Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-07-10 / 55. szám
A „SZATNIÁR-NÉMETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 tiller. OAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ. Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZT 8SE8 F.S KIA03HÍVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —------TVIgton'-sznm 80. :—— Mi tidsnneniü dijak S?atrnaro«. a kiadíhivataittan (tratendők. Városi közgyűlés. \ Szatmár-Németi, július 8. Városunk törvényhatósági bizottsága hét- ' főn délután tartotta julius havi közgyűlését. ! A gyűlésen a Karlsbadban üdülő főispán helyeit Dr. Vajay Károly polgármester elnökölt. Már a közgyűlés külső részén meglátszott a nyári közgyűlések részvéttelen képe. Vélaszlás sem volt, ami összehozta volna a városatyákat. Szürke városi dolgók, közigazgatási ügyek, hatósági átiratok képezték a közgyűlés tárgy- sorozatát. Részletes tudósításunk a következő: Ferencz Ágoston tb. tanácsos felolvasta a polgármesternek junius hóról szóló jelentését. A dolgok rendes mederben folytak, semmi rendkívüli esemény nem történt, a közigazgatási ügyek intézésében semmi akadály sem merült fel. Tudomásul vették. Tanácsi előterjesztések. Referálta: Ferencz Ágoston tanácsjegy zó. A közgyűlés az 1905. évi pénztári maradványból 20.999 korona a Kossulh-kerli vízvezetékre, 300 koronát a szatmár-málészalkai vasút hozzájárulási összegére, a városi színház 1 átalakítására pedig 10.000 koronát engedé- | lyezett. i TÁRCA. A szerencsétlen kezű ember. Egy barátom a következőket panaszolta el nekem a minap: — Azt hiszem, — úgymond — kevés olyan szerencsétlen kezű ember él a nap alatt, mint én. A mihez hozzáfogok, bizonyosan visszajárul üt ki, a mihez hozzányúlok, kétségtelen, hogy legalább is eltörik, vagy explodál. És szerencsétlen kezű voltomat különösen a nőkkel szemben kell éreznem keservesen Volt egyszer egy szép, fiatal hölgy, a kinek úgy akartam kipróbálni a szimpathiáját, hogy nagy schot- tis csokromra mutatva, megkérdeztem tőle: — Nagysád, tetszik önnek ez a schottis nyakkendő ? — Tetszik, — mondta Ő bájosan mosolyogva. — No, — rebegtein örömmel, — ha önnek ez a nyakkendő tetszik, hát: tessék ! Ezzel fogtam a kendőt s az egész társaság előtt holdva a nyakamról, ünnepélyesen átnyuj'ottam neki. Én pedig ott álltam szabad ingmellel, nyakkendő nélkül. A társaság összenézett, a fiatal hölgy rám me resztette a szemét, aztán egyszerre mindenki nevetni A közgyűlés Dr. Heller Gyula és Ingük j Pál telekmegoszlási kérelmét teljesítette, II. í Rákóczi Ferencz arcképét a közgyűlés számára ; Hegedűs László festő müvészszel 2000 koro- | I náért megfesteti, elfogadta az avasi erdők kitermelésére vonalkozó versenytárgyalási feltételeket. Köszönettel tudomásul vette Szerdahelyi Ágoston földbirtokosnak 4000 korona szegényügyi alapítványát. A hivatásos tűzoltók lakbérét évi 120 koronában állapították meg, Schöberl Ferenc főispáni írnoknak évi 50 korona segélyt szavazott meg a közgyűlés. A fegyvertartási szabály- rendelet tervezetét a napirendről levették. A közpénzek gyümölcsöztetése kezelésében kimondotta a törvényhatóság, hogy csupán kétszeres fedezetet kíván a pénzintézetektől. A felső kereskedelmi iskola aktáit visszaadták a tanácsnak avval, hogy lépjen összeköttetésbe olyan városokkal, hol a kereskedelmi iskola városi kezelésbe van és tájékoztassa magát az iskola ilynemű fenlartási 'iszonyairól. Hatósági átiratok. Referálta: Dr. Piikler Ernő Il-od aljegyző. Trencsénvármegye átiratát az erdőlisztek felesketése ügyében, tudomásul vették. Felirattal támogatja a törvényhatóság Somogyvár- megye átiratát az egy gyermekrendszer tárkezdett. Engem pedig nem hívtak meg többet maguk közé . . . Volt egy másik ideálom, egy szegény leány, a kinek vidéken volt egy igen vagyonos nagynénje, elhatározott dologn ik látszott, hogy a néni nagyon szép hozományt ad majd az ideálomnak, ha férjhez megy. Én még nem ismertem a nénit, s eljegyzésünk napján kellett volna összejönnöm vele mennyasszonyom házánál, a hova direkt erre az alkalomra meghívtuk, s ő meg is Ígérte, hogy leutazik a fővárosba. Menyasszonyommal nagyon örültünk, mert tudtuk, hogy a néni érkezése szép kis összeg pénzt jelent a számunkra, s én lelkesedésemben elhatároztam, hogy eléje utazom vonaton Vácig, s onnan majd együtt robogunk be Budapestre. El is megyek Vácra, s ott felszállók az illető vonalra, melyen a néninek kellett érkeznie. Keresem a kupékban a nénit, a kit természetesen valami ráncosképü öreg asszonynak képzeltem, de sehol sem tudtam ráakadni. Nem csoda, mert ő nem is sejtette, hogy elébe utazom, s csak a vasúton jutott eszembe, hogy ezzel milyen nagy hibát követtem el; mert ugyan hogy ismerjek reá valakire, akinek még arcképét sem láttam (menyasszonyomnak nem volt fényképe tőle) . . . kivel semmiféle ösmer- tető jelben sem állapodtunk meg. Bosszúságomban végre beültem egy kupéba, melyben egyedül utazott egy csinos, rendkívül csinos gyában és Győrvármegyének március 15-ének nemzeti ünneppé avatása tárgyában megküldölt \ átiratát. Sárosmegyének az alkoholizmus meg- j szüntetése és Ternesmegye Joanovics Sándor alispán rehabilitálása ügyében küldött átiratát tudomásul vették. A feliratok megszerkesztésével Dr. Pirkler Ernő aljegyző bízatott meg. A közgyűlés végül Bura Sándor végre' hajlónak, Flontás Demeter, számtisztnek, Ker- tészffy Gábor pénztárnoknak, Koós Gábor kiadónak, Dr. Lénárd István közgyámnak és Nagy Jóssef Írnoknak 4—4 heti szabadságidőt engedélyezett. Nevezetes nap. A magyar tanítóságra nézve az 1907-ik évi julius hó í-je örökre emlékezetes marad. Ezen a napon lépett életbe az a régóhajtott »fizetés rendezés« mely a tanítóság ínségein enyhített, de a mely a fájó sebeket egészen be nem gyógyította. A törvény életbe lépett. Áilami kartársaink julius elsején már az uj törvényben megállapított magasabb fizetést élvezték, mi feiekezeteik pedig koplalhatunk tóvá! b, még három évig. De váljon kibirjuk-e ezt? A (örvény az iskola fenntartóknak 1910-ig határidőt ad, hogy addig nem kötelesek biztosítani a tanítók fizetését csak a régi törvény asszony, a ki még alig látszott többnek harminc évesnél. Este volt, egyedül voltunk, s a csábító alkalom magával ragadt és alig robogtunk Dunakesz állomáson, elhatároztam, kogy szép utilársamat meg fogom ölelni és meg fogom csókolni. Elhatározásomat tett követte, tettemet pedig egy hatalmas pofon és az, hogy a hölgy megrántotta a vészféket s a vonat hatalmas zökkenéssel hirtelen megállt. — Ez az ember — szólt ulitársnőm a belépő kalauznak — ez az ember erkölcstelen merényletet akart elkövetni velem szemben. A kalauz rám nézett és szigorúan kérdezte : — Hogy hívják önt? — Lábas Vilibáld, — mondom én. A hölgy, nevemet hallván, gúnyosan fölkacagott , — Lábas Ailibáld ? Ha-ha ha ! És ön akarja elvenni az én szegény kis húgomat, mikor közvetlen az eljegyzés előtt a nagynéniével szemtelenkedik. No kedves Don Juan, ebből a házaspárból ugyan semmi sem lesz ! És a hölgyek — de ki hitte volna, hogy menyasszonyomnak ilyen csinos nagynénje lehessen — és a hölgynek igaza volt: házasságomból csakugyan nem lett semmi. A parthie visszament, a honnan jött. Lüster tennisz mosóvászon különlegességek! V Csakis a legjobbnak bizonyult szövetek vannak forgalomba a legmodernebb kivitelben. ~-~"v WEISZ GYULA I » f nvaniuszövet divat-üzletében • gyapjúszövet divat-üzletében 3ZHTMÁR, Deák-tér 21. sz. artin Sons & C. LTD. angol gyapjúszövet gyá- ---------rosok ■ V = egyedüli raktára. !ÜF* Utólérlietetlen. ole^ó árak 1 Különlegességek 1 selyem szövet és pique mellényekben. 1 vv