Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-03-22 / 15. szám
IX. évfolyam. 15. szám. Szatmár, 1905. március 22. szerda FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIK 41 LAP. A „SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI ! IPARI HITELSZÖVETKEZET1 HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Lapvezér: Dr KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő: ' Főmunkatárs : Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 =— ....... = Telefon-szám 80. -______t= Mi ndennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Városunk vízvezetéke és csatornázása. Araikor már torkig vagyunk az országos politikai kavarodástól, egy kis esi 11 api tó szernek ajánlom a mi szépen fejlődő kisvárosunk berkeibe! szemlét tartani, mindig akad egy kis csalán, kigyomlálni való, vagy egy hasznos bokor elültetésének hasznos munkája, úgy hogy legalább a szükebb otthonban rendezkedjünk be célszerűen és lehetőleg kényelmesen, Egy [ilyen exkursió alkalmával valóságos rejtélynek látszik, ha elgondolom, hogy dacára az ipar és kereskedelem hanyatlásának, dacára a lakosság igen gyér szaporodásának, városunk külalakra, csinosságra és mi több a forgalom élénkségére évről-évre rohamosan halad. Ha közénk jön az idegen, valóban nem hiszi, hogy ez tulajdonképen egy kis város, a hol csak valamivel lakik több húsz ezer léleknél és hogy ezek közt vajmi kevés a nagy- vagyonú és nagyon sok az igen szegény ember. De még jobban bámul, ha ennek az igazán nagyrészben cívis kösönségnek a szépészet iránti áldozatkészségét megismeri, ha azt hallja nevezelesen, hogy 80 —90 százalék közt váltakozó városi pótadó, a gomba módra megnőtt fogyasztási adó sokasága, házbér adó és egyéb illetékek, tetejében ez a megélhetéséért nehezen küzdő' polgárság a saját költségén csináltatja a város majdnem minden utcavonalán a modern beton vagy aszfalt járdákat. Erre aztán nemcsak én magam, de az idegen is azt mondja, hogy az ilyen közönség méltán megérdemli, hogy a jóvoltára, de különösen az egészségére ügyeljen a hatóság, hisz | a hatóság igaz hivatása a város fejlődésének , előmozdítása közben arra is gondolni, hogy a lakosság halandósága csökkenjen, hogy a ná lünk lulgyakran fellépő és sok emberi élet áldozatot követelő fertőző betegségek korlátoz- tassanak. A mi városi hatóságunk nagyon jól tudja hogy ennek az egyedüli orvossága a csatornázás és vízvezeték létesítése volna, sőt tudom, hogy hatóságunk óhajláskéjl már többször foglalkozott e fontos kérdéssel. Én azt is koncedálom, hogy ennek a megvalósítása sok pénzbe fog kerülni, azt azonban el nem ismerem, hogy oly kérdésnél, a mely a polgárságnak nemcsak kényelmét, hanem egészségéi és éleiét érdekli a pénz kérdés oly akadályt képezhessen, a mely indokolja az évtizedek óla való halogatást, különösen akkor, amikor városunknak tekintélyes törzsvagyona van és jól tudjuk, hogy a polgárság áldozat- készségére is számítani lehet. Ha megkérdezné a hatoság a helyben működő folyammérnökség és a környéken működő vizlecsapoló társaságok mérnökszakértőit és oly választ nyerne, hogy csakugyan túlhaladná az erőnket a vízvezeték és csatornázás az egész városra kiterjedőleg, még mindig megvalósítható a munka egy része parcialiter, egyelőre azon városrészekre, a mely élénk forgalommal bir és amelynek komfortot is igénylő lakossága készségesen viselné a teher egy részét. I így épült ki lépésről lépésre, de tervsze- I rüen más, sokkal szegényebb városokban is a l vízvezeték és csatornázás a lakosság javára és i áldást hozóan az intézőkre. De mert senkisem | lehet próféta a hazájában, újból az idegenei- j mef szólaltatom meg. Ezek a világlátott emberek nem tudják megérteni, hogy miért csinálták megfordítva a város fejleményeit ? Váltig kérdezte, miért nem előbbre szereztük meg a város életszükségét képező csatornázást és vízvezetéket? Miért kellett előbb villám világítást, uj színházat, modern járdákat, Pannóniát, közúti és hegyi vasutat, katonai térzenét, mindmegannyi költséges luxus dolgokat létesíteni mielőtt egészséges jó ivó vizet adhatunk a közönségnek ? Azt mondják ez a megfordított sorrendű létesítmény hasonlít azon ismert mezítlábas sze- recsenhez a ki cilindert visel, post festum pedig azt tartom, szabjunk csinos csizmát a szerecse- nünk rnezitlábára, mert a cilinder viselésétől már el nem tilthatjuk. És moA újból vesszőparipámra ülök, a melyen már évek óta olyan sokat nyargaltam a városházán és több Ízben a helyi lapokban. A villám világítási vállalatunkat értem, ezen vállalatunk daczára a többször megkisérlett és nagy áldozatokkal recknstruált ipartelepnek most újból kátyúba jutott, a város 800.000 koronája siratja ezt a házikezelést, még az sem • birja a deficittől megmenteni, hogy a városi közönség 25 percenttel magasabb árt fizet az áram fogyasztásért mint azon ár volna, a melyet a vállalkozó önkényt felajánlott. Mindazonáltal egy valóságos kényszer helyzet előtt állunk úgy, hogy ha ma igazán reális alapon akarnánk leltározni a vállalat valódi ér___T Á R C Z A.____ Me szlényi és Gida bácsi. — Bodnár Gáspár feljegyzése.. — Szatmárnak legtipikusabb embere volt hosszú évlizedeken keresztül az ő főkapitánya Kiss Gedeon, a kit nem csak a város öregje, apraja, úri és nép társadalma nevezett Gida bácsinak, hanem talán az egész ország. Mert tényleg rengeteg összeköttetése, ismerőse volt széles ez országban. Minisztereknek, Íróknak, leghíresebb művésznőknek, katonáknak is— Gida bács-i volt ő. Nem is csuda. Hiszen egy emberöltőn által ő fogadta, kalauzolta, traktálta a városba érkező papjainkat. Gida bácsi kálvinista ember létére nyomban egész a rajongásig megszerette az uj püspököt. Hires, nagy magyar volt Gida bácsi, nem csoda, ha az uj püspökben megtalálta az ő ideális magyar püspökét. Kereste is a kínálkozó alkalmat, hogy gyönyörködjék a püspök tiszta derűjében. De a püspök ur megajándékozta őt leereszkedésével és nagyon szívesen vette, ha Gida bácsi múltról, jelenről, jövendőről beszélt. Ő is kiváló, eredeti humoru ember volt, ki bár sokszor nagyokat mondott, de mindig úgy, hogy kiérzett belőle a vidámságra, a jókedvüségre hangoló nagy adomázó. Egy kötetet lehelne össze Írni ezekről a vidám társalgásokról. A városban alig történhetett valami bomó, hogy azt Gida bácsi fel ne találta volna, persze módjával szerével. Hanem aztán ő rája is rájárt ám a szekér rudja. Mert szállongtak ám Gida bácsiról is nagyszámú epizódok, történetek. A püspök pompás módját tudta annak, miképpen kelljen ezeket az öreg urnák beadni. Egy a sok közül például. Ebéden volt a püspöki asztalnál Gida bácsi. E sorok írója is. Megindulván a társalgás, a püspök egyszer csak csak azt kérdi az öregtől. — Gida bácsi, olvasla e a Téli Esték-et? — Bizony, nem érkeztem még rá — Hozdd csak, szólott a püspök huszárjának. — Olvasd fel a megjelölt helyet, mondotta a püspök egyik udvari papjának. Olvassa. — Egy háztulajdonos jelent meg a kapitányi hivatalban a minapában. — Gida bácsi, a lakóm nem akar házbért fizetni. Már két rostjára nem bírok egy krt. se tőle kivasalni Mit tegyek vele?____________ — Lökd ki, ítélkezett, a kapitány. A háztulajdonos hazasiet és kezdi a lakóját annak rendje módja szerint kipakoltatni. Az ám, de a lakó is szalad a kapitányságra és igy könyörög: — Gida bácsi, a házi ur e rettenetes téli időben ki akar dobni a lakásomból, szegény családomat, gyermekeimet a hideg öli meg. Tessék mondani mit tegyek. — Hát ne hagyd magad — fiam. Hallván ezt az impertineneiát Gida bácsi, na- g>ot morgott és e sorok Írója felé emelte gyilkoló tekintetetét és igy szólóit nagy nyugodalommal. — Ez a müved akasztóidra való. Hálátlan, hát ezzel köszönöd meg, hogy bepáfronáltalak a püspöknél a tanársága. (Az öreg ur szentül meg volt győződve, hogy én, kit nagyon szeretett) neki köszönhetem tanári kinevezésemet. * Egy másik alkalommal, szintén ebéd alatt történt, hogy arról volt szó, mily erélyesek itt a mi városházánknál a választások. Minden jelölt azzal a bizonyossággal várja az eredményt, hogy ő lett a nyertes, lszen mindenki biztosította a szavazatról. És tavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonságok óriási választékban érkeztek meg ------: We isz Gyula Martin Sohns et Co. Ltd posztó és gyapjúszövet üz~ letébe ..............— De ák-tér 21. szám« angol gyapjúszövet gyárosegyedüli raktára .................. SZATMaR. ...-
