Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-03-15 / 22. szám
Szatmár, 1908. március 15. 3-ik oldal. behozatala s a tetejébe rabló gazdálkodás, mely a devalvátióban, vagyis vagyonunk csaknem teljesen elvesztésében csúcsosodott ki. Alkotmányunk 14 évig volt felfüggesztve, de már a nép elkeseredettsége mind félelmetesebb lesz s tartani lehet attól, hogy a bilincsekből kardot kovácsolnak: ekkor Ferenc király 1825-re öszzehivja az országgyűlést. Ezen időben támadnak halhatatlan nagyjaink) kik nemcsak a közjogi sérelmeket látják s igyekeznek azokat orvosolni, de látják országunk népének nagyfokú elmaradottságát, amelyen okvetlenül segíteni kell! E nagyok között volt gróf Széchenyi István a »legnagyobb magyar.« Az 1825—35. országgyűléseken keletkezik két párt. Az egyik a reform, vagyis szabadelvű-párt, a másik a conservativ, vagyis kormánypárt. A reformpárt a magyar közélet reformálását, Magyarország népeinek úgy közművelődési, mint közgazdasági téren való haladásának előmozdítását s a közjogi sérelmeknek gyökeres orvoslását irta zászlajára. Ezzel szemben a conservativ párt akart ugyan szintén némi reformokat — amennyiben azok a bécsi udvar érdekeivel ellentétben nem állanak — egyébként alig volt más programmja, mint mindent ellenezni, amit a reform-párt akart. S céljai kivitelénél nem irtózott a legnemtelenebb eszközöktől sem, mint pl. az illyrek fellázitása, politikai üldözések és bebörtönzések. Br. Wesselényi Miklóst a jobbágyság érdekében tartott beszédéért elfogatják. Kossuth Lajost, ki a pozsonyi diétán mint fiatal ügyvéd először jelent meg s mint ilyen szerkesztője volt az »Országgyűlési Tudósításoknak«, mert a lapot megsemmisíteni nem bírták: 1837. május 5-én a zugligeti nyaralójából, családja köréből 48 gránátos tömlöcbe veti; Lovassy és Beöthy hasonló sorsra jutnak. Wesselényi megvakul börtönében, Lovassy László megőrül s Kossuth testben egészen megtörve, de lélekben megedzve hagyja oda nyirkos tömlöcét, amidőn már nem lett volna tanácsos továbbra is börtönben hagyni. Isten mindent jóra fordit 1 Kossuth börtönében idejét hasznos munkával tölté. Megtanulja periedül az angol nyelvet; gondolkodik hazája sorsán; megállapítja a jövendő programmját! A nélkülözések, a magába zárkózottság elszánttá teszik ; a méltatlanul elviselt martyr-koszoru megacélozza tetterejét s késszé teszi akár a vértanú-halálra hazájáért 1 A magyar kormány —a bécsinek kirendeltsége — nem Iát tovább az orránál s mert látja, hogy a reform-párttal megküzdeni képtelen, megszünteti a megyei önkormányzatot s behozza a kerületenként valá adminisztratorságot. Az 1844-iki országgyűlésen a reformpárt felveti a vámnak helyesebb alapon való szabályozását. De midőn a kormány ezt is zátonyra juttatja: Kossuth Lajos megalkotja a védegyletet Ausztria beözönlő silány portékái ellenében. Istenem, ha a védegylet fenmaradt volna, vagy ha a mi lelkesedésünk nem volna szalmaláng s most megtudnők alkotni: Ausztriának egy csapásra Yége volna! Megértették a készülő kiszámithatlan veszteséget akkor is s hogy a mozgalmat leszereljék, a kormány — a bécsi sugalmazásra — megígéri, hogy a reformok terére lép. De a reformpárt halad s nem elégszik meg üres Ígéretekkel s programmjában tovább menve, követeli a közös teherviselést, az ősiség eltörlését, a jobbágyság megszüntetését, Erdély egyesítését az anyaországgal stb. A két párt közötti feszültség s az egybehívandó országgyűlés iránt a közvélemény érdeklődése eddig nem ismert fokra hágott. A királyi leirat 1847. nov. 7-ére hívja egybe az országgyűlést. A király magyar nyelven nyitja meg az országgyűlést s a magyar nyelvnek a legfelsőbb helyen 400 esztendős mellőzése után első megnyilatkozása akkora bizalmat öntött a rendekbe, hogy az az évben meghalt József nádor helyére fiát, Istvánt egyhangúlag nádorrá választják meg! Ezen országgyűlésen kezdetét veszi a harc a reform és conservativ pártok között. A reformpárt szigorúan ragaszkodik javaslataihoz, mig a Metternich uszályhordozójává szegődött conservativek féltik a