Szatmár-Németi, 1907 (11. évfolyam, 1-104. szám)
1907-05-26 / 42. szám
42. szám. Szatmár, 1907. május 26. Vasárnap. ______ __ ____ ELŐFIZETÉSI A R: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉK: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: | SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS j FLUENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSE6 ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80.=^ Mlndonn.’inu dijak Srataiáron, a kiadóhivatalban fizetendők. dolgozást teszi lehetővé. E célból egy nagy pénzintézet volna felállítandó részvénytársulali alapon ; azért nem szövetkezeti alapon, mert a hitelszövetkezetek a célnak megfelelő nagy tőkét nem hozhatnak össze, nem állandók és mert annyira diszkreditálva vannak, hogy az e címen fennálló intézményeket mindenki uzsora szövetkezésnek tartja. A létesitendö pénzintézet megfelelő részvénytőkéje kizárólag iparosok és kereskedők által jegyzendő s ötven vagy százkoronás részvények kibocsájtása utján hozatnék össze. Ezzel egy csapásra meg lehetne oldani a kisiparosok hitelügyét s nem szenved kétséget, hogy a célra való tekintettel a részvényeket az iparosok készséggel jegyeznék, A vállalat megalakulása után egy nagy áruraktárt szervezne, v melyben az ipari cikkek megfelelően csoportosítva helyeztetnének el és azok kezelésével kiváló szakemberek bízatnának meg. Ebbe a nagy áruraktárba helyeznék el a kisiparosok mindazon kész munkáikat, a melyek nem megrendelésre készültek vagy a melyeket a megrenchrto az iparos nyakán hagyott. Az elhelyezett árukra az iparos megfelelő előleget kaphatna, tehát folyvást azon helyzetben volna, hogy üzemét fennakadás nélkül folytathatja. Oly müvek előállítására, a melyek tekintetében export képesek vagyunk vagy a melyek belpiacainkon az importált gyártmányokkal a versenyt felvehetik, maga a vállalat is buzdítaná az iparosokat s e célból nekik a szükséges nyers anyagot hitelben bocsátaná rendelkezésükre. Az intézet raktáraiban összegyűlt előleggel terhelt iparcikkeknek értékesítése céljából az intézet a bel és külpiacokon megfelelő összeköttetéseket létesítene és ha az iparos által beállított bizományáru eladatott, annak árából az adott előleg és némi csekély provízió levonása után fennmaradó összeg az illető iparosnak kifizettetnék vagy kamatozó betétképen javára íratnék. Ily módon a kisiparosok arra is ösztönözve lennének, hogy minden tekintetben versenyképes, kelendő mintákat állítsanak ki, valamint az intézet arra is vehetné őket, hogy kizárólag belföldi anyagokat dolgozzanak fel. Ez volna rövid vázlata annak a nagyszabású akciónak, a melynek mielőbbi megindítására a kisiparosoknak a végső zülléstől való megmentése céljából szükség volna. Dr. Kelemen Samu o. gy. képviselő beszédjéről a cseledtörveny ügyébe». A cselédtörvény javaslat tárgyalása alkalmával Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk a képviselőház pénteki ülésén nagy szabású beszédet mondott. A beszédet magát egész terjedelmében lapunk jövő számában hozzuk. Hogy a beszéd milyen hatást ért el, annak megvilágítása céljából néhány nagyobb fővárosi napi lapból közöljük azokat a szemelvényeket, amelyekben a beszédet méltatják. Kisemberek hitelszervezete. A mai hitelviszonyok a kisiparra nézve lehetetlenné teszik a gyarapodást, mert abban a pillanatban, midőn a kisiparos pénzhitelt kénytelen igénybe venni, működése megakad, mert vagy egyáltalán nem juthat kölcsönhöz, vagy pedig oly súlyos kötelezettséget kell vállalni, a melyből sohasem bontakozhatik ki. A kisiparosok hitel igényeit ma a fővárosban, de a vidéken kizárólag a hitelszövetkezetek elégítik ki; minden tekintetben ösmerjük ezeknek különös eljárását olyannyira, hogy ezek megrendsza- bályozását tartjuk az ipari hitelszervezet megjavítására való törekvés első fecskéjének. Az uzsora