Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-01-28 / 8. szám
Szatmár, 1906. SZATMA R-NE M E T I. jauuár 21. zésünk, de lényegében kozmopoliták vagyunk, mert törvényeink nagy része idegen törvények mintájára készült, iskoláinkban külföldi mintára tanítanak, tankönyveink is csaknem mind a kültöldi tankönyvek mintájára írattak. A művészek, az irók, építészek, szobrászok, festők is gyakran a külföldi müveket utánozzák; igaz, hogy ritkán telerakjak, u. n. magyar motívummal, de lényegében szellemük idegen. Sokan kérdeznek most már, hogy miben nyilvánuljon hát a magyar jelleg ? Milyen legyen a magyar stilus? — Építészeti magyar stílust teremteni nehéz dolog. Nem is erre kell eleinte törekednünk, mert hiszen uj építészeti stilus csak úgy jöhetne létre, ha szerkezeti találmányokat, lényeges szerkezeti találmányokat hozna, mint hozott a román, a góth, a renaissance stilus. — A barokk stil az utóbbiból fejlett, attól az első megjelenésben eltér, ornamentikája egész más alapon stilizált, elosztásban merész, de mégsem ismerik’el építészeti stílusnak. Azt mondják: »Egy kor hóbortjából származott modoros renaissance.« — Minden stilus már meglévő vagy éppen azt megelőző stílusból fejlett, annak formáiból keletkezett. — Az olaszok, a franciák, angolok s a németek nem határozták meg előre, hogy mi legyen a lényege azon stílusnak, melyet alkotni akartak. Pedig mikor az ő nemzeti stílusokat megalkották, nekik nem volt annyi a nép által közismert motívumok sem, mint ma nekünk van (a páva toll, a tulipán motívum és több más.) Hogy még is létre jött náluk egy uj nemzeti stilus, ennek okát abban leljük, hogy művészeik s iparosaik kedélyükből és lelkűkből merítettek munka 1 közben s ha építészeti stílust nem is alkottak, de alkottak egy nemzeti stílust. A mi náluk készül, arra reá van ütve a nemzeti jelleg bélyege, külső és belső tartalmát tekintve egyaránt, tehát szellemileg úgy, mint formailag nemzeti. — Ezt kellene szem előtt tartani, erre kellene törekedni nekünk is; annyival is inkább, mivel nekünk a már nemzeties motivu mainkon kívül van egy nagy építészeti találmányunk: a vasbeton burkolat — amiről itt nem akarok bővebben tárgyalni — csak azt jegyzem meg, hogy magyarosságra törekvő építészeink legnagyobbja, Lechner is ettől a találmánytól reméli, hogy ez képes lesz uj építészeti magyar stílust teremteni. — A magyar művészek és iparművészek között szép számmal vaunak olyanok, kik ezt a célt szolgálják. Vannak iparművészek, kik képzettség, tehetség, technikai ügyesség dolgában verseny képesek a külfölddel; nem is bennök van a hiba, hanem a vevő, a rendelő közönségben, aki ha be akarja rendezni lakását, angol hálót, francia szalont, német bőr.nunkáju ebédlőt s Isten tudja, még mit nem akar legtöbbször és csak nagy ritkán visz be lakásába magyar szellemű, magyar Ízléssel készült iparművészeti tárgyat. De ha kultur szempontból kozmopoliták vagyunk is, mégis meg kellene nyilvánulni éghajlatunknak, földünknek, nyelvünknek, szokásainknak, mert ezekből látszik, hogy van nemzeti karakterünk. — Mert az említett nemzetek is átveszik más nemzet találmányait, formait, szokásait, de azokat a saját szellemükkel felülbírálják, azokat átgyurjak, átformálják, úgy, hogy azok égalji viszonyuknak, szokásaiknak, érzéküknek megfeleljenek; szóval reá ütik a nemzeti karakter bélyegét. Ha a magyar iparművész szem előtt tartja a saját kedélyét, szellemét, munka közben s alkalmazkodik viszonyainkhoz, szokásainkhoz, nyelvünkhöz, ha az »aranykalásszal ékes rónát«, Kárpátainkat gyönyörű tájaival, mint sajátságos magyar természeti szépet felhasználva, díszítő motívumul átülteti az ipar es iparművészeibe, ha alkotás közben felhasználja gaz dag történetünket; — mar lesz nemzeti karakterű, nemzeti jellegű iparmüvészetűnk. Ne az vezessen bennünket, hogy: »Nyelvében él a nemzet«, hanem »Telteiben és müveiben él a nemzet«. íme példa lehet előttünk a fajrokon Finnország, a mi ott készül az nemzeti finn karakterben készül- Oroszország megfosztotta alkotmányától, elnyomhatja nyelvüket, sőt kiirthatja őket egy szálig a kényuralom, de hátra marad a finn kultúra s szellemük élni fog tovább müveikben; csak úgy, mint a görög szellem tovább él a görög kultúra által. a nyelvi eredmények után arra kellene törekedni, hogy szellemünk