Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1907-07-10 / 55. szám

2-ik oldal. S Z A T M Á R-N É M E T I. Szatmár, 1907. julius 70. szerint.. Miért ez a kivétel a tanítók között ?, Miért élvezhetik egyesek az uj törvény áldást hozó gyümölcseit hamarább mint mások? Miért kell a felekezeti tanítónak bűnhődnie és ho! az iskola fenntartó szeszélyeinek alá nem veti magát három évig tovább éheznie? Azért talán hogy felekezeti és az Isten nem jutatja egy ál­lami tanítói állápra? A csatát vesztett tanítóságnak zöme nem is remél nemzeti, anyagi és erkölcsi alapvető munkája után egyebet, mint Ígéreteket melyek soha meg nem valósulnak. Negyven évi küzdés, szenvedés után még most sincs eléggé biztosítva becsületük, jogaik a megfosztó gonosz indulaiu hatalommal szemben. Az élő természetben az egymással egyen­lők egymáshoz fűződnek, a tanító is hasonló­ját kell, hogy keresse. Ezt pedig teszi a szer­vezkedés által. Mert csak egyesült erővel lehet a nevelés, tanítás és tanító helyzetén változtatni, Szervezkedés nélkül azon feladatok sokasága mely a tanítókra vár meg nem oldható. Föl tehát kedves Kartársak és alakítsuk meg az országos szövetséget sociális alapon a hol kezet fogva állami és nem állami tanitó minden felekezeti külömbség nélkül együtt küzdhessen a haza és nemzet biztos jövőjéért! Ha tehát hatalom akarunk lenni szervezked­jünk! Bizonyára az a nap melyen az említett szövetséget megalakitandjuk emlékezetesebb lessz a tanítóságra nézve, mint az 1907-ik évi julius hó elseje, mivel e nap után minden ta­nitó egyenlő lesz, egyenlő mértékkel fognak minnyájunknak mérni. Barazsi József. tanító. HÍREK. Rév Kálmán hangversenye. Szatmár, 1907. julius 7. Ha 20—30 évvel ezelőtt egy tíz éves gyer­mek olyan programmal hirdetett volna concer­ted aminővel azt Rév Kálmán cselekedte, ai ra a világ minden kétely nélkül reá mondta volna hogy vagy kókler, vagy bolond. Most ellenben a világ igazoltnak látja azt a szálló-igét, hogy — Harmadik ideálom ... de minek folytassam ? — hisz azzal is épp oly szerencsétlenül jártam, mint a másik kettővel. Éppen a kezét kértem, mire ő szerényen azt a megjegyzést tette : — Igen lekötelez, kedves ur, de mielőtt igent mondanék, figyelmeztetnem kell önt valamire : én egy kicsit sánta vagyok. Igaz, hogy ezt a testi hibáját én egészen addig a percig észre sem vettem, de mint tartalékos mén­telepi tiszt, rösteltem volna, hogy ilyesmi elkerülhette a figyelmemet, s ezért udvarias mosollyal feleltem. — Oh az semmit sem tesz, kedves nagysád. Mi, a kik a méntelepné: voltunk, úgyis már az első perc­ben észrevesszük ha valamelyik lónak hibás a lába. Még akartam valamit mondani, de a torkomra forrott. Ideálom a »méntelep« és a »ló« szót hallva rám meresztette a szemét, aztán elfordul és zokogva jaj­ául föl : — Nem. én nem leszek soha a maga felesége uram ! Menjen vissza, csak maga a méntelepre, a hol olyan jól ismeri magát. És ezzel harmadik, s eddigelé utolsó házasodási kísérletem is dugába dőlt. Ezek után mondja még valaki, hogy nem vagyok szerencsétlen kezű ember. Zsoldos László. manapság nincsenek többé gyermekek. Mert az már nem is csoda, hanem egyszerűen boszorkányság, amit a mai gyennek-geniak végbevisznek. Mindnyájunk' ! élénk emlékezetében van az a hangverseny, amelyen ! a 14—15 éves és immár világhírű Vecsey Ferkó ejtett ! bámulatba bennünket és amelyen megfoghatatlanul 1 tökéletes művészetével úgyszólván lenyűgözött min­denkit. Akkor azt hittük, hogy ilyen nincs több a vi­lágon. Ej, — dehogy nincs! Itt van egy tiz éves gyer­mek, egy egyszerű zemplénmegyei falusi korcsmáros ivadéka, aki megyéjének és eay pár fővárosi zene- kapuciíásnék segélyezése mellett fölkerül a zene-aka­démiára és ma — az első kiművalési osztály elvég­zése után — (még 3 év hátra van !) olyan érthetetlen és tüneményes bravúrral, specizitással és értelemmel hegedüli a világirodalom legnehezebb alkotásait, ami­nővel tanárai sem játszhatják különbül. Szinte félel­metes ez a gyermek, amikor a dobogón rövidke nad­rágjában és kis zakójában megc-enditi bűvös hang­szerén az Appassior.átát, a legszebb és legnehezebb hegedű fantásiát, melyet a halhatatlan Wienxtemps kigondolt, Szinte idegborzongató tünemény, amikor í hegedűjén elviharzik a polonaise brillante, mellyel Vieniavsky, a lengyel zeneköltő-király meghódította a világot! És már szinte komikus, amikor ez a csöpp­ség a szerelmes szivek hevületével, bimbó fakasztó tavaszi édes érzel ürességgel tolmácsolja a hullámzó I Balaton ábrándját. És ha mindezek után elképzeljük, hogy ez az istenáldotta gyermek a concert után lo- vacskát szeretne játszani — olyan pajtásokkal, aki­ket még jóformán esténkint el kell altatni, — nos hát ilyen a mai csodagyermek! De van az ilyesminél még nagyobb csoda is és ez : a mi közöuségünk, me­lyet a Piév Kálmánok pódiuma elé erőszakkal kell ültetni. Ha Beukö és Füredi tanárok (utóbbi jeles művészünk volt Rév Kálmánnak első mestere még öt éves korában) a hangverseny belépti jegyeit, nem vi­szik házról-házra, úgy Rév Kálmán bizony 5—10 em­ber előtt hegedülte volna el gyönyörű műsorát. Re­méljük azonban, igaza lesz még a kis Kálmánnak amikor azt mondta: »3 év múlva 1000 frton alul nem jövök Szatmaira«. Kívánjuk, hogy igy legyen. Meg kell még említenünk, hogy Benkő tanár, aki a zon- gorakiséretet látta el, — a műsor számai között Chopin-uak egy Impromtujával és Grieg Kobold já- nak brilliáns előadásával ugyancsak zajos tapsokat kapott. (h.) — Személyi hír. Dr. Vajay Károly városunk agilis : polgármestere, par napi szabadságra ment. Ezen idő : alatt Kőrösmezey Antal főjegyző helyettesíti. — Kinevezés. A Szatmárnémeti királyi törvény­szék elnöke Brugós Vince griesbachi és Széke y Imre nagykárolyi lakosokat a nagykárolyi járásbírósághoz ; hivatalszolgává nevezte ki. — Cáfolat. A »Szatmár és Vidéke« laptársunk I tegnapi számában azt irta, hogy Dr. Reizer György j a kir. katholikus főgimnázium hittanára nyugdíja­zását kérte. Illetékes helyről arról értesülünk, hogy Dr. Reizer György csupán hat hónapi szabad­ságra megy. — Az iparos ifjak mulatsága. A szatmári iparos ifjak vasárnap este szépen sikerült felolvasással egy­bekötött táncestélyt rendeztek, az iparos otthon kert­helyiségében. A felolvasást Dr. Glatz József ügyvéd tartotta. — A gyáripar fejlesztése. A kereskedelmi mi­niszter leiratban értesítette a városi tanácsot, hogy a jövő hónapban evy bizottságot küld ki varosunkba, hogy ennek ipari és kereskndelmi viszonyait tanul­mányozza — esetleg a gyáriparnak minő talaja lenne j Szatmár-Németihen A tanács a legmesszebbmenő tá- i mogatását helyezte kilátásba a miniszternek. — Ä nagykárolyi iparkiáliiiás. A nagykároly, iparkiáli.tást vasárnap bezárták. A kiállítást körül, belül háromezer ember látogatta meg. A vásárlások a kiállítás még tegnap is folytak és csekély kivétellel a kiállított tárgyak nagyrészét el is adtak — Cionista nagygyűlés. A szatmári cionista pol. ! g írok »Akiba« egylete folyó hó 7-én este 9 órakor a I »Honvéd Sörcsarnok« nagytermében fényes eredményű felolvasó estély keretében tartotta meg rendes heti : összejövetelét. Gottlieb Herman alelnök megnyitó be- széda után Jordan Viktor orvostanhallgató olvasta fel tartalmas értekezését a cionizmus céljáról, keletkezé­séről, fejlődéséről és történetéről. A tetszéssel foga­dott fölolvasás után a VIII. cionista világkongresszus delegátusainak megválasztása következett. Egyhangú leláesedéssel a központ jelöltjei : Friedman Henrik rendes és Schey Hugó pótdelegátusoknak lettek meg­választva. A főlyó hó 14-én, Máramarosszigeten meg­tartandó kerületi szervező ülésre szintén megtörtén­tek a választások. Az egyleti ügyek elintézése után Gottlieb alelnök lelkes szavai zárták be a szép es­télyt.