Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-08-19 / 66. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. országgyűlési képviselő. Fószerkesztó : Felelős szerkesztő : Egyes szám ára 10 fillér. Or. Komáromy Zoltán. Dr. Hava8 Miklós. gMggP"—1——■■■■_■ ■ I .. SZ ERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ...............= Telelőn-szám 80. —­Mi ndennemű dijuk Szatmáron, a kiadóhivatalban flzetendók. Törvényhatósági átiratok. Egy nemzet történetében bizony csekély idő az, ami tavaszkezdettől őszelőig terjed, de e kevés idő alatt minálunk nagyot változott az idők sora. Tavasz kezdetekor a törvényha­tóságok átiratai az önkény és a jogtiprás elleni tiltakozásokat tartalmazták és óvással fordultak a képviselőházhoz az alkotmányellenes kor­mány ellen. Most, amikor az átiratok egyes törvényhatóságok közgyűlései elé kerülnek, már ott csak mint szomorú idők dokumen­tumai szerepelnek, Már nincs szükség arra, hogy a törvényhatóságok tiltakozásokkal for­duljanak a parlamenthez. Már nem kell óvást emelni a kormány ténykedései miatt. Nem pusztit az önkény és nincs veszélyeztetve a tisztességes polgárok existenciája amiatt, hogy hivatali működésükben a törvényekhez ra­gaszkodnak. Nem távolitják el csendőri és ka­tonai karhatalommal azokat, akik a törvények megtartására tett esküjükhöz hívek akarnak maradni és nem iktatnak be fegyveres segéd­lettel pénzen vásárolt sehonnaiakat a tisztessé­ges emberek helyébe. Az idők ezen nagy vál­tozását föl kell jegyezni most, ősz közeledte­kor, amikor a tavaszszal irt átiratok egyik törvényhatóságtól a másikhoz mennek és mindenütt egy és ugyanazon érzéseket keltik fel. Kellemetlen a visszaemlékezés a múltra, de reménytnyujtó a jelenlegi helyzet szemlé­lése és a biztonság tudata. A törvényhatósá­gok tudják kötelességüket és az átiratokat aké- pen intézik el, hogy kinyilatkoztatják, hogy a mostani kormányban, amely az alkotmányos rendet helyreállította, megbíznak és gróf An- drássy Gyulának az alkotmánybiztositékokról szóló kijelentéseit tudomásul véve teljes biza­lommal várják a nemzeti kormány reformjait. A mostani kormány épen nem utazik bi­zalmi nyilatkozatokban. A megrendelt bizalmi nyilatkozatok a Széli-, Tisza- és Fejérváry- kormány szokásai voltak. A Wekerle-kormány- nak oly többség áll rendelkezésére, aminő a negyvennyolcas országgyűlés óta egyetlen par­lamentben sem volt. Egy intés vagy célzás elég lett volna ahoz, hogy a vakációra eltávozó képviselők az egész országot elárasszák a We- kerle-kormány dicséretével. Egy szó elég lett volna ahoz, hogy minden törvényhatóság ho- zs annát zengjen a szabadságszerző kormány­nak. Wekerléék nem intettek, nem céloztak és nem szólották. Ez politika lehetett, de el kell ismerni, hogy ha az volt, hát helyes és okos politika volt. Mert legalább Bécs felé úgy kel­lett feltüntetni az állapotokat, hogy a legtermé­szetesebb dolog az alkotmányosság helyreállí­tása volt és semmi érdem nincsen abban, hogy másképen hazafiak kormányzásra nem vál­lalkoztak, csakis az alkotmányosság biztosításá­nak a feltételével. Szegény Kristóffy, hiába rug- ! kapálózik, azok az emberek, akik az alkotmá­nyosság elárulására és a nemzeti jogok kiví­vásának akadályozására szövetkeztek és eladták magukat, el vannak temetve mindörökké. A reformok létesítésénél lehet része mindenkinek, akinek ép esze és hazafias érzése van. De ám­bár lovagoljon a legnagyobb haladó képességű elméleteken, nem lehet befolyása a reformokra senkinek azok közül, a kik hazaárulásra vállal­koztak és akik a nemzetet készek voltak az abszolutizmus rabszolgaságába taszítani csak azért, hogy idegen uralomnak szolgálatot te­gyenek. Az uralkodó sok gondja közt kétségtelen hogy most a magyarországi helyzet az elinté­zett ügyek közé tartozik. A király megadta a felhatalmazást mindazon reformok megalkotá­sára, amelyek az alkotmánybiztositékok létesí­tésére valók. Az egész nemzet támogatja a kormányt eme törekvésében, sip é3 dob nél­kül, de őszinte meggyőződéssel és tiszta szív­vel. A kormánynak szünetbeli munkája áldást- hozó lesz a jövőre és ennélfogva a legnagyobb mértékben indokolt az, hogy a törvényhatósá­gok