Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-08-19 / 66. szám

2-ik oldal.

SZATM ÁR-NÉMETI.

Szatmáf, 1906. augusztus 19.

Árverési hiénák.

Hova tovább, az árverési visszaélések mind- nagyobb arányokat öltenek, amik arra indítják intéző köreinket, hogy e visszaélések meggátlására megtegyék a szükséges intézkedéseket. Legutóbb a debreceni kereskedelmi s iparkamara foglalkozott az árveréseken mutatkozó nagyfokú visszaélésekkel, melyek sok embernek romlását okozták már, anélkül azon ban, hogy abból a hitelezőnek valamelyes haszna lett volna.

Rendszerré vált ugyanis nyilvános bírósági árveréseinknél az, hogy néhány hivatásszerű árverési yevő — köznyelven árverési hiéna — mindenféle fortélylyal és furfanggal lehetetlenné teszi a reális vevőknek a bírósági árvereseken való vásárlást. Nem irtóznak attól sem, hogy a bírósági árverésen megjelenő vevők személye ellen inzultusokat és zaklatásokat kövessenek el a célból, hogy őket ounan elzárják. Célúkat elérvén, azután mint a helyzet urai. lehetetlen olcsón megvásárolnak közmegegyezéssel mindent s a bírósági árverés elmúltával tartanak rneg, »maguk között való szétosztást« címén egy lulajdonképeni árverést, — immár a hatósági személyek távollétében

Ezeket az állapotokat jól ismeri a hatóság és közönség. Ezért a közönség távol tartja magát az árverésektől s.viszont a hatóság azzal nyugtatja meg magát ezen állapottal szemben, hogy kénytelen tűrni, mert különben a legtöbb árverés vevő hiányában meglarthatatlan volna.

Ezen állapotból pedig jelentékeny anyagi károsodás és lényeges erkölcsi hátrányok származnak úgy az egyesekre, mint a közre.

A követelést végrehajtás utján szorgalmazó hitelező ritkán jut pénzéhez, ha ingó árverésre kerül a dolog; az adós holmija potom áron elkótyavelyéltet- vén, súlyos anyagi kárt szenved indokolatlanul. A cél tehát — a hitelező kielégítése — az eszköz áldozatául esik, mert a legtöbb esetben az adós tönkretétetik anélkül, hogy a hitelező kielégítést találna. Mindamellett pedig a közre háramló erkölcsi kár még sokkal nagyobb s alig részletezhető.

Eltekintve a köteles törvénytiszteleten ejtett csorbától, mely kifejeződik a szorongatott adósok által kitalált számtalan törvényt megkerülő, hitelezőt kijátszó formulában és módozatban, számos a nemzeti termelésben részt nem vevő parazita alapítja a közerkölcs szempontjából epen nem kívánatos existen- tiáját jogrendszerünk eme hézagára s élvezi rombolása gyümölcseit. Bíróságaink és közönségünk egyaránt »árverési hiéna« néven ismeri őket s ez jellemzésüket ki is meríti.

Ezen jelenségekkel szemben á debreceni kamara véleménye szerint segíteni kell és segíteni lehet is. Nem áll ugyanis az, hogy reális árverelő közönség anm akad mindig, vagy legalább is az esietek túlnyomó többségében, csak biztonságot kellene nyújtani annak a közönségnek, hogy zavartalanul és méltóan árverelhet, ami az árverések hatósági rendfentartás mellett való megtartásával volna elérhető.

Ezen célra a kamara a kereskedelmi és egyúttal az igazságügyi m. kir. kormányhoz fel térj esztési- leg a következő jevaslatot tette :

A birósági és egyéb nyilvános ingó árverések a rendészeti hatóság közbenjöttével tartassanak meg.

E célra a nagyobb városokban és községekben árverési csarnokok letesitessenek, kisebb helyiségekben pedig a községházán jelöltessék ki helyiség, hol az árverések kötelezőleg, az árvérés céljaira biróilag lefoglalt vagy kijelölt ingó dolgok odavitelével (trans- ferálás) tartassanak meg.

Oly természetű ingók, melyek nagy terjedelmüknél, sajátos elhelyezésüknél, ide-oda szállításra való alkalmatlanságuknál fogva, értékük csökkenése nélkül transferálhatók nem, vagy csak nehezen volnának (boltberendezés, falburkolat, vagy álló órák stb. stb.,) ilyenek nem transferálandók, hanem az árverési hirdetményben külön felsorolandó!«. A vevőközönség azokat a helyszínén előzetesen megtekinthetné s a községházán vagy árverési csarnokban árverelhetne rájuk, némi hasonlatosságára az ingatlan árveréseknek

Hisszük, hogp ha e javaslat meg fog valósit- tatni, végét vet az árverési hiénák immár országszerte tapasztalható tűrhetetlen garázdálkodásának.

fl I

— A király születésnapja, őfelsége a király tegnap, szombaton töltötte be életének 76-ik évét. Előző napon, pénteken este a honvédzenekar disztakarodó- val járta be a város utcáit, azonban a takarodót a hirtelen megerdt zápor megzavarta. Szombaton reggel istentisztelet volt a r. kath. székesegyházban. A székesegyház előtt adandó disztüzek azonban a rossz időjárás miatt elmaradtak. A szatmári ev. ref. templomban is volt istentisztelet. Déiben a honved tisztikar ünnepi lakomát tartott a Polgári társaskörben. A lakomán a honvédzenekar játszott.