-- A tanítók esküje. Folyó hó 1-ével folyósította a kormány a nem állami tanítók államsegélyét. Mielőtt a segélyt folyósítanák a tanítóknak, újból esküt kell tenni. A tanfelügyelőség a szatmári járásban működő tanítók esküjét folyó hó 15-én városunkban és a járá­sokban működő tanítók ugyancsak 15-én a főszolga- birák kezébe teszik le esküjüket a járás székhelyén. — Városi tisztviselők lakbére. A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés azon határozatát, mellyel a városi tisztviselők lakbérpótlékát rendes lakbér illet­ményre emelte fel ~ Vármérgezós. Súlyos csapás érte Scherüng Antal fényképészt és családját. Károly nevű kis fiuk hétfőn reggel rövid betegség után meghalt — vérmér­gezésben. A temetése kedden délután ment végbe óriási részvét mellett. — A munkásbizíosifó hivatalból. Az ipari és ke­reskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset ese­tére való biztosításáról szólő uj törvény tudvalevőleg L-én lépet életbe, E napon a szatmári kereskedelmi és gőzmalmi betegsegélyző pénztár megszűntek és et­től a naptól fogva mindazok, kik a megnevezett tör­vény értelmében betegség és baleset esetére való biztosítására kötelezettek: a szatmári kerületi mun- kásbiztosiló pénztárnál szabályszerűen — büntetés terhe alatt — bejeientendők. Betegség esetére vuló biztosításra kötelezettek nemre, korra, honpolgáiságra való tekintet nélkül mindazok, akik a szatmári kerü­leti munkásbiztositó pénztár területén magán, ipari kereskedelmi és mezőgazdasági vagy bárminemű válla­latoknál akár állandóan, akár ideiglenesen, akár ki- segitőképen, vagy átmenetileg oly fizetéssel, vagy bér­rel vannak alkalmazva, mely évenkint 2400 koroná­nál, illetve naponkint 8 koronánál nem több. A mun­kaadók kötelesek minden náluk alkalmazott biztosí­tásra kötelezett egyént a munkába lépéstől számi­tolt 8 nap alatt ő két egybehangzó pél­dányban kiállított bejelentési lappal a kerületi munkásbiztositó pénztárnál bejelenteni és ugyancsak 8 nap alatt a munkából kilépett egyént is irásbelileg kijelenteni. Az alkalmazottak munkaviszonyában az alkalmazás minőségét és a fizetést, vagy bért illetőleg beállott minden változás ugyancsak 8 nap alatt jelen­tendő be a kerületi munkásbiztositó pénztárnál. Azok a munkaadók, kik ezen bejelenlési kötelezeltségüknek vagy egyáltalában nem, vágy csak elkésetten tesznek eleget, az uj törvény szerint bűntetteinek és ezen kívül felelősek a bejelentés előtti időből származó betegségek és netaláni balesetek költségeiért is. Az iparhatóság, az iparfslügyelő és a munkásbiztositó pénztár jogosítva van a munkaadókat a bejelentési kötelezettsegek mikénti teljesítése körül olykép ellen­őrizni, hogy a műhelyekben és ipartelepeken meg- jtdenvén, a munkaadók kötelesek a munkásjegyzéke­ket és a bérjegyzékeket előmutatni, az üzem és ösz- szes vonatkozó nyilvántartásaik megtekintését meg­engedni, valamint a bejelentések, a járulékfizetés és a tagsági igazolványok tekintetében kívánt ada­tokat rendelkezésére bocsájtani. A biztosításra kö­telezett alkalmazottak után a betegség esetére való biztosításért fizetendő járulékokat és igazol ványi dijakat a munkaadó fizeti. — A járulékok fele részben a munkaadót, felerészben az alkalmazot­tat terhelik, minélfogva a munkaadó ez utóbbi ösz- szeget alkalmazottja fizetéséből vagy béréből levon­hatja. Ha a munkaadó az alkalmazottra eső járulékok és az igazol ványi dijat az ezek esedékessége utáni legközelebbi bérfizetés alkalmával le nem vonta, a levonni elmulasztott részletet később csak akkor von­hatja le, ha az illető bérfizetés óta egy hó, vagy ha az alkalmazott havonkint kapja fizetését, illetve bé­rét, két hó még nem múlt el A baleset esetére való biztosításra kötelezett alkalmazottak után fizetendő balesetbiziositási költségek kizárólag a munkaadót terhelik, ezek fejében a munkások béréből levonni, vagy a terheket egészben vagy részben a munkásokra más módon áthárítani nem szabad. A munkaadó és imtalan hála és elismerő nyilatkozat, bizo­nyílja, hogy a essz- és kösziéay-balzsain biz!osan ható szer fog- és fej­fájás, rheutna, köszvény, es űz és idegfájdalmak, oidalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy ii^eg i korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges beküldése mellett bérmentesen szállít a készítő: FRÍED SÁNDOR Ócs. és kir. fensége----------------------------,Jozset Főherceg' hez ====== cimzett gyógyszertár . aea—p budafest-rAkospaloia,

Next

/
Oldalképek
Tartalom