Szatmár-Németi, 1906 (10. évfolyam, 1-103. szám)
1906-07-18 / 57. szám
X. évfolyam. Szatmár, 1906. julius 18. Szerda. 57. szám. simít n\ PÜ6.6ETLBNSEGI ES 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMAR-NESVIETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. LO^ KÖZLŐ NYL. ELŐFIZETÉS! AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor.. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU országgyűlési képviselő. Főszerkesztő : Dr. Komáromy Zoltán. Felelős szerkesztő : Dr. Havas Miklós. SZERKESZTÉSED ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = ......—r- Telefon-szám 80. ===== Mi ndennemű dijak Szalmára», a kiadóhivatalban flzetendák. A kezdeményezési jog. Magyar közjogunk szerint egyik alkotmány- biztosítéki intézményünk a törvény kezdeményezési jog. Ez azt jelenti, hogy minden képviselőnek, joga van törvényjavaslatot készíteni és azt az országgyűlés színe elé vinni. Az ekként bemutatott javaslat aztán a ház illetékes bizottságához utasittalik, majd a plenum elé kerül és elfogadás esetén szentesítés céljából a felséghez föiterjesztetik. Amenyiben a király ezt szente- sitési nyilatkozatával ellátja, a törvényt irban közzététetik és igy a kihirdetés megtörténvén — kész az uj törvény. Röviden ezzel jelezhetjük azt az utat melyet, a javaslat megtesz addig, mig belőle törvény válik. Ámde bármilyen világosan és szabatosan írja elő közjogunk alkotmány-biztosítékaink eme egyik lényeges intézményének föltételeit: az évtizedes gyakorlatban bizony nem igy van az. Es hogy nem igy van: ennek sem oka más, mint politikánknak minduntalan nyilvánuló élhetetlensége: az u. n. papiros alkotmány méltó következménye. A hosszú és a nemzet erkölcsi és anyagi vagyonosodását feltartóztató szabadelvű-párti uralom alatt vert gyökeret az, hogy a törvénykezdeményezési jog gyakorlása mindig a kormány kezében marad. És azok a tényezők’ amelyek a törvény értelmében éppen olyan joggal bírnak erre a gyakorlatra: e terrénumról le vannak szorítva. Ekképen a helyzet az volt és fájdalom, ma is az, hogy törvény csak abból válik, amiből a kormány törvényi akar csinálni. Miután pedig a kormány az alkotmány szerint a felség végrehajtó hatalmának gyakorlására hivatott közeg, és mint a parlamentnek felelős szerv is csak egy legfelsőbb akarat végrehajtója: természetes, hogy törvény az lehet, amihez ezen legfelsőbb végrehajtó akarat hozzájárul. Ha tehát ezen hozzájárulás nem történik meg, a javaslat nem hogy törvénynyé nem válhatik, de a parlament elé sem terjesztetik. Világos, hogy ez a rendszer, mely előzetes hozzájárulást involvál, nem felel meg az alkotmány-biztosítéki intézmény szellemének ép úgy mint nem felel meg egy igazi parlamentáris kormányzat előfeltételének. A királynak eme előzetes vétója úgyszólván lehetetlenné teheti a törvényben világosan szabályozott kezdemé- nyesi jog gyakorlását a népképviseleti szervek részéről. Viszont az is törvényben előirt felségjog, hogy törvényerővel csakis azon országgyűlési határozat válhatik, amelyhez a felség szentesítését magadja. Már most tegyük föl, hogy a kormány nem él azon eszközökkel, melyekkel pedig a más szervek által kezdeményezett javaslatoknak parlamenti határozata való emelését föltétlenül megakadályozhatja: akkor is csak az az eredmény, hogy van egy országgyűlési határozat, melyből törvény lehet, ha a Gondviselés és király kegyelme úgy akarja. Ezek szerint a törvényalkotás joga sem más, mint egy rezervált felségjog, amelynek csupán gyakorlatához szükséges a parlament működése. Minden közjogi magyarázat, mely szerint a törvényalkotás egyenlőjogu faktorai: a nemzet és király csak szalma cséplés. Az egyenlőség mérlegében egyenlőtlen erők vannak letéve. Az uj aerának, mely az egyenlőség és szabadság-jogok levegőjével van telítve, nem lehet más elsőbb rangú célja mint a nemzet és király között ezen egyenlőtlen jogviszonyokra nézve olyan törvényes szabályzatalkotása, mely méltó legyen az ezeréves alkotmányos ország dicső múltjához, szárnyaló jelenéhez és boldog jövó'jéhez. Se választói reform, se vámterület, se hor- vát és nemzetiségi kérdés nem nyerhetnek hamarabb rendezést, mint az ország és nemzet, fundamentális alkotmány biztosítéki konstitu- ciói, amelytől az a kérdés függ: tartomány va- gyunk-e vagy szuverráin nemzet? Osztráktól függő vazallusok, vagy szabad polgárok ? És ha a jelenlegi magyar független minisztérium csakugyan a 48-as eszmék letéteményese TÁRCA. Rózsák. A rózsa is az a virág, a melyet már az ókorban is szerettek és kultusza egészen a görög-római időkre vezethető vissza. Már ekkor is a virágok királynéjaként ismerték mindenütt és szeretete, használata a mindennapi életien is lépten-nyomon megnyilatkozott, így: rózsával díszítették a harcból győztesen visszatérő hadvezérek diadalkocsiját, — rózsákat hintettek eléje, amikor büszkén vonult be Róma hatalmas kapuján; — szalagokkal átfüzött rózsakoszorut fontak fejők köré a mulatozó római polgárok, mikor a számoszi bor tűzétől mámorosán egész éjjeleket töltöttek fenn jó barátaik vigadó körében serlegeik mellett, — rózsát használtak egyszóval minden alkalomra, ha diadalt, a győzelmet, a mámort, b csapongó jókedvet akarták kifejezni. De mint Vénua istenasszony kedvencz virága, különösen képviselte a rózsa a szerelmet és ezt a jelentőséget a mai napig is megőrizte. Azt tartja a hitrege, hogy az ókor népei előtt kezdetben csupán a fehér rózsa volt ismeretes s a piros rózsa csak akkor tenyészett, mikor a Vénust követő szerelmes Adonis egy rózsa ösvényen átugorva, megsebezte magát és kiömlő vére pirosra festette a bokor fehér virágait. Tehát már akkor sem volt rózsa tövis nélkül, de a mithologia szerint ez volt az első eset, a mikor fájdalmat okozott, vért fakasztott a szerelem szép virága ! . . . Messze a város zajától, közel a lassú folyóhoz egy kies fekvésű, nyilt helyen gyönyörű parkot teremtett az emberi kéz fáradhatatalan szorgalma s a művészi Ízléstől áthatott képzelet. E ligetet maga a természet is költői lelkek számára látszott teremteni. Százados fái a forró nyáron át is üdén megtartották fiatal zöld szinűket, mintha örök május virulna közöttük s ha a déli napfény átragyogott rezgő levelein, olyan képet nyújtott a dús lombozat, mintha egy remekbe, készült, finom áttört csipke fátyolon keresztül szűrődnének át a pajkos napsugarek. Egy szeszélyes formájú rózsacsoport közepén, görög istennőt ábrázoló márvány szökőkút állott, a melynek gyöngyöző vizét színes cseppekben törte meg a rá sütő napsugár és kicsalta melegével a nagy medencében úszkáló aranyhalakat is, hogy megcsillogtassák rima pikkelyeiket a verőfényes napon. Nem messze innét, a park legfestőibb helyén, gyönyörű rózsalugasok nyújtottak kellemes pihenőt, állandó árnyékot tartva a forró nap ellen, a melynek égető heve még annyira se tudott letüzni a sürü lombok közé, hogy a magasra futó rózsák kelyhéből felszántsa a reggeli harmatot. Valóságos rózsa-éden volt ez a kis liget, költői összhangban egyesítve a legszebb, legkülönbözőbb rózsafajokat, úgy, hogy az egész lugas olyan volt, mint egyetlen nagy rózsabokor, tele megszámlálhatatlan illatos virággal. E tündéri helyen, e remek környezetben fényes ünnepély játszódik le; — ime egymás után gyuládnak ki a színes tüzek és rezgő lángjuk úgy ragyog az illatozó rózsák között, mintna nagy szentjános-boga- rak csillogtatnák kékes-fényű szárnyaikat az augusztusi este lassan leszálló szürkületében. A levegő enyhe és rózsaillatos; az éjszaka olyan csendes és elbűvölő, a milyenek csak azok a szelíd nyári éjszakák, a mikor valami megmagyarázhatatlan varázs ejti rabbá a sziveket, valami leküzdhetetlen sejtelem hat át a lelkekeu. Ez talán a kicsinység, a gyarlóság érzete, a mit a nagy mindenséggel szemben érezünk. A rózsa-liget immár magában foglalja élő virágait, — a falevelek csendes zúgásába selyemsuhogás vegyül s a szétáradó üde rószaillat lassanként elvész a divatos parfume-ok hódító illatában . . . Majd elnémul a csevegő társaság ; egy lassú keringő andalító akordjai csendülnek fel s egy tün- déries rózsatánccal veszi kezdetét a nyári ünnepély. Bájos leányok lépnek a lugas közepére, hogy mint élő rózsák lejtsék el táncukat, s könnyű fátyol ruhájokban úgy lebegnek a holdfényben úszó kert fehér és piros virágai között, mint. tavaszi napfényben csapongó pillék és táncuk is olyan légiesen bájosan tetszik a zene hangjainál, mintha csak az ezeregyéjszaka faltámad} tündérei tartanák bűvös játékukat a rózsaligetek félhomályában. 'ászló óra’ őst & Is: st az & jc - ü sej 1 & t «31 f. évi május álé £»én a Gilyén József úr házak, a Szlávik Zsigmond úr üzlete mellé fA^l helyeztem át, | === Tisztelettel \ J oó lyás^ló utóda.
