Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-06-16 / 48. szám
XI. évfolyam. Szatmár, 1907. junius 16. Vasárnap. 48. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÍ^ETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. 1 l MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASARNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szárrwéfa 10 fillér. RAPVEZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telelon-szám 80. =áes=, Mindennemű üljek Síatmaran, a kiadáhivaialban fizetendők.------------ ■ • • - ---------------Ak tualitások. Nincs igazuk azoknak, akik Szent István koronájának ősi erejével vannak hozzánk kapcsolva s külön államiságra törekvő tendenciával akarnak tüntetni a magyar állam egysége ellen. A király ajkáról hangzott el eppen az imént az a szó, amelylyel »kedvelt Magyarországom és társországainak« népeihez szólott s túlzó horvátok ellen, hogy botor vágyakozásuknak hiú ábrándjaiknak s gonosz álmaiknak megvalósulása elérhetetlen hóbort. De szólt a király másképen is. A magyar képviselőház elnökének üdvözlő beszédére adott válaszában felhangzott »szeretett magyar nemzetéhez« a köszönet szava, »amiért koronáztatásának negyven esztendős jubileuma üdvözlésére siettek.« Nemzet vagyunk a magunk erejéből s az maradunk »nem pedig néptörzs,« melynek nemzeti önállósága nincs, ahova lealacsonyitani azok szeretnének bennünket, akik nem tudnak megbékülni azzal a gondolattal, hogy Szent István koronája egy egységes, erős, hatalmas, virágzó nemzet királya fején tündököl régi fényében s örök ragyogással. Nem néptörzs, de nemzet lakja a bérces Magyarországot, a Duna-Tisza közét, a kincses Erdélyt s minden talpalatnyi föld, amelyet büszkén mondunk hazánknak, mi Magyarországunknak. Persze szeretnek sokan, mert ellenségeink vannak bőviben, nem pusztul el és nem fogy el a sereg soha, ha a külföld előtt is lealacsonyíthatnának bennünket azzal az elnevezéssel, amelynek ellentmond ezer éves alkotmányunk, államiságunk s minden csepp magyar vér s magyar elme. A király forrasztotta torkukra a szót, hogy soha többé ki ne mondják s tiszteljék a legelső magyar ember szavát, aki büszkén szólt nemzetéhez s szereteltel fogadta alattvalóinak büszke, férfias hódolatát. Nem volt e hódolatban megalázkodás, valamint nem volt a királyi válaszban megalázás, Nemzetéhez, s nem a néptörzsekhez szólott a király, aki szeretetének megnyilatkozását nem csak szavakkal, de tettekkel is dokumentálta. Vájjon mit jelent a király szeretetének ilyen módon történt megnyilatkozása ? Azt talán, hogy a király és nemzet nem éreznek együtt, hogy a királyi érzés és a nemzet közérzése nem olvadnak össze egy szerencsés harmóniává? Azt jelenti talán, hogy Magyarországon újra politikai válság bontogatja szárnyait s a nemzeti kormány uralmának napjai meg vannak számlálva? Nem és százszor nem ezt jelenti. Ezt csak azok mondják, akiknek szemében szálka a nemzet és király közötti harmónia, akik ennek megrontására törekesznek, hiú erőlködéssel és ostoba próbálgatással. A koronázás évfordulóján hü magyarjai között a király velük együtt érzett s ennek az együttérzésnek eredménye az a bizalom, amelylyel Szent István koronájának felkent viselője a nemzeti kormány iránt viseltelik. Ennek a bizalomnak jegyében nyert törvényerőt az az alkotás is, amelyet a népiskolai törvény formájában tett magévá a király. Megtartja maga és megtartatja másokkal is, sőt azokkal is, akik a legféktelenebb és legdurvább módon izgatnak minden ellen, ami magyar. Akik gyáván panaszolják vélt sérelmeiket Európa előtt s a külföld rokonszenvét szeretnék megszerezni igaztalan ügyük számára. De kárba vész e gonosz erőlködés. A koronázási jubileum ünnepének hire eljut a külföldre is, a királyi kegy megnyilatkozásának szerencsés formáját észre veszi a külföld és a király felelős tanácsosainak kitüntetését hírül viszi a nyomtatott betű a világ legtávolabb eső zugába is. És tudni fogják mindenek, hogy ebben az országban nincs politi- tikai válság, király és nemzet között nincs ellentét, de van kölcsönös bizalom, amelyből minden jó és üdvös fakad ez ország népességére. A jubileum ünnepségei elmúltak, a király családja körébe tért pihenőre s nemzete a bölcs, az igazságos s hazáját híven szerető kormány uralma alatt dolgozik, munkálkodik a maga javára, erősödik erőben, gyarapodik javakban. Ezt a szerencsés fejlődést meg nem akadályozhatják örökös panaszkodásokkal, s hazug híresztelésekkel azok, akik bőven rászolgáltak arra, hogy ellenségeinknek tekintsük őket. Csak hazudozzanak és panaszkodjanak tovább, tegyenek még több tanúságot hazaellenesérzelmeik- ről, nem félünk tőlük. Különb ellenségekkel is leszámoltunk már, mint amilyenek ők s ha tovább is okvetetlenkednek, velük is le fogunk számolni. TARCA. Telefon legenda. A telefonról zengek én itt, A telefonról rikelt most dalom. A telefonnak intézményit Dicsőítem és magasztalom. Csupán a szegény központot Sajnálom én fölötte s szánom. Könyzáport miatta ontok; Miatta két sirám a számon. Miatta vérzek én. Mert — képzeljék — szegény Fejére szakadatlanul Hull, hull, hull Káromkodás szitok. S hogy méltán-e, vagy igastalanul: Következő kis esettel Rávilágítok: * Egy idegen jött egykor városunkba, Erőteljesen, ifjan, izmosán, Kezein látszott a kevés munka, Fogain a „páratlan Osan.“ Bajusza, haja: mint az ében; A tavasz lobogott szemében . . . Szóval erős, ifjú, férfi volt. De haj, elérte őt a sors keze! Mert: hogy városunkba érkeze: Itten telefonálnia kellett . . . Nekifeküdt hát . . . Tudniillik Csöngetett előbb, amint illik, Őzt’ a kagylókkal füle mellett Amig csak volt benne szusz, lehellet: (És ez erélyes gerincre valló,) Orditá, bőgte, hörögte: — Halló! Halló! Halló központ! Halló nagysád!... Miglen kitört leikéből a vadság S azt sziszegte! — botrány! Végre megszánta Őt a központ meg az ég Sőt a központ még Jóindulattal is volt iránta S mert ő (tán) a kilenevenet kérte: Kétszerannyit kapott érte, Vagyis a száznyolcvanat. Vágódott szegény majdnem hanyatt, Mert hát acélból még sem volt ő sem. Ám azért intézkedett sürgősen, Hogy hát: — lecsöngetni tessék. Mit mondjak ? — Ez nem képletesség. Csöngetett ő, csöngetett a másik, S orditának a megpukkadásig. Ám a központ — hiába! hasztalan! ügy vélekedett: hallgatni arany. És hallgatott és nem jelentkezett. Node az én emberem sem csüggedt el, Lábbal-kézzel, szóval-tettel Orditá: — Nagysád! Miglen csurgóit róla az izzadság. Miglen feje deresedni kezdett, S a szemében aggság könye rezgett. Végre, hogy szétkapcsoltak éppen Szóllott a központhoz eképen; (Hangja pibegett, mint a vénnek ; Reszketeg volt, mint a zsoltár-ének.) — Nagysád, ó bocsásson meg nékem, Hogy mostan im’ hiába csengetek De hát — könyörgök! — olyan rengeteg Időkor vonult el itt felettem, Hogy a számot biz már — elfeledtem . . . Szírt Lüster tennisz mosóvászon különlegességek! ■V Csakis a legjobbnak bizonyult szövetek vannak forgalomba a legmodernebb kivitelben. -------------- ■ ■ ■ WEISZ GYULA M » » gyapjúszövet divat-üzletében SZATMÁR, Deák-tér 21. sz. = artin Sons & C. LTD. angol gyapjúszövet gyá- ■ ■ rosok . ■■ egyedüli raktára. = Utólérlietetlen olcsó árak: 2 selyem szövet és pique mellényekben. r