— Szent István király napja. Holnap hétfőn, lesz az első magyar király, Szent István emlékezetére szentelt ünnep.

A nagy király ünnepnapján kegyelettel gondol a nemzet, első királyára, aki a haza bölcs szervezésével Magyarországnak olyan alapjait vetette meg, amelyek annak immár ezer évet biztosítottak.

— A felső kereskedelmi iskola A felső kereskedelmi iskola létesítése tárgyában az intézkedések

l már megtörténtek ; amennyiben a fentartó testület megnyerte az intézet igazgatójául Dunai Sándor miskolci felső kereskedelmi iskolai tanárt, aki közelebb városunkba jön s az iskola szervezését megkezdi. Dunai Sándor országszerte ismert, elsőrangú szakember, akit a szakkörök is a legmelegebben ajánlottak s akit lényeges anyagi áldozattal kötöttek az intézethez, de viszont az ő kiváló egyénisége garanciája annak, hogy az intézet vezetése a legjobb kezekbe lesz letéve. Az iskolában a beiratások szept. 1-től 5-ig feltétlenül meg fognak történni.

— A nagykárolyi törvényszék ügye. Pénteken délután 5 órakor tartotta ülését dr Kelemen Samu orsz. képviselő elnökletével az a bizottság, amelyet a nagykárolyi törvényszék-ellenes mozgalom előkészítésére küldött ki az augusztus 11-iki értekezlet. Ezen az ülésen megbízta a bizottság dr Kelemen Samut, dr Farkas Antalt és dr Tanódi Endrét azzal, hogy szerkesszék meg a memorandumot, amely a kérdést a maga egészében kifejtse. — Azután megtette a bizottság az intézkedéseket a zilahiakkal és a nagyváradiakkal való kapcsolatnak létesítése iránt. A nép- gyülésre vonatkozólag pedig azt határozták, hogy ez csak akkor fog megtartatni, amikor a memorandum meg lesz és esetleg tudni fogjuk, hogy a nagykárolyiak tényleg folytatják-e az akciót. Nagykárolybankülönben nagyon epés a hangulat a miatt, hogy a szatmáriak nem hagyják olyan könnyen magukat.

— Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ev. ref. egyházmegye őszi rendes közgyűlését szeptember hó 19—21 napján fogja megtartani Fehérgyarmaton.

— Gyászhir. Mint részvéttel értesültünk, Vásárhelyi Miklós városi végrehajtó hosszas szenvedés után életének 70-ik évében tegnap, szombaton meghalt. Az elhunyt korábban kereskedő volt, majd gazdálkodott s az utóbbi években a városnál vállalt hivatalt. Derék, jó ember volt, aki előzékeny modoráért becsülésnek örvendett. Halálának hire széles körben részvétet keltett.

— A felső kereskedelmi iskola helyiségei. A szeptemberben megnyíló felső kereskedelmi iskola helyiségei a Halmi János Árpád-utczai házában lesznek. Ugyanis derék polgártársunk, Halmi János, a szükséges helyiségeket Árpád-utczai házában egy évre díjtalanul rendelkezésre bocsájtotta; ami által szép ta- nujelét adta az újonnan létesítendő iskola iránti érdeklődésének.

— Áthelyezett szolgabirák. Dr Falussy Árpád főispán Galgóczy Árpád dr szolgabirót Erdődről Csen- gerbe, — Kállay Ödön szolgabirót Csengerfcől Mátészalkára és Jeszenszky Béla szolgabirót Mátészalkáról Nagykárolyba htlyezte át.

— Nagyboldogasszony napja. F. hó 15-én Mária menybemenetelét ünnepelte a kath. világ. A székes- egyházban reggel a plébánia tartott szent misét és prédikációt. Kilenc órakor káptalani nagy mise volt, melyet Pemp Antal káptalani helynök, prelátus-kano- nok végzett. Mise után ünnepi szent beszéd volt.

— Esküvő. Tegnap esküdött örök hűséget Juszkó Béla budapesti rajztanár-festőművész Pályi Piroska hajduszoboszlói ev. ref. tanítónőnek, Pályi Lajos helybeli állami elemi iskolai tanító kedves leányának.

forró homlokát. Mindig eljött és mégis szivének minden lángolásával, az első ölelés vágyásának legyőzhetetlen erejével várta mindig és mégis hevesebben kezdett dobogni, remegett a szive, ha késett. Pedig jött.

Jött, mikor az est;pir, a nap utolsó sugara is elveszett, a belemerült a hatalmas folyó hullámaiba. Hirtelen feltűnt a fordulónál. Az erdő érthetetlen zengje kisérte. Elsuhant az erdei virágok mellett minlha ezeket is elbűvölte volna, mintha a virágok kelyhében szunnyadó szerelmet lobbantotta volna fel :

mikor ezen kis ponton gyűlt ki a pázsit.

A kastély virágos udvarán már csönd van. Mindenki alszik, a vendégek is : a parfümös csinált-vi- rágok, kik közül talán az egyik a hercegről álmodik, a ki épen most halad lassú léptekkel a kapu felé. A kapus, — a kinél csak azok a vén erdei fák tudnak többet, — lélekzetét is visszafojtva, reszkető kezekkel nyitja ki a kis oldalajtót. Jaj neked kapus, ha nem tudnál uralkodni a szádon! Nem szívnál akkor finom szivarokat. De a piktor fiadnak — a kire olyan büszke vagy — se küldhetnél egy fityinget se. Festhetne akkor itthon csinos cégtáblákat, meg holmi apróságokat, mint a tanító fia, a miből isten tudja> mikor mehetett volna Münchenbe.

És hányszor cipelt az erdőig csomagokat, hányszor nyitotta, ki a kaput, hányszor! Á herceg pedig kisurrant rajta, mert jött valaki, az a csodaszép valaki drága, suhogó selyem ruhában, brilliáns függőkkel, ragyogó hajékkel. Igazi gyöngyfüzér gyönyörű nyakában. Mámoritó, ellenállhatlán varázsereje sugárözönt lövell különös fekete szeme, mintha a nyári éjnek j minden csillaga tükröződött volna benne.

Istenem, hogy ez a szerelem örökké nem tart- i hatott ! hogy rombadölt, hogy szertefoszlott a gyö- ; nyörU kép. Milyen könyörtelen, vagy inkább udvariat- i lati az élet. Sokszor megvetéssel szereienénk elfordulni szívtelenségeitől.

Egy csöndes, langyos eslén ismét eljött, mint rendesen, nesztelenül. És nem talált ott senkit. Senkit. És várt, de hiába. Másnap szintén várt, de a herceg helyett a kapus jött. Üzenetet hozott.

Hófehér párnákon fekszik a herceg. Minden pi- rosság eltűnt ajkairól ós fájdalmas vonások láthatók : halvány arcán. A kitárt ablakokon mindig újabb és ; újabb illatáramlatott és mint valami édes, halk ze- j nét, olyan, olyan csöndes, altató zsongást hajt be a | a fuvalom. A virrasztók éber figyelemmel lesik min- j den intését. A pamlagon egy szomorú asszony ül. Az ! orvos odaállt mellé és egészen halkan susog valamit, valami megnyugtatót.

A beteg felemeli a kezét; mondani akar valamit. Oda hajolnak.

Semmi, semmi . . . Egészen jól érzem már magamat . . . holnap talán fel is fogok kelni . . . Semmi .. . menjetek nyugodni . . . maga is — szólt az ápolónőnek. — Aludni akarok . . .

Az orvos, aki a jövővel legjobban tisztában van, örömet színlelve, az előbbi susogó hangon folytatja :

— Ugye, ugye . . . Mondom, minden órában javulás észlelhető . . . Most már csak föltétleu nyugalom. Hisz a krízisen túl van, a sebláz alábbhagyott . . .

A herceg egyedül maradt.

És jött a rózsa, a kinyílt, buja, csodaszép, nagy Rózsa. Óvatosan lépett az ágyhoz. Odahullt gyöngéden a herceg keblére és amint megcsókolta kihűlt, vértelen ajkát, forró cseppek hulltak halvány arcára. Ez volt a Rózsa könuye. Azután lassan kiszökött a szobából, de a feher párnán ott maradt valami : egy sötét biborszirom — egy fekete hajfürt.

Egy pillanat és már az udvart is elhagyta. Ment, csak ment Maga se tudta, hogy hova, vagy miér'. Mintha valakiért futott volna, de folyton gyorsabban és mikor elérte az erdőt, egy nagyot sikoltott. mitől a közeli fákon alvó szárnyasok felriadtak és suhogva búgva csaptak másfelé. Drága selyamruhája beleakadozott egyik-másik cserjébe. Rá se hederitett, csak ment. keresztül a hídon, de nem ugrott bele a fo- lyóba. Nem, csak ment és végre egy undok, piszkos sártengernek vetette oda magát, mely dobálta ide- oda. A gyönyörű rózsa oszott, úszott a felületén, mig piszkos hullámok össze nem csaptak fölötte, mig el nem merült. A. I.

Az idény előre haladottsága miatt a raktáramon levő összes nyári és őszi-P/ j. | a mélyen leszálitott árakban bocsátom a m. t. vevőiGiPÍ! S ZOV (? ^ « 0 * rendelkezésére, a miről mindenki szemé*

' “lyesen is meggyőződhetik. ———----—

Kiv

áló tiszteletid M i'j ni a e 1 I g n á o ss posztókereskedő ZZZZZZZZZZZ Szaimár, Üeák-iér. (Fehér-ház.) ----- -----