Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)

1906-11-04 / 88. szám

Szatmär, 1906. november 4 S Z A T MÁR-NÉ M E T I 3-ik oldali — Hát hogy ? — Retour. * Egy vidéki városkában történt az eset. j Aladár ur hevesen udvarolt Amanda kisasszony­nak. (Ne tessék mosolyogni, — tényleg nem az igazi nevek). Aladár ur nem volt a világ legmerészebb em­bere s Amanda nagysám kissé túl-félénk volt, úgy, hogy sok időbe telt, mig az első randez-vousig elju­tottak. — Tehát este fél 10-kor, a körtefa alatt, a vas­rácsnál, — sóhajtá túláradva Aladár ur. — Ott leszek, sipogta Amanda elérzékenyedve. Este 9 óra van, koromsötét s Aladár már ott van a színhelyen, nem bírván túláradó szivével még egy fél órát várni. Tipeg-topog lázas türelmetlenség között s már alig bírja szívdobogását csillapítani, mikor egyszerre halk ruhasuhogás, óvatos léptek zaja és . . . — Angyal, suttogja Aladár, hát eljöttél f Ugy-e, te sem bírtál sziveddel, úgy mint én, te sem bírtad az időt bevárni, oh egyetlen szerelmem, boldogságom, mindenem, ime fogadd e néhány szál virágot, zálo­gául az én örökké tartó, forró szerelmemnek, és es­küszöm a fent lakozó Istenre . . . — Jól van, nagyságos urfi, — szól a rácson át egy hang, — csak siessen, mert mindjárt itt lesz Gyuri, oszt még valami kárt teszen z urfiban. A csok­rot köszönöm. B. D. HIKE K. — Halottak napja. Mintha a természet is gyá­szolni akart volna e napon, a megsemmisülésnek, az elmúlásnak a szomorú napján, kora reggeltől késő es­tig sürü, nehéz felhő borította a láthatárt s időnként a terhes fellegek lesirták a földre sürü könnyeket. A kegyelet azonban mindezek dacára inpozansan nyi­latkozott meg az elhaltak iránt. Reggeltől estig sza­kadatlanul, sürü egymásutánban láthatók voltak a ko szőrűt vivők alakok, melyek igyekeztek egy-egy túl­világra költözött kedves iránt a kegyelet adóját le­róni. Az esti órákban a sírokon mcggyujtott emlék­lángok megható fényt árasztottak.. — Templom-szentelós. F. hó 1-én, Mindenszen- tek ünnepén áldotta meg dr. Boromissza Tibor püs­pök a káptalan és a középponti papság segédletével, nagyszámú hivő-közönség jelenlétében a kir. kath. képző-intézettel összekapcsolt uj templomot. Az áldás után következő első mise alatt, melyet ugyancsak a püspök végzett, a képző önképzőkörének előnyösen ismert énekkara adta elő Pataki Lajosnak, a városi zeneiskola igazgatójának gyönyörű részletekben gaz­dag magyar miséjét. A szép templomról, mely dísze lett városunknak, bővebben emlékezünk meg. — Állami végrehajtók uralma. Pénteken reggel rég nem látott és elég kellemetlen vendégek állítottak be városunkba. A pónzügyigazgatóság egy közege s négy állami végreáajtó jelent meg, hogy az 1904-iki és azt megelőző évekről hátralékos adókat és illeté­keket az úgynevezett transzferálással egybekötött végrehajtás utjáu behajtsa. Ez adókra nézve a város­nak felelőssége még 1904-ben kimondatott, s azért a pénzügyigazgatóság az adóbehajtást a város költ­ségére rendelte el. Termézzetesen az állami végre­hajtó urak jelentkezése nagy riadalmat keltett polgá­raink körében, kiknek egy küldöttsége Lévay József vezetése alatt fel is kereste Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőt, hogy az állami végrehajtóknak működését akadályozza. Nyomban érintkezésbe is lépett kép­viselőnk a főispánnal, aki telefonon adott azonnal rendeletet, hogy az állami végrehajtók kedd reggelig ne kezdjék meg munkájokat. A városházán tegnap megtartott értekezlett előtt Teutelbaum Herman szóvá tette szintén az adóbehajtásnak e kellemetlen módo­zatát, mire Vajay Károly tiszti főügyész, Novák Lajos főszámvevő és dr. Kelemen Samu megadták a felvilá­gosítást s közölték hogy az állami behajtás megaka­dályozása végett hétfőn reggel s főszámvevő és pol­gármester helyettes Nagykárolyba utaznak a pénzügy- igazgatóhoz és ugyanakkor képviselőnk a pénzügymi­niszternél fog személyesen közben járni. Bár kétség­telen, hogy a várost szintén terheli némi mulasztás, hogy a 904-ik évi és azt megelőző adók és illetékek az ex-lex ideje alatt sem rendeztettek, jóllehet a pénz- űgyigazgatóság ez iránt több ízben megkereste a várost, mégis a Pénzügyigazgatónak azon eljárása, hogy figyelmeztetés nélkül meglepetésszerűen ide- küldötte az állami adóvégrehajtókat, nagy vissza­tetszést keltett. — Hymen. Dr. Nagy Béla élesdi kir. közjegyző a napokban esküdött örök hűséget Budapesten, Kál­mán Helén úrnőnek. — Lorántffy-estóly. A szép sultur-mistiot teljesítő egyesület az idei első eztélyét tartotta meg a m. hó 31-én ez ev. ref. főgimnázium torna csarnokában. A Tartalmas műsort a vegyeskar éneke nyitatta meg, majd Biky Károly ismertette az egyesület cze'lját. Ezután Takásházy Gyula rendkívül szellemes szábad előadása következett, melyet lapunk egész terjedelmében hoz. Frenetikus tetszést arattott a Kolnay Margit és Ko- lozsváry Etel k. a. ének kettőse továbbá a Császy László szavalata. A műsor záró száma a mai kar éneke volt. — Pánnonia szállodát f. hó 1-én vették át az uj tulajdonosok : Márkus Zoltán és Lendek Pál á ki ez­előtt nagykárolyi polgári kaszinó vendéglőse volt. Az era jele az, hogy tisztességes rentillátiót és világitáát kapott a kávéház, a mi különben már régen szüksé­ges lett volna. Reméljük, hogy a jó kezdetnek meg­felelő folytatás fog következtetni, s akkor nem marad el a jó siker, a mit az uj tulajdonosoknak i> ivánunk. — Érdekes robbantási müveleiet hajtottak végre a napokéan Preifenstein mellett a Duna jobb partján, Ott ugyanis a szabályozást óriási kőtömegek nehezítik meg, a melyeknek eltávolítása a szabályozási munká­latoknak egyik legnagyobb akadályát képezte. E kő­tömegek azután Redlich Kátoly építészeti tanácsos elmér tervei szeriut robbantással lettek felbontva, a mely műtétnek nagyságáról némi fogalmat nyerünk, ha meggondoljuk, hogy a legutóbbi robbantásokuál is egyszerre két olyan akna működött, a melyeknek mindegyike háromezerkilencszáz kilogramm dynamittal lejt megtöltve. E dynamft mennyiség kb. 24000 kg. lőpornak felel meg, és a mellett, az a nagy előnye xan, hogy a követ nem zúzza nagyon össze, úgy hogy az építkezési célokra is alkalmazható. A robbantási tervezet keresztül vitelével Műnch Alfréd lett meg­bízva, a ki azt a Duna szabályozi társulat legnagyobb megelégedésére hajtotta végre. — Nagy postasikkasztás Nagybányán. A nagy­váradi postaigazgatósághoz több feljelentés érkezett a legutóbbi hetek alatt, melyek egyértelműen azt tár­gyalták, hogy a nagybányai posta utjain küldött pénz­összegek nem jutnak el rendeltetésük helyére, hanem azok valamikép elsikkadnak. — A feljelentések foly­tán a napokban Egris Rezső postatitkár váratlanul kiszállt Nagybányára és megejtette a róvancsolást. A vizsgálat megdöbbentő eredménnyel járt. Megállapí­totta ugyanis, hogy Kenderesi Imre posta-utalvány- kézbesitő rendszeresen üztp a sikkasztást aképen, hogy az utalványokat, nem kézbesítette a címzettek­nek, hanem azok aláírását az űrlapra hamisítva, a pénzt felvette és saját céljaira. Kenderessi már volt egyszer ilyesmiért vizsgálat alatt, de akkor sikerült magát a gyanú alól tiszláznié, s a posta nem bocsáj- totta el a szolgálatból, hanem továbbra is alkalmazás­ban tartotta. Hogy ez mily végzetes hiba volt, mu­tatja a jelen sajnálatos esett. Kenderesit letartóztatták és a helybeli kir. ügyészségi fogházba kísérték. — Kérik az adót. Papp Géza polgármester a kö­vetkező hirdetményt bocsátotta ki. Miután a f. 1906. évi negyedik negyed második havába lépünk, min­denki az 1883. évi 44. t.-c. 55. §-a értelmében felhiva- tik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának negyedik negyedrészét folyó évi november hó 15-ig a városi pénztárba annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után kése­delmi kamat fog számíttatni és decembér l-ső nap­jától a hivatolt törvény 56. §-a szerint a végrehajtási eljárás fog alkalmaztatni. Egyúttal értesittetik a t. kö­zönség, hogy úgy az állami, mint a községi adóhátra­lékokat, valamint az útadó, iparkamarai illeték, had­mentességi dij, jog és bélyegilleték, ipartanodái tan­díj, illeték egyenérték. mügyalogjárás, kereskedelmi iskolai tandíj, betegápolási adó, villany, vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénz­tár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja behajtani Szatmár-Németi, 1906. novémber 1. Pap Géza, polgár- mester. — Gül Baba Szatmárón. Martos és Huszka ope­rett íróink népszerű darabjának : a Gül-Babának egyik megható jelenete az, hogy a rózsák apja Gül-Bsba, a mindenható Allah intésére tündéri rózsa kertjében minden rózsa fát és rózsatöt elpusztít, hogy ezzel le­ányának és egy magyar ifjúnak Gábor diáknak sze­relmét elősegítse. Ez a jelenet, ha nem is ilyen köl­tői motívumok alapján, a héten nálunk is lejátszódott. Megtörtént ugyanis a most lefolyt novemberi költöz­ködések operettjében, hogy egy lakó, a ki uj lakásába nem vihette magának a régi lakás körijének gyönyörű rózsa fáit, nehogy az uj lakó azoknak pompájában rózsa nyílás idején szintén gyönyörködhessék vala­mennyit széjjeltörte, s elpusztította és gyökerestől kiszaggatta. Miután a rózsa fákat nem a régi lakó ültette és nevelte, a lakás uj bérlője a lakbérleti sza­bályok értelmében e brutálitás ellen a hatóság be avatkozását veszi igénybe. — A cipész-sztrájk vége. Köztudomású, hogy cipészmunkásaink, már három hete falhoz vágták a kaptafát és munkabéreik felemelése érdekében be­szüntették a munkát. Hosszan folytak az egyezkedési tárgyalások, mi8 végre ma d. e. 10 órakor a főkapi­tánynál munkaadók és munkások bizottságai között sikerült a megegyezést létrehozni. Megállapodtak a munkabérek kérdésében s egyszersmind kimonták azt n nagyfontosságu határozatot, hogy a mesterek csakis szervezetr munkásokat alkalmazhatnak, viszont szer­vezett munkásnak csakis olyan mesternél szabad munkát vállalnia, aki a cipésztársulat tagja. A szer­vezett munkások megállapodásra Jjrtottak a szinten szervezett mesterekkel. Úgy látszik tehát, hogy mind­azon esetekben, midőn a munkaadók szervezkednek a sztrájkok megszüntetése s a munkások jogos igé­nyeinek kielégítése sokkal gyorsabban történik, mintha a munkaadók egyenként lépeek fel s nélkülözik azt az erőt, a melyet a szerveszkedés és egyesülés szük­ségképpen ad. Az egyezségi tárgyalásoknál a munka­adók képviseletében jslenvolt Dr. Farkas Jenő ügyvéd kérte a főkapitányt, hogy a létrejött egyezmény hagyja jóvá, s bejelentette, hogy annak alapján a segédek ma munkába álltak. — Hirdetmény. A főkapitány a következő hir­detményt bocsátotta ki. Az 1907 évben működni hi­vatott iparhatósági megbizották választásának határ­ideje közeledvén köztudomásra hozom, hogy a vá­lasztó és választhatásra joggal biró iparosok és keres­kedők névjegyzéke az 52.211—1385 sz. keresk. mi­niszteri rendelet értelmében összeállitatott és a névjegy­zék a városháza hirdetményi táblájára azon figyelmez­tetéssel lesz ez év nov hó 1-től 8 napig kifüggesztve, hogy az ellen felszóllamlással lehet élni. Esetleges ki­fogások nov. 10 napjáig az I. fokú iparhatósághoz írásban nyújthatók he. X Jegyzett: A hol mások nyernek, ott ez önnek is módjában áll. Még csak ez év május 5-én nyitotta meg a Dörge bankház Kossuth Lajos utca 4 sz. alatt uj oszlálysorsjáték főéi árusítóhelyét, és ezen rövid idő alatt ott egymás után nyerték a főnyereménye­ket. Egyetlen húzás sem múlt el, anélkül, hogy a ne­vezett bankház vevőink tetemes nyereményeket ki ne fizetett volna, a most lefolyt 5-ik és 6-ik húzás­ban a két legnagyobb nyeremény ezen szerencsés badkházból került ki. Az ilgen példátlan eredmények hire természetesen szájról szájra jár, és nem csoda, hogy most egész Budapest osztálysorsjegyeit a Dörge bankházánál Budapest (Kossuth Lajos u. vásárolja) Mai számunk összes példányaiban a népszerű bankáz egy eredeti művészies kivitelű lapját csatoljuk, és erre felhívjuk olvasóink figyelmét. (x) Magy. kir, szab. osztalysorsjtátók. Az osztály­sorsjegyekben mindinkább élénkebb és élénkebbé váló kereslet a magy. kir. szab, osztálysorsjáték igazgató­ságát tudvalevőleg arra késztette, hogy a sorsiegyek számát a lefolyt XVIII. sorsjátékban 15.000-el szapo­rítsa és ennek megfelelően a nyeremények összegét l. 996.000 koronával emelte. A most kezdődő XIX. sorájáték tervezete ugyanaz marad, a mennyiben ismét 25.900 drb. sorsjegy kerül kibocsátásra, melyre ösz- szesen 16.457.oOó kor. nyeremény esik. Tény az, hogy a világ egyetlen sorsjátéka sem bir csak megközelítő­leg is ily kedvező játéktervvel, miáltal a sorsjegyek nemcsak nálunk, de a távol idegenben is nagy ked- veltségnek örvendeznek. A most lefolyt sorsjáték zá- róhuzása a nyereményesélyek nagyszerűségét fénye­sen bébizonyitotta, a mennyiben a 82786. számú sorsjegy, melyre a 100.000 koronás utolsó főnyere­mény esett, kapta a 600.0000 koronás jutalomdijat is igy tehát ezen sorsjegy 700.000 koronát nyert, a leg­nagyobb főnyereményt, melyet valaha osztálysorsjá- lékban kifizettek. (x) Felhívjuk a közönség figyelmét a Leszámítoló bank hirdetményére (x) Urak! Fehérnemű szükségletüket u. m. ing, gallér, kézelő, lábravalókat és háló-ingeket jó minő­ségben és rendkívüli olcsó árban beszerezhetik Vajdá­nál’, Szatmár, Deák-tér 10 sz. — Nyakkendő külön­legességek! — Friss-féle szab. lábravalók raktára. (x) Vásároljunk osztálysorsjegyet a szatmári m. k. főtőzsdében, hol a t. vevőközönség fontos figyel tnes kiszolgálásban részesül, és a nyeremények azon­nal ki lesznek fizetve. Sorsjegyek ára: 7t 12 K, 'I2 6 K, 1/4 3 K, V. 1 K 50 fillér. Hu/.ás: 1906. no­vember 22, 23-ikán. (x) Kazinczi-utcából Deák-tér. Néhraa Lajos Jó­zsef kávébehozatali üzletét 1906. november hó 5-étöl Deák-térre (Pannónia és Vajda divatáru-üzlete mellé) helyezi át. (x) A legolcsóbb óra- és ékszer-raktár, legna­gyobb óra javító műhely, egy óra javítás egy évi írásbeli jótálasai csak 80 kr., ócska arany, ezüst és zsebórák becseréltetnek vagy készpénzért megvétet­nek Kepes Dávid mü-órás és ékszerész Szatmárón a színházzal szemben. TORVENYKEZES­— Pezsgő és hazáfiság. Boldog emlékezetű Nagy László, vármegyénk volt alispánja, majd főispánja, később kormány- és királyi biztos, Szőllősy Tivadar sátoralja-ujhelyi pezsgő-gyárostól — uralkodásának fénykorában — nagyobb mennyiségű pezsgőt rendelt azonban a gyáros a rendelményt azzal utasította visz- sza, hogy üzleti összeköttetését csak hazafiakkal óhajtja fentartani. Egy nagykárolyi vendéglős, Epstein Menyhért, a ki szintén kapott konyak-árut Szőllősy- től, e válasz fölötti felháborodásában, a »Szatmár- megyei Közlöny« f. évi március hó 25-iki számában egy cikket tett közzé, amelyben »Különös módon el­ismert hazafiság« cim alatt azt panaszolja, hogy a gyáros által neki küldött konyak teljesen használha­tatlan volt és ennek dacára drága árt kellett fizetnie, mindezt pedig azért, mert Szőllősy az Ő megrendelé­sének eleget téve, őt ezzel hazafinak ismerte el. Miután tehát Ő a hazafiságnak árát igy megadta, kénytelen a nagy közönséget figyelmeztetni, hogy aki hazafiságának szemmel látható elismerését szintén kívánja, forduljon bizalommal Szőllősy Tivadarhoz, akitől drága pénzért kütdött haszonvehotetlen pezsgő és konyak képében — megkaphatja. Ezért a közleményért a gyáros sajtó utján elkö­vetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt a szatmári kir. törvényszék előtt Epstein ellen bünte- nyitő feljelentést tett, melylyel a törvényszék vádta­nácsa pénteken foglalkozott és a melyben a gyáros képviselőjének: Dr. Havas Miklós ügyvédnek előter­jesztése után Epstein ellen vádhatározatot hozott. Az érdekes ügygyei tehát a törvényszék ítélő- tanácsa fog nemsokára foglalkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom