Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-07-24 / 59. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. SZERKESZTéSEG ÉS KIADÓHIVATAL; Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10, Telefon-szóm 80.=^= Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzetendók. ELŐFIZETÉSI ÁR: Bg4»z évre S kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. ItAPVKZÉK: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐI Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. Az állam és társadalom együttműködése. Irta : Dr. Márk Ferenc. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy e két fontos tényezőnek feladata és kötelessége: a haza egységét, bármely oldalról jöhető meg- támadtatással szemben, megvédeni, a polgárok anyagi és szellemi boldogságát előmozdítani és a hozott alkotmányos jogokat biztosító törvényeket tiszteletben tartani. Magának a lársada- j lomnak pedig külön feladata : a tiszta erkölcs, , józan gondolkozás és törvény korlátái között élve, a nemzeti nagy célokat szolgálni, az alkotmányos szabadságot megvédeni és a törvény uralmát biztosítani. De vájjon hogy is állunk mi magyarok mai napság a magyar hazában e tekintetben ? Vájjon megvan-e nálunk az állam és társadalom kívánatos együttműködése ? ! Nincs kétség az iránt, hogy a magyar állam a legközelebbi négy évtized alatt, úgy anyagi, mint kulturális téren rohamos lépésekkel haladt előre ; de még igen távol állunk a kitűzött nagy és nemes céltól, s aggódva szemléljük azokat az ellentétes törekvéseket és fel-felmerülőnehézségeket, melyek haladásunkat gátolják. Ezek az akadályok egy gazdaságilag és kulturailag elmaradt, évszázadon át zsarnoki önkényuralom alatt nyügő, felekezeti és faji széttagoltság által marcangolt országban természetesnek látszanak ugyan, de e naturális okokhoz hozzájárultak igen nagy mérvben saját mulasztásaink is. Hogyan is állunk hát első sorban, az állam feladataival és kötelességeivel ? A magyar állam a kiegyezés ideje óla, tagadhatatlanul igyekezett a múlt idők mulasztásait helyrehozni; de kedvezőtlen pénzügyi tekintetek és az a szomorú helyzet, hogy nálunk még mindig oszt álypat lament intézte a haza sorsát, melynek életgyökere nem a nép bizalmából merité táplálékát; a nehéz pénzügyi viszonyok miatt előállott általános szegénység, ennek nyomán megindult általános amerikai kivándorlás ... mind-mind hozzájárultak ahhoz hogy az állam feladatainak csak részben tehessen eleget. És ennek természetes következménye már, hogy látunk egy államot, amelynek ma sincs állami közigazgatása, nindenvona- lon általános és ingyenes közoktatása, nincsen | igazi, liberális vallásszabadság, nincsen állami 1 hadserege, nincsen önálló, nemzeti bankja és a közügyekben nincsen állami egyénisége. Mi ezen a téreken csak a teherhordozás szomorú sze\ repét képviseljük; de nem számítunk, mint j irányadó tényezők, Ausztriával szemben. És hogyan állunk már másodsorban a társadalom feladataival ? Itt is nagyon csehül ! Itt már nemcsak a múltban követtük el a mulasztásokat; de ma sem töltjük be e téren fontos hivatásunkat. Legnagyobb hibánk pedig az, hogy nincs elég érzékünk a nemzeti feladatokkal szemben. Nincs valódi polgári önérzetünk. Ha ilyen volna, nem tűrné el a társadalom némán és büntetlenül azokat a gyalázkodásokat, melyeket csak a legközelebbi napokban is egy parányi náció vele szemben elkövetett. A magyar társadalomnak, ha magyar állam egységének és konszolidálásának nagy munkájában, valódi hivatásának megakar felelni, meg kell változnia. A magyar önérzetnek, a magyar energiának nyilvánulni kell a közügyek minden terén, a nemzeti jogok és aspirációk fejlesztésében éppen úgy, mint a szellemi és anyagi jogok mezején, bizalommal és reménnyel a nemzet jövője iránt, mely ez ezeréves hazát olyan óriási küzdelmek közt, amelyben élt, mindig csak saját kiváló vére árán tarthatta meg! Hát azért vérzett volna el egy ezredéven át annyi magyar, hogy most egy maroknyi jövevény szerb, oláh és horvát hazaáruló ennek jelvényeit meggyalázza?! Vagy azért védte volna e nép századokon át állami függetlenségét, hogy T A R O A. Volt egy leány. Irta: Erdős Renée. Volt egy leány. Sok szó esett felőle. Senki sem tudta, ki a szeretője. Magányban élt, az emberektől távol. Nem ismerték, csak egynéhány dalából. S a dal forró volt. Tűz áradt belőle. Csak azt nem tudták, ki a szerelője. Ha néha látták: mosolyogva látták ; A piros arcát százszor megcsodálták. Csak úgy sugárzott belőle az élet. A szeme fénylet.t Vájjon mitől fénylett? Az ilyen sugár nem pattan az égből ! Csókokból fakad, titkos ölelésből. Sugarát, fényét lopva cseni tőle — De nem tudták, hogy ki a szeretője . . . Egyszer egy fényes, nyári reggelen, Ágyán találták holtan, mereven. Szeméből a láng elhamvadt, kiégett. Ajkán a mosoly, a pir semmivé lett. Kutatva áll körötte férfi, asszony — S a tört szemekben, a jéghideg arcon Semmi bevallás. A halál tagad. S ami titok volt: titok is marad. Aztán kivilfék őt a temetőbe . . . A szegénynek — sohasem volt szerelője. Az apa. A vak énekes igy szól kis fiához: — Louis jöjj, menjünk, menjünk most dolgunk után. Szép az iüő és a gazdagok ilyenkor sétálni szoktak . . . Páris a tavaszi nap aranysugaraiban fürdött Az utcán mindenütt rengeteg tömeg hullámzott, fiatalok és vének boldogan, hogy ismét megérték ezt a szép időt. — Hát menjünk mi is, gyere fiam. Louis nem mutatott hajlandóságot. — Majd én csak magamban megyek — mondotta indulatosan. És elment. Az öreg egyedül maradt, még szomorúbban mint egyébkor, a fejét két tenyerébe hajtotta és gondolkozni kezdett. Gondolatai sötétek valának, mint az örök éjszaka, melyben születtek. Rövid idő óta a fiú elvesztette apja iránt való minden tiszteletét. Idáig csak az történt, hogy ellopta összekoldult filléreinek javarészét és ime most már megtagadta azt is, hogy elkísérje szomorú útjára. Édes istenem, hogy történhetett mindez! Pedig hosszú ideig olyan boldogok voltak, ő és fia, és csendesen és békességbén húzódtak meg abban a szobácskábán, melyet a jótékonysági iroda fizetett érettük. Az öreg évi járadékot kapott viszonzásul azért a súlyos csapásért, mely szemeit érle és azonkívül egy igazolványt az illetékes hatóságtól, ellátva a polgármester aláírásával, mely megengedte neki, hogy énekelni járjon az udvarokba. És a kis Louis szívesen kisérte utjain és felszedte a sok, sok soust, mely bőségesen hullott a jószivü közönségtől. Ámde életük megromlott azon a napon, melyen a prefektura egy alkalmazottja azzal jött el az öreghez, hogy a fiút ne küldje többé az iskolába. Rossz vért szül a fiuknál, hogy ime egy utcai énekes, egy vak koldus pénzszedegetője velők egy pad- ban ül. És a mikor az iskolából hazatérő gyerekek meglátták volt társukat, a mint az öregje éneke nyomán koldul, pajkosan és kegyetlenül kiáltoztak utána : — Nini, a kéregető kutya ! Az idomított pines 1 A fiút ez kétségbe ejtette, lassanként érzéketlenné lett, utóbb durva és hazug. Egy este pedig, mikor az öreg összeszámlálta aznapi keresetét, hát észrevette, hogy néhány sousja hiányzik. A fia meglopta. És mivel a baj sohasem jár egyedül, az öreg meghűlt és hangja már nem hallatszott fel a párisi s? zámtalan hála és elismerő nyilalkozat bizo- JJ SAHATOB“ nyitja, hogy a csuz- és kösz?eny-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csuz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára S korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogériájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRIED SÁNDOR «cs. M k'r. fensége József Főhercegéhez címzett gyógyszertár BUDAPEST-KÁKOSPALOTA.