rokonérzése legalább a tavaszi átiratok tárgyalása során megnyilvánul. Nagyon óhajtanók, hogy a parlamenti pár­tokban is ugyanezen érzés válnék otthonossá és ugyanazzal a bizalommal viseltetnék vala­mennyi párt a reform-munkálatok iránt, a melynek az ország törvényhatóságai kifejezést adnak. (P.) T A R C A. Az utolsó szó. Moszkvában a fehér cár fent a Kreml várban, Palotái fényben úsznak, s gazdag pompaárban, Elhalmozva fél világról összehordott kincsesei, Félvilágon uralkodik, karddal és bilincscsel, Fogadásnak a napja van ma, — trónterem tárva, Tróntermében ül a minden orosznak cárja. Ajtó tárul, — ajtó zárul, jönnek — mennek sorban, Hadvezérek, udvaroncok, arany és bársonyban. Hódolás a fejedelmek lelkének a mámor, E mámornak ittassága tört ki ma a cáron. Utolsónak büszkén nyit be három ifjú bajnok, És merészen lép a trónhoz — megdöbben a zsarnok. Szép levente mind a három, hogy nemes faj, »látszik. Arcuk hajnal, szemök égő csillagfénybeu játszik. »Felséges cár! birodalmad félvilágra terjed; »Néped mégis láncot hordoz, azt a szolgaterhet. »Mi, kik vívjuk jogaradnak öldöklő csatáit, »Szabad nép is vágyunk lenni; nem csak katonáid. »Adj népednek szabadságot, a szabadság áldás. »Neved nagy lesz mindörökre, és a néped hálás«. Int a cár, — s a három ifjú alighogy ajtót ér, Már ott várja mind a hármat, három veres hóhér. Moszkvában a siralomház könyörület nélkül. Benne három ifjú bajnok hős halálra készül. Szép levente mind a három, hogy nemes faj, látszik, Arcuk alkony, szemök hulló csillagfényben játszik. »Szép jegyesem, édes hitben készül most a nászra. »Készülj, készülj én szerelmem siralomra, gyászra«. »Oh! bajtársak!« — mond a másik — »mi a cárért [éltünk, »És mégis a szabadságért kell meghalni nékünk«. S fölriad a harmadik hős : »Úgy kell annak lenni, »A hol nincs jog — s népszabadság, ott az élet semmi«. S e végszóra a hóhérok keze nyit a záron, Három fojtás, — egy sóhajtás, s halva mind a három. Hanem azt az utolsó szót felfogta a sóhaj. És az eszme fogott, terjedt, mint egy titkos óhaj. A sóhajból szélvész támad, fent a hegyek ormán; A szélvészből felviharzik a tengeri orkán. S zug az orkán a fehér cár széles birodalmán, Birodalma minden síkján, minden völgyén, halmán. Birodalmán nem szokott a nap soha lemenni, Azon végig rémesen zug: »semmi! semmi! semmi!« Temérdek Egy herceg életéből. Vadászaton volt a fiatal herceg. Ekkor talál­kozott vele legelőször az erdő mellett vezető kocsi­mon és rajta felejtette szemeit. Olyan volt, mint egy duzzadó, buja rózsa, mely­nek egymáshoz simuló, húsos szirmait a harmat csó­kolta széjjel nagy, hatalmas rózsává. Olyan volt, mint egy biborpiros rózsa, melyet harmaton és nap­sugáron kívül még nem csókolt meg, nem érintett meg semmi. — Honnan került ez ide? Ki nevelte? Ki gon­dozta ? Ki óvta a vihartól ? . . . övé a nagy gazdag határ, az eidő, a rét: a merre lelke vágyik arra jár. Milyen üde, ringó! A hajánál csak a szeme fe­ketébb . . . — Nagyságos urfi, csak a tenyerét mutassa I Megmondom, van-e babája; boldogság vár-e rá, vagy bánat . . . Es a herceg mind a két kezét mutatta, nyújtotta mind a két karját . . . ölelésre. Láztól égő, pihés, fehér arca hozzásimul a rózsa kissé hideg, bársonyos arcához, melyet hirtelen tüzes, vad pir öntött el és úgy remegett egész testében, mint az a gyönge ró- zs ág, melyre a fáradt madár csapott le üldözője elől. Ez az erdő mindent tud: és mindent látott. Miért is nem tud ez az erdő beszélni! Itt állok a vén, százesztendős fák alatt, ügy szeretném őket hallani, úgy szeretném, ha mesélnének valamit arról a nagy, igazi szerelemről. De nem szólnak sem­mit, csak sötétlombos ágaikat alig hallható recse­géssel, mély sóhajtással bólintgatják, a miből én csak ezt vélem hallani, nekem úgy tetszik, mintha ezt su­sogná: mi mindent láttunk. Itt várta a fiatal herceg a legszebb rózsát, a bajadérák legszebbikét, a ki mindig eljött tüzes ajká­val, éjsötét hajával, melybe a herceg beletemette ^ Megnyílt a ÍJRÜNFELD TESTVÉREK j4 11 férfi-, női- és gyermek czipö-áruháza 'fpf Szatmáron, Kazln czy«utcza (Vallon«féle ház.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom