Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-06-16 / 48. szám
2-ik oldal Szatmár, 1907. junius 16 SZATMÁ R-N É M E T I. A nemzetiségiek és az állam nyelve. Nap-nap után olvashatjuk, hogy mily ádáz és elkeseredett harcot folytatnak nagyhangú nemzetiségi prófétáink a tanítói fizetés ügye óta az államnyelv ellen. Pedig kell-e szebb és nemesebb eszme, minthogy az állam nyelvét, a magyar nyelvet annak minden polgára értse és beszélje. Egyaránt hasznos ez úgy az államra, mint annak minden polgáraira. Képesebbé teszi őket bármely állásra, üzletre vagy hivatalra. De az állam nyelvének ellenségei attól félnek, hogy embereik annyira megmagyarosodnak, hogy majd elfelejtik még anyanyelvűket és szokásaikat is. A történelem iapjain pedig azt sehol sem olvashatjuk, hogy idegen nemzetiség tömegesen egy államban elvesztette volna a nyelvét és öntudatát. Honnan még is az az örökös nyugtalanság, háborgás, mit most egyesek nem csak titokban, de nyíltan is folytatnak f E cselekvések a jó honfiakban nem ok nélkül arra a gyanúra nyújtanak alkalmat, hogy az ilyenek talán idegen Isteneknek szolgálnak jól megfizetett bérért. Nemzeti kormányunknak kötelességében áll az állam nyelv elsajátítására mindenkinek könnyen hozzá férhető utat szolgáltatni. De hol vették maguknak azt a jogot nemzetiségi prófétáink, hogy az állam nyelve, uralkodó jogai és igazsága elleni nap-nap után undok merényleteket követhessenek el? A magyar nyelv általánosításának útja nálunk nem a rögtönzés, nem az erőszakosság, amivel vádolnak, hanem a fölvilágositás, a hazafias nevelés, a példa. A példát őseinktől örökölve követjük mi, mint egyetlen helyes utat. Tehát nem illik ránk az erőszakos hódítás vádja, illik ez ináább Oroszországra. Itt nem az erőszak, hanem a mivelődés eszközeinek állanak szemben nem magyarajku polgáríár- társaink; s azt hisszük, csak józan ész kell hozzá, hogy megérthessük, miszerint az által, hogy az állam nyelvét megtanulják, saját anyanyelvöket nem felejtik el; csak egy hatalmas eszközzel több jut kezükbe a megélhetésre, a mivelődésre és a hazaszeretet tanúsítására. Le azért az álarccal, maradjanak a jog, törvény és igazság korlátái között, ne ámítsák a népet, mert az bűn; a bűn pedig, tudjuk, nem. marad büntetés nélkül. Viszont a nemes cselekedet sein maradhat nyom nélkül a világon. Küzdj mindenütt és győzz mindig . . . Kakszentmárton. Barazsi József. — A Szatmár-Nómeti függetlenségi kör vasárnap, azaz junius hó 16-án délelőtt 11 órakor sajat helyiségében közgyűlést tart. melynek tárgyát az alapszabályoknak a belügyminiszter által megkívánt módosítása, illetve pótlása képezi. Felkérem a t. tagokat, bogy az ügy fontosságára való tekintettel, minél na- i gyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Szatmár, ! 1909. junius 12. Tisztelettel Csomay Imre elnök. — A hús ára. Annyira belemelegedett mindenki j a nagy politikába, hogy a helyi érdekű dolgokkal, a J melyeken pedig módunk volna változtatni, úgyszólván j senki sem törődik. A szatmári piac drágasága min - | denkor igen élénk eszmecsere tárgyát képezte s kü- 1 lönösen a húsnak magasra felszökött ára volt az a célpont, mely ellen a leghevesebb támadást intézték. S most mindennek vége szakadt. Tán a nép gazdagabb lett, tán az árak normálissá lettek? Nem. Beletörődtünk a változhatatlanba, meguntuk a sok hiábavaló kérést-könyörgést és — tovább nyomorgunk. Pedig most, a megváltozott viszonyok közepette, nagyon sokat lehetne segíteni. A vágásra szánt állatoknak ára leszállt, ámde a húst még mindig a régi áron fizetjük. Miért? Mert senkinek eszébe nem jut ilyen »kicsiségekkel« foglalkozni, mindenkinek figyelmét kikerüli ez a kérdés, mert hát politizálni kell. Ezért vagyunk magyarok. Budapest székesfőváros azonban már jó idővel ezelőtt észrevette a változást s intézkedett is, hogy területén a húsnak ára leszállittassék. A szatmári fogyasztók a piac drágaságát nem méltatták kellő figyelemre, holott ők is ép úgy érzik a nyomort, mint mások. Arra várnak talán, hogy az árak magukiól esnek, hogy az illetők a maguk jószántából olcsóbbért .idják árucikkeiket ? No, erre ugyan várhatnak akár Ítéletnapig. Csak van jó dolgunk ! Hogyha nekünk tetszik drágábban fizetni, mért ne csapnák zsebre a magasabb árt. a nagyobb összeget! A munkásnépnek keresetforrása nem szaporodott, a tisztviselőknek fizetése nem emelkedett, a lakásoknak ára folytonosan magasabbra szökik: itt van tehát az ideje, hogy a piacot megredszabályozzák. — Hivatalvizsgáiat. Dr. Róth Ferenc, törvényszékünk elnöke, a múlt héten az erdődi járásbíróság I ügykezelését vizsgálta meg. — Emlékezte. Ma este az Iparos dalegyesület dalestélye a Kossuth-kerti mulatóban. —Ma délután 4 S órakor a kir. kath. főgimnázium tornavizsgálata az intézet udvarán. — Kultúrpalota. Szatmáron megindult az a moz- j galom, hogy itten egy kultúrpalotát emeljenek. A kér- j dés nehéz, mert a városnak ehhez nincsen anyagi ereje. A terv egészen elfogadható és, ha a tényezők azt gondolják, hogy kivihető, akkor számíthatnak a társadalom öszmüködésére, amelynek anyagi ereje különben csekély, a jóakarat lássuk, mit tud létre hozni ? — Emlékeztető. Az 1898. évi XXIII. t.-cikk alapján alakult Országos Közp. Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó »Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége« mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tágja 1907. évi junius hó 20-án délelőtt 9 órakor Felsőbányán a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart. Napirend: 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesitesóvel megbízandó 2 tag választása. 8. Jelentés a Szövetség és a Szövetségbe lépett szövetkezetek 1906. évi tevékenységéről. 4. A szövetség számadásaira vonatkozó számvizsgálóbizottsági jelentés alapján a felmentvény felelt való hatázrzathozatal. 5. Felolvasás, tartja gróf Mailáth József — Cime : »Különbségek a mezőgazdasági munkás és ipari munkás szociális helyzete közt.« 6. Szabad eszmecsere tárgyául kitüzettek: a) Tekintettel a munkás hiányra és magas munkabérekre, miként lehetne a földmives nép körében a gazdasági gépeket megkedvelteim és legszükségesebbeket szövetkezeti utón megszerezni? b) Mit lehetne szövetkezeti utón tenni arra nézve, hogy a rohamosan terjedő szociáliz- mus lehetőségig gátoltassék és a kivándorlási hajlam csökkentessék? 7. A Szövetség és szövetkezetek általános érdekeit érintő indítványok tárgyalása. Szatmár, 1907. május hó 21-én. György Endre, elnök. — Emlékeztető. A Szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium ifjúsága 1907. junius 16-án, vasárnap délután 5 órakor az iskola udvarán a honvéd zenekar közreműködésével nyilvános torna ünnepélyt tart. Belépni csak díjfizetés mellett lehet. A gimn. utazási alap javára ülőhely 50, állóhely 20 fillér. Műsor: 1. Ének, Hymnus, énekli a főgimn. ifjúsága. 2. Szabadgyakorlatok, II. B ozzlály. 3. Verseny, kötélmászás I.—III. osztály. 4. Osztá'y-tornázás rohamdeszkán II. B oszt. 5. Bakugrás V—VII. osztály. 6. Osztály-torná- zás ugró-zsámolyon III. A oszt. 7. Csapattornázás nyújtón V.—VII. oszt. 8. Verseny magas- és távugrás IV.—VII. oszt. 9. Szabadgyakorlatok IV. B oszt. 10. Csapattornázás korláton V.—VII. oszt. 11. Verseny magasugrás rúddal, V.—VII. oszt. 12. Verseny suly- lökés távolba VI.—VII. osztály. 13. Ének, Szózat, énekli a főgimn. ifjúsága. — Uj ügyvéd. Dr. Fischer József, városunk fia, folyó hó 12-én tette le sikerrel az ügyvédi vizsgát Budapesten. — Párbaj miatt elitéivé. Ismeretes az az affér, amely Berger József szatmári felső kereskedelmi iskolai tanár és Farkas Jenő biztosítási tisztviselő között lejátszódott. Ez az ügy junius 13-án került a a szatmári járásbíróság elé, ahol mind a két felet 15 napi államfogházra Ítélték. — Gyászhir. Id. Hermán István, néhai Hérmán Mihály polgármester atyja, junius 13-án, 90 éves korában meghalt. Az elhunyt ezen városnak általánosan ismert régi és tisztelt polgára volt, aki csodálatos testi és szellemi erővel volt megáldva, csaknem utolsó órájáig intézte saját ügyeit. — Nem lesz biztos. Amint annak idején közöltük, a szatmári zeneiskola azzal a kérelemmel fordult a kormányhoz, hogy az évzáró vizsgálatokhoz biztost küldjön ki. Most a m. kir. zeneakadémia arról értesítette az elnökséget, hogy nem sikerült ennek a kérelemnek a teljesítését kieszközölnie. — Nyugalomba vonult zálogházi igazgató. Koós Ottó kir. tanácsos, a budapesti in. kir. záloghá ak igazgatója, akit városunkba rokoni kötelékek fűznek, több évtizeden át teljesített szolgálat után most nyugalomba vonult. Ez alkalomból a zálogházi tisztviselői kar testületileg búcsúzott érdemes igazgatójától. Mesék . . . Irta: Sas. Mindketten életerős ifjak voltak. Az egyik sze gény, a másik dúsgazdag. Az egyiknek esze, a másiknak nagyon sok pénze volt. Az egyik, a másiknak kiegészítő része. A mit a gazdag az életben elrontott, a szegénynek kellett eszesen helyrehozni. És ezért részesítette őt a gazdag mindazon földi gyönyörben, melyet ocsmány pénzzel szerezni lehet. Ép olyan része jutott a szegénynek minden kínálkozó élvezetben, mint gazdag barátjának. De azért nehéz volt megállapítani; melyik volt a kettő között a megelégedettebb. Melyiknek nyújtott igazabb örömöket az Élet. Melyik volt közöttük boldogabb. A szegény, aki sorsával megalkudván, csöppent mindeme kábító élvezetekbe. Vagy a gazdagabb, kit a sors arra szült, hogy egy szegény barátja segítségével juthassön csak a széphez, az élethez. Nehéz volt ezt, megállapítani. Ámde, amit emberi szem fel nem tudott fedezni, emberi elme kikutatni megmutaíá azt a véletlen. A két ifjú — egy csekélységen össze szólalkoz- I ván — elvált egymástól. Nem haraggal, nem gyülö- j lettel, csak úgy, mintha mindkettő egy hosszú ut után j újra találkozni akarna, össze szólalkoztak egy cse1 kélységen. Noha ezúttal is a szegénynek volt igaza, mint már olyan sokszor, de a gazdagban fölébredt a gőg, a léha felsőbbség érzete és szakítani kívánt: — Megélhetek nélküled. Menj, keress magadnak hozzád méltó barátot! Boldogulj, ahogy tudsz! És szakított. Ki-ki megindult a maga útjára, a maga eszközeivel boldogulni. A gazdag előtt egy viasz gyertya : a Pénz világított sötét utján, hogy majd egyszer, midőn az ut legsötétebb, a legborzalmasabb lesz — elaludjon. A szegény előtt ott lobogott erős lángokban az elolthatatlan fák ya : — az Ész. És törtettek előre, hogy feltalálják a Boldogságot. — Könnyű szárnyakon, miként a lepke szállott virágtól-virágig az erősebbnek látszó erő — a Pénz. j És mindenik virág csábitő kacérsággal csalogatta magához a százszinü lepkét, elárasztva őt kábitó, de gyorsan múló illatával. És a Pénz megmámorosodott 1 ettől az illattól. Megittasulva, kéjjel szivta magába a ", tarka virágok megfizetett mosolyát. Elkápráztatták szemét a sok rongy sziliekkel festett hazug virágok. Mig végképpen bele nem bódult. És ott állott a százszinü lepke — a Pénz elron- gyolva, kopottan. Siralmas, szánandó áltapotban. Kivetve az ut szélre, mintegy kifacsart citrom. Addig az Ész gyöngyös verejtékkel szelte a járatlan utakat. Lihegve kapaszkodott a tátongó mélységből az elérhetetlennek látszó bércekre. Szenvedélyes akarattal győzte le az ezerféle akadályokat. És feljutott a magas bércre. Arra a bércre, a hol a Boldogságtanyázott. És ez befogadta hajlékába, elárasztva kegyével a fáradt utast, mely őt áhitozta. És megtalálta ott az igaz Szeretetet, mely megosztva hajlékát a a Boldogsággal lakott együtt. És egyszer, az a véletlen, amely elszakította egymástól, össze hozta őket újra, ki-ki felsorolva a a maga kálváriáját. És szóllott az Ész: — Lásd ama bércet, azt a nyaktörő sziklát; ott lakik a Szeretetet a Boldosággal karöltve. Nehéz, fárasztó az ut odáig, de erős férfias akarattal eljuthatsz oda . . . j^zámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizo- nyiija, hogy a csíz- és köszYény-balmm biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, kőszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára 8 korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ droguerlájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleges b eküldése mellett bérmentesen szállít a készíti: FRIED SÁNDOR Ö cs és kir. fensége — ,József Főherceg* * 1 hez cimzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA. EISES.
