Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-01-28 / 8. szám
X. évfolyam * Szatmár, 1906. január 28. Vasárnap. 8. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 tiller. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő Dr. Komáromy Zoltán. SZERKESZTÓSEG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 =—== Telefon-szán: 80. ===== Mindennemű dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban fizetendők. A tanácsosi állás betöltéséhez. (Kz.) Próbáljuk meg egy percre kiszakítani magunkat, az actuális; s valljuk meg őszintén, minden tekintetben undorító, politikai légkörből, hagyjuk békeben a küzdelemben megcsiszolódott fegyvereket, hagyjuk annak a kérdésnek elbírálását, nálunknál szélesebb látkörü a politikában gyakorlottabb emberekre, hogy ez a politikai év, mely az általános választások óta alkotásban teljesen meddőén, küzdelmek közölt telt el, mért volt meddő, ki az oka annak; hogy folytonosan távolodnak egymástól a nemzet és királya? A nagy chaosban, mit a közvéleményben a politikai helyzet teremtett, próbáljunk egy támpontot keresni, hol megtalálják egymást mindazok, kiket az áldatlan politikai helyzet éles ellenfelekké tett. Én azt hiszem, hogy van tér, hol az érintkezési pontot megtalálják, a hol megszűnik, a nem politikai kérdésekben, a vélemény különbség, illetve lerombolódik, a politikai helyzet által húzott válaszfal, a hol mindig megértjük egymást s ez a tér: városunk érdeke. Mert lehetnek erős ellentétek köztünk, értem a város polgárait, politikai hitvallásukat illetőleg, de a különböző hitvallóknak, kik magukat e nagy, bámulatosan fejlődő város igazi polgárainak tartják, a polgárt a városi polgárság legszebb, legnemesebb fogalma szerint értve, mindég meg kell egyezniük minden olyan kérdésben, hol tisztán a városnak érdekéről van szó. Ezt az érdeket önzetlenül, legjobb tudásunk; legjobb intentiónk szerint szolgálni, mindannyiunknak kötelességünk. Elismerem, hogy messziről készülök neki annak a célnak, mit e nehány sorral magam elé tűztem, vagyis a mint közönségesen mondani szokás, nagy feneket kerítek Írásomnak, de ezt szükségesnek tartottam előrebocsátani akkor, a midőn egy oly kérdésben és pedig személyt érintő kérdésben akarok állást foglalni, mely a város érdekével van szoros kapcsolatban. Sajnos ugyanis, hogy ma olyan furcsa világot élünk, hogy nemcsak doronggal verik agyon az ellenkező véleményt, de egyenesen meggyanúsítják a más véleménnyel bírót. fLásd a 1 hurner kirohanását.) Nehogy tehát ilyen meggyanusitásnak legyek kitéve, hangsúlyoznom kellett s hangsúlyoznom kell ismételten, hogy olyan kérdésben, a melyben a város érdekéről van szó, más szempontot, mint a város érdekét nem ismerek s el nem fogadok. Tisztelettel hallgatom meg az ellenkező véleményt, elhiszem másokról, hogy más módon, de legjobb intentióval szolgálják városunk érdekét, de ép úgy jogom vau s jogunk vau nekünk is arra, hogy a magunk véleményének, mely a legjobb intenciókból fakad, a tiszteletét mindenkitől megköveteljük. Rövid idő múlva alkalmuk lesz a városatyáknak arra, hogy a legméltóbb utód^^p».töltsék be a Raáb Sándor örökét. — B^los, városunkat nagyon közelről érdeklő kérdés az, hogy ki legyen ez a legméltóbb utód, ki legyen az, ki minden tekintetben úgy töltse be ezt az állást, hogy működéséből áldásos eredménye legyen városunknak. Ma ugyan még távol állunk attól, hogy a városatyák között kialakult legyen a vélemény e tekintetben, s hogy mi a pályázat eredményét is megelőzve, direct egy személy mellett foglalunk áltásl, indokoljuk ezzel eljárásunkat, hogy a pályázók között, biztos tudomásunk szerint lesz egy olyan egyén is, kinek megválasztása, megnyerése erre az állásra érdeke a városnak, ki mellett, függetlenül a többi pályázóLól már ma egyenesen sorompóba állhatunk, épen azért, mert azok között, kiket ezen állásra reális combinatió mellett jelölni lehet, azon közérdek szempontjából, melyet a közigazgatási tanácsos betölteni hivatva van, azt a pályázót tartjuk a legal kalmatosabbnak. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy senkinek azok közöl, kiket ezen állásra tippelni lehet, jogosultságát a pályázatra, arravalóságát az állás betöltésére, kétségbe vonni, avagy a legcsekélyebb mértékben is kisebbíteni nem akarjuk s a midőn mégis egy személy mellett és pedig a leghatározottabban állást foglalunk, ezt, ismétlem azért tesszük, mert szolgálni akarjuk a közt s mert azt véljük, hogy Szűcs Lajos, a helybeli járásbíróság köztiszteletben és közszeretetben álló albirájában, kinek jelöltsége mellett mi lándzsát törünk; a város egy olyan tisztviselőt fog nyerni, hogy érte érdemes a jelen i esetben eltekintve attól, hogy tisztviselő választassák meg erre az állásra. Előre tudom, hogy azoknak, kik a Szűcs Lajos jelöltsége ellen esetleg állást fognak foglalni, épen az lesz egyik s egyedüli érvük: nem benfentes. Két válaszunk van erre. A közigazgatásnak eminens érdeke, hogy tisztviselői karában magasabb qualificatióval biró egyének is legyenek, egyenesen nagy érdeke, hogy az a meglehelő- sen egyoldalú jogászikar, szélesebb látkörü, ki- terjedtebb gyakorlattal biró jogászokkal recon- struáltassék s ezért nem feltétlen szabály az, hogy a közigazgatási tisztviselői állásokra, a már benlevőknek optiojuk legyen, azaz nem olyan szabály, amely a kivételeket meg nem tűrné, mert a közre és a jelen esetben a köz- igazgatásra nézve nem az a fontos, hogy egy magasabb tisztviselői állást egy addigi közigazgatási tisztviselő töltsön be s a közigazgatás, mint intézmény ezt nem involválja, hanem igenis azt, hogy a tisztviselői minőséggel járó functiók minél tökéletesebben, a közérdekének legnagyobb figyelembevétele mellett töltessenek be. Már pedig ha ezt kell és pedig ezt kell elsősorban nézni, akkor ez a közérdek a Szűcs Lajos megválasztásával fog legtöbbet nyerni s ez a második válaszunk az ellenkező nézetü- eknek. Állásfoglalásunk motívuma Szűcs Lajos melleit, ismételjük, az s egyedül az, hogy megválasztását nyereségnek, elejtését veszteségnek tartanok városunkra. Az ő egyénisége, általános megelégedést s elismerést s kivívott eddigi nehéz s felelősségteljes hivatalos működése garautia arra a városnak, hogy benne egy jeles erőt fog nyerni tisztviselő karunk. Néh .ny szó az iparművészetről. Irta: Homonnay Jenő. . II. Az iparművészet megteremtése gazdasági szükségesség, mivel szükségünk van sok millió korona J áru iparművészeti cikkre, a mit jelenleg külföldről ' szerzünk be s a mit ha itt készítenének iparművészeink, a külföldnek adott pénz azjországban maradna. Azonban úgy áll a dolog, hogy azt az árut, a mit külföldről szerzünk be, — s a mi kiteszi szükségletünk két harmadrészét — ha itt készítenék, többe kerülne, a mi a közvagyonnak nem volna hasznára. Mi mint nyerstermelő állam, nyers terményeink nagy részét (nem értve ide a gabona-félét) fát, bőrt stb. a külföldnek szállítjuk s azokat a külföldiek iparművészeti tárgyakként feldolgozva visszaszállítják, de visszaszállítják ezzel Ízlésüket, nemzeti jellegüket, stílusukat, a mit mi szívesen veszünk, sőt hiúk vagyunk reá, mert minket az »európai niveau< üres fautanja vezet. Ezért minden erőnkkel törekednünk kellene, hogy a magyar ipart és iparművészetet mentői jobban kifejlesszük, hogy az e ulitett gazdasági veszteség is megtérüljön s az iparművészeire nézve nyereséggé váljék. De törekednünk kell az ipar és művészet fejlesztésére főképpen azért is, mert nálunk az ipar és iparművészet megteremtése főként nemzeti szükségesség. — Mi főként azt hangoztatjuk, hogy — „Nyelvében él a nemzet“. Politikai önállóságra és függetlenségre törekszünk. Magyar nyelven törvényeket hozunk, iskolánk, közigazgatásunk nyelve magyar, milliók vallják anyanyelvűknek a magyart, akik ezelőtt magyarul sem tudtak, sőt nagyon sokan nevüket is magyarosítják. Nyelvünket illetőleg megvan a nemzeti berendeKávé-, thea-, rum- és cukorka különlegességek ..-— áruháza . ■ ■■......- ■ Vi déki 5 kilogramos postai megrendelést bérmenve szállítok. Árjegyzéket kívánatra azonnal bárkinek küldök. Direkt HOLLAND kikötő városaiból szállított 25 fele legtisztább fölséges jó izü ========== kizárólag Néhrna Lajos Jőzseí KÁVÉBEHOZATALI ÜZLETÉBEN Kazinczy-utcza 16., SZATMÁR, Kazinczy-utcza 16. kilója I frt 10 kr. tói felfelé, a legfinomabbig, mely mentve van fűszer, festék, petróleum féle s többfüy erős és rossz illatn áru szagától. I kg. pörkölt kávé í trt. 45 kr.-töl feljebb