üzletekből élő hitelszövetkezetek a kisiparosok szorult helyzetét annyira kihasználják, hogy az adós a kényszerűségből magára vállalt terhes kötelezettségeknek csak az első hónapokban képes megfelelni s csakhamar beáll annak a szükségessége, hogy a kisiparos a további tőke- és kamat tartozásainak fedezhetése vCgett újabb hitetforráo után könytcfcn ncini, de mert csak az előbbihez hasonlót talál, bukása elkerülhetetlenné válik. E bajokon segítendő, a kisiparosok hiteligényei szempontjából olyan hitelintézet felállítására van szükség mely a nyújtandó kölcsönök biztosítékát az iparos mnnka eredményében találja fel és a mely a megfelelő módozatok mellett nyújtandó kölcsönnel a tovább TARGA. Mézeshetek idején . . . Páros jelenet. — (Előadás joga fenntartva.) Személyek: A férj, a feleség. Szín: (Egy szerényen bútorozott szoba; benne ágy, szekrény, asztal; utóbbin nehány könyv és egy égó petróleumlámpa. Az asztal körül székek. Kijárat hátul. Oldalt ajtó, mely a konyhába vezet.) Történik a kisvárosban. Este van. A férj (kishivatalnok, hazajön, ledobja magát egy székre; az asztalra csap öklével s imponálni akaró hangon szól oda feleségének): Asszony, add elő a vacsorámat. A feleség: Ej férj uram, tán bolondod támadt? M ijd össze-roppantod szegény széket. S az asztal, mondd, mit vétett teneked? Aztán, hol hagytad el a jóestét? Hátha kimennél és fölkeresnéd. A férj: Asszony, ne bosszants, te jól tudhatod : Mivel töltöttem el a napot. Keserves munkában izzadt testem, Mialatt a kenyeret kerestem. S most, hogy végre fáradtan, törötten Hazajövök és forog köröttem Az egész világ: azt kívánod tőlem, Hogy finoman és előkelőén) Üljek székre, mint holmi udvarló . . . Ó asszonynőp; mért is vagy oly gyarló?! A feleség (magában) No, még neki áll feljebb ! (fenn) Kérem, Akarja, hogy veszekedjem önnel? Szívesen teszem. Ezer örömmel. Bár gyakorlatom nincs még e téren. A férj: Nincs? Dehogy nincs. Tanú rá a múltad. A civódást anyádtól tanultad. Ó van emlékező tehetségem. De hisz, nem is volt az olyan régen : Pár hét előtt, vőlegény koromba’, Mikor el elnéztem tihozzátok: Szádon akkor úgy termett az átok, Meg a szitok, mint erdőn a gomba. S hányszor láttam, én istenem, hányszor, Két kezed, mily iszonyumód’ táncol, Szegény kicsi hugocskáid hátán, Avagy öcséd pufók arcocskáin. Én úgy tettem, mintha nem is látnám, Hogy tebenned rejlik maga Káin. Mást mutattam: mintha hittem volna, Te vagy a legjámborabb Magdolna. Hej, nagyon jól éreztem már akkor: Nem lesz a számomra nyugodt aggkor. Korán vinit a házasság pokla, — Ó, én számiték komisz napokra. A feleség: Hazug vagy te, rettenetes hazug. Hazudtál akkor s hazudsz mostan is. — Az asszony csak olykor csalfa, hamis, A férfiaknak sosincs igazuk. — Akkor ugye, azt hazudtad, hogy én Vagyok a legszebb a föld kerekén. Azt haziMtad, hogy igy, meg úgy szeretsz. Azt hazudtad: csókom csupa zamat, A mézhez hasonlitád ajkamat. S most — tudom —egy négy filléres perec Ajkamnál néked jobban izlenék. A férj: Nem, nem. Én igazán szereltelek; S szivem e percben is szeretne még. Ám szerelemben is vannak szelek. A feleség : Szelek ? A férj: Igen: szelek elől-hálul. A szerelmesek hajója körött. izámtalan hála és elismerő nyilafkozat bizonyitja, hogy a csóz- és köszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és idegfájdalmak, oldalszurás, inak és izmok merevsége ellen. Egy üveg ára I korona. Kapható: BARTÓK LÁSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban. 6 koronás megrendeléseket a pénz előleg«* beküldése mellett bérmentesen szállít a készíti: Ö cs. és klr. fensége ,József Főhercegéhez FRIED SÁNDOR cimzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOSPALOTA. FÜGGETLENSÉGI Es 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATPfiÁR-NÉ^ETi-l IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.
