ z egyik a bírósági végrehajtó illetményeinek kérdése, má-ik pedig az ügyvédi képviselet kérdése És mél utassék itt megengedni, hogy egész nyíltsággal londjam azt, — nem a képviselőház számára, hanem z azon kívül álló karlársaim számára — hogy én z ügyvédnek a végrehajtási eljárásban való közre- lüködését nem tartom helyesnek, {Élénk helyeslés.) anem olyan intézkedést kérnék, a mely ezt megfelelő lódon tudja helyettesíteni. {Élénk helyeslés. Mozgás ; zaj. Elnök csenget.) Elismerem, t. ház, hogy a végrehajtások fogana- niiása hasznos és szükséges dolog, de azt nem is- ,erem el, hogy ez a jogvédelemnek hivatása volna. ilénk helyeslés.) Ha szociális intézkedéseket sürgetnek i ügyvédek is, a kiknek jelentékeny résre, elismerem, agy szociális nyomorúsággal küzd: ezeket a szoci- lis intézkedéseket más vonalon kell megtenni; meg 0 l nyitni előttük teljesebben a jogvédelem hivatását; 1 kell rombolni ennek azokat a korlátáit, a melyek közigazgatási és pénzügyi eljárásnál fennállanak, a 1 az állampolgároknak lényeges vagyoni és gazdaigi érdekeit kell nem egyszer megvédeni. {Élénk tlyeslés.) Ámde, ha mi altruizmusról és szociális »zenékről beszélünk, akkor az ügyvédeknek ép úgy, »int mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy ne íoritkozzanak az altruizmusnak arra a modern faj- jara, a mely mindig csak másokkal akarja gyako- iltatni az altruizmust, {Éiénk helyeslés) hanem gya- jrolják és gyakoroltassák azt önmaguk is, a midőn dozatok hozataláról van szó. Bízvást állíthatom, >gy nincs az a tatárjárás, a mely az ügyvédség er- ilcsi súlyában nagyobb károkat okozott volna, mint végrehajtásoknál való közreműködés. {Élénk helyeslés) kölcsi tekintély és súly nélkül pedig sem nemzőnknek, sem önmagunknak nem tudunk hasznos szollatokat tenni. {Élénk helyeslés. Mozgás a baloldalon.) : ebben a keretben nem szüntethető tálán meg ; ezt i elismerém és ez a megjegyzésem nem a mo- entumnak, nem a pillanatnyi aktualitásnak szólt; ónban — szorosan a törvényjavaslat vonalán in ilva is, ki kell jelentenem, hogy van az intézkedé- knek egész sorozata, a melyet meg lehetett volna lósitani már ebben a törvényjavaslatban. Helyesen emeltek ki képviselőtársaim, hogy a grehajtásikérvény rendszeres eltörlésének semmiféle lyvgbevágó akaddya nincs. {Élénk helyeslés.) Nincs áiatosabb, mint a biztosítási végrehajtási kéréseknek a fajtája, a me'y a lakbérleti keresetekkel áll kap ólaiban, a mikor úgy is elsőbbsége és törvényes logjoga van a bérbeadónak és mégis biztosítási grehajtást halmoz éppen arra . z adósra, a ki való- n fizetésképtelen és kíméletet érdemel. Nem akarok részletekbe belemenni, csak egyet emelek ki és ez , hogy ez a végrehajtási törvény a legfontosabb Igot sem valósitora meg, a melyet a legkivánato- bbnak tartok, t. i. a becsértékben szabad kézből ló eladás megengedhelöségét. Ez nagy kőltsé^kimé- sel járna az árverés elkerülésének utján, sok er- lcsi megaláztatásnak venné elejét és nagy gazdasági sznot is idézne elő, mert a b-csérték mellett a SZATMÁR-N ÉMETI szabad kézből való eladás gyakran akadályozná meg az elprédálást. Az ingatlan hitel romlik. T. ház! A harmadik és utolsó csoportja az én aggodalmaimnak az ingatlanok elárverezésével kapcsolatos. Mezögazdasagi aliamban, a melynek fogalma, fajdalom, egyet jelent a tóke szegény állammal is, a hiieinek és me/.őgazdusági Iliiéinek kérdésé felette lényeges. Már most ez a végrehajtási novella azt az újítást hozza be, hogy az ingatlanok értékének kétharmadán alul, házaknál pedig a ház becsértékének felén alul azt nem lehet elárverezni. A gyakorlati életben ez a visszaéléseknek egész sorozatara fog vezetni. A végrehajtási törvénynek eddig fennálló 160. §-a, a melyet ez a novella nem helyez hatályon kivül, megadja a végrehajtást szenvedőnek azt a jogot, hogy az ingatlan tartozékainak összeirá át és kél szakér.ő utján való birói megbecslését kérhesse Eddig ezzel a jnf-gal a végrehajtást szenvedő nem igen éli, mert hí zen i-i'nek semmiféle gyakorlati jelentősége nem vo i ál udös-ze annyi volt a hatása, hogy a kikiáltási ar ezen becsérték szerint igazodott. Most azonban ennek gyakorlati jelentősége lesz, mert hiszen a becs- értéknek, az esetleg igy kiegészített becsértéknek kétharmadán alul az ingatlan nem lesz elárverezhető. A végrehajtást szenvedő tehát ahhoz a taktikához fog fordulni, hogy összeírja és megbecsültén ingatlanainak tartozékait, gazdasági épületeit, istállóit, dobáuyházait, ha van, gőzmalmát, és kihoz olyan értéket, a melynek kétharmadát senki, a ki vásárló kedvvel jelenik meg, nem adhatja meg Egy másik fajtája a visszaéléseknek előállhat oly módon, hogy házáknal fiktiv bérszerződésekkel olyan becsértéket fognak kihozni, a melynek felét megadni a tényleges viszonyok mellett, lehetetlen. Hát én elismerem, hogy a végrehajtási novella ebben a tekintetben gondoskodóit egy orvosszerről akkor, a mikor megadta a végrehajtatnak, tehát a hitelezőnek is azt a jogot, hogy ő is befolyamodhasson a bírósághoz, a mely aztán két szakértőt fog kiküldeni, a kiknek a becslése lesz azután mérvadó. Én a kérdés részleteibe ezúttal nem megyek bele. A részletes tárgyalásnál lesz alkalmam kimutatni, hogy gyakorlati szempontból mennyire hézagosak ezek a rendelkezések és mennyi rébuszt adnak föl a birónak. Fájdalom, t. ház, mindennapos eset az, hogy ezeknek a szakértői becsüsöknek a véleménye olyan, hogy azokat igy elfogadni, azokhoz ily súlyos jogi következményeket fűzni nem lehet. A perben megvan az a gondoskodás, hogy egy szakértőt a felperes nevez meg, egyet az alperes, egyet kirendel a bíróság, azonfelül pedig kontradiktórius lévén az eljárás, a legkülönbözőbb adatok állanak a bíróság rendelkezésére, a mely adatoknak a szakértői adatokkal való egybevetése és mérlegelése alapján a bíróság állapítja meg az értékét. Gyakran kettévágja a gordiusi csomót, és a hátrány a mely ebből előállhat, legfeljebb annyi, hogy esetleg többet vagy kevesebbet kell, hogy fizessen az alperes. Ámde — nem is beszélve visszaélésekről a becsüsöknél — csupán a pajtáskodás, a tudatlanság és száz más olyan dolog lesz, a mely a becsüsök eljárását befolyásolni fogja, úgy hogy majd kihoznak egy olyan becsértéket, a melynek két harmadrésze nem adható meg. És akkor a hitelező sorsa hozzá van kötve ehhez a becsühöz és soha, még az emberi kor legvégső határán túl sem válik eladhatóvá az az ingatlan. Az eljárásnak ez a fajtája igy egyáltalában meg nem Állhat Annak a jelzálogos hitelezőnek 100000 vagy 200000 ezer koronás hitele, annak bármely időben való behajthatósága, nem függhet attól, hogy vagy a végrehajtást szenvedett játsza ki a törvény ezélzatát a tartozékok összeírásánál, vagy orvoslásként a végrehajtató abba a helyzetbe jut, hogy becsüt kelljen kérnie, a mikor ehhez a becsühöz van kötve örök időre. Olay Lajos: Rabulizmussal nem lehet dolgozni ! Mihályi Tivadar: Ez logika,ez nem rabulizmus ! Kelemen Samu : Ezen a dolgon segíteni kell valamelyes formában. Felmerült az a javaslat, hogy talán a második vagy harmadik árverésen, a mikor már nyilvánvaló, hogy ez a becsérték nem adható meg, engedjük meg az ingatlan elárverezését. Ez nem jó mód ugyan, de jobbnak hiányában hozzájárulok. Nem jó, mert visszatérés az 18S1 -iki végréhajtási törvény előtti időre. Akkoriban az történt, hogy az első és második árverést formai dolognak tekintették, mert úgyis tudták, hogy az ingatlant csak egy bizonyos becsértéken lehet eladni, tehát csak a harmadik árverésnél törekedtek eladatni az ingatlant. Telt az idő, és a két előző árverés folytán felesleges költségek állottak elő. Ugyanez a helyzet állana elő most, ha behoznák ezt az intézkedést. Az egyedül helyes megoldás az, hogy az utóajánlati határidő 15 napról 30 napra tolassék ki és ekkép lehetővé tegyük a minél szélesebb kínálatot. Helyes megoldás volna, a mire Nagy György t. barátom mutatott rá, a fedezeti rendszer behozatala is, ez azonban már lényeges változtatás. Közjogellenes intézkedések. T. képviselőház ! A midőn ekként aggodalmaimat elmoi dottam, természetszerűleg eljutottam a törvény javaslat azon befejező részéhez, a mely az átmeneti intézkedések neve alatt ismeretes. {Halljuk! halljuk!) Ez a törvényjavaslat bennünket azzal a nóvummal lepett meg, hogy nemcsak az életbeléptetést, hanem az átmeneti intézkedések megtételét is a kormányhatósági rendeleti útra bizza. Olay Lajos: Bár igy volna ! Ha ez igy maradna, igy volna a helyes! Kelemen Samu : A magyar alkotmányosság hosszú küzdeleml a melyet a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal folytatott. A törvényhozó hatalom is kétségtelenül tévedhet, de a nemzetnek mindig elég ereje van ahhoz, hogy saját tévedéseit önmaga erejével hozza helyre. Ám, hogyha a nemzet azokat a jogokat és kötelességeket, a melyek a törvényhozás szuverénitásához tartoznak, átengedi a végrehajtó hatalomnak, akkor gyógyíthatatlan sebet üt az alkotmány testén, mert preczedenseket teremt a jövőre. Akár a büntetőtörvénykönyv, akár a bűnvádi eljárás, akár a peres eljárás, akár az előző végrehajtási törvénynél mindenütt azt találjuk, hogy ezeket az átmeneti Intézkedéseket, a melyek a leglényegesebbek, a melyek a törvényalkotás igazi művészetét alkotják, a törvényben oldották meg; ott is kellett megoldani azokat, mert azok az intézkedések addig az időhatárig, a meddig fennállanak, szabályozzák is az állampolgárok jogait. Én tehát szívesen veszem annak hírét, hogy ezek az átmeneti intékedések a törvényben fognak megoldatni. Olay Lajos: Elég sajnos! Kelemen Samu: Hogy minő lesz a mégoldás, azt ezidő szerint nem tudom, a megoldásnak érdemével épen ezért most nem is foglalkozom. Ámde azok az aggodalmak, a melyeknek eddig kifejezést adtam, elég súlyosak arra, hogy őszinteséggel, lelkiismeretességgel ne vonhassak le azokból más következtetést, mint azt, hogy a benyújtott törvényjavaslatot nem fogadhatom el (Helyeslés balfelöl) A mái amarosszigeti polgári kör zászlószentelése. — Saját tudósítónktól. — Fényes ünnepség szintere volt Máramarossziget az elmúlt hét vasárnapján. A polgári kör avatta fel zászlaját nagy ünnepség keretében, a hogy egyáltalán egy-egy Hdéki ünnepség szokott lezajlani azzal a 1 ülönbséggel, hogy itt M-Sziget egész intelligentiáj részt vett benne. Az ünnepség még szombat este vette kezdetét fáklyás menettel az ottani dalárda közreműködése mellett. Másnap reggel szép felvonulás a templomba, ahol n zászlót felavatták. A temp’omból a menet a fellobogózott vármegyeházára ment és annak nagytermében verték be a zászlóanyák és a többiek az igen Ízléses kiállítású arany szegeket. Az első, az avató beszédet Szöllösy Antal kir. tan., polgármester mondta a zászlóanyák éltetésével. Utána a r m kalb, apát-plébános, Müller Kálmán áldotta meg a zászlót. Majd báró Perényi Zsigmondné főispán neje, zászlóanya V'rte be az arany szegei a zászlórudba, a legszebbjelmondat kíséretében, »Isten áldd meg a magyart!« Majd Szöllösy Antal, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter képviseletében dr. Kökényesdy Mihály orsz. képviselő, ki rövid beszédében a munka szeretetét hirdette. Josipovics Géza horvát miniszter, id. báró Perényi Zsigmondés a maga nevében ifj. Perényi Zsigmond báró főispán Majd utánuk Szabó Sándor alispán, a Petőfi-társaság tagja. Müller Kálmán apátplébános, Balog ruthén vikár, volt orsz. képviselő, Búd Titusz, Szikszay Zoltán ev. ref. esperes, dr. Dan- czig Samu főrabbi, Eördögk Ö., Tomcsányi Gusztáv Büki György pénzügyigazgató, dr. Wekerle László dr. Stányi József, Lieb Rezső, dr. Domokos István Szegedi Oszkár, Taubner Samu, dr. Papp Tibor. A Szilágyi István kör nevében Dobai Ferenc a kultúra ról mondott szép beszédet, dr. Jakabovits Péter a közművelődési szakosztályának elnöke, dr. Kök ^ nyesdy Mihály, Dudits Endre, Novák orsz. képviselő^ báró Grüdl Ármin, dr. Papp József, Lovass Sándo v s/pgedi iparos kör, szegedi olvasókör, gyulafehér. vári olvasókör, halmii kaszinó, sugatagi polgári köv Sugatagi István, Fehér Andor, Benda Bertalan, Újlaki József, Karácsonyi, Szentimrei, Miskolczi János. Pilisi, dr. Szilágyi János, dr. Kozma Sándor, György Endre, Szőllősi Balázs, Szaplonczai Lajos, Szábó Au rél, Bérlők Béla, Füstös Kálmán, Papfaludi László, Mihályi Gábor, dr. Paál Alfréd, Hetényi Kálmán, m.- szigeli kaszinó, m.-szigeti dalkör, tisztviselő kör. polgári dalárda, tűzoltó egylet, tanító egyesület, Pubek Elek, Veréczi Gyula, dr. Récsi, dr. Szappanos, dr. Gergely György, dr. Schöngut Emil, dr. Keszner Jenő, dr. Guttman Jakab stb. a szigeti ügyvédi kamara. Keszn°r Izidor, Keszner Dezső, Teodorovits Tódor és az ottani kereskedők nevezetesebb tagjai. Mihálka, Darvay. dr. Edeburg, dr. Káhán Nátán, Révész, Mandel Mihály a jogakadémia kör elnöke, Krausz Miklós, Feigl, Zombori Jenő, Draskóczy Károly, Rácz Imre, Binder Mihály, Balog Lajos és még többen az ottani tekintélyesebbek közül. Az ünnepély fényét különösen emelték a szép koszorús leányok, a kik az ünnepélynek friss üde szint adtak. Este a Petőfi-ligetben volt nagy bankett, hasafias szónoklattal és derült jókedvvel G L Dr. Etrdéíyi Miksa fogorvos a Rákóczi-utca 24. sz. (saját házába) költözött át. ÍREK. — Az 0. M. K. E. leve e képviselőnkhöz. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (O. M. K E.) képviselőnknek a végrehajtási novella tárgyalása alkalmával tartott beszéde kapcsán, a következő levelet intézte dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselőhöz : „Kötelességet teljesítünk, mikor Nagyságodnak | hálás köszönetünket fejezzük ki azért a támogatásért, j amelyben a kereskedelem jogos érdekeit a végrehajtási novella lefolyt képviseléházi tárgyalása alkal-
