Szatmár-Németi, 1905 (9. évfolyam, 1-97. szám)
1905-03-15 / 13. szám
IX. évfolyam. Szatmár, 1905. márczius 16. csütörtök 13. szám. KUGGETLENSEGI ES 48-as POLITIKÁI LAP/. < \ ./• ' * «’ • A >ZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐI EGYESÜLET“ ÉS A „SZATMÁR NÉMETI-! IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE •. t * í* i / MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VÁSÁRNAP. Verőfényes nap ragyogjon s enyhe, üdítő tavaszi szellő zúgjon ma végig édes magyar hazánknak bércein és rónáin. Föl most a szivekkel! s dobbanjon össze minden igazi honfiúi kebel!. . . Ez a nap ünnepe a szabadságnak, pirkadó hajnala a reménységnek és a jobb jövendőnek. Több, mint félszázaddal ezelőtt történt meg a nagy tavaszi csoda. A szolgaság hosszú, kínos éjjelén keresztül halottá dermedt a nemzet. A kárörvendők megosztoztak a szent örökségen. Kufár leikök örült annak, hogy örökre eltemethették a független magyar nemzeti állam eszméjét. A közönbösek pedig mitsem törődtek vele .. . elfelejtették annak még a nevét is. De im, március idusán megdördült az ég, megindult a föld és a halott talpra kelt. Első lépéseit, mit a felébredt haza szabad földjén tett, ágyuk bömbölése és egy idegen ellenséges hadseregnek gyilkoló rohama fogadta. De az uj életre kelt s öntudatra ébredt népet zsarnokilag elnyomni igen, de megsemmisíteni többé nem lehetett. Égő romokon s a kiomlott vér özönében a magyar névre keresz- telkedett az meg újból s honszerelemtől izzó kebellel s törhetetlen akaratával visszahódította ősi örökét. Halált megvető elszántsággal jogot követelt és nyert az életre, a szabadságra és jövendő nagyságára. A március idusa ma is azt hirdeti nekünk, Lapvezér: Dr. KELEMEN SAMU orsz. képviselő. Felelős szerkesztő : Főmunkalárs : Dr. Komáromy Zoltán. Nagy Vince. hogy Bocskay és Rákócy népének szabadnak | és függetlennek kell még lenni. Legyen ez a nép szabad hazában, szabad intézmények alatt, minden idegen külbefolyástól menten virágzó, t megelégedett és boldog! E szent es magasztos eszmék gyűjtsenek | ma bennünket egybe nemcsak Istennek, hanem i a hazaszeretetnek templomába is. Fokozott ünnepi kedvünket ne zavarja ma meg a jelen aggályos helyzet és a jövő bizonytalansága. Az a remény, mely akkor sem hagyta el a magyart, midőn saját hazájában támadtak fel pusztító ellenség gyanánt azok ellene, akiket a haza saját emlőjén táplált és nevelt, ma sem hagyja el e nemzetet. Van remény, mely ma is biztat, hogy ennek a nemzetnek élni és gyarapodni kell. Van igazság, amelynek fénye mellett faj, párt és felekezeti különbség nélkül, testvéri jobbot foghat minden magyar ember. A magyar haza sorsát, jövő fejlődését az isteni bölcs gondviselés saját kezünkbe tetle le. Ezt az erőt, mely éltet és fentart minket, nem fejedelmi kegy, nem múló kormányok változó szeszéje adta meg minekünk. A nemzet életében, erkölcsi és állami szabad intézményeinkben gyökerezik az. Zsarnokság letipor- halja, jogtalan erőszak tőlünk ezt elrabolhatja, de meg nem semmisítheti soha. Ez az erkölcsi erő, mely magának a nemzetnek élete, nem halhat meg a későbbi ezredek folyamában sem. Erről tegyünk vallást a mai ünnepnapon. Legyen a mi hitünk erős és rendületlen a nemzet jövő nagysága iránt. Hadd teljen meg március idusán bizalommal szivünk az iránt, hogy az az ősi erény: a szabadság kiolthalatlan és lángoló szeretete, mely fentartotta és éltette a magyart a múltban, felülemelkedve minden fenyegető veszedelmen, el fog még egyszer vezérelni minket a nemzeti nagyság és függetlenség verőfényes Ígéret földjére. Márk Ferencz dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 =1: Telefon-szám 80. ............. ......... Mi ndennemű dijak Szatmaron. a kiadóhivatalban fizetendők. Meszleni Meszlényi Gyula. Halottnak harangoznak. Nagy halottja van városunknak, nagy gyásza van aszatmári r. kath. egyházmegyének s valláskülönbség nélkül minden embernek, kik az igazi nagyságot elismerik, kiket fájdalommal tölt el az, ha kidől az élők sorából egyik elsője a legelsőknek Meghalt Meszleni Meszlényi Gyula Szatmár megyés püspöke, ő Felsége valóságos belső titkos tanácsosa. a jó Gyula püspök, egyházának hü pásztora, a a keresztény morálnak megszemélyesítője, városunk intézményeinek s a szegények kegyes jóltevője. Hosszú betegséget, kínos szenvedést váltott meg a mindent kiegyenlítő halál s elragadott az élők sorából egy olyan férfiút, ki hitét, elveit egész élete működésével pecsételte meg, ki emberi magasztos rendeltetését híven s a lehető legnagyobb emberi tö- kélylyel töltötte be. Első volt az elsők között. Nem azért, mert. fé- • nyes teheLége, kiváló egyéni tulajdonai s a sors kegyelme, magas polcra juttatták az életben, hanem azért, mert tökéletes fenkölt ember volt, kinek nagyságát, kiválóságát, elsőségét szívesen elismeri mindenki. Nagy űrt hagy halála az egyházmegyében, melynek 1887, óta volt fáradhatatlan vezetője, fejedelme, űrt városunk életében, melynek előhaladását, fejlődését mindig szivén viselte, pótolhatatlan űrt a társadalomban, mely legkegyesebb áldozatkész patrónusát vesztette el az elhunytban. Feltűnés nélkül, kerülve az elismerést, kerülve az ünnepeltetést végezte immár majdnem 18 éven át városunkban s egyházmegyéjében apostoli hivatását Jelmondatához »dileetione et pace«, híven, szeretettel és békével érvényesíti azon elveket, melyekért mások talán vért ontanak és perzselő lángot gyújtanak. Keresetlen s őszinte szeretetreméltósággal, lankadatlan munkakedvvel s szive mélyéig eltelve kegyes indulatokkal végezte nehéz s áldásdus működését. T Á R C Z A. Uj március. Föl dalra szép hazámnak ifjúsága, Leányok, ifjak énekeljetek! Kik vagytok nemzetem dicső virága : Dobbanjon lángra ifjú szivetek ! Ha van, mi lelkesítsen honfi keblet, Más nem lehet, csak egy szent érzelem : Mit bennünk nemzetünknek múltja keltett. A Múlthoz tér hevülni a Jelen. A magyar nemzet történet-könyvébe Klió arany-betűkkel irt sokat. A vén Európának minden népe Irigyeli tőlünk e sorokat. Büszkén tekinthetünk a múlton végig. A sok véres harc, háború után A földről felemelkedtünk az égig Egy szép nap’: Márciusnak Idusán! Kevés ilyen napot ért még e nemzet, Vagy tán sosem is ért még ily nagyot, Midőn az egé?z ország fellélekzett S rabság helyén szabadság támadott! Kipirul arcunk Március szelére, Mely réteken virágokat fakaszt, S Petőfi verse, szabadság zenéje, Lelkűnkbe hoz viruló szép tavaszt! Zúgj fel ma is szabadság harsonája, Apáinkat ki harcra készteted Hangodtól múljon századoknak álma: Magyar ne késsen védni nemzetét! Harsogjon „Talpra magyar“ riadója A négy folyón és hármas bércen át. Nem érzitek, hogy végre itt az óra: Most vagy soha megvédni a hazát! ? És lelkesítsen múlt idők emléke, Rákóczy és Kossuthnak szelleme. Jogáért hogyha küzd ez ország népe, Szent harcba szállnak ők is mind vele. Szép Március, légy üdvözölve mostan Egy szebb korszaknak fényes hajnalán, Most már ama „jobbkor“ közéig, - s mi gyorsan ! - Melyről a költő zengett hajdanán ! Uj Márciusnak fényes napsugára Aranyra fesd a földet és eget! Tüz-csóvád bíbora gyulassza lángra A már reménytelen bus sziveket! Uj kor, szebb korszak jön most a magyarra, Tovább nem késhet, most már jönni kell. A mely után száz meg százezrek ajka Buzgó fohászt röpít az égre fel! Lesz még egyszer nagy ünnep e világon, Már nincs is messze a győzelmi nap. Ki látni fogja, azt hiszi, hogy álom. S a diadalmi mámor égig csap. Akkor a szent Szabadság születése Volt nagy vívmányod, hősi ifjúság. Most meg ez uj korszaknak jeligéje E büszke szó lesz: Alkotmányosság! Nagy Vince. Március 15-ére. Irta és a kereskedő ifjak ünnepélyén elmondta: Osváth Elemér. T. K. Nagy időknek, nagy embereknek, nagy nemzeti alkotásoknak emlékét ünnepeljük márc. tőikében. — A honfiúi szív nemes önérzetével, önzetlen lelkesedésével és büszkeségével gondolunk vissza az 57 év előtt fölragyogott fényes korra, m;dőn egyszerre lobot vetett az isteni szikra, gyújtott, mint az ég villáma, ihletett, mint isten lelke; — tüzes nyelvek hirdetők szerte — dalban, versben, — örök igében : ledönteni a múltnak rémeit, szabad versenyt engedni az erőnek, a tehetségnek, a munkának, — szabad az eszme, szabad a gondolat, szabad a lélek s a magasban szárnyalva akár istenhez emelkedhetik. S a fölrázott nemzet régi-ócska cifráiból, százados rongyaiból egyszerre kivetkőzött, s a tegnap még fáradt testű, béna lelkű aggastyán, mint a tündérmesék ragyogó alakja, a szépség, és az erős Hungária imponál az egész világnak. Ez a nap 57 év dicsőségét és gyászát, nagyságát s nyomorult bosszúját tárja elibénk s mégis kívánatos, emléke vérünkben zug, abban él és ott ihlet. Kisértsd meg ellentállani ihletésének, tusára kel tensziveddel, föllázitja lelkiismeretedet, erkölcsi-pellengérre állít önmagad előtt, mindenütt kisér, mint a testet az árny, mindenütt elér. mint az ég haragja, mindenütt füledbe kiáltjatavaszi és nyári angol SZÖvet- ujdonságok óriási választékban érkeztek meg Weisz Gyula Martin Sohns et Go. Ltd posztó és gyapjúszövet üz*- letébe— ----De ák-tér 21. szám. angol gyapjúszövet gyároseegydüli raktára S Z A T M a R. ■■■.....