dynastia és Bécs érdekeit. Az egész Európa felett tornyosulnak a vihar feliegei s az abso'utismus levegője mar túlságos feszültséget okoz mindenütt. Az első villám Parisban csap le! Az absolulis- mus fojtogató karjait lerázza magáról a francia nép s nem törődve semmi korláttal, feldönti a zsarnokság trónját s kikiáltja a köztársaságot. A párisi villámlás döreje felrázza tunya, delejes álmából Európa összes népeit. A nemzetek öntudatra ébredve kívánják az alkotmányosságot. Nálunk a szabadelvű párt elérkezettnek látja az időt reformtervei megvalósítására s Kossuth indítványára feliratban akarja kérni ő felségét az alkotmány megszilárdítására, sérelmeink megszüntetésére, az ország óhajainak teljesítésére — figyelmeztetvén a nyugatról közeledő terhes fellegekre! Kossuthnak 1848. márc. 3-án mondott nagyha- ; tásu beszéda feltárta összes bajainkat, különösen a j zilált pénzügyi helyzetet, az udvar csökönyös ellen- ! állását, minden jogos követelésünkkel szemben s el- ! mondja az összes bajok orvoslási módját s azzal i végzi, hogy a birodalom különféle népeinek egy szivben-lélekben való egyesülése biztosíthatja csak a dynasztia jövőjét s ezen egyesülést csak az alkotmányosság érzelemrokonitó forraszléka teremtheti meg. Bureau és bajonette nyomoru kapocs! A mig a főrendek conservativ pártja megint el akarta odázni a feliratnak a trónhoz juttatását, addig a Kossuth fennebb idézett beszéde ezer meg ezer példányban járt kézről-kézre Bécsben németre fordítva S ennek hatása alatt leütött a második villám is magában Bécsben nem egészen 3 héttel a párisi után. Március 13 án falragaszok hirdették : »Éljen az alkotmányos Ausztria!« Aki Ausztria javát akarja, I annak kívánnia kell a mostani kormány bukását is. I Le az önkényuralommal, le Metternichhel, éljen a szabadság! A bécsi nép féket nem ismerve beláthatatlan tömegekben vonult a főrendek háza elé, azonban kérelmére kitérő választ kapott. Innen a császári lak i felé vette útját, hol a katonaság tüzelni kezd, de a i nép nem hátrál. Alkotmányt és felelős minisztériumot követel. Metternich lemond és Bécs megkapja az alkotmányt. Metternich bukásának a hire villámgyorsan terjedi el Pozsonyban és Peslen. Az országgyűlés hall- gatósága örömrivalgásban törik ki. Kossuth kéri a ‘ rendeket, hogy az események vezényletét ne engedje I ki a kezéből, a mozgalmat tartsa meg alkotmányos i kerékvágásban, mert igy a szabadság és jog kivivá.-át ; polgárvér nem fogja fertőzletni. Kéri a rendeket, hogy | a felterjesztendő felirat ügyében küldöttség menesz- j tessék a nádorhoz. Az ülést a nádor ő fensége nyitotta meg, magáévá tette a feliratot s hozzá járult ahhoz, hogy egy küldöttség személyesen nyújtsa ál ő felségének. A küldöttség szónokául Kossuth Lajost választották meg. Pozsony város e napon fényárban úszott s Kossuthot fáklyás zenével tisztelték meg. Amig Pozsonyban az események gyors fejlődését a felirat körüli késlekedés megnehezítette, Pesten az események sebes rohammal fejlődnek. Az ifjúság vezérei Irinyi József, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Bulyovszky Gyula ésVidacs János március 14-én délutánra az ellenzéki körben gyűlést hívnak össze A gyűlésen elhatározzák, hogy i a nemzeti követelményeket petícióban terjesztik az országgyűlés elé, az ebben foglalt jogok kivívásáért mindent készek áldozni. A petitió felirata ez volt: »Mit kíván a magyar I nemzet« 1 e kérdésre a feleletet a 12 pont adja meg Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörj lését. Felelős minisztériumot Budapesten, Törvényelőtti egyenlőséget, polgári és vallási te- ; kintetben, Nemzeti őrséget, Közös teherviselést, Esküdtszéket, Úrbéri viszonyok megszüntetését, Nemzeti bankot, A politikai status foglyok szabadon bocsátását. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, ma- ; gyár katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket j vigyék el tőlünk, s végül SZATMÁR-N É M EJ I. ______ Un iót Erdélylyel ! Aztán legyen béke, szabadság, egyetértés! A mig az ifjúság az esti órákban tanácskozott, | a bécsi gőzhajó meghozta az ottani egyetemi ifjúság nagyszerű viselt dolgainak a hírét. Ily előzmények után virradt fel a nemzet március 15-éré, mely nap az alkotmány kivívásának, az egyenlőség, szabadság, testvériség megteremtésének diadalmi ünnepe lelt! * Az ifjúság már korán reggel összegyűlt a »Fil- lingerc kávéházban; s dacára a folyton szakadó eső nek, a nép szemlátomást növekvő csoportokban hullámzott az utcákon. A forgalmasabb utcasarkokon Írott falragaszok hirdették a 12 pontot. Itt ott az ifjúság egyik-másik szónoka magyarázta az egyes pontokat a népnek. Ez alatt a kávéházba megérkeztek az ifjúság vezérei is, a fentebb elsorolta kon kívül Degré Alajos, Egressy Gábor, Irányi Dániel stb. A gyülekezethez először is Jókai Mór intézett lelkesítő szavakat : »Testvéreim 1 — mondá, — a pillanat, amelyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul ; haladnunk, boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság, egyetértés ! Követeljük jogainkat, amelyeket eddig tőlünk elvontak, kívánjuk, legyenek azok közösek mindenkivel.« S miután felolvasta a 12 pontú petíciót, igy végzé szavait: »És ezen jogokat követelni tartozik a nemzet, bízva önerejében s az igaz Istenben !« A 12 pont mindenikét nagy lelkesedéssel fogadta a gyűlés. Ezután Petőfi Sándor, a nép ihletett dalnoka lépett föl s szavalta el a »Talpra magyar«-t; az isteni ihletség szent hangján. Szívből szólott a nemzeti dal s megtalálta útját minden szívhez. A nép fölemelt j kezekkel a lelkesültségtől meghatottan dörögte a szent I nagy esküt buzgón, lelkesen, »hogy e nemzet rab j többé nem leszen« / A fellelkesült tömeg, mely időközben ezrekre I szaporodott, nemzeti zászlók alatt tüntetési menetet rendezett; igy értek el a Hatvani — most Kossuth Lajos-utcába, hol a »Länderer és Heckenart« nyomdája volt. A nyomdatulajdonos engedett a hozzá intézett felszólításnak s minden előzetes cenzúra nélkül kinyomatta a petitiót és Petőfi nemzeti dalát. A legelső példányt a nyomda küszöbéről Irinyi I József a következő lelkes beszéd kíséretében mutatta be: »Március 15-e d. e. féltizenkettőre. Nagy időszak a Magyarok történetében. íme 1 itt van a sajtószabadságnak első példánya, a nép hatalmának első müve. Akár mily szabadsága fog is lenni egykor a magyar- nak, azon dicsőség mindig megmarad, hogy a legne- | vezetesebbe* : a sajtószabadságot magunk vivtuk ki!« Az első termékét a szabadsajtónak ezer és ezer j példányban osztották ki a nép között. A gondolat, a szó lerázva bilincseit, megifjodva 1 hagyja oda penészes büzhödt. börtönét. Az ég e köz- ; ben folyton hullatá esőjét, keresztvizét az uj szülöt- | tekre. Nő és férfi nemzetiszin szalagcsokrol tűzött fel s a hit, remény és szeretet szymboluma alatt büszkén dobogott a szív a közelgő szabadság előérzetében. Ez volt a harmadik villám, amely után megtisz- | tűit a levegő, s az önkényuralom lidércnyomásától megszabadul a haza népe! Pest városa egészen lázban van. A boltosok bezárják boltjaikat s csatlakoznak a hullámzó tömeghez. Délután a lelkesült tömeg előbb a muzeum udvarára, majd a városháztérre vonult. Pest város tanácsa megnyitotta termét a polgár Ságnak nyílt ülés tartására. A polgármester a tanács nevében magáévá teszi a 12 pontot s aláírásával s a város pecsétjével ellátva mutatja az ablakból a népnek. A rend és közbiztonság fentarlására választmány alakíttatott. Határozatba ment, hogy a petíciót egy küldöttség haladék nélkül terjessze az ország rendei elébe és sürgesse az országgyűlésnek Pestre áttételét a nádornál; küldöttséget indít Budára, a helytartó tanácshoz a cenzúra eltörlése, Stancsics Mihály politikai fogoly 1 szabadon bocsátása s a katonaságnak a közrend BENZINMOTOROK kőolaj-üzemre is alkalmasak, gőzlokomobilok, utimozdonyok, gőzcséplő- gépek, aratógépek, teljes malomberendezések, talajmivelő eszközök stb. stb. é í:,— Kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. -----—— —----O A MAGYAR KIR. ALLAMVASUTAK GÉPGYÁRARAK VEZÉRÜGYRÖKSÉGE, BUDAPEST, V., V á c i - k ö r u t 32. = ♦♦
