Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-07-24 / 59. szám

2-ik oldal. Szatmär, 1907. julius 24. SZAT MÁR-NÉMETI­neki nagy és fontos feladatai vannak ; a ma­gyar nemzeti államnak kiépítése minden vo­nalon és minden jogos eszközzel. Minden magyar embernek szól a nagy an­gol admirálisnak, Nelsonnak a trafalgári hires ütközet előtt nyilvánított ama mondása: »A nemzet elvárja, hogy mindenki tegye meg a j maga kötelességét«. A magyar államnak és társadalomnak is 1 kötelezettségeik vannak a magyar nemzettel szemben. Teljesítse téhát mindenki a maga kö­telességét lelkiismeretesen ! Az ács sztrájk vége. — Saját tudósítónktól. — Az az áldatlan küzdelem, mely hónapok óta a helybeli ács munkaadók és munkások között folyto­nosan tartott, örömmel jelenthetjük, hogy a tegnapi napon véget ért. A főérdem ezúttal ismét Dr. Kelemen Samu városunknak — a közügyek iránt mindenkor érdeklődő — országgyűlési képviselőnké, kinek köz­benjárására a munkaadóknak sikerült a munkásokkal békét kötni éi ezt a békét szerződésileg három évre biztositani. Képviselőnket úgy a munkások, mint a munkaadók részéről a legnagyobb elismerés illeti. Mindkét fél becsületes feltételekkel békét kötött, mely bizonyára nem csak nekik, hanem a város közönségé­nek is hasznára válik. Az egyezkedés a hatóság előtt folyt le Papp Ottó t. alkapitány vezetésével. A szer­ződés főbb pontjai a következők : 1., A két évnél fiatalabb segédmunkások (felsza­badulástól számítva) ’és a hatvanadik életkoron fe­lüli munkások óránkénti munkabére 34 fillér; a két évnél régibb és 60 évnél fiatalabb segédmunkások óránkénti munkabére 38 fillér. A szerződési idő máso­dik és harmadik évében az előbbiek 36 fillérre, az utóbbiak 40 fillérre reflektálhatnak. 2., A munkaidő reggel 6 órától esti 6 óráig tart, közben fél órai reggelizés és másfél órai ebéd utáni szünettel. A városhoz 10 km.-nyire eső munkálatoknál k munkaadó köteles hetenként egyszer, a 20 km.-nyire távol eső munkálatoknál két hetenként egyszer szombat este saját költségén a munkásokat haza szállítani. Vidéki munkálatóknál a munka abbahagyása szomba­ton este egy órával előbb történik, viszont ennek el­lenében kötelesek a munkások a következő hétfő reg­gelén egy órával előbb jelentkezni a vidéki munká­hoz leendő indulásra. 3., „Akkord" munka helyben nem vállalható, vi­déken azonban vállalhatnak. A munkaadók helyben csak­is helyi szervezetbe tartozó munkásokat fognak alkal­mazni. Kiköti a szerződés továbbá, hogy május elseje munkásünnep, szünnap. 4. Ha a munkaadók és munkások között — mondja a szerződés — vitás kérdések merülnek fel, annak egy választott és esetről-esetre összehívandó bíróságot küldenek ki. Ennek a bíróságnak tagjai három segéd­munkás és három munkaadó, mindenkor dr. Kelemen Samu képviselő elnökletével, ki akadályoztatása ese­tén ezen tisztet Pap Ottó t. alkapitányra ruházza. A béke megkötése általános örömet okozott a munkások és munkaadók között. Képviselőnknek Papp Ottó t. alkapitány a hatóság nevében köszönetét mon­dott a béke helyreállításáért. BI f E K. — Báró Uray Bálintnó kitüntetése. Mária Josefa főhercegassáony urai báró Uray Bálintné, szül. urai Uray Margit bárónőnek a csillagkeresztrendet ado­mányozta. — Rendkívüli közgyűlés. Törvényhatóságunk f. hó 25-én rendkívüli közgyűlést tart az állami bor­ital és husfogyasztási adók beszerzési jogának az 1908—1910. évekre leendő biztosításáról, továbbá a fogyasztási adóhivatalba egy könyvelői állás szerve­zése ügyében. — Házasság. Márkus Jenő, a Gobi és Márkus gőzmalom-cég beltagja tegnap esküdött örök hűséget Lorbeer Teréz urleánynak Budapesten. — Eljegyzés. Viski Krüzselyi Barna óradnai szol- gabiró jegyet váltott Kótay Mariska urleánnyal, Kótay Lajos iparikolai igazgató leányával — A mátészalkai vasút. A Gregersen cég avval a kérelemmel fordult a napokban a városi tanácshoz hogy 60000 korona hozzájárulási összeget utaljon ki előlegül. A tanács a cég kérelmét kiadta a vasúti bi­zottságnak. — Az asztalosok zászlóavatása. A szatmárnémeti önálló asztalos iparosok egyesülete folyó évi augusz­tus hó 4-én Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter védnöksége alatt zászló-felavatási ünnepségei s az nap este a >Kossuth-kert«-i kioszkban táncmulatsá­got rendez. Az ünnepély délelőtt 10 órakor, a tánc- mulatság este 8 órakor kezdődik. Az ünnepély mű­sorra a következő : 1. Augusztus 3-án este 9 órakor az Iparos Dal­egyesület közreműködése mellett dr. Vajay Károlyné mint zászlóanya tiszteletére lámpionos szerenád; gyülekezés az 8 órakor az »Iparos Otthoniban. 2. Aug, 4-én Kossuth Ferenc keresk. miniszter képviseletében érkező dr. Falussy Árpád főispán ur ünnepélyes fogadtatása a pályaudvaron az egyesület küldöttsége által. 3. A nyoszolyó leányok és vőfélyek gyülekezése az »Iparos Otthoniban 9—10 óra közt s a zászló­anya ünnepélyes meghívása. 4. A diszfelvonulás az »Iparos Otthon«-ból a Kossuth-kertbe. A menet zászló alatt teljes diszben kivonuló szatmárnémeti tűzoltósága nyitja meg s ezt követi az Iparos Dalegyesület egyleti zászlója alatt s a városi polgárok diszmagyar ruhás csoportja. Az önálló asztalosok felavatandó díszes zászlója, az egye­sületi tagok 14 szallagos kis leánykájától kisérve. A zászlóanya virággal díszített kocsin két oldalt a nyoszolyó leányok és vőfélyek sorfala között. A koesi melleit halad 6 városi hajdú magyar díszben. Ezeket követi áz önálló asztalosok egyesülete s ezt a nagy közönség 5. A Kossuth-kertben : a) Az Iparos Dalárda megnyitó éneke. b) Az érkező zászlóanya üdvözlése dr. Glatz József társulati ügyész által. c) Ünnepi beszed, tartja : dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselőnk. d) Zászlószegek beverése. e) Az iparos Dalegyesület záróéneke. 6. Este 8 órakor tűzijáték a Kossuth-kerti tavon s táncmulatság a Kioszk összes helyiségeiben Bunkó Vince teljes zenekara mellett. Az ünnepség iránt városszerte óriási az érdek­lődés. A tancmuiatság pedig az idei nyári mulatságok legsikerültebbjének ígérkezik. — A domahidi aratósztrájk megszűnt. Jelentet­tük vasárnapi szamunkban, hogy Duuiahidan a »Görbe hat« es a »Szilvas hegy« tanyan Kaufman Antal es Katz Mózes bérleten az aratómunkások meg­tagadlak a murikat és a mar megkezdett aratast ab­ban hagytak. Dacára a bérlők legmesszebbmenő en- gedekenységének, tudni sem akartak a további u un­káról. A bérlők a nagy karolyi főszoigubirósagnoz for­dultak, amely az indokolatlan sztrajkolokat 30—30 két felbujtót pedig 40—40 napi fogházra itébe el. A csendőrseg másnap bekísérte az elitéit aratókat a nagykárolyi kir. járásbíróság fogházába büntetésük megkezdése végett. A fogházban büsölő érkörtvélyesi aratók egy napi pihenés után meggondolták a dolgot és a fogházőr utján megüzenték az alispánnak, hogy eresszék ki őket, mert hajlandók a megszakított mun­kát tovább folytatni. Az alispán erre megváltoztatta a főszolgabiróság Ítéletét és a munkások szabadon bocsájlását rendelte el. A »Görbehát« és a »Szilvás­hegy« tanyán most már zavartalanul folyik az aratás. — Szemle a — csendőrsógnél. Bencze Bálint debreceni csendőrszázados a napokban városunkban időzött és a csendőrlaktanyán úgy a fegyelem, mint a szolgálati viszonyok felől tájékoztatta magát. A csendőrszázados mindenütt a legnagyobb rendet ta­lálta és elismerését fejezte ki Barényi Árpád szakasz­parancsnoknak. — Vasutassors. Pénteken éjjel a frigyesfalvai pályaudvar felett a fölfelé menő személyvonatról le­házak magas emeleteire. Azt a néhány sous-t, melyet halk dalolásáért vetettek neki, magának kellett össze­keresnie és ismét visszatért régi kétségbeesése, mely messzire soha sem távozott tőle, amióta megvakult. — Nem látok semmit, — igy kiáltott fel, — az egész világ bolondot csinál belőlem és nem tudok egy lépést sem tenni a nélkül, hogy az a veszély ne környékezne, hogy a nyakam szegjem. És szinte utálattal megborzongott. — Oh de most elég. A fiam is elhagyott. Éppen elég, hogy elbuc-uzzam a világtól. A fiú ezalatt késő eslig mulatott a kerületbeli gyerekekkel. Még volt neki öt sous-ja, melyet az apja keresményéből csent el. Az öreg most fellápászkodott ülőhelyéből, elő­kereste a falhoz támasztott koldusbotját és megindult az utca elé. Nem messzire volt menendő, csak néhány lépésnyire, a szénkereskedőhöz. Sehol nem kell kocsi- utat átvágnia, nem kell lartnnia tőle, hogy el­gázolják. Minden lépés után kettőt botlott, mig lóért az utcára. Ismerte jól a járdát ezen az oldalon. Rövid lépésekben indult el, az aszfaltot verdesve botjával. Szabad kezével tapogatta a házfalakat : — Ez itt a borbélymühely, — mondta — semmi nevezetes, az ajtó be van zárva. Nini. itt a kocsma, az asztalokat még most is künn hagyja (ez úgy lát­szik bolond, hiszen most nincs itt az évadja. Egyéb­ként . . . gyerünk tovább. A fűszeres — a zsák most is künn áll. A mosónő . . . Valaki be megy az ajtón . . . Bocsánat asszonyom. Na még három lépés, íme, itt van Auvergnat. — Adj isten! . . . Kérek öt sous ára faszenet. A pakk nagy csomagot adott ki. A kereskedő egy régi újságba takarta. — Nesze öregem, legalább ezzel nem teszed ma­gad tönkre. Ment vissza veszedelmes utján, melyet most a nagy csomag még bonyolultabbá tett. A térdei is megremegtek bele. Mire a kapu elé ért, négy órát ütött. — Az ördögbe is, — sietnem kell. De hat óra előtt úgy sem jön vissza az az fiú. A lépcsőn fölmenet ezt gondolta: „Már csak a koporsóban jövök le." Később: A szoba nem nagy, hamar megtelik ... A faszenet beteszem a kályhába, az ajtót beteszem, vége. Nagyon fáradt volt, leheveredett ágyára. Nem volt szándéka ugyan, de mégis elaludt. Aludt mélyen tomdán, álom nélkül. Az egész dél­utánt keresztül aludta. A feje zúgott mikor felébredt. Érezte, hogy már régen alhatik. Az utcán az esti la­pokat árulták hangosan. Tehát este van. Vájjon Louis haza jött e már? Hallgatózik. Csakugyan a fiú halk lélegzését hallhatja maga mellett. Úgy látszik, alszik. Ne költse-e föl, ne küldje-e el hazulról? Megölje-» magával együtt? . . . Nem, olyan fiatal még . . . De aztán keseredett izivvel gondolja el, hogy már rósz szivü, meglopta őt, őt a ki mindig jó apja volt. Ha mástól is lop, becsukják. Mi lesz a vége ? Gonosz élétet él és a Gréve-térre jut el . . . Jobb lesz neki, ha meghal. S az öreg felkel s óvatos léptekkel megy a kályhához Megrakja faszénnel. Alája gyújt és elrete­szeli a kürtőt . . . így . . . Nagy biztonsággal lapogatódzott, mert jól is­merte minden tárgy elhelyezését a szobában. Mikor a szén pattogását hallotta és érezte, hogy orrcimpáit fojtó savanykás szag marja, csodálkozott, hogy oly közel van már az öröklőihez Szörnyű félelem szoron­gatta torkát, arra gondolt, hogy kinyitja az ablakot, mert élni akar, élni . . . — Nem ! — mondá aztán dacosan s erőszakos szinte dühös mozdulattal szalmaágyára vetette magát. Szalmaágya mellett volt a kis Louis nyomorú­ságos nyoszolyája. És a halál küszöbén levő vak em­ber nem nem hánykolódott, hogy fel ne ébressze az alvó gyermeket. Szomorú látvány volt a haldokló fér fiú és az álomban vergődő gyermek, a ki szunnyadva lépett át az élet és a halál mesgyéjén. Mikor a vak ember összeszedte erejét és ismét magához tért, küszöbe előtt lépteket és suttogást hal­lott. Azt is hallotta, hogy szomszédja vagy huszad­szor kiabálta: — Szénszagot éreztem. Kopogtam az ajtón, nem |, szólt senki, akkor aztán kifeszitettem az ajtót. Kész pongyolák. Delin, batist és voilbol, angol szövet, selyem és vászon aljak. Batist, selyem------------ és sephir foiousok ——: na gy választékban kapható divat-üzletében SZATMáR, Deák-tér 10. sz. a. I i És 1 Fürdő-ruhák, köppenyek és fürdő kalapok. MtNINNtlMMMMNN \

Next

/
Oldalképek
Tartalom