minden megnyilvánulását^ minden alkotásunkat nemzeti szellem hassa át, mert van mi bennünk sok nemzeti vonás. Ha ez igy lesz, ha az elmondottakat szem előtt tartja mindenki, de legalább a többség e szép hazában, ha nemzeti küzdelmünk harci riadója az lesz, »Nyelvében és tetteiben él a nemzet«, akkor biztosan beteljesül legnagyobb kulturgenienknek. Széchenyinek a jóslata, hogy: „Magyarország nem volt, hanem lesz 1“ A „Kölcsey-kör“ közgyűlése. A »Kölcsey-kör« január 24-én, szerdán délután tartolta meg évi rendes közgyűlését a Városház nagy termében, dr. Fechtel János t lnökletével. A kör tag- j jai nem tanúsítottak nagy érdeklődést a közgyűlés 1 iránt, mert csak kevesen jelentek meg. Dr. Fechtel János lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. A magyar nemzeti kultúra terén, — mondá, — a legkisebb mozgalom is, amely csak porszemekkel is segít feljebb emelni azt a büszke épületet, amelyben jövendő nemzeti dicsőségünknek oltár-tüze lobog, igen hasznos, igen értékes mnnkát végez. Minden nemzet, nagy és kicsiny, vállvetve tömörül a nemzeti kuliura eszméje körül; mert a nemzeti kultúra megtermékenyülésétől, megizomosodásától, diadalától várja a maga megerősödését, a maga életének évezredekre való biztositását, és boldogulását. És valóban a nemzeti közmüve'ődés és kultúra minél dicsősége sebben, minél diadalmasabban bontogatja szárnyait, annál elemibb erővel hatja át a népek lelkét és önti bele a nép minden egyes tagjának keblébe azt a Ián goló lelkesedéit, melylyel egy nemzeti ügyet diadalra lehet segíteni és beleoltja az áldozatkészséget és szívósságot a nemz.ti ügyek iránt. Mondhatjuk, hogy a rendesen ápolt, rendes irányba terelt nemzeti lelkesedés teremtette meg a legnagyobb birodalmakat Európá an. Tagadhatatlan, hogy mi is nyelvünkben élünk, hogy nyelvünkben van a mi életünk, hatalmi aspirációnk és tovább való fejlődésünk biztosítéka. Amely nemzet lemond a maga nyelvéről, nemzeti kultúrájáról, az lemond a maga becsületéről, szabadságáról, jövendőjéről és az éleihez való jogáról is. És éppen azért mindnyájan úgy tartjuk, hogy tisztelet, becsülés és hála illeti azokat, akik a nemzeti közművelődés záizlaját nagy áldozatkészséggel, buzgalommal lobogtatják : és éppen nálunk, a mi nemzetünk kebelében, — ahol bizony nagyon, de nagyon nehéz a zászló becsületéért folytatott küzdelem ; ahol a nemzetiségek széthúzó elemei a magyar állameszmének hadat üzentek és próbálják ledönteni a mi építkezésünket. Így tehát az őrállás nehéz kötelessége vár a nemzeti eszme híveire. Ily őrállók a Kölcsey- körben is azok, akik a közművelődés, a nemzeti művelődés szolgálatában állanak. A Kölcsey-kör munkálkodásában különösen figyelemre méltó az, hogy ez esztendőben kiváltképpen tevénykenységet fejtett ki a régészet terén. A múlt év junius havában nyílt meg a kör múzeuma nagy ünnepségek keretében. Tehát a munka egy nagy részén túl vagyunk és igy reménynyel nézhetünk a jövendőbe, amelynek szebbé, termékenyebbé tétele a szatmári Kö csey-körnek vezéreszméjét kell hogy képezze. Isten áldása kisérje működésében! Ezután melegen üdvözölte a megjelent tagokat s a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. A megnyitó beszédet megéljenezték. Most dr. Fodor Gyula, a kör titkára olvasta föl szépen megszerkesztett évi jelentését, amelyből közöljük a következőket:: Már a múlt közgyűlés után megindította a. választmány a munkát abban az irányban, hogy múzeumunk, amely a kormány, a város és egyesek támogatásával már eléggé értékes gyűjteménnyé fejlődött, átadassák a nyilvánosságnak. Szükebb körű bizottságot küldött ki az előmunkálatok megkezdésére s a megnyitási ünnep minél fényesebbé tételére. E bizottság összeköttetésbe lépett az országos főfelügyelőség vezetőségével, amely a legnagyobb készséggel megígérte, hogy a megnyitásnak megbízottak kiküldése által fog országos súlyt adni s hozzájárult az ünnepség programmszerüen megállapított rendjéhez. Ezen megállapodáshoz képest a megnyitó ünnepély, melynek napjául 1905. év jun. 1 napja, áldozó csütörtök tűzetett ki, díszközgyűléssel vette kezdetét a városháza szépén diszitett közgyűlési termében, amelyen a város és megye előkelőségei, több közművelődési kör küldöttségei vettek részt impozánsan és rendkívül nagyszámban. A megnyitó ünnepség alkalmából a kör számos üdvözlő sürgönyt kapott. A muzéum megtekintése után közebéd volt a Pannóniában. Nem hagyhatom itt említés nélkül, hogy úgy a díszközgyűlésen, mint a banketten jelen volt még György Aladár is a múzeumok és könyvtárok országos tanácsoknak képviselőjeként. Ma már, fájdalom, a közművelődés e tudós bajnoka, s egyik Iegtisztább- lelkü karaktere, sírjában pihen. Méltó belejezése volt e nagy napnak az a szép estély, amelyet a városi színházban rendezett a Köl- csey-kőr. Az itt vázolt mértékben lefolyt megnyitó ünnepségnek meg is lett a kívánt hatása, amenyiben a múzeumnak és könyvtár darabjainak száma azóta nagyban emelkedett. A muzeum és kvtár ez évi gyarapodásának értéke hozzávetőleg 8401.05 K. tárgyakban, könyvekben és okmányokban. Mai érték 13688.93 f. A két közgyűjtemény bútorzatának és felszerelésének értéke gyarapodott az 1905. évben 2189.13 K-val, mai érték 2478.09 K. s a kvek, tárgyak, bútorok s felszerelések összes értéke 16,167.02 K. Tartott a szakosztály ez évben 4 ülést és határozott 25 tárgyban. —- Leltározta és értékelte a múzeum összes tárgyait és felszereléseit. A múzeumot ez óv folyamán meglátogatták a megnyitó ünnepség alkalmából a főfelügyelőség kiküldöttein kívül augusztus hóban Gohl Ödön dr. a nemzeti muzeum érem és pénzgyüjteményeinek őre, aki számos szakszerű felvilágosítást nyújtott a gyűjtemény értékelése es kezelése tekintetében, Nméltóságu Gróf Zichy Jenő, v. b. t t., aki a könyvtárat szemlélte meg tüzetesen, s legújabban ismételten Br. Schönher Gyula főfelügy. titkár, aki a megnyitás óta tapasztalt gyarapodás és csinosodás felett valóságos bámulatát fejezte ki, másrészt pedig érintkezésbe lépett Szabó István pápai praelátussal néhai Meszlényi Gyula püspök értékes gyűjteményének a muzeum részére való átengedése iránt. Az irodalmi szakosztály a már múlt évi jelentésemben felsorolt 4 matinén s a márc. 15-én rendezett hazafias ünnepségen kivül/evékenyen közreműködött a megnyitó ünnepség rendezésében i műsorának ösz- szeállitásában, s ezen szezonban már 3 fényes matinét rendezett, és pedig november 27-én, december 24-én s január 14-én. A Kölcsey-szobor tér kerítésének felállítására vonatkozólag a választmány azt határozta, hogy mivel semmiféle akcióval nem látszik lehetőnek s szükséges anyagi fedezet megszerzése, úgy a város eddigi e célra tett adományát, mint a gyűjtésből befolyt pénzeket a törvényhatóság rendelkezésére bocsátva a városi tanácsot kéri fel a kerítés ügy végleges rendezésére. A jelenleg fenálló igényekhez mért anyagi helyzet ugyan megnyugtató, amenyiben a pénztáros jelentése szerint a lefolyt evben a bevétel 7672 K U9 f., a kiadás 3098,66 K. s igy maradvány 4573 K 43 t. s a Kör vagyona 20.786 K 45 f.-t tesz ki. — A titkári jelentést tudomásul vették és köszönetét szavaztak Fodornak. Radó Bertalan pénztárnok terjesztette be ezután számadását, amelyet Novak Lajos foszámvevő is helyesnek talált, s amely szerint a körnek elég szép vagyona van. A közgyűlés a számadást elfogadta és a pénztárnoknak a felmentvényt — köszönetének kifejezése mellett — megadta. Dr. Böszörményi Emil ideiglenes múzeumi szak- oaztályi előadót végérvényesén megválasztották. Orosz Alajos irodalmi szakosztályi elnök indítványára a megüresedett irodalmi szakosztályi tagsági helyekre dr. Volkenberg Alajost, Bodnár György tan- felügyelőt, dr. Schober Emil es Berky Lajos tanárokat megválasztották. Több tárgy nem lévén, az elnök a gyűlést bezárta. Itt írjuk meg, hogy közgyűlés végeztevei dr. Fechtel János azt az eszmét vetette fel, hogy a kör társadalmi szakosztálya, amelyiknek aránylag kávés tér nyílik ez idő szerint a működésre, a katholikus kaszinó helyiségében rendezzen — esetleg műsorral egybekötött — theaestélyt, csekély belépő díjjal. Az ilyen estélyek közvetlenek és fesztelenek szoktak lenni, s mostanában az ilyen kedélyes összejövetelek sem oly gyakoriak, mint máskor. Az életrevaló gondolatot a jelenvoltak igen helyeselték. Aä 1906. évi most érkezett legfinomabb = és legizlésesebb ===== Martin ÚJDONSÁGOK megtekintését el ne mulassza senki óriási választékban, valamint báli mellények is. Sons <£s G. JVtd. angol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli raktára. gyapjúszövet divatáruházában Deák-tér 21. szám. mindenféle salon szövetek